Ukrajna a mongol fél felé „mélységes csalódottságát” fejezte ki amiatt, hogy Mongólia mint a Római Statútum aláírója megtagadta a Nemzetközi Büntetőbíróság által Putyin letartóztatására kiadott parancs végrehajtását.
A mongol fél felé tett lépést a külügyminisztérium a mongóliai külügyminisztérium európai és afrikai főosztályának főigazgatójával, Ganhuurai Battungalaggal folytatott megbeszélésen jelentette be, aki az ukrán fél meghívására Ulánbátorból érkezett Kijevbe, számolt be a Külügyminisztérium sajtószolgálata szeptember 12-én, csütörtökön.
A szóbeli jegyzékben arról számoltak be, hogy Ukrajna „mélységesen csalódott” amiatt, hogy a mongol fél, mint a Római Statútum aláírója megtagadta a Nemzetközi Büntetőbíróság által Putyinnak kiadott elfogatóparancs végrehajtását annak az országban való tartózkodása alatt.
Hangsúlyozták azt is, hogy a Mongólia döntését figyelembe veszik az országgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó további politika, valamint Ukrajna álláspontjának kialakítása során az ország nemzetközi formátumú támogatásával kapcsolatban.
„Ukrán fél ugyanakkor reméli, hogy Mongólia hatékony lépéseket tesz a hagyományosan baráti ukrán-mongol kapcsolatok konstruktív jellegének helyreállítására, amely mindkét állam érdekeinek megfelel” – tette hozzá a minisztérium.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Ukrajna feltétel nélkül ragaszkodik a nemzetközi jog normáihoz, és határozottan visszautasítja a Mali átmeneti kormányának vádjait, amelyek szerint „Ukrajna támogatja a nemzetközi terrorizmust” – közölte az ukrán külügyminisztérium augusztus 5-én, hétfőn.
A tárca úgy véli, hogy a Mali Köztársaság átmeneti kormányának az Ukrajnával fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó döntése „rövidlátó és elhamarkodott, tekintettel arra, hogy Ukrajna, mint Oroszország provokálatlan, teljes körű fegyveres agressziójának áldozata, mindent megtesz annak érdekében, hogy a világközösség támogatásával helyreállítsa az igazságosságot és a tiszteletet a világ minden országa, különösen az afrikai országok iránt, szuverenitásuk, függetlenségük és területi integritásuk megsértése ellen”.
„Emlékeztetjük Önöket, hogy a huszadik században Ukrajna, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapítója, aktívan támogatta az afrikai népek függetlenséghez és dekolonizációhoz való jogát, beleértve a Mali Köztársaságot” – áll a közleményben.
A minisztérium megjegyezte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni provokáció nélküli, teljes körű fegyveres agresszió folytatásával tönkreteszi a nemzetközi biztonság architektúráját, megsértve az ENSZ Alapokmányának céljait és alapelveit, amelyek többek között az afrikai országok számára is garantálják a szabad jövőhöz való jogot.
A Külügyminisztérium hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajnát Afrikában a regionális biztonság biztosítása terén fontos szereplőként ismerik.
Ukrajna „Kék sisakos” kontingense jelentős mértékben hozzájárult számos béketámogató művelet végrehajtásához az ENSZ égisze alatt, 2019 és 2022 között az ENSZ mali missziójában való részvételével” – emlékeztetett a Külügyminisztérium.
Ukrajna elfogadhatatlannak tartja a lengyelországi ukránellenes akciókat, köztük az ukrán gabona kiszórását a határon, valamint a wroclawi gazdák tüntetését ukránellenes jelszavakkal – jelentette ki pénteken Oleh Nyikolenko, a Külügyminisztérium szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolenko elmondta: „Ezek az akciók a lengyel-ukrán határ lezárásán túl nemcsak az orosz agressziótól amúgy is szenvedő ukrán gazdaságnak okoznak számos veszteséget, hanem sértik az ukrán-lengyel szolidaritás elveit is.” Mint hangsúlyozta, az ukránok az életükkel fizetnek azért, hogy a lengyel és más európai városok békében éljenek, és ezt nem szabad elfelejteni vagy természetesnek venni.
„Bármilyen kísérlet Ukrajna gazdaságának radikális vagy piacellenes intézkedésekkel való gyengítésére csak aláássa az orosz agresszió megfékezésének képességét, további veszélyeket jelent Lengyelország biztonságára és jólétére” – mutatott rá a külügyi szóvivő. Kiemelte, hogy az ukrán fél mindig is konstruktív megközelítést hirdetett az ukrán gabona tranzitjával és kereskedelemével kapcsolatos kérdések megoldásában.
„Arra számítunk, hogy a lengyel hatóságok hasonló megközelítést fognak követni, különösen az ukrán árukkal szembeni illegális fellépések hatékony megelőzése és a kétoldalú kapcsolatokat sértő retorikára való megfelelő reagálás terén. Ukrajna eltökélt szándéka, hogy megerősítse a baráti és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat Lengyelországgal, amellyel közös európai jövője van” – mutatott rá Oleh Nyikolenko.
🇵🇱 Polish farmers stopped three #Ukrainian trucks and poured grain out of them. It happened on the road to the border crossing in Dorohusk, RMF FM reports.
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint egy ilyen szavazás „durván megsértené” az ukrán törvényeket és az ENSZ alapokmányának fejezeteit.
Kijev szankciókat sürget azokkal szemben, akik részt vesznek a voksolás megszervezésében, az orosz választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőket pedig „büntetőjogi felelősségre vonással” fenyegeti.
Moszkvában a héten jelentették be a jövő évi elnökválasztás időpontját, amelyet március 15-17. közé tűztek ki. Oroszország már többször is tartott szavazást a megszállt területeken. Ukrajna délkeleti régióiban például 2022 szeptemberében népszavazást, 2023-ban pedig helyi választásokat rendeztek – a nemzetközi közösség valemennyit elítélte.
A szovjettelenítés folytatásaként a kijevi városi tanács végül engedélyezte, hogy lebontsák a Vörös Hadsereg parancsnokának, az ukrán származású Mikola Scsorsznak a lovasszobrát. Scsorsz először a cári seregben szolgált az első világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg egyik hadosztályát vezette az 1918-1919-es polgárháborúban, végül Kijev első (szovjet) parancsnokává nevezték ki. 24 évesen 1919-ben, tisztázatlan körülmények között halt meg.
Az emlékmű, amelyet még a sztálini időkben emeltek, a Szovjetunió felbomlása után viták és támadások tárgyává vált. A kijevi városi tanács még 2016-ban is megvédte a lebontástól, de 2018 után – amikor sorozatban megrongálták, lefűrészelték a ló az egyik lábát, festékkel lefújták – drapériák mögé rejtették a szobrot.
Mint ahogy ma arról már beszámoltunk, a Külügyminisztérium a Legfelső Tanács 225 képviselőjének diplomata útlevelét érvénytelenítette, mert nem küldték vissza idejében megőrzésre az okmányokat – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a tárca sajtószolgálatára hivatkozva.
A külügyi közlemény szerint az elmúlt hónapokban a minisztérium többször fordult kéréssel a képviselőkhöz, hogy szolgáltassák vissza a diplomata útleveleiket, és kapcsolatba lépett a Legfelső Tanáccsal a folyamat megszervezése érdekében. „Utoljára júliusban kértük az útlevelek leadását. Minden felszólításunkat figyelmen kívül hagyták. Ennek megfelelően Ukrajna jogszabályainak megfelelően a Külügyminisztérium 225 képviselői diplomata útlevelét érvénytelenítette, amelyeket nem küldtek vissza a Külügyminisztériumnak a kellő időben megőrzésre” – jelezte a sajtószolgálat.
A külügy azt is közölte, hogy a diplomata útleveleket kizárólag hivatalos külföldi utakra adják ki a képviselőknek. A diplomata útlevélre vonatkozó szabályozás szerint a hivatalos külföldi útról való visszatérést követően az útleveleket 10 napon belül megőrzésre vissza kell juttatni a Külügyminisztériumba. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a diplomata útlevél semmilyen körülmények között nem használható magánutazásra.
A Külügyminisztérium egyúttal biztosított arról, hogy haladéktalanul kiállítja a diplomata útleveleket azoknak a képviselőknek, akiket a Legfelső Tanács küld hivatalos külföldi útra. Volodimir Zelenszkij elnök korábban többször is bírálta a képviselőket, amiért alapos indokok nélkül utazgatnak külföldre.
„Az ukrán külügyminisztérium határozottan elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azon döntését, hogy elismeri az Orosz Föderáció által ideiglenesen megszállt területek úgynevezett “függetlenségét” Ukrajna Donyecki és Luhanszki régióiban.” – olvasható az ukrán külügyminisztérium kiadott nyilatkozatában. Az ukrán külügyminisztérium hozzátette, hogy a döntést Phenjan ukrajnai szuverenitásának és területi integritásának aláásására tett kísérletének, Ukrajna alkotmányának, az ENSZ Alapokmányának, valamint a nemzetközi jog alapvető normáinak és elveinek súlyos megsértésének tekinti.
„Egy ilyen barátságtalan cselekedetre válaszul Ukrajna bejelenti a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal való diplomáciai kapcsolatok megszakítását.” – olvasható a nyilatkozatban.
Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter hozzátette, hogy Oroszország elszigeteltsége hamarosan hasonló lesz Észak-Koreáéhoz.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Május 18-án volt a krími tatárok deportálásának 78. évfordulója. Ukrajnában minden évben ezen a napon emlékeznek meg a krími tatár nép ellen elkövetett népirtás áldozatairól.
Az ukrán külügyminisztérium felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ismerjék el népirtásként a krími tatárok 1944-es deportálását.
„Az Orosz Föderációnak nemzetközi felelősséget kell vállalnia az emberiség és az emberség ellen elkövetett bűncselekményekért Ukrajnában, beleértve a Krím-félszigetet is” – jelentették ki.
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
A Külügyminisztérium hétfőn cáfolta Vadim Prisztajko londoni ukrán nagykövet, volt külügyminiszter rádióinterjúban tett kijelentését, miszerint Ukrajna kész lemondani a NATO-csatlakozásról a háború elkerülése érdekében – adta hírül az rbc.ua hírportál a külügyi szóvivőre hivatkozva.
Oleh Nyikolenko a hírportálnak nyilatkozva hangsúlyozta: „Vadim Prisztajko londoni ukrán nagykövetnek a szavai, miszerint Ukrajna kész fontolóra venni a NATO-csatlakozásról való lemondást, hogy megakadályozza az Oroszországgal vívott háborút, ki lettek ragadva a szövegkörnyezetből.”
A szóvivő leszögezte, hogy a béke és az állampolgárok életének megőrzése érdekében Ukrajna kész bármilyen formátumú párbeszédet kezdeményezni országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ugyanakkor rámutatott, hogy Prisztajko nagykövet a BBC Radio 5-nek adott interjúban helyesen mondta, hogy Ukrajna alkotmánya rögzíti a NATO-tagság elérését, de Ukrajna jelenleg nem tagja a NATO-nak vagy más biztonsági szövetségnek. „Ezért országunk számára a kulcskérdés a biztonság szavatolása. És kétségtelen, hogy a legjobb ilyen garancia Ukrajna azonnali csatlakozása lenne a NATO-hoz” – emlékeztetett hozzá Nyikolenko, megjegyezve, hogy szerinte az Ukrajnát fenyegető veszélyek itt és most léteznek, ezért alapvetően sürgetővé válik a garanciák kérdésére adott válasz keresése. „Ukrajna Alkotmányával ellentétes döntés ugyanakkor nem hozható” – mutatott rá Oleh Nikolenko.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
Ukrajna nem készül hadműveletre Donbász visszafoglalására, Kijev továbbra is a konfliktus diplomáciai megoldása mellett elkötelezett – jelentette ki Oleh Nyikolenko, a Külügyminisztérium sajtószóvivője csütörtökön az rbc.ua hírportálnak Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnával kapcsolatos aggályára reagálva.
A szóvivő az orosz elnök mai nagy sajtótájékoztatóján tett kijelentésére válaszolva, miszerint az a benyomása, hogy Ukrajna Donbász megtámadására készül, azt mondta, szerinte ez nem igaz. „Ukrajna kizárólag a békére törekszik” – hangsúlyozta.
Nyikolenko kiemelte: Ukrajna vezetése igyekszik elmozdítani a holtpontról a normandiai folyamatot, a háromoldalú összekötő csoport küldöttsége és Andrij Jermak elnöki hivatalvezetője pedig mindent megtett a tűzszünet létrehozása érdekében. „Felszólítjuk Oroszországot, hogy összpontosítson a tűzszüneti megállapodások teljesítésére és a kelet-ukrajnai nemzetközi fegyveres konfliktus lezárására. A donyecki és luhanszki régiók ütközővonalának mindkét oldalán élők békét és nyugalmat érdemelnek, különösen az újévi ünnepek előestéjén” – szögezte le Oleh Nyikolenko.
Nyilatkozatban kérte a Külügyminisztérium az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomás további fenntartását a 2008. augusztus 8-án kirobbant ötnapos grúz–orosz háború évfordulóján – adta hírül az rbc.ua hírportál vasárnap a külügyi tárca sajtószolgálatára hivatkozva.
A nyilatkozat szerint Ukrajna megerősíti, hogy következetesen és határozottan támogatja Grúzia függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határai között, és elkötelezett a két ország stratégiai partnersége mellett. „Oroszország teljes felelősséget visel a megszállt területeken kialakult összetett humanitárius helyzet miatt, és haladéktalanul biztosítania kell a nemzetközi humanitárius és jogvédő szervezetek akadálytalan bejutását” – áll a közleményben. A Külügyminisztérium egyúttal felszólítja a nemzetközi közvéleményt, folytassa az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlást.
