Donald Trump megválasztott amerikai elnök kormányzása alatt hamarabb véget ér Oroszország Ukrajna elleni háborúja, pontos dátum azonban nincs – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a Szuszpilne tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy konstruktív interakció alakult ki közte és Trump között. „Az ukrán félnek lehetősége nyílt arra, hogy ésszerűen kifejtse álláspontját a békevíziójával kapcsolatban. Trump hallotta, hogy mi az álláspontunk. Nem hallottam semmit az álláspontunk ellen” – jegyezte meg.
Az államfő arról is beszélt, hogy Trump követelte-e Ukrajnától, hogy vegyen részt az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. „Független ország vagyunk. És mi ebben a háborúban – a népünk és én személyesen az USA-val, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásainkon – bebizonyítottuk, hogy velünk kapcsolatban az »ülj le, és hallgass« elv nem működik” – hangsúlyozta.
Az elnök szerint ugyanakkor a Trump-kormányzat alatt „a háború gyorsabban véget ér”. „Nagyon fontos számunkra az igazságos béke, nehogy azt érezzük, hogy a minket sújtó igazságtalanság miatt elvesztettük a legjobbjainkat. A háború véget ér, de nincs pontos dátum. Természetesen ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Házat fogja vezetni, a háború hamarabb véget ér. Ez a megközelítésük, az ígéretük a társadalmuknak, és ez nagyon fontos számukra is” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Királyság arra kényszerülhet, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök csökkenti a Kijevnek nyújtott támogatásokat – mondta Boris Johnson volt brit miniszterelnök a GB News brit televíziós csatornának adott exkluzív interjújában.
Azt üzenem a nézőknek, akik azon gondolkodnak, hogy »Miért támogatjuk az ukránokat?« Azért, mert máskülönben a kollektív biztonsági helyzetünk valóban romlani fog egy újraéledő Oroszország miatt, amely Európa mindenféle részét fenyegetni fogja – fogalmazott az interjúban Boris Johnson.
Arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elesik, az „még nagyobb fenyegetést jelentene a határainkon, az európai kontinens határain, ahol a demokráciák Oroszországgal szemben állnak”.
És szerinte egy ilyen forgatókönyv elkerülése kényszerítheti arra az Egyesült Királyságot, hogy saját csapataikat küldjék Ukrajna védelmére, ha csökken a fegyveres támogatások mértéke.
Hozzátette azt is, hogy szerinte Ukrajna vereségének a következményei nemcsak Európában, hanem a csendes-óceáni térségben, a Dél-kínai-tengeren is érezhetőek lennének.
Így látja Trumpék Ukrajna-politikáját
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban többször is ígéretet tett arra, hogy képes lesz elérni az ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezését, de (más republikánus tisztviselőkkel együtt) arról is beszélt az elnökválasztási kampány alatt, hogy csökkenteni kellene Ukrajna fegyveres támogatását.
Boris Johnson ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a republikánusok mozgalmán belül sincs konszenzus Ukrajna kérdésében. „Donald Trumpnak sokféle hang van a fülében, és a Republikánus Pártnak van egy frontja – valójában elég sokan vannak –, akik rossz irányvonalat képviselnek Ukrajnával kapcsolatban” – mondta.
A volt brit kormányfő kritizált egyes republikánusokat, amiért „el vannak ragadtatva Vlagyimir Putyintól” és „egyfajta furcsa, rajongó érzéssel bírnak Putyin iránt”.
Boris Johnson azonban Trump Ukrajnának nyújtott korábbi támogatását is méltatta.
„Ez ugyanaz a Trump, aki óriási változást hozott Ukrajna sorsában, amikor engedélyezte a Javelin [típusú] vállról indítható páncéltörő fegyverek szállítását” – jegyezte meg, majd hozzátette: Donald Trump korábbi támogatása nélkül „a Kijevért folytatott csata nagyon-nagyon másképp alakulhatott volna” a háború kezdetén.
Azt is megjegyezte, hogy szerinte egyes sajtóorgánumok alábecsülték a volt elnök támogatottságát a választók körében. „Sokan visszatekintettek Donald Trump idejére, és arra emlékeztek, hogy a dolgok nemcsak stabilak, hanem meglehetősen virágzóak is voltak” – mondta arról, hogy szerinte miként látták a szavazók a republikánus jelöltet. Végül kiemelte Trump „világos és hihetetlen gazdasági üzenetét a növekedésről, az adócsökkentésről, a deregulációról”.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hamarosan különmegbízottat nevezhet ki az ukrajnai béke ügyében, neki kell vezetnie a tárgyalásokat Oroszországgal a háború befejezéséről – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Fox News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a csatorna egy meg nem nevezett forrása megjegyezte: „Egy nagyon magas rangú különmegbízott, egy nagy tekintéllyel rendelkező személy jelenik meg, aki azt a feladatot kapja, hogy megoldást találjon, békés rendezésre jusson.” Mint jelezte, a kinevezés „a közeljövőben” lesz.
Ugyanakkor a Fox News azt állította, hogy egy ilyen pozícióért nem jár fizetés, hiszen 2017 és 2019 között Kurt Volker önkéntes alapon volt az Egyesült Államok külügyminisztériumának ukrán ügyekben illetékes különmegbízottja.
Mrs. Trump will not be attending today’s meeting at the White House. Her husband’s return to the Oval Office to commence the transition process is encouraging, and she wishes him great success.
In this instance, several unnamed sources in the media continue to provide false,…
Az ukrajnai háború gyors befejezéséről a döntés Vlagyimir Putyin orosz államfőnél van – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök kedden a dél-morvaországi Znojmóban, amikor középiskolai diákokkal találkozott.
„Ha valakinek van kulcsa a háború gyors befejezéséhez, akkor az Putyin elnök. Ő azonban ezt nem fogja megtenni, mert megvannak a maga érdekei, Ukrajna legalább egy részének az ellenőrzése” – fejtette ki véleményét Petr Pavel, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte..
Oroszország – jegyezte meg az államfő – birodalomnak tartja magát, s mint ilyen úgy véli, hogy nagyobb privilégiumai vannak, mint másoknak.
„Putyin szerint a szabályokat a nagyobb játékosok határozzák meg, nekünk pedig igazodnunk kell hozzájuk.
Hajlandó lenne tárgyalni az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával, esetleg Brazíliával. A Csehország-méretű országok csak gyalogosok” – mutatott rá a cseh elnök.
Petr Pavel arra a kérdésre válaszolt, amely az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseire vonatkozott, elsősorban arra, hogy gyorsan lezárja az orosz-ukrán háborút. A cseh államfő szerint nagy kérdés, hogy Donald Trumpnak „sikerül-e betartani választási ígéreteit, képes lesz-e befejezni az ukrajnai háborút, és ha igen, milyen feltételek mellett”.
Csehországnak az államfő szerint továbbra is folytatnia kell Ukrajna támogatását, ami egyben a nemzetközi jog támogatását is jelenti. A nemzetközi jognak köszönhetően a kis államoknak olyan jogaik vannak, mint a nagyoknak, s joguk van önállóan dönteni jövőjükről – hangoztatta.
Nem kizárt, hogy Vlagyimir Putyin megpróbál megegyezni Donald Trumppal, de nem biztos, hogy megállapodásuk Ukrajna érdekét szolgálná – vélte a politikus. Petr Pavel attól tart, hogy Oroszország győzelme Ukrajnában az ukrán állami lét végét jelenthetné. A következő áldozat Moldova lehetne – vélekedett.
„Naivitás azt várni, hogy Oroszország egyik napról a másikra békeszerető országgá válik. Így soha nem viselkedett, s ha nem változik meg, akkor nem is fog így viselkedni” – szögezte le a cseh köztársasági elnök a diákok előtt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton közölte, hogy hamarosan találkozik Franciaország elnökével, Nagy-Britannia miniszterelnökével, a NATO főtitkárával, valamint az északi és a balti államok vezetőivel az ukrajnai háború és a transzatlanti együttműködés megvitatása céljából.
„Kétségtelen, hogy az újonnan kialakult politikai környezet komoly kihívást jelent mindenki számára, különös tekintettel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárására, amely például az orosz elnök és az új amerikai elnök közötti megállapodással is létrejöhet” – fejtette ki Tusk.
A lengyel kormányfő elmondása szerint az elkövetkező napokban „intenzív egyeztetéseket folytatnak” azokkal az országokkal, amelyek „hasonló álláspontot képviselnek” a geopolitikai és transzatlanti, valamint az ukrajnai helyzet kérdésében.
Tusk közölte: hamarosan Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár. Ezt követően ő Varsóban vagy Londonban találkozik Keir Stramer brit miniszterelnökkel, majd Stockholmba utazik, ahol az északi és balti országok vezetőivel egyeztet.
„Természetesen mindez a hazánkat, az egész régiót, az Európai Uniót és a nyugati közösséget fenyegető új kihívások kontextusában történik” – mondta a lengyel kormányfő. Donald Tusk felidézte, amit az amerikai elnökválasztás előtt mondott: függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény, Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága érdekében, és Ukrajna jövője Ukrajna nélkül nem dönthető el.
[type] => post
[excerpt] => Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton közölte, hogy hamarosan találkozik Franciaország elnökével, Nagy-Britannia miniszterelnökével, a NATO főtitkárával, valamint az északi és a balti államok vezetőivel az ukrajnai háború és a transzatlanti...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731262800
[modified] => 1731187386
)
[title] => Tusk Nagy-Britannia, Franciaország és a NATO vezetőjével készül megvitatni a háború kérdését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131942&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131942
[uk] => 132098
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131943
[image] => Array
(
[id] => 131943
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[original_lng] => 422421
[original_w] => 912
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk-300x164.png
[width] => 300
[height] => 164
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk-768x419.png
[width] => 768
[height] => 419
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/tusk.png
[width] => 912
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731318011:8
[_thumbnail_id] => 131943
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 435
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43604
[1] => 244
[2] => 6593
[3] => 2498
[4] => 128481
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => Franciaország
[2] => megbeszélés
[3] => Nagy-Britannia
[4] => ukrajnai háború
)
)
[5] => Array
(
[id] => 130598
[content] =>
Fegyver- és lőszerellátásról, az észak-koreai katonák az agresszor oldalán a harcokban való részvételéről, valamint az orosz katonák kiképzésének megszervezéséről van szó.
Észak-Korea esetleges bűnrészességét az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziójában egy nagyszabású büntetőügy részeként vizsgálják, amely szerint az Oroszországi Föderáció katonai és politikai vezetése agresszív háborút folytatott Ukrajna ellen, jelentette ki Andrij Kosztin főügyész – írta az Interfax-Ukrajina.
A Reuters a Legfőbb Ügyészségre hivatkozva közölte, a bűnrészesség olyan állítólagos aspektusairól van szó, mint a fegyverek és lőszerek szállítása, az észak-koreai katonák részvétele az agresszor oldalán folytatott ellenségeskedésben, valamint az oroszok kiképzésének megszervezése. katonai személyzet.
A főügyész emlékeztetett: Ukrajna korábban rögzítette egy másik állam részvételét az ellene folyó háborúban.
„Idén nyáron először vádoltak meg egy külföldi katonai tisztviselőt – az Iszlám Köztársaság Őrhadtestének dandártábornokát” – jegyezte meg Kosztyin.
Elmondása szerint ez a tábornok a nyomozás adatai szerint részt vesz a „shaheed”-ek utánpótlásának megszervezésében, az orosz hadsereg kiképzésében ezen fegyverek használatára, valamint az ukrán polgári objektumok elleni csapás kidolgozásában ezeken a gyakorlatokon.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
„Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot” – mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára.
„Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna” – húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Az Észak-atlanti Szövetség egyelőre nem tudja megerősíteni azinformációkat észak-koreai katonák esetleges részvételéről az Ukrajna elleni háborúban, de az ilyen hírek aggasztóak – jelentette ki szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint újságírók Ruttét arról kérdezték, hogy meg tudja-e erősíteni, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti átfogó stratégiai partnerségi megállapodás nemcsak katonai segítséget nyújt a megszállóknak, hanem észak-koreai katonák hadszíntéri bevetését is.
„Nem tudom megerősíteni ezeket a jelentéseket, de nyilvánvalóan aggodalomra adnak okot” – válaszolta a főtitkár. Szerinte a NATO tudja, hogy Észak-Korea segíti Oroszországot az Ukrajna elleni hadműveletek folytatásában. „A szövetség ugyanakkor határozottan elítéli Phenjan és Moszkva katonai együttműködésének elmélyítését” – mutatott rá Mark Rutte.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Észak-atlanti Szövetség egyelőre nem tudja megerősíteni az
információkat észak-koreai katonák esetleges részvételéről az Ukrajna elleni háborúban, de az ilyen hírek aggasztóak – jelentette ki szerdán Mark Rutte.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729158360
[modified] => 1729115374
)
[title] => A NATO-nak nincs információja észak-koreai csapatok részvételéről az ukrajnai háborúban, de a szervezet aggódik – Rutte
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129600&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129600
[uk] => 129585
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129586
[image] => Array
(
[id] => 129586
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large.jpg
[original_lng] => 95607
[original_w] => 1140
[original_h] => 705
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large-300x186.jpg
[width] => 300
[height] => 186
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large-768x475.jpg
[width] => 768
[height] => 475
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large-1024x633.jpg
[width] => 1024
[height] => 633
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 705
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 705
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/208283-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 705
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729104574:12
[_thumbnail_id] => 129586
[_edit_last] => 12
[views_count] => 484
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d14eeb640bb23bfb425c6e22f893ff67] =>
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Zoran Milanović horvát elnök nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába.
Az államfő kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, és sérti a nemzetközi jogot, amelyet mindenkinek el kell ítélnie, Horvátországnak pedig minden lehetséges humanitárius segélyt meg kell adnia a háborúban álló országnak. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna hatalmas katonai segélyt kap, a háború vége nem látszik, viszont fennáll annak a veszélye, hogy átterjed Ukrajna határain túlra.
A köztársasági elnök és egyben valamennyi horvát állami intézmény feladata is megvédeni Horvátországot a háborútól, és megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsa az országot a háborús konfliktusoktól – hangsúlyozta Milanović.
Hozzátette: éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és annak érdekében, hogy megvédje az országot egy esetleg háborús konfliktustól.
Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg ‒ hangoztatta Milanović. Ezt az is bizonyítja, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziókban ‒ magyarázta.
Az ukrajnai háború azonban, amely az orosz agresszió következménye, nem jelent támadást valamelyik NATO-tagállam ellen, ezért az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 5. cikkelye nem aktiválható, és így nem létezik nemzetközi jogi kötelezettség, amely arra kényszeríthetné Horvátországot, hogy részt vegyen a háborúhoz kapcsolódó tevékenységekben – szögezte le az elnök.
Kiemelte: Horvátország jelenleg is segít, és a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, de ez a segítség nem lehet semmilyen formában katonai, mert az eltér Horvátország nemzeti érdekeitől, és potenciálisan veszélyezteti állampolgárait.
Sok nagy háború meggondolatlan logisztikai vagy tanácsadói küldetésekkel kezdődött, amelyek később katonai beavatkozásokká, majd nagyobb háborús konfliktusokká fajultak ‒ mondta Milanović.
„Horvátország semmilyen módon nem tudja jelentősen befolyásolni az ukrajnai háborút, és nem tudja megállítani azt. De az államhatalom átgondolt és felelősségteljes politikájával megakadályozhatja a háború terjedését a horvát határok felé, és ez békét és biztonságot hozhat minden horvát állampolgár számára” ‒ húzta alá a köztársasági elnök.
A horvát alkotmány szerint a horvát hadsereg részvételéről szóló határozatokat nemzetközi missziókban a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök ‒ aki egyben a hadsereg főparancsnoka ‒ előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.
A védelmi minisztérium által felállított svájci biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértői munkacsoport a semlegesség újragondolását javasolta a kormánynak. A Politico jelentése szerint a hangsúly a NATO-val és az Európai Unióval való katonai együttműködésen van.
„Az Ukrajna elleni orosz támadás óta a semlegesség ismét politikai vita tárgyává vált, itthon és külföldön egyaránt. Növekszik a nyomás Svájcra, hogy tisztázza álláspontját” – áll a jelentésben.
A szakértők nem azt javasolják, hogy Svájc teljesen feladja semlegességét és csatlakozzon a NATO-hoz, hanem az Unióval és az EU-val való kapcsolatok elmélyítését kérik közös kiképzés, ballisztikusrakéta-védelem, két- és többoldalú gyakorlatok érdekében.
Ezenkívül a jelentés a katonai kiadások GDP 1%-ára történő emelését szorgalmazza 2030-ra. Jelenleg Svájc a GDP 0,76%-át költi védelemre.
A jelentés készítői a fegyver-reexport tilalmának feloldását is javasolják, mivel Bern jelenleg tiltja a fegyverek értékesítését háborúban álló országoknak. Ennek eredményeként a fegyverexport tavaly 27%-kal csökkent, és nem érte el a 746 millió eurót.
A jelenlegi semlegesség Svájc viszonyát is érinti más országokkal, amelyek szeretnének svájci alkatrészeket tartalmazó fegyvereket küldeni Ukrajnába, de nem tudnak.
Svájc korábban megtagadta, hogy Németországból lőszert exportáljon Ukrajnába. A 2022 novemberi újabb elutasítás után azonban a német parlament sürgette a képviselőket, hogy gondolják át a lőszerszállítás logisztikáját Svájcon keresztül, amely nem hajlandó Ukrajnát tölteni a Gepard légvédelmi rendszerekhez.
Svájc továbbra is kijelentette, hogy semlegessége miatt nem tervezi engedélyezni a Németországba és Spanyolországba szállított svájci fegyverek Ukrajnába történő reexportját.
A svájci parlament alsóházának biztonságpolitikai bizottsága tavaly fogadta el azt az indítványt, amely lehetővé tenné a fegyverek harmadik országokból történő újrakivitelét Ukrajnába.
