Dan Caine, Donald Trump amerikai elnök jelöltje a vezérkari főnöki pozícióra (egész pontosan a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöki posztjára), szenátusi meghallgatásán hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás fontosságát, miközben szorgalmazta az európai országok nagyobb szerepvállalását – írja a The Kyiv Independent.
A légierő nyugalmazott tábornoka kedden a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottsága előtt kifejtette, hogy Washingtonnak azokra az egyedi képességekre kellene összpontosítania, amelyeket csak az Egyesült Államok tud biztosítani, míg az európai országoknak növelniük kellene támogatásuk mértékét.
Caine-t Trump elnök Charles Q. Brown Jr. tábornok elbocsátását követően jelölte a legmagasabb amerikai katonai pozícióra. A nyugalmazott légierőtiszt és kockázati tőkebefektető részt vett az iraki háborúban, és 2021 és 2024 között a CIA katonai ügyekért felelős igazgatóhelyetteseként szolgált.
A tábornok az ukrajnai amerikai katonai segítségnyújtás fontosságáról szóló kérdésre válaszolva kijelentette:
Katonai szempontból Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és ebből a szempontból a mi biztonsági segítségnyújtásunk segíti Ukrajnát az önvédelemben. Támogatásunk javítja Ukrajna tárgyalási pozícióját és elrettenti Oroszországot a további agressziótól.
Caine ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Washington csak egy része az Ukrajna védelmét támogató államok hálózatának.
Ezek a megnyilvánulások részben ellentétben állnak Trump politikájával, mivel az új adminisztráció nem hagyott jóvá új katonai csomagokat Ukrajna számára, és egy időre a Joe Biden által jóváhagyott támogatásokat is felfüggesztette.
Az Oroszország jelentette fenyegetésről szólva Caine elmondta, hogy Moszkva hagyományos képességeit megviselte az Ukrajna elleni háború, de figyelmeztetett a katonai konfliktus küszöbe alatti lehetséges aszimmetrikus tevékenységekre (magyarán szabotázsakciókra).
A nyugalmazott tábornok azt is megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is elkötelezett háborús céljai mellett, beleértve a területi nyereségek biztosítását és Ukrajna semlegességének kikényszerítését.
Caine szerint Moszkva valószínűleg úgy látja, hogy a konfliktus számára kedvező, és 2025-ben is folytatni fogja a háborút a folyamatos műveletekből eredő magas veszteségek ellenére.
A konfliktus 2025-ben valószínűleg továbbra is felőrlő háború lesz, mindkét fél súlyos személyi és anyagi veszteségeket fog szenvedni – tette hozzá a tábornok.
A Weimar+ formátum országainak külügyminiszterei kijelentették, hogy megduplázzák az Ukrajnának szánt katonai és humanitárius segélyt, miközben újabb szankciókat fontolgatnak Oroszországgal szemben, hogy tűzszünetre kényszerítsék – áll a madridi találkozót követő nyilatkozatban, írta a Reuters.
Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Lengyelország vezető diplomatái, valamint Kaia Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy madridi találkozót követő közös nyilatkozatban felszólították Oroszországot, hogy egyezzen bele az „azonnali és feltétel nélküli tűzszünetbe egyenlő feltételekkel és teljes körű végrehajtással”.
Kijelentették továbbá, hogy készek további nyomást gyakorolni Moszkvára, többek között új szankciók bevezetésével, annak érdekében, hogy Kijevnek „a lehető legjobb helyzetet biztosítsa az igazságos és tartós béke eléréséhez”.
A Weimar+ országok külügyminiszterei bejelentették, hogy növelik az Ukrajnának nyújtott katonai, politikai és humanitárius segítséget.
Kijelentették, bármilyen békemegállapodásnak megbízható biztonsági garanciákat kell biztosítania Ukrajna hozzátéve: „Készek vagyunk vezető szerepet játszani ebben az ügyben”.
Az európai diplomaták azt is közölték, hogy nem fogadnak el olyan megállapodást, amely korlátozza Ukrajna védelmi ipart vagy a partnerországok katonai jelenlétét Ukrajna területén.
A külügyminiszterek leszögezték, hogy elkötelezettek az Oroszország háborús bűneiért való teljes felelősségvállalás mellett, az Európa Tanácson belüli különleges bíróság létrehozásával összefüggésben.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az orosz vagyont be kell fagyasztani, amíg Moszkva be nem fejezi a háborút, és meg nem téríti Ukrajnának az általa okozott károkat.
Spanyolország arra szólítja fel szövetségeseit, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek alternatív finanszírozási formájaként használják fel ezeket az eszközöket, vagy akár saját védelmi kiadásaik növelésére.
Közben Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter bejelentette, Oroszországnak egyértelmű választ kell adnia az Egyesült Államoknak arra vonatkozóan, hogy akar-e egyáltalán békemegállapodást kötni.
Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatja az ország támogatását az orosz agresszióval szemben − jelentette ki Annalena Baerbock német ügyvivő külügyminiszter az ukrán fővárosban, Kijevben kedd reggeli érkezésekor.
Ukrajna kész lenne az azonnali tűzszünetre − mondta Baerbock. Putyin szerinte „tárgyalási hajlandóságot szimulál, de egy millimétert sem tér el céljaitól. Nem szabad hagynunk, hogy Putyin és a csatlósai elvakítsanak bennünket. Mert meglebegtetni a békét még nem béke.”
A NATO külügyminisztereinek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján az amerikai fél számára is világossá fogják tenni − mondta −, hogy „nem szabad belemenni Putyin halogató taktikájába”.
Putyin az, aki időhúzásra játszik, nem akar békét, és a nemzetközi jogot megsértve folytatja agressziós háborúját.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti „patthelyzet miatt elengedhetetlenül fontos, hogy mi, európaiak, megmutassuk, hogy ha és de nélkül kiállunk Ukrajna mellett, és most jobban támogatjuk, mint valaha” − mondta Baerbock. Hangsúlyozta: szeretné egyértelművé tenni, hogy a következő német kormány is masszív támogatást fog nyújtani Ukrajnának.
„A most kijelölt irányvonal évtizedekre meghatározza kontinensünk jövőjét” − mondta a miniszter. Továbbra is olyan Európában akarunk élni, ahol a jog ereje érvényesül az erő jogával szemben, és ahol a határokat nem fegyveres erővel rajzolják át. „Mi, európaiak, minden erőnkkel e mögött állunk.” Németország továbbra is szorosan Ukrajna mellett fog állni az Európai Unió reformjainak útján.
Annalena Baerbock bejelentése szerint Németország további 130 millió euró humanitárius segélyt és stabilizációs forrásokat biztosít Ukrajnának „a folyamatos orosz támadások miatt”. Az ügyvivő német külügyminiszternek a mostani a kilencedik ukrajnai útja az orosz különleges hadművelet kezdete és a tizenegyedik 2021-es hivatalba lépése óta. Baerbock különvonattal utazott Kijevbe, amit megérkezéséig biztonsági okokból titokban tartottak.
A skandináv állam 80 millió svéd korona (mintegy 7,6 millió dollár) értékben kívánja támogatni Ukrajnát. Az összeg elsősorban drónfejlesztésre és aknamentesítésre szánja Svédország, írja a The Kyiv Independent Pal Jonson védelmi miniszter bejelentése nyomán.
A támogatás az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) keretein belül érkezik a háborúban álló országnak. A több mint 50 országot magába foglaló csoport koordinálja az Ukrajnának nyújtott nemzetközi katonai segítséget.
Románia Legfelsőbb Védelmi Tanácsa (CSAT) pénteken tartott ülésén úgy döntött, hogy továbbra is biztosítja Ukrajna katonai támogatását. A döntésről a Romania Journal számolt be a román elnöki hivatal közleményére hivatkozva, írja az Ukrinform.
Románia üdvözölte a legutóbbi fegyverszüneti tárgyalások eredményeit, valamint az Egyesült Államok ezen irányú erőfeszítéseit, amelyeket az első lépésnek tekint a békemegállapodás elérése felé.
Románia, mint Ukrajna szomszédos országa, (…) közvetlenül érdekelt a háború befejezésében. Azt akarjuk, hogy Ukrajna békében élhessen, és folytathassa európai integrációját az Európai Unió szintjén hozott döntéseknek megfelelően. Támogatásunk Ukrajna felé tovább folytatódik – áll a román elnöki hivatal közleményében.
Az ülésen továbbá megvitatták a NATO keleti szárnyának védelmének erősítését, és megállapodtak abban, hogy Románia fokozatosan növeli a védelemre fordított GDP-keretet.
A tanácskozáson megerősítették, hogy Románia továbbra is teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, és kész további támogatási intézkedéseket hozni Ukrajna számára a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban.
Párizsban találkoztak csütörtökön az Ukrajna támogatására létrehozott „tettre készek koalíciójának” vezetői, a megbeszélésen arról volt szó egyebek mellett, hogy brit–francia kezdeményezésre hoznak létre egy úgynevezett biztosító haderőt, amely nem helyettesítené a békefenntartó erőket és a hátországban teljesítene szolgálatot. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő megállapodnak abban, hogy tisztviselőket küldenek Ukrajnába, hogy a békemegállapodás megkötése után terveket dolgozzanak ki – írja a Sky News. A francia és brit vezetők erről az Ukrajna katonai támogatása érdekében létrehozott „tettre készek koalíciójának” párizsi ülésén beszéltek erről. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
A francia elnök és a brit miniszterelnök ezenfelül arról is beszéltek, hogy tárgyalnak egy biztosító haderő létrehozásáról is, Macron szerint a kifejezés eltér az eddig tárgyalt békefenntartó erőtől, ugyanakkor nem helyettesítené azt.
„A brit–francia ötlet Ukrajna kérésére született” – mondta Macron. Hozzátette, több állam hozzájárulására is számítanak majd a biztosító haderő létrehozásánál, azonban nem a frontvonalra küldenék, hanem „stratégiai területe”, vagyis a hátország védelmét biztosítanák általa. Azt is mondta, a biztosító haderőben nem számítanak az összes koalíciós partner részvételére, erről szerinte nincs egyhangúság, azonban Macron szerint ez nem is szükséges, a haderőt enélkül is képesek lehetnek kiállítani.
Keir Starmer brit kormányfő szintén arról beszélt, hogy a biztosító haderő nem helyettesíti a békefenntartó erőket vagy magát az ukrán hadsereget. Azt is mondta, ez egy elrettentő erő, de szükségük lesz az Egyesült Államok támogatására. Azt is mondta, a brit csapatok ukrajnai bevetéséről a parlamentnek is döntenie kell, a folyamat azonban szerinte még nem tart ebben a szakaszban.
„Nem abban a szakaszban vagyunk (a biztosító haderő létrehozásánál – a szerk.), hanem abban, hogy a politikai lendületet operatív tervekké alakítsuk” – mondta. Starmer beszélt még arról is, mit gondol Donald Trump Ukrajna-stratégiájáról. Az elnök egyértelműen tartós békét akar Ukrajnában, és ez irányítja minden cselekedetét – jelentette ki. „Úgy gondolom, hogy a cél a helyes cél, ami egy tartós béke, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és szuverenitását” – tette hozzá.
A találkozó témája volt még az Oroszország elleni szankciók kérdése is, emlékezetes: Moszkva csak úgy hajlandó elfogadni a fekete-tengeri tűzszünetet, ha előtte az orosz bankszektort érintő büntetőintézkedések egy részét feloldják. Brüsszel azonban jelezte, a szankciók feloldásának feltétele a teljes orosz csapatkivonás a Moszkva által ellenőrzött területekről. Keir Starmer ezzel kapcsolatban arról beszélt, támogatja további szankciók bevezetését Oroszország ellen.
„Nagyon erős volt az elhatározás az ülésen, hogy most nincs itt az ideje a korábbi szankciók visszavonásának vagy enyhítésének” – mondta. Beszélt még az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatáról is, szerinte London és Brüsszel kapcsolata erősebbek, mint korábban.
Felszólalt a megbeszélést követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki arról beszélt: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország felgyorsítja a béke lehetőségét. Azt is mondta, a koalíció tagjai az Ukrajnának szánt további segélyekről és az országnak nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyaltak. Zelenszkij azt is elmondta, hogy nagyon örül annak az egységes európai megállapodásnak, amely szerint nem szüntetik meg az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte ezek a döntések valós hatással lehetnek a háború befejezésére.
Az ukrán–amerikai kapcsolatokat illetően arról beszélt: azt akarják, hogy Amerika erősebb legyen. Szóba került az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló tervezett megállapodás is, szerinte ebben a kérdésben az Egyesült Államok folyamatosan változtatja a megállapodás feltételeit. Szeretné felhívni arra az amerikai közvélemény figyelmét, hogy jó kapcsolatot szeretne Washingtonnal, „de nem szeretném azzal az érzéssel elhagyni az Egyesült Államokat, hogy Ukrajna általában véve ellenük van, mert folyamatosan kimutattuk, hogy pozitív jelzéseket küldünk” – mondta, majd egyúttal megköszönte az amerikai támogatásokat.
Azt is mondta, szerinte Steve Witkoff amerikai különmegbízott egy másik dimenzióban él Ukrajnával kapcsolatban, utalva ezzel arra, hogyan is zajlik szerinte a tárgyalások dinamikája az amerikaiakkal. „Ő mond dolgokat, és úgy hangzik, mintha helyettünk mondaná. Elvontnak tűnnek. Ez egy másik világból való. Számunkra olyan, mintha ezek az emberek egy másik bolygóról származnának” – tette hozzá.
Zelenszkij is beszélt a brit–francia kezdeményezésre formálódó biztosító haderőről és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Számos ország van, amely készen áll arra, hogy – akár a levegőben, akár földi csizmával – biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának. Több ilyen ország van, és ez jó hír – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Franciaországnak és Nagy-Britanniának közösen kell képviselniük Európát és erre szerinte az Egyesült Államok is hallgatni fog.
Emmanuel Macron felszólította Oroszországot, hogy fogadja el a 30 napos tűzszünetet előfeltételek nélkül. Zelenszkij Párizsban újabb 2 milliárd eurós támogatást vehetett át a francia államtól.
Franciaország további 2 milliárd euró katonai segélyt nyújt Ukrajnának – jelentette be szerdán este Emmanuel Macron francia államfő ukrán kollégájával, Volodomir Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján Párizsban.
A két ország vezetőjének munkavacsoráját megelőzően a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón Emmanuel Macron egyúttal felszólította Oroszországot, hogy fogadja el a 30 napos tűzszünetet előfeltételek nélkül.
Néhány hete döntő szakaszába léptünk annak, hogy véget vessünk Oroszország agresszív háborújának. Dzsiddában Ukrajna feltétel nélküli 30 napos tűzszünetbe egyezett bele. Ugyanezt a kötelezettségvállalást várjuk Oroszországtól is – mondta a francia államfő.
A háború kezdete óta az EU-tól és tagállamaitól Ukrajna nagyjából 140 milliárd euró összegű pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi segítséget kapott. Ennek 65 százaléka vissza nem térítendő támogatásként vagy természetbeni juttatásként, míg 35 százaléka rendkívül kedvezményes kölcsönök formájában érkezett – áll az Európai Bizottság összesítésében. Tavaly februárban az európai vezetők megállapodtak abban, hogy 2027-ig akár 52 milliárd eurót biztosítanak az Ukrajna Eszköz számára, amely Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját támogatja.
Petr Pavel és Volodimir Zelenszkij pénteken Kijevben egyeztetett. Csehország szerint csak Ukrajna számára is elfogadható béke lehet valódi béke az orosz–ukrán háború után.
Mindenféle tűzszünetnek egy lépést kell jelentenie a valódi béke felé vezető úton, ez utóbbinak a feltételei pedig csakis olyanok lehetnek, amelyeket előzőleg egyeztettek Ukrajnával, és azok számára elfogadhatók – jelentette Petr Pavel cseh államfő pénteken Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
„Azért vagyok itt, hogy megerősítsem Zelenszkij elnöknek és minden ukránnak, hogy a Cseh Köztársaság továbbra is szilárdan kiáll önök mellett. Sok szót hallani a tűzszünetről, és őszintén szólva, úgy tűnik, ez elérhető. Azt akarom mondani, hogy senki sem akar békét jobban, mint az ukránok, de mindenféle tűzszünetnek egy lépésnek kell lennie a valódi béke felé. Ennek a békének pedig az ukránokkal egyeztetettnek, és számukra elfogadhatóknak kell lenniük” – fogalmazott az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint a cseh államfő.
Pavel hozzátette, hogy Csehország megérti Ukrajna azon törekvését, hogy szuverén döntéseket hozzon a jövőjével kapcsolatban, és szabad társadalomként éljen. Úgy véli, hogy Ukrajnának garanciákat kell kapnia arra vonatkozóan, hogy Oroszország nem fogja ismét megtámadni. Ez egy kollektív felelősség, és Csehország ki fogja venni belőle a részét. Elmondta, hogy Csehország létfontosságú szállítmányokkal kívánja támogatni az ukrán fegyveres erőket. Erre szükséges is van Kijevnek, ugyanis az orosz-ukrán háború az elmúlt hetekben inkább az oroszok sikereiről szólt a haszíntéren.
Az elnök kijelentette, hogy Csehország kész részt venni az ukrajnai nyugati katonai jelenlét lehetséges módozatairól szóló tárgyalásokon. Hozzátette, ha döntés születik ilyen nemzetközi erők létrehozásáról, akkor szerinte Csehország is rész fog venni bennük.
[type] => post
[excerpt] => Petr Pavel és Volodimir Zelenszkij pénteken Kijevben egyeztetett. Csehország szerint csak Ukrajna számára is elfogadható béke lehet valódi béke az orosz–ukrán háború után.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742666640
[modified] => 1742616465
)
[title] => Csehország készen áll arra, hogy csatlakozzon egy katonai misszióhoz Ukrajnában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145414&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145414
[uk] => 145384
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145385
[image] => Array
(
[id] => 145385
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545.webp
[original_lng] => 87532
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545-1536x864.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/243545.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742609266:12
[_thumbnail_id] => 145385
[_edit_last] => 12
[views_count] => 661
[_oembed_d74e412c2289d663cc8ad222e3f47458] =>
Last night in Kyiv, tragically, three people were killed by Russian drones, including a father and his five-year-old daughter. Just a day earlier in Zaporizhzhia, a Russian strike took the lives of an entire family—a mother, a father, and their daughter. My condolences to all the… pic.twitter.com/hB6R5yn9gV
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 23, 2025
Emmanuel Macron francia elnök március 27-én, csütörtökön egy európai vezetőkből álló csoportot lát vendégül, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét és Európa biztonságát – közölte három tisztviselő a Politicoval. A találkozó a tűzszüneti megállapodás elérésére tett erőfeszítések közepette valósul meg, és az EU vezetőinek csütörtöki megbeszélését követi.
Macron az Európai Tanács csütörtök esti ülését követően megerősítette a jövő heti csúcstalálkozót a „hajlandók koalíciója” és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével.
„Véglegesítjük a megkezdett munkánkat az ukrán hadsereg rövid távú támogatásáról, a fenntartható és tartós ukrán hadseregmodell védelméről az orosz inváziók megakadályozása érdekében, majd pedig azokról a biztonsági garanciákról tárgyalunk, amelyeket az európai hadseregek nyújthatnak” – mondta Macron.
A csúcstalálkozó Macron februári és márciusi találkozóinak folytatása lesz, amelyeken európai és NATO-vezetőkkel tárgyaltak Ukrajna és az egész kontinens védelmi garanciáiról – írja a Politico.
A találkozón egy szélesebb körű vezetői csoport vesz részt – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az EU-csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy azok az országok, amelyek a londoni találkozón részt vettek – beleértve a videóhíváson keresztül csatlakozókat is – „valószínűleg” ott lesznek a csütörtöki megbeszélésen is.
A találkozóra akkor kerül sor, amikor az európai vezetők azon fáradoznak, hogy növeljék az Európai Unió védelmi kapacitásait az Oroszországból érkező fenyegetésekkel és a Donald Trump elnök vezette amerikai külpolitika drasztikus változásaival szemben.
Hétfőn az Egyesült Államok kormányának képviselői Szaúd-Arábiában találkoznak moszkvai és kijevi diplomatákkal egy lehetséges tűzszüneti megállapodás érdekében.
Mivel az Európai Unió mindenekelőtt békeprojekt, a béke előmozdítása és védelme érdekében végzett munka mindig az Európai Unió prioritása lesz – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülésén elmondott beszédében.
Az uniós parlament közleménye szerint a tagállami vezetők előtt elmondott beszédében Metsola hangsúlyozta, hogy Ukrajna békéje továbbra is az unió prioritása, a békének azonban valódinak kell lennie, különben csak a „béke illúziója” lesz.
„Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy megtaláljuk azt a formulát, mely a valódi békét teszi lehetővé Ukrajna számára. Békét, amely biztosítja a szabadságot és a méltóságot, szabadságot, amely biztonságot szavatol Európának, és elrettentő erőt jelent az erőszakban gondolkodókkal szemben” – fogalmazott.
Az európai védelemmel kapcsolatban kijelentette, az EU nem engedheti meg, hogy a feltörekvő hatalmak nyomást gyakoroljanak az EU-ra.
„Európának olyan erőként kell pozícionálnia magát, amellyel számolni kell. Ez azt jelenti, hogy készen kell állnunk. Ez azt jelenti, hogy komolyan kell vennünk a biztonságunkat, a felkészültségünket és a versenyképességünket” – fogalmazott.
A biztonság minden más alapját képezi – jelentette ki Metsola, majd hozzátette azt is, hogy a biztonság nem csak a védelemről szól, hanem a gazdaságról, az energiáról és a mezőgazdaságról. „Arról is szól, hogy megvédjük határainkat és állampolgárainkat, és gondoskodunk arról, hogy rendszereink tisztességesek és hatékonyak legyenek” – fogalmazott.
Biztonság nélkül egyetlen gazdaság sem virágozhat, egyetlen vállalkozás sem gyarapodhat, Európa befolyása pedig csökkenni fog a világban – húzta alá.
„Erős, versenyképes gazdaság nélkül nem rendelkezünk a biztonságunkba fektethető forrásokkal. Nem lesz olyan gazdasági súlyunk, hogy megálljuk a helyünket. A biztonság és a gazdaságosság kéz a kézben járnak” – fogalmazott.
A migrációval kapcsolatban azt mondta, hogy kulcsfontosságú az Európai Bizottságnak az unióbeli maradásra jogosulatlanok visszaküldését célzó új javaslata. Az Európai Parlament készen áll a migrációs politikák réseinek bezárására, és ezáltal az emberek kizsákmányolásának megállítására.
A versenyképességgel kapcsolatban az EP-elnök üdvözölte a megtakarítási és befektetési unió felé tett lépéseket, de hozzátette, hogy ennél nagyobb ambícióra van szükség. Hangsúlyozta, „nem lehetnek félmegoldások”, majd közölte: az Európai Parlament gyorsan, sürgősségi eljárások alkalmazásával fog hozzájárulni az európai versenyképesség javításához.
A többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatban Metsola azt mondta, „az EU pénztárcáját” stratégiai prioritásaihoz kell igazítania. Végezetül az EP-elnök beszédében érdemi reformokat sürgetett azért, hogy az EU költségvetése egyszerűbbé, rugalmasabbá és eredmény-orientálttá váljon.
