Ukrajna számára nem létfontosságú kérdés az Európai Unióhoz való csatlakozás, Varsó ezért feltételeket szabhat Kijevnek – jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter Interia című lengyel kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel védelmi miniszter elmondta: a volinyi kérdés rendezésének megvitatása Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggésben az elképzelhető „legőszintébb megközelítés”. Emlékeztetett arra, hogy egy ilyen kérdés nem feltétele annak, hogy katonai vagy humanitárius segítséget nyújtsanak Ukrajnának, hiszen emberek élete forog kockán. Ezen a módon Varsó befolyásolhatja azt a tényt, hogy Oroszország elveszítse a háborút – tette hozzá.
„Az EU-csatlakozás Ukrajna számára nem leni vagy nem lenni kérdése, ez egy lehetőség a fejlődésre, a magasabb GDP-növekedésre, ez az ő esélyük. Meg tudjuk szabni a feltételeket az ilyen fejlődéshez és amellett, hogy az EU által támasztott feltételeknek megfelelően meg tudjuk szabni az etikai és történelmi feltételeinket Vinnyal kapcsolatban” – mutatott rá Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, megjegyezve, hogy a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdését Ukrajnának és Lengyelországnak rendeznie kell, és a munkát az állami intézetek szintjén kell elvégezni.
Ukrajna még azelőtt csatlakozhat a NATO-hoz, mielőtt az Európai Unió tagjává válna, erre utal a tárgyalási folyamat dinamikája és az EU bővítésével kapcsolatos hagyomány – jelentette ki kedden Olekszandr Kornyijenko parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács első elnökhelyettese, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a politikus a brüsszeli European Policy Centerben zajló geopolitikai párbeszéd során kijelentette, hogy „hamarabb leszünk a NATO tagjai, mint az Európai Unióé”. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió minden bővítési hulláma az európai parlamenti választások után ment végbe, a következő pedig 2029-ben lesz.
„Tehát, ahogy gondolom, az európai parlamenti választások után nyílhat meg a következő lehetőség az EU bővítésére” – mondta a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy az ukrán fél „a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy felkészüljön egy ilyen fejleményre”.
„De hogy mi lesz a tagországok döntése, azt jelenleg nehéz megjósolni. 5 év a politikában nagyon hosszú idő” – jegyezte meg a házelnök-helyettes, megjegyezve, hogy a brüsszeli látogatása során az állami delegációval közösen foglalkozik az ukrán jogszabályok uniós jogi normáknak való megfelelőségi átvilágításának folytatásáról szóló tárgyalások kérdésével.
„Ez a legfontosabb és pusztán gyakorlati feltétele bármely ország uniós tagságának. Ukrajna tisztán tudatában van annak, hogy a bővítési folyamat az egyes tagjelölt országok eredményein alapul, és kész szorgalmasan dolgozni az európai integráció ezen útjának befejezésén és az Európai Unió teljes jogú tagságának megszerzésén” – hangsúlyozta Olekszandr Kornyijenko.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter, a Lengyel Parasztpárt vezetője kijelentette, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz mindaddig, amíg meg nem oldódik az exhumálás és a volinyi tragédia áldozatainak kérdése – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Wirtualna Polska című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Kosiniak-Kamysz elmondta: „Nem változtatok a véleményemen, bár látom, hogy Duda elnöknek más a véleménye. Ukrajna nem csatlakozik az Európai Unióhoz, nem adom a beleegyezésemet, ha nem oldja meg a Voliny kérdését.” Mint hangsúlyozta, „a katonai támogatás kérdése (Ukrajnának – a szerk.) az emberség és a biztonságunk kérdése is, de tisztázni kell a gazdasági vagy történelmi kérdéseket is”.
A lengyel védelmi miniszter hangsúlyozta: ha az EU-tagállamok bele is egyeznek Ukrajna tagságába, a kormánykoalícióba tartozó Lengyel Parasztpártja ellenezni fogja, ha nem végzik el az exhumálást, és nem tisztelik az áldozatok emlékét. Szerinte az EU-csatlakozás cselekvés a fejlődésért, az állami működés színvonalának növeléséért, ehhez pedig „bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, nemcsak gazdasági, hanem szemléleti szempontból is az igazság a történelem számára”. „A történelem nem a történészeknek szól, ahogy Kuleba miniszter mondta, ez a legrosszabb megfogalmazás, ami csak létezik” – hangsúlyozta Kosiniak-Kamysz.
Andrzej Duda lengyel elnök szavait kommentálva, miszerint „aki megakadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, az Putyin politikájának része”, a lengyel védelmi miniszter azt mondta, hogy alapjaiban nem ért egyet vele. „Az alapelv az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése, mint például a történelmi igazság, a múlttal való megbékélés és azok tisztelete, akikkel együtt szeretnél az unióban lenni. Mikor kell ezeket a feltételeket kialakítani?” – tette fel a kérdést Władysław Kosiniak-Kamysz.
Lengyelország támogatja Ukrajnát az európai uniós csatlakozás ügyében, de ezen az úton Varsónak „megvannak a maga követelései” Kijevvel szemben – jelentette ki vasárnap Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál az RMF 24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Sikorski elmondta: „Fenn akarjuk tartani az Egyesült Államokban zajló politikai vita mindkét oldalának támogatását az Európával való szövetségről, Ukrajna támogatásáról, az amerikai csapatok fizikai jelenlétéről Lengyelországban.”
Arra a kérdésre, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások nehezednek-e, a lengyel diplomácia vezetője azt válaszolta, hogy „Ukrajnára nyomást gyakorolnak”. „Jól érzi magát a tengerben, egy kicsit rosszabbul a szárazföldön. Támogatjuk Ukrajnát, de természetesen megvannak a saját követeléseink, ahogy az a szomszédok között is előfordul” – hangsúlyozta Radoslaw Sikorski.
Katarina Maternova, az EU ukrajnai nagykövete reális előrejelzésnek tartja, hogy Ukrajna az évtized végére csatlakozhat az Európai Unióhoz. Erről Katarina Maternova a JevroPravdának adott interjújában beszélt.
A nagykövet megjegyezte, hogy Ukrajna „megtörte a mátrixot” az EU-csatlakozásra irányuló kezdeményezésével, kezdve a teljes körű háború első napjaiban történő jelentkezésétől, és a meglehetősen gyors tempóval – a többi tagjelölt országhoz képest – a jövőben azt fenn lehet tartani.
„Már korábban is mondtam egy interjúban, és megismétlem magam: úgy gondolom, hogy a Michel elnök által kitűzött cél – Ukrajna uniós csatlakozása az évtized végére – reális” – mondta Katarina Maternova.
Az JevroPravda 2030-ra vonatkozó megjegyzésére válaszolva megismételte, hogy ezt reális határidőnek tartja.
„Az EU-csatlakozás azonban – és ezt meg kell valósítani – nem csupán a tagsági tárgyalások technikai folyamata, amely önmagában is időt vesz igénybe. Ez pedig egyben politikai ratifikáció is minden tagországban, mert egy új tag belépése az EU-szerződés változását jelenti. Ezért az egyes EU-országok által megkövetelt formátumban ratifikálni kell. És ehhez mindig kell egy kis idő, a 2004-es bővítés során ez körülbelül másfél évig tartott” – tette hozzá a nagykövet.
A vitás történelmi kérdések megoldása elsősorban Ukrajnának az érdeke, mert Lengyelország beleegyezése nélkül nem lesz az Európai Unió tagja – jelentette ki pénteken Donald Tusk lengyel kormányfő, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A lengyel hírszolgálat emlékeztetett arra, hogy szerdán Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésén az utóbbit olyan történelmi kérdésekről kérdezték, amelyek „megosztják országainkat”.
Kuleba azt válaszolta, hogy ha elkezdenek ásni a történelemben, az ukránok és a lengyelek egymást fogják hibáztathatni. Ezzel kapcsolatban jobb, ha mindkét ország közösen építi a jövőt, és a történelmet a történészekre bízza – tette hozzá.
A lengyel kormányfő kijelentette: nem szeretné, hogy „ami ellentmondásos a lengyel-ukrán kapcsolatokban”, az alibi legyen azok számára, akik „oroszbarát hajlamokkal” rendelkeznek. Tusk általánosságban negatívan értékelte az ukrán külügyminisztérium vezetőjének nyilatkozatát, és hozzátette, Ukrajnának „nem annyira a történelem eltemetése, hanem a kapcsolataink rendezése szempontjából kell megfelelnie a lengyel elvárásoknak a történelmi igazság alapján”.
„Ukrajna nem lesz az Európai Unió tagja Lengyelország beleegyezése nélkül. Ukrajnának meg kell felelnie a szabványoknak, és ezek sokfélék – ez nem csak határok, kereskedelem, jogi és gazdasági normák kérdése. Ez kulturális és politikai normák kérdése is” – tette hozzá Donald Tusk, rámutatva, hogy Varsó az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége alatt „egyre világosabbá” fogja tenni Kijevnek, hogy érdeke a lengyel-ukrán kapcsolatok rendezése.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A vitás történelmi kérdések megoldása elsősorban Ukrajnának az érdeke, mert Lengyelország beleegyezése nélkül nem lesz az Európai Unió tagja – jelentette ki pénteken Donald Tusk. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1725057180 [modified] => 1725053153 ) [title] => Lengyelország nem engedi, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz a vitás történelmi kérdések megoldása nélkül – Tusk [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125340&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 125340 [uk] => 125349 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 125341 [image] => Array ( [id] => 125341 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg [original_lng] => 28481 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1725045519:8 [_thumbnail_id] => 125341 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1863 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 17 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Sürgős [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1076 [1] => 43604 [2] => 594995 [3] => 95760 [4] => 594996 ) [tags_name] => Array ( [0] => Dmitro Kuleba [1] => Donald Tusk [2] => lengyel történelem [3] => Ukrajna EU-csatlakozása [4] => vitás kérdések ) ) [6] => Array ( [id] => 124633 [content] =>
A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikálásával Ukrajna újabb fontos lépést tett az Európai Uniós tagság felé – írta Dmitro Kuleba, a Külügyminisztérium vezetője az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.
Megjegyezte, hogy a ratifikációt követően Ukrajna 125.-ik tagja lett a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
„Ezzel a lépéssel Ukrajna bizonyítja szilárd elkötelezettségét a nemzetközi igazságszolgáltatás megerősítése mellett. Országunk hatékonyan együttműködik a Nemzetközi Büntetőbírósággal az orosz agresszió során elkövetett orosz atrocitások átfogó elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. Ez a munka ezentúl még hatékonyabb lesz” – hangsúlyozta a miniszter. „A Római Statútum ratifikálásával Ukrajna egy újabb fontos lépést tett az EU-csatlakozás felé” – tette hozzá Kuleba.
Az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával e két ország nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye – hangsúlyozta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke keddi sajtóközleményében.
Charles Michel szerint a tavaly decemberi uniós csúcsnak az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntése óta e két ország valódi átalakuláson ment keresztül a teljes jogú uniós tagság felé.
Büszke pillanat ez mindkét nemzet számára, az EU számára pedig stratégiai lépés. Amikor a nép akaratát az előrelátó vezetés megvalósítja, és a demokráciát átülteti a gyakorlatba, akkor válik láthatóvá a fejlődés gyümölcse – fogalmazott.
Az MTI tájékoztatása szerint az EU kedden kormányközi konferenciát tart Luxemburgban mindkét ország vezetésével a csatlakozási tárgyalások megnyitása előtt. Michel szerint „ez kulcsfontosságú mérföldkő lesz, ami azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet hatalmas előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kellett és kell szembenézniük”.
Az uniós testület elnöke úgy véli, Ukrajna „csodálatra méltó erőfeszítéseket tett, és az ukránok rendkívüli bátorságról és szolidaritásról tettek tanúbizonyságot országuk szuverenitása és európai jövője védelmében. Moldova is jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között gazdasági nyomással és politikai megfélemlítéssel, mégis rendíthetetlenül törekedett az EU-val való egyre szorosabb kapcsolatra”.
Hangsúlyozta, hogy mindkét ország „lenyűgöző elkötelezettséget” tanúsított a reformok és az európai értékekhez való igazodás iránt. „A jogállamiság, a kormányzás és az igazságügyi rendszerek terén tett átalakító lépések reményt adnak, és egyértelműen jelzik, hogy ezen országok rendíthetetlenül törekszenek az európai családhoz való csatlakozásra” – hangoztatta.
Michel azt is kiemelte, hogy a keddi kormányközi konferencia egy hosszú folyamat kezdetét jelöli: jelentős előrelépésről van szó, de a csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket, elkötelezettséget és jelentős reformokat igényel.
Ukrajnának és Moldovának folytatnia kell az intézmények megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági stabilitás fokozására irányuló munkáját, hogy megfeleljen a teljes jogú uniós tagság szigorú követelményeinek – húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – jelentette be Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős minisztere kedden Luxembourgban.
Hadja Lahbib, az Ukrajnával kezdett első kormányközi konferencia nyitóbeszédében történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Unió számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Hangsúlyozta: az uniós integráció útja hosszú, a tárgyalások pedig szigorúak és megterhelőek lesznek. A munka csak most kezdődik – húzta alá. „Eltökéltséggel és elkötelezettséggel bízunk abban, hogy a tárgyalások folyamán képesek leszünk pozitív eredményre jutni” – fogalmazott.
A belga miniszter kiemelkedőnek nevezte Ukrajna kitartását, hogy a folytatódó háború ellenére eredménnyel dolgozott és fogadott el számos reformot a tárgyalások megkezdése érdekében.
A tárgyalások megkezdése üzenetet hordoz Vlagyimir Putyin orosz elnök számára arról, hogy minden igyekezete ellenére Ukrajna egyre közeledik az Európai Unióhoz – tette hozzá Hadja Lahbib.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a nyitóülésen, videóhíváson keresztül elmondott beszédében azt mondta: az EU-csatlakozás tárgyalásainak megkezdése mindannak a szimbóluma, amiért „Ukrajna legjobb fiai és lányai ezrei adták életüket”.
„Erős Ukrajna nem lehetséges az EU nélkül, és egy erős EU sem lehetséges Ukrajna nélkül” – tette hozzá az ukrán kormányfő. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: „történelmi nap a mai, amikor tényleges, valódi tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval”.
„Hálás vagyok mindenkinek, aki védi Ukrajnát, országunkat és népünket. Hálás vagyok a csapatnak, mely mindent megtesz azért, hogy az Európai Unió részei lehessünk” – tette hozzá. Az Európai Unió a délután folyamán Luxembourgban, a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát tart Moldovával, majd szerdán Brüsszelben Montenegróval.
A kormányközi konferencián az EU bemutatja a csatlakozási tárgyalások menetét és iránymutatásokat ad a tagjelölt országoknak. Az érdemi tárgyalások a következő tizenkét hónapon belül kezdődhetnek meg.
Kijev és Chisinau 2022 februárjában nyújtotta be az EU-tagság iránti kérelmét, azt követően, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az EU-tagországok vezetői 2023 júniusában adtak tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának.
További hivatalos tagjelölt országok között van Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország. Az EU utoljára 2013-ban bővült, amikor Horvátország csatlakozhatott a közösséghez.
Az európai uniós csatlakozási tárgyalások lezárulta után Ukrajna három lépésre lesz attól, hogy teljes jogú tagságot kapjon az Európai Unióban – jelentette be Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium Telegram-csatornájára hivatkozva.
Az ukrán diplomácia vezetőjének elmondása szerint ez a három lépés a következő lesz:
az Európai Bizottság következtetése a tárgyalások sikeres lezárásáról és Ukrajna csatlakozási kritériumoknak való megfeleléséről;
az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló megállapodás aláírásáról szóló határozat;
a megállapodás ratifikálása az EU-tagállamok parlamentjei által és Ukrajna teljes jogú tagságának megszerzése az Európai Unióban.
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása globális jelentőségű esemény lesz Európa számára. „Kedden lesz a bevezető rész, majd hat tárgyalási klaszter lesz, melyeket megnyitnak és lezárnak, azonnal az érintett területek szakértői fognak dolgozni rajtuk, és összhangba hozzák Ukrajna jogszabályait az uniós normákkal” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
