Az Abu-Dzabiban folyó tárgyalásokon a brit és francia csapatok Ukrajnába küldésének biztonsági garanciáiról is szó van, a tárgyalások az Egyesült Államok támogatását is magukban foglalják – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Marco Rubio amerikai külügyminiszter szenátusi meghallgatására hivatkozva, amit a The Guardiancímű brit lap idézett.
A jelentés szerint Rubio elmondta, hogy a biztonsági garanciák kisszámú európai csapatok bevetését, valamint az Egyesült Államok támogatását foglalják magukban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valóságban a biztonsági garancia „pontosan az Egyesült Államok támogatása”.
„Nem akarom lekicsinyelni azt a tényt, hogy egyes európai országok hajlandóak csapatokat telepíteni a háború utáni Ukrajnába. Csak arra mutatok rá, hogy amerikai támogatás nélkül ez nem számít”
– mondta az amerikai külügyminiszter.
Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak részéről azért van szükség támogatásra, mert a szövetségesei és partnerei az elmúlt 20-30 évben nem fektettek be eleget a védelembe.
Az elszántak koalíciójának résztvevői előrelépést értek el az ukrajnai biztonsági megállapodások kidolgozásának kérdéseiben, de még túl korai lenne konkrét számokról beszélni – jelentette ki szombaton Jean-Noel Barrot francia külügy- és Európa-ügyi miniszter a suspilne.media-nak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Barrot elmondta: „Nem akarom előrevetíteni azt a megbeszélést, amelyet hadseregparancsnokunk vezet az ukrán fegyveres erők parancsnokaival együttműködve. Néhány héttel ezelőtt történelmi találkozót tartottunk az elszántak koalíciójának összes hadseregparancsnoka részvételével.”
A francia külügyminiszter emellett felidézte, hogy a közelmúltban Franciaország és Nagy-Britannia hadsereinek parancsnokai Kijevbe érkeztek, hogy találkozzanak Ukrajna katonai vezetésével. „Haladást érünk el a tengeri, a légtéri és a szárazföldi biztonsági intézkedések kidolgozásában, amelyek garantálják az Ukrajna elleni agresszió elrettentését” – jegyezte meg Jean-Noel Barrot.
Ukrajna felajánlotta Kínának, hogy vállaljon szerepet az ország biztonságának garantálásában – erről a kijevi külügyminiszter, Dmitro Kuleba nyilatkozott szombaton a Hszinhua kínai állami hírügynökségnek, írja a Guardian.
Még március végén nyilatkoztak úgy az ukránok, hogy elfogadnák Oroszország egyik legfontosabb követelését, azaz a semleges státuszt. Cserébe Ukrajna biztonsági garanciákat kér külső felektől arra az esetre, ha az ország területét mégis külső agresszió érné.
Korábban említették lehetséges garanciavállalóként Lengyelországot, Izraelt, Törökországot és Kanadát is, Kuleba szombati nyilatkozata szerint viszont akár az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyes tagjai, köztük Kína is szerepet vállalhatna ebben: „A Kínai Népköztársaság iránti tiszteletünk és bizalmunk jele, hogy azt javasoljuk, legyen Kína Ukrajna biztonságának egyik garanciavállalója” – mondta az ukrán külügyminiszter a kínai állami médiának.
Megküldte válaszát a Kreml az amerikai reakcióra a biztonsági követelések terén, amelyben továbbra sem tudnak dűlőre jutni a felek.
Szergej Versinyin külügyminiszter-helyettes közölte a csütörtöki sajtótájékoztatója során, hogy Oroszország nagyon reméli, az amerikai oldal „komolyan és alaposan” elemezni fogja az orosz választ az amerikai reakcióra – idézte a TASS.
Versinyin jelezte azt is, hogy Oroszország fenntartja magának azt a szuverén jogot, hogy nemzetbiztonsági jellegű aggodalmai legyenek és ott vesse be a hadseregét a saját területén, ahol csak akarja.
Az orosz külügy közölte, a teljes írott választ megosztotta a saját weboldalán, amelyet megküldtek John Sullivan amerikai nagykövetnek is. Az USA és a NATO még január 26-án küldte meg írásos válaszát az orosz biztonsági követelésekre, amelyekre most reagált az orosz fél.
A nyugati fél több javaslatot is tett Oroszországnak, például a hadgyakorlatok átláthatóságát és a rakétarendszerek elhelyezését illetően, azonban az írásos válaszban nem tértek ki részletesen az eredeti orosz követelésekre, melyet a Kreml sérelmezett is.
Az eredeti legfőbb követelések között szerepelt, hogy a NATO sose vegye fel tagjai közé Ukrajnát és Grúziát, vonja ki csapatait a korábbi szovjet blokk országaiból – ezeket a nyugati fél visszautasította, mondván, fenntartja magának a jogot, hogy azzal létesítsen katonai szövetséget, akivel akar.
Versinyin kitért arra is, hogy nagyon reméli, a Nyugat „abbahagyja a hisztériát” az „állítólagos” támadásról Ukrajna ellen, valamint jelezte, hogy Oroszország továbbra is hisz a diplomáciai megoldásban: „Hiszek a diplomáciában és örülök, hogy a partnereink is hisznek benne. Kétség kívül minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diplomatikus és békés megoldást találjunk az ukrán válságra”.
Versinyin gúnyosan megjegyezte, néhány nyugati ország „nagyon hasznos felajánlásokat” tett Oroszországnak a katonai forgatókönyvekre, de ezek továbbra is csak szavak annak érdekében, hogy megtörjék a biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokat.
A diplomata megjegyezte, Oroszország továbbra is készen áll a komoly tárgyalásokra és nem érdekelt abban, hogy csak „eljátsszák” a komoly tárgyalásokat. Hozzátette: az sem igaz, hogy Moszkva ürügyet próbál kreálni, nem áll szándékukban megtámadni Ukrajnát.
Versinyin ismét tagadta, hogy Oroszországnak bármilyen szerepe is lenne a kelet-ukrajnai szakadárkonfliktusban, valamint csalódottságát fejezte ki, hogy állítása szerint Kijev továbbra sem tartja be a Minszki Megállapodást.
