Ukrajnában jelenleg az alkotmányban foglalt korlátozások miatt nem legalizálható az azonos neműek házasságát, külön törvényre van szükség az LMBTQ közösség jogainak védelméhez és a bejegyzett élettársi kapcsolatok bevezetéséhez – jelentette ki szerdán Mihajlo Homenko, a polgári törvénykönyv új kiadásának társszerzője, a Kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem polgári jogi tanszékének docense az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Homenko kifejtette, Ukrajna alkotmányának 51. cikkelye egyértelműen határozza meg a házasságot egy nő és egy férfi közötti szövetségként. Mivel a hadiállapot idején tilos az alaptörvény módosítása, technikailag lehetetlen az LMBTQ közösség kéréseinek közvetlenül az új polgári törvénykönyv szövegében való kielégítése. Mint hangsúlyozta, ezen normák hiánya nem jelent jogi visszafejlődést, mivel a párok helyzete nem romlik a jelenlegi jogszabályokhoz képest.
A törvényszerző ugyanakkor elismerte a valódi diszkrimináció létezését: jelenleg az azonos nemű párok problémákkal küzdenek a kórházban lévő partnerhez való bejutással kapcsolatban, és csak negyedik sorban örökölhetnek vagyont (mint olyan személyek, akik együtt éltek). Úgy véli, hogy a helyzet optimális megoldása egy külön törvényjavaslat kidolgozása, amely az LMBTQ párok jogait az Alkotmány 51. cikkének megsértése nélkül szabályozná.
„Ami egy olyan törvényjavaslat kidolgozását illeti, amely választ ad azokra a kérdésekre, amelyek jelenleg megoldhatók, nos, ez a munka már folyamatban van. Nincs kategorikus elutasítás, mondván, hogy nem, mert hagyományos társadalmunk van. Nem tudjuk, hogy lesz, de dolgoznunk kell a törvényjavaslaton” – hangsúlyozta.
A fő kockázatot azonban továbbra is a politikai aspektus jelenti. Homenko megjegyezte, hogy jelenleg nincs bizonyosság arra vonatkozóan, hogy egy ilyen kezdeményezés kellő támogatást talál-e a Legfelső Tanács képviselői körében. „A jogászoknak nem nehéz megfelelő törvényjavaslatot kidolgozniuk, konkrét megoldást javasolniuk a helyzetre, de itt politika van. És ezeket a kockázatokat figyelembe kell venni” – mutatott rá a törvény társszerzője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában jelenleg az alkotmányban foglalt korlátozások miatt nem legalizálható az azonos neműek házasságát, külön törvényre van szükség az LMBTQ közösség jogainak védelméhez és a bejegyzett élettársi kapcsolatok bevezetéséhez – jelentette ki sze...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778103780
[modified] => 1778087165
)
[title] => Az azonos neműek házasságának legalizáláshoz külön törvényre van szükség, nem a polgári törvénykönyv módosítására
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185490&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185490
[uk] => 185503
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 185491
[image] => Array
(
[id] => 185491
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos.jpg
[original_lng] => 27053
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/homokos.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778083536:2
[_thumbnail_id] => 185491
[_edit_last] => 12
[views_count] => 983
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_36e444083596556716c8358e068d0064] =>
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Az új mozgósítási törvénytervezet, amelyet a kormány kedden terjesztett a Legfelső Tanács elé, új mechanizmust javasol azoknak az állampolgároknak megbüntetésére, akik a hivatalos felszólításra nem jelennek meg a területi toborzási és szociális támogatási központban (TCK) – közölte az rbc.ua hírportál a törvényjavaslat szövegére hivatkozva.
A törvénytervezet szövege szerint, ha a hadköteles vagy a tartalékos a behívóban jelzet határidőn belül nem jelenik meg a TCK-ban, 15 napon belül őrizetbe vehető és előállítható a TCK-ba. Ha az őrizetbe vétel nem lehetséges, bíróságon által a következő kényszerítő intézkedések hozhatók a mozgósítást kerülővel szemben: először figyelmeztetés lesz, amit a TCK vezetője 5 napon belül megküldi elektronikus formában (ha az állampolgár be van jelentkezve a hadkötelesek elektronikus fiókjába) vagy papír alapon ajánlott levélben.
A figyelmeztetés megérkezésének időpontja a következő tekintendő: az átvételi elismervény ellenében átadott felszólítás kézbesítésének napja; a felszólítás elektronikus fiókba történő eljutásáról szóló értesítés katonai biztos általi kézhezvételének dátuma; a felszólítás átvételének megtagadásáról vagy a személyhez történő eljuttatásának más okból történő lehetetlenségéről szóló értesítés feladásának napja. A felszólítás kézhezvételét követően a hadkötelesnek 10 naptári nap áll rendelkezésére, hogy megjelenjen a TCK-ban.
Ha az állampolgár a megkeresést követően sem jelenik meg a TCK-ban, a katonai biztos a bírósághoz fordulhat, hogy az alábbi kényszerintő intézkedéseket tegye meg a jogsértővel szemben: az Ukrajna elhagyására vonatkozó jog ideiglenes korlátozása; a járművezetési jog ideiglenes korlátozása; pénzeszközök és egyéb értéktárgyak lefoglalása a számlákon és a bankokban és más pénzügyi intézményekben lévő trezorokban vagy az elektronikus pénz zárolása az elektronikus pénztárcában.
A TCK felszólítása visszavonható a törvénytervezet szerint: a felszólítás maradéktalan teljesítése; megjelenés a TCK-ban; bírósági határozat a TCK felszólításának érvénytelenítéséről.
Ezenkívül az állampolgároknak joguk van bíróság előtt megtámadni a korlátozásokat.
A Romániai Magyar
Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozóinak kezdeményezésére a romániai
magyarság számára kedvező törvénymódosításokat fogadott el a román parlament a
restitúció és az oktatás területén – közölte az RMDSZ.
A román képviselőház módosította a 2013/165-ös restitúciós
törvényt, amely alapján a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanok egykori
tulajdonosai kárpótlásért folyamodhatnak. A módosított jogszabály biztosítja,
hogy a kárpótlásért folyamodókat ne az ingatlanok 2013-as értékén kárpótolják,
hanem a visszaszolgáltatást előíró határozat időpontjában érvényes közjegyzői
becslés alapján. Eddig a jogszabály a 2013-as ingatlanértékeket vette alapul,
így az igénylőknek sokszor az ingatlan piaci értékén aluli kárpótlást ítéltek
meg.
Egy másik módosító indítvány szerint ezentúl az államnak
kell bizonyítania, hogy nem erőszakkal államosított egy ingatlant, és
amennyiben ezt nem tudja megtenni, az ingatlan tulajdonjoga az elkobzás előtti
tulajdonost illeti meg. Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese
kifejtette: erre azért volt szükség, mert eddig az egykori tulajdonosoknak kellett
bizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül, erőszakkal fosztotta meg őket
tulajdonuktól, viszont ezt sok esetben lehetetlen volt bizonyítani.
A román szenátus az oktatás területén is elfogadott több
módosító indítványt, ezek közül több a magyar nyelvű oktatást érinti. Az RMDSZ
közlése szerint ezentúl szórványvidéken és vidéki iskolákban már tíz diákkal is
indulhat magyar tannyelvű osztály, eddig tizenkettőre volt szükség. Az
indítvány kötelezővé teszi, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban a nemzeti kisebbségeknek
számarányuknak megfelelően kell jelen lenniük az oktatási intézmény vezetőségi
tanácsában.
A törvénymódosítás emellett arra kötelez minden egyetemet,
hogy biztosítson anyanyelvű felvételit azoknak a diákoknak, akik a középiskolát
nem románul, hanem anyanyelvükön végezték. Ezt olyan egyetemeknek is
biztosítaniuk kell, amelyek kizárólag román nyelven biztosítanak képzést. Ez a
gyakorlat eddig is létezett, de az egyetemek maguk dönthették el, hogy
elfogadják-e a diákok anyanyelvű felvételiztetésre vonatkozó kérését.
Mindkét törvénymódosítást ki kell még hirdetnie Klaus
Iohannis elnöknek ahhoz, hogy hatályba lépjenek.
I strongly condemn the recent Russian attacks against the Ukrainian?? civilian infrastructure on #Danube, very close to Romania??. This recent escalation pose serious risks to the security in the #BlackSea. It also affects further UA grain transit & thus the global food security.
I strongly condemn the recent Russian attacks against the Ukrainian🇺🇦 civilian infrastructure on #Danube, very close to Romania🇷🇴. This recent escalation pose serious risks to the security in the #BlackSea. It also affects further UA grain transit & thus the global food security.
