A kormány határozatban fogadta el azokat a kritériumokat, amelyek révén az adott országgal Ukrajna bevezetheti a többes állampolgárságot – közölte az RBC-Ukrajina Andrij Szibiha külügyminiszter Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
„Ma meghatároztuk a kritériumokat azon országok számára, amelyekkel lehetőség nyílik az ukrán állampolgárság egyszerűsített megszerzésére, a többes állampolgárság intézményének bevezetésére. Elsőbbséget élveznek azok az országok, amelyek Ukrajna legközelebbi és legmegbízhatóbb szövetségesei közé tartoznak” – írta Szibiha.
Elmondása szerint Ukrajna az alábbi kritériumokat fogja figyelembe venni:
G7-tagság;
Európai Uniós tagság;
szankciók alkalmazása az Oroszországi Föderációval szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt;
Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának támogatása;
a nemzetközi szervezetekben való szavazás során képviselt álláspont;
stratégiai vagy egyéb partnerségi kapcsolatok megléte;
a kétoldalú kapcsolatok szintje és fejlődésének kilátásai;
Ukrajna pénzügyi támogatása;
egyéb kritériumok, amelyek jelentős hatással lehetnek Ukrajna nemzeti érdekeinek biztosítására a kül- és belpolitika területén.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen újítások fő célközönsége a külföldön élő ukrán közösségek. Azok az ukrán etnikai csoportosulások, akik más országok állampolgárai, ukrán állampolgárságot szerezhetnek anélkül, hogy elveszítenék külföldi állampolgárságukat.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Az ukrán Alkotmánybíróság bírái több mint 3 éve nem hoztak döntést a parlamenti képviselők beadványával kapcsolatos ügyben, amely az Alkotmány 4. cikkének értelmezésére vonatkozik a többes állampolgárság bevezetésének összefüggésében – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Ruszlan Sztefancsuk házelnökre és az Alkotmánybíróságra hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta: „Az ukrán Alkotmánybíróságnak a parlamenti képviselők alkotmányos beadványáról szóló, az ukrán Alkotmány 4. cikkelyének értelmezésére vonatkozó határozata egyelőre nem született meg.” Mint megjegyezte, az ügy nyílt része – a nyilvános vita szakasza – már korábban lezajlott. A bíróság most az alkotmányos eljárás zárt szakaszába lépett, amelynek keretében egy határozattervezetet dolgoznak ki. A házelnök hangsúlyozta, hogy nincs információja a határozat elfogadásának időzítéséről vagy tartalmáról.
Az Alkotmánybíróság titkársága az ukrán parlament megkeresésére megerősítette, hogy a bírák még nem hoztak döntést ebben az ügyben. Hozzátette, hogy a bíróság nagykamarájának ülése határozatképes, ha legalább 12 bíró jelen van, és a döntés akkor számít elfogadottnak, ha legalább 10 bíró megszavazza.
Ugyanakkor 2025. január 27. óta az ukrán Alkotmánybíróság 11 bíróval működik, ami azt jelenti, hogy nem határozatképes. Ez lehetetlenné teszi a nagykamara üléseinek megtartását és a döntéshozatalt.
