Ukrajna nem adta fel azt az elvet, hogy személyesen nem tárgyal Vlagyimir Putyin orosz diktátorral – jelentette ki szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az újságíró megkérdezte Szibihát, hogy mi Kijev jelenlegi álláspontja a Putyinnal folytatott közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy kérdések merülhetnek fel Donald Trump amerikai elnöknek a „háború gyors befejezésére” irányuló szándékával összefüggésben, illetve hogy az RNBO döntése megtiltja-e a Putyinnal folytatott közvetlen tárgyalásokat.
„Igen, ez a határozat még mindig érvényben van. A mai naptól kezdve a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ezen határozata érvényes” – válaszolta a külügyminiszter. Azt is kijelentette, hogy Ukrajna a NATO-csatlakozást tekinti a maga számára leghatékonyabb biztonsági garanciának.
„Ukrajna egyetlen hatékony garanciája a NATO-tagság. Sőt, Ukrajna tagsága magának a NATO-nak a biztonsági a garanciája. Ráadásul Ukrajna teljes jogú tagsága a NATO-ban, elnézést a cinizmusért, egyben a legolcsóbb lehetőség az európai biztonság biztosítására” – mutatott rá Andrij Szibiha.
Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát.
A jogszabályt csütörtökön fogadta el a szenátus, miután a tervezetet már szerdán jóváhagyta a képviselőház. Péntek hajnalban a szenátusban javasolt módosítások figyelembe vételével az indítvány törvényerőre emelkedett.
A tilalom egy év múlva lép életbe, és olyan platformokat érint, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat, a Reddit és az X. Kivételt képeznek majd az egészségügyi és oktatási szolgáltatások, köztük a YouTube, a Messenger Kids és a WhatsApp.
A közösségimédia-vállalatok kötelesek lesznek „elkülöníteni és megsemmisíteni minden adatot, amelyet a korhatár meghatározására használtak fel” – derült ki Anthony Albanese miniszterelnök és Michelle Rowland kommunikációs miniszter közös nyilatkozatából.
Az adatok megsemmisítésének elmulasztása akár 49,5 millió ausztrál dollár büntetést is vonhat maga után.
A miniszterelnök hangoztatta: „azt akarjuk, hogy a gyerekeinknek gyermekkoruk legyen, a szülők pedig biztosak lehessenek abban, hogy támogatjuk őket”.
A következő 12 hónapban fogják kidolgozni, hogyan tudják a törvényt a leghatékonyabban átültetni a gyakorlatba. A tervek szerint a felhasználókat vagy a szülőket nem fogják büntetni a szabályok megsértéséért, az életkor ellenőrzése az internetes platformok felelőssége lesz.
Az ausztrál törvény elfogadására reagálva a TikTok szóvivője pénteki közleményében arra figyelmeztetett: nem kizárt, hogy a tiltás következtében a fiatalok könnyebben az internet „sötétebb bugyrai” felé terelődhetnek, ahol semmiféle biztonsági előírások és szabályok nem védik őket. A Facebookot és az Instagramot tulajdonló Meta sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ausztrál törvényhozók nem vették figyelembe mindazt, amit a szektor már megtett annak érdekében, hogy a felhasználók az életkoruknak megfelelő tartalmakkal találkozzanak. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ausztráliai részlege pedig úgy ítélte meg, a jogszabály nem lesz „csodaszer” a gyerekekre leselkedő online veszélyekkel szemben, és a tiltás miatt a fiatalok könnyebben tévedhetnek az internet „rejtett és szabályozatlan” területeire is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732902780
[modified] => 1732896111
)
[title] => A parlament is jóváhagyta: betiltják a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát Ausztráliában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133825&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133825
[uk] => 133830
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 133826
[image] => Array
(
[id] => 133826
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[original_lng] => 29599
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732889007:3
[_thumbnail_id] => 133826
[_edit_last] => 5
[views_count] => 560
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732889074
[_oembed_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] =>
[_oembed_time_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] => 1732889074
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 746593
[1] => 11193
[2] => 4995
[3] => 274
[4] => 3196
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 16 éven aluliak
[1] => Ausztrália
[2] => közösségi média
[3] => parlament
[4] => tilalom
)
)
[2] => Array
(
[id] => 130845
[content] =>
A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó, a más országok által Ukrajnának történő továbbadást akadályozó tilalom felülvizsgálatát; Viola Amherd szerint az embargó árt Svájc iparának és biztonságának.
„Úgy gondolom, hogy a svájci ipar érdekében előre kell lépnünk” – mondta a svájci elnök, aki megválasztását megelőzően a svájci államszövetség védelmi miniszteri pozícióját töltötte be.
„A tilalom nehézségeket okoz, mert egyes országok, mint például Hollandia, úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak Svájctól fegyvereket, mivel azokat nem adhatják tovább szabadon, és én ezt megértem” – tette hozzá.
„Ha problémánk lesz a fegyveriparban, az azt jelenti, hogy biztonságpolitikai problémánk is lesz, mert fontos, hogy rendelkezzünk a szükséges technológiával és a know-how-val” – mondta. Hozzátette, hogy Svájc – amely a globális konfliktusokban békeközvetítőként lép fel – soha nem szállítana közvetlenül fegyvereket egy háborúban álló országnak.
A stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint Svájc a régóta fenntartott semlegességi politikája ellenére 2022-ben a világ 14. legnagyobb fegyverexportőre volt. A svájci fegyvereladások 2023-ban visszaestek, a bírálók az ország semleges politikáját okolják ezért.
Amherd szerint Svájcnak többet kell befektetnie a biztonságba szerte Európában, és azt tervezi, hogy megerősíti kapcsolatait az ország partnereivel, köztük a NATO-val. „Az elmúlt 30 évben Svájc nem fektetett eleget a védelmébe, ezért az országnak fel kell zárkóznia” – tette hozzá.
Minden évben, a haszidizmust gyakorló zsidók tízezrei zarándokolnak el Umanyba, ahol a breslevi Nachman rabbi, a breslovi haszid mozgalom alapítója sírja található.
A moldovai hatóságokkal folytatott tárgyalások az izraeli zarándokok Moldova területén való átutazásáról Ukrajnába több hónapos megbeszélés után eredménytelenül zárultak, számolt be Levi Yitzhak Gvirts az umani Ihud Breslev szervezet képviselője – írta az Interfax-Ukrajina szeptember 9-én, hétfőn.
Moldova elutasítása miatt mintegy 15 000 zarándok, akik idén Umanyba terveztek utazni, nem használhatják a Chișinăun keresztül vezető útvonalat. Az izraeli utazási társaságok már megkezdték a jegyek árának visszatérítését azoknak, akik Moldovába terveztek repülni. Most alternatív útvonalakat keresnek Románián és Lengyelországon keresztül.
Korábban Izrael felajánlotta, hogy kompenzálja Moldovát a chisinaui repülőtér biztonsági intézkedéseiért, 700 000 sékel (191 300 dollár) felajánlásával, de a pénz folyósítása nem történt meg időben, ami a tárgyalások befejezéséhez vezetett.
* Évente a judaizmus egyik irányzatát, a haszidizmust gyakorló zsidók tízezrei zarándokolnak el Umanyba, ahol a bratszlávi haszidizmus megalapítójának, Nachman rabbi a sírja található, aki a 18. század végén – a 19. század elején élt abban a térségben. A zarándoklat a zsidó újév ros hásánájára időzítik, amelyet idén október 2. és 4. között ünnepelnek. A haszidok úgy vélik, hogy ha a Ros Hashanah-t Nachman sírja közelében ünneplik, akkor a következő év nagyon boldog lesz számukra.
Olaszország nem engedélyezi az Ukrajnának biztosított fegyverek használatát az Oroszországi Föderáció területe elleni támadásokhoz, mert „Róma nem áll háborúban Moszkvával”.
Ezt Antonio Tajani olasz külügyminiszter jelentette ki – írja a Corriere della Serra.
Hangsúlyozta, hogy Olaszország elsősorban védelmi fegyvereket adott át Ukrajnának. Főként a SAMP/T légvédelmi rendszert kell hamarosan átadni, amely „Oroszország területén nem használható”.
„Minden ország személyesen dönti el, megengedi-e Ukrajnának, hogy az átadott fegyverekkel megtámadhatja-e Oroszországot. Nem állunk háborúban Oroszországgal, a NATO nem áll háborúban Oroszországgal. Ezért Olaszország álláspontja változatlan marad – fegyvereink kizárólag Ukrajna területén használhatók. Más országok pedig úgy döntenek, ahogy jónak látják” – tette hozzá Tajani.
Rumen Radev bolgár elnök csütörtökön aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az országban az „LMBT-propaganda” elleni törvény hatályba lépését. A jogszabályt a parlament a múlt héten fogadta el – jelentette be az elnöki hivatal Szófiában.
A jogszabály egyebek között megtiltja, hogy az iskolákban „bátorítsák a nem hagyományos szexuális orientációt”, illetve „a biológiai nemtől való eltérést”.
A törvény éles vitákat váltott ki belföldön, külföldről pedig mások mellett az Európa Tanács emberi jogi biztosa is arra szólította fel Radevet, hogy ne írja alá, mert diszkriminatív az LMBT-közösséghez tartozókkal szemben.
A most bejelentett elnöki döntést követően a jogszabály megjelenhet a hivatalos közlönyben, és így érvénybe léphet – derül ki a közleményből.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Rumen Radev bolgár elnök csütörtökön aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az országban az „LMBT-propaganda” elleni törvény hatályba lépését. A jogszabályt a parlament a múlt héten fogadta el – jelentette be az elnöki hivatal Szófiában.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723820160
[modified] => 1723811431
)
[title] => Bulgáriában az elnök aláírta az LMBT-propaganda elleni törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124159&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124159
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 124160
[image] => Array
(
[id] => 124160
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[original_lng] => 13572
[original_w] => 626
[original_h] => 417
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 150
[height] => 100
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/lmbtq-tiltas-2.avif
[width] => 626
[height] => 417
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723800632:5
[_thumbnail_id] => 124160
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 965
[_oembed_357a52d2343f2bd9cc2cc6de3750eb36] =>
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Figyelembe véve, hogy Szlovákia mit tett Ukrajnáért, nem érdemeljük meg, hogy leállítsák a területünkre irányuló olajtranzitot. Peter Pellegrini köztársasági elnök szerdán azt mondta a médiának, hogy a Lukoil olajleállása a magyarországi finomító számára Szlovákiát is érinti, és ezt a helyzetet nem tudjuk elfogadni.
Az államfő saját elmondása szerint nem örülne annak, ha Szlovákiának ellenintézkedéseket kellene tennie. „Ha nem orvosolják a helyzetet, Szlovákiának valahogy reagálnia kell“ – jelentette ki Pellegrini.
Egyúttal emlékeztette Ukrajnát, hogy Szlovákia mindig is felelősségteljesen, egyenlő partnerként és udvariasan bánt vele.
„Éppen ezért tartom nagyon-nagyon súlyos ügynek, amit Ukrajna Szlovákiával kapcsolatban tett. Egy nagyon kellemetlen beavatkozásnak tartom jó kapcsolatainkba, és szilárdan hiszem, hogy Ukrajnának sikerül a lehető leghamarabb rendbe tennie a dolgokat. Mert Szlovákiának, mint szuverén országnak előbb-utóbb meg kell tennie a megtorló intézkedéseket” – tette hozzá az elnök.
Első olvasatban elfogadta csütörtökön a georgiai parlament az „LMBT-propaganda” tilalmáról szóló törvényjavaslatot.
A helyi televízió által élőben közvetített ülésen a 150 tagú törvényhozás jelen lévő képviselői közül 78-an szavaztak a javaslat mellett, az ellenzék nagy része bojkottálta az ülést.
A képviselők támogatták a javaslatcsomagban foglalt, különböző törvényekhez benyújtott módosításokat is. Ezek között szerepel a házasság tilalma egy férfi és egy nő kapcsolatán kívül, valamint az azonos nemű párok általi örökbefogadás megtiltása is. Nem engedélyeznék a nemváltó műtéteket sem, amelyek elvégzését 1-től 4 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
Az oktatási intézményekben folytatott LMBT-propagandáért a természetes személyek esetében 1500 lari, a jogi személyek esetében 4 ezer lari pénzbüntetés járna. A média számára tilos lenne azonos nemű személyek intim kapcsolatára vonatkozó tartalmak, illetve hasonló jellegű reklámok közlése. Utóbbiak büntetési tétele természetes személyek esetében 800 lari, jogi személyek esetében pedig 2500 lari lenne.
Nemváltó műtétek vagy homoszexuális kapcsolatok kiskorúak számára történő „propagálásáért” a természetes személyeket ezer larival, jogi személyeket 3 ezer larival büntetnék. Tilos lenne az LMBT-tematika népszerűsítését célzó nyilvános rendezvények tartása is.
Salva Papuasvili parlamenti elnök bejelentése szerint a törvényjavaslatot második és harmadik olvasatban az őszi ülésszakon fogják tárgyalni. A Georgiai Álom – Demokratikus Georgia kormánypárt az ország alkotmányában is megfelelő módosításokat szeretne eszközölni, ehhez azonban a parlament kétharmados többségének támogatására lenne szüksége, amivel nem rendelkezik.
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy kedden kiadott elnöki rendelet szerint azt javasolta, hogy az ország földgázexportjának tilalmát 2024-ig hosszabbítsák meg – írja a Reuters alapján a Mandiner.
A korlátozást eredetileg Oroszország 2022. februári teljes körű ukrajnai invázióját követően léptették életbe, ezt később 2023-ra is kiterjesztették, hogy védjék Ukrajna saját gázellátását.
A rendelet továbbá arra utasította a kormányt, hogy növelje Ukrajna gázszállító rendszerének kapacitását, hogy megkönnyítse a földgáz importját és földalatti létesítményekben történő tárolását.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 24, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 24, 2023
A litván Szejm képviselői heves viták után támogatták a prémeket tenyésztő farmok 2027-től való betiltását az országban – számol be az LRT, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda. Az utolsó szavazáson 68 igen szavazattal támogatták a prémek előállítása céljából való állattartás tilalmát, 25 képviselő nemmel szavazott, 15 pedig tartózkodott.
A lépés ellenzői ragaszkodtak ahhoz, hogy ez igazságtalan a gazdákkal szemben, és a „csirkék, sőt növények” termesztésének betiltásához vezethet.
A támogatók azzal érveltek, hogy a mai világban be kell tiltani azokat a vállalkozásokat, amelyek szenvedést okoznak az állatoknak, és nem alapszükségleti cikkeket, hanem luxust biztosítanak az embereknek. A képviselők példákat hoztak fel olyan jól ismert márkákra, amelyek elutasították a prémek alkalmazását.
A teljes tilalom 2027-ben lép életbe. 2024-től 2026-ig lesz egy átmeneti időszak, amikor a gazdáknak be kell zárniuk vállalkozásaikat és kártérítést kell kérniük. Ha ez már 2024-ben megtörténik, az állomány minden egyes állata után 3 euró lesz a kártérítés, ha pedig az utolsóban – 1 euró.
A gazdáknak támogatást ígértek az elbocsátott dolgozók kifizetésében, valamint az épületbontás és a hulladékelhelyezés költségeiben is.
Az iparág képviselői szerint az ilyen összegű kártérítés egyenlő a semmivel, és bíróságon fognak fellebbezni az új törvény ellen.
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
????One more delivery from Lithuania has reached Ukrainian soil. NASAMS missile launchers are now in place. @LTU_Army delivered it together with all neccessary equipment and SUV's for NASAMS crew. Gratitude to our ally ??Norway for donating a part of the additional equipment. pic.twitter.com/pzvhMX4RQM
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3