Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai különmegbízottja szerint Ukrajna kész átadni Oroszországnak az általa elfoglalt területeket de facto, ugyanakkor de jure nem – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Kellogg Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kellogg a múlt héten Londonban megtartott, európaiak és ukránok részvételével zajló találkozó részleteiről beszélt. „22 konkrét feltételünk volt, és beleegyeztek. Amit akarnak. Amit megkaptak” – jegyezte meg. „Az első dolog, amit akarnak, egy átfogó és állandó tűzszünet, amely békemegállapodáshoz vezet. Úgy értem, egy átfogó tengeri, légi és szárazföldi infrastruktúrára vonatkozó, legalább 30 napra” – mondta, megjegyezve, hogy ez a 30 nap azért fontos, mert segít megállítani a gyilkosságokat, és Donald Trump ezt szeretné elérni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Steve Witkoff, Trump különmegbízottja moszkvai találkozóival, illetve Oroszország azon kívánságával kapcsolatban, hogy megkapja az Ukrajnától elfoglalt területeket, Kellogg megjegyezte, hogy Ukrajna beleegyezett a területi engedményekbe, de „nem de jure, állandó jelleggel, hanem de facto” – a jelenlegi helyzetnek és a harcok tényleges térképének megfelelően.
„Az ukránok készek feladni az oroszok által megszállt területeket, de nem de jure, azaz örökre, hanem de facto, mert az oroszok ténylegesen elfoglalták ezt a földet. Ebbe beleegyeztek… És ezt a múlt héten mondták nekem. Tudják, hogy amikor tűzszünet jön létre, mindkét fél a jelenlegi álláspontjánál marad. Erre fel vannak készülve” – jegyezte meg Keith Kellogg.
Kijev polgármestere cáfolta pénteken a BBC vele készített interjújában neki tulajdonított nyilatkozatot, miszerint területi engedmények is elképzelhetőek Ukrajna részéről a háború lezárása fejében.
Klicsko szerint ő arról beszélt, hogy Ukrajnát területi engedményekre kényszeríthetik a háború befejezéséért cserébe, de az ukrán nép soha nem fogja elfogadni országának orosz megszállását.
A BBC brit közszolgálati rádió pénteki hírmagazinjában az hangzott el, hogy Klicsko szerint területi engedmények is elképzelhetők az ukrajnai háború lezárása fejében, de ez csak átmeneti megoldás lehet.
„Úgy tűnik, tisztázni kell néhány dolgot. A BBC újságíróinak adott interjúmban arról beszéltem, hogy Ukrajnát kényszeríthetik területi engedményekre a háború befejezéséért cserébe. Sajnálatos módon, ahogy látjuk, ez a forgatókönyv teljesen lehetséges.
Sok világpolitikus és média beszél ma erről. Tehát amikor ezt kimondtam, nem én találtam fel a spanyolviaszt. Az interjúban azonban hangsúlyoztam, hogy az ukrán nép soha nem fogja elfogadni országa orosz megszállását” – írta a polgármester Telegram-csatornáján tett bejegyzésében.
Hangsúlyozta, hogy a területi engedmények forgatókönyve ellentétes Ukrajna nemzeti érdekeivel, és megvalósítása ellen az utolsó pillanatig harcolni kell. „Ez rendkívüli erőfeszítéseket fog megkövetelni tőlünk és európai partnereinktől egyaránt” – tette hozzá Klicsko.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának a békemegállapodás keretében át kell adnia a 2014 óta Oroszország által elfoglalt területeket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio elmondta: „A legfontosabb dolog, amivel innen el kell utaznunk (a szaúd-arábiai megbeszélések alapján – a szerk.), az az az erős érzés, hogy Ukrajna kész kemény dolgokra, ahogy az oroszoknak is kemény dolgokat kell megtenniük, hogy véget vessünk ennek a konfliktusnak, vagy legalábbis ilyen vagy olyan formában felfüggesszük.”
Újságíróknak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter nem volt hajlandó a lehetséges megállapodás tervezetét felvázolni, de világossá tette, hogy mindkét fél engedményei központi szerepet játszanak majd a diplomáciában.
Szerintem mindkét félnek meg kell értenie, hogy nincs katonai megoldás a helyzetre. Az oroszok nem tudják meghódítani egész Ukrajnát, és Ukrajnának nyilvánvalóan nagyon nehéz lesz ésszerű időn belül visszakényszerítenie az oroszokat oda, ahol 2014-ben voltak
– mondta el Marco Rubio, hozzátéve, hogy a Moszkvával folytatott jövőbeni tárgyalások során rendkívül fontos annak meghatározása, hogy Oroszország miről hajlandó lemondani.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Ukrajna nem kapott ajánlatot a NATO-csatlakozásra területekért cserébe, de Kijev egyes partnereinek lehetnek ilyen gondolatai – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij arra a kérdésre, hogy a megszállt területekért cserébe lehet-e NATO-tagságot szerezni, elmondta: „Nem vitatjuk meg. De úgy gondolom, hogy ezek a médiafelvetések nem véletlenek.” Egyúttal nem zárta ki, hogy „egyes partnereknek ilyen gondolatai lehetnek”. „Ezért nem közvetlenül velem kommunikálják ezeket a kérdéseket, de a médián keresztül természetesen ellenőrzik a hatást. Szerintem minden az ukrán társadalmon múlik” – mutatott rá.
Az elnök szerint Ukrajna most minden tárgyaláson felveti a biztonsági garanciák kérdését. „A legjobb a NATO. A háború alatt egy teljesen nyitott meghívás, a diplomácia bármely formájában erős pozícióval. Úgy gondolom, hogy ez a meghívás nem függ Oroszország véleményétől. Amikor más partnerek biztosak lesznek abban, hogy ők erősebbek, mint Oroszország, akkor ebben az értelemben minden pozitív lesz számunkra” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a megszállt területek nélkül le lehet-e kezdeni a NATO-hoz való részleges csatlakozásról beszélni, Zelenszkij azt mondta: „Mindenki tudja, hogy bármilyen úton járunk is, jogilag senki sem fogja elismerni a megszállt területeket más államok területeként.”
Az államfő megjegyezte: a felkérést azért hangsúlyozza, mert azt nemzetközileg elismert határokon belül kapja meg az ország. „És ez alapvető dolog számomra: meghívást kapni a háború alatt. Úgy gondolom, hogy ez egy erős része annak a csomagnak, amit kínálunk. Ez nem csak egy meghívás, hanem egy meghívó a háború vége előtt. És ami a belépést illeti, hogy miként fog zajlani, mi a következő lépés, a diplomácia különböző formátumokban történhet” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna nem hallotta a javaslatokat, hogy a NATO-tagságért cserébe mondjon le a megszállt területeiről, különben „nagyon rossz dolgokat” tett volna – jelentette ki pénteken Rusztem Umjerov védelmi miniszter Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a védelmi miniszter megjegyezte: korábban nem hallott olyan javaslatokról, amelyek szerint Kijev a NATO-tagságért cserébe feladná a megszállt területeket. „Nem, nem hallottam ilyet. Ha így lenne, biztosan nagyon rossz dolgokat csinálnék” – mondta el Rusztem Umjerov.
A közelmúltban a médiában olyan hírek láttak napvilágot, hogy Ukrajnának a nyugat felkínálja a NATO-tagságot cserébe megszállt területekről történő lemondásért cserébe Oroszország javára.
Andrij Szibiha külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésen való részvétele során nem tárgyalt a háború befejezését szolgáló területi engedményekről, a The Financial Times című brit lap ilyen jellegű információi hamisak – jelentette ki kedden Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője.
A jelentés szerint a The Financial Times ma arról írt, hogy Szibiha a New York-i látogatása során külföldi kollégáival az Oroszország elleni háború befejezését célzó kompromisszum lehetőségéről tárgyalt. A brit lap újságírói azt állították, hogy Szibiha „pragmatikusabb” volt, mint elődje, Dmitro Kuleba, amikor erről a kérdésről tárgyalt.
Heorhij Tihij reagált a nyugati újságírók által terjesztett pletykákra. „Szibiha külügyminiszter minden New York-i találkozóján jelen voltam, és egyiken sem volt javaslat, megbeszélés, sőt utalás sem területi kompromisszumra” – hangsúlyozta.
A külügyi szóvivő megjegyezte: a külügyminiszter pozíciója megingathatatlan – Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával összefüggésben nem lehet kompromisszumot kötni. Ugyanakkor a békeképlet az egyetlen reális út az igazságos és tartós békéhez. És követni kell a „Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elvet.
„A The Financial Times forrásának információi a miniszter kompromisszumokról folytatott vitájáról egyszerűen hamisak, és kíváncsiak vagyunk, kinek áll érdekében egyáltalán az ilyen hamis narratívák terjesztését” – mutatott rá Heorhij Tihij.
A hosszú ukrajnai háborúról és az esetleges területi engedményekről szóló kijelentések teljesen logikátlanok, az ilyen megnyilvánulások érthetőek voltak az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdetén, de nem most– jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának nyilatkozva.
A jelentés szerint Podoljak elmondta: „Mellesleg a partnereink, ám közülük néhányan azt mondják, hogy a háború hosszú lehet. És miért mondják ezt? Mindig van egy kérdésem. Nos, nézzék, Oroszország erőforrás-képességei világosak, Oroszország termelési képességei világosak, megértették, hogy Oroszország ma forráshiányban van, akárcsak Ukrajna, és ezért támaszkodik Irán és Észak-Korea erőforrás-képességeire.”
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint Oroszország súlyos társadalmi megpróbáltatások előtt áll, beleértve az agresszor gazdaságát is. Ezért a hosszú háborúról tett kijelentések nem praktikusak. Úgy vélte, három fontos tényező van a háború befejezéséhez. Az első tényező a politikai döntések, beleértve a NATO-val kapcsolatosakat is. A második az embargóval és az orosz befagyasztott vagyon felhasználásával kapcsolatos gazdasági döntések. A harmadik, kulcsfontosságú, hogy megnövekszik a csapások száma Oroszország területe ellen. „Ehhez jelentősen növelni kell a katonai termelésbe és az eszközellátásba irányuló beruházásokat” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
Elmondása szerint „Ukrajna soha nem adja fel területeit, mert az alkotmánysértő lenne”. A területi integritás kérdése nem oldható meg az ukrán nép részvétele nélkül.
A területek átengedésének lehetőségével kapcsolatos kérdésekre válaszolva az elnök megjegyezte, hogy ez ellentmond Ukrajna alkotmányának. Szerinte „Ukrajna soha nem adja fel területeit, mert az alkotmánysértő lenne”.
Zelenszkij az e kérdésben várható népszavazásról szólva így válaszolt: „Népszavazás? Ezt az ukrán népnek kell akarnia. Megmondom őszintén: ez nem a legjobb megoldás, mert Putyinnal van dolgunk, és győzelem lesz számára, ha elfoglalja területeink egy részét.”
Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy a területek katonai eszközökkel történő felszabadítása „sok időbe és emberéletbe kerül Ukrajnának”, és feltételezte, hogy Ukrajna nem biztos, hogy katonai úton kapja vissza a területeket. Véleménye szerint ez diplomáciai úton is lehetséges.
„Ez nem azt jelenti, hogy ebben a pillanatban visszakapjuk 1991-es határainkat, de úgy gondolom, hogy Ukrajna igazságos békéje abban áll, hogy helyreállítjuk területi integritásunkat, de ez nem jelenti azt, hogy ezt csak fegyverek segítségével tehetjük meg” – mondta Zelenszkij.
Ukrajna nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal és semmilyen területet feladni a háború megállítása érdekében – jelentette ki Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője washingtoni látogatása során újságírók előtt, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak arra a kérdésre, hogy Ukrajna hogyan értékeli Trump kijelentését, miszerint ő kezelni tudja a háborút, azt mondta: „Őszintén válaszolok: nem tudom. Majd meglátjuk. Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy az új amerikai kormány továbbra is támogassa.” Hozzátette, hogy Ukrajnát a két párt és az amerikai nép is támogatja. „Ez az amerikai nép döntése lesz. Tiszteletben tartjuk ezt a választást” – mondta a november 5-i elnökválasztásról.
Kijev meghallgat minden tanácsot az igazságos béke elérésével kapcsolatban, de az ukránok nem készek kompromisszumra nagyon fontos dolgokban és értékekben, mint a függetlenség, szabadság, demokrácia, területi integritás, szuverenitás – mutatott rá az elnöki hivatalvezető.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Trump az Egyesült Államok elnökével és a demokraták jelöltjével, Joe Bidennel a közelmúltban folytatott vitában kijelentette, hogy még hivatalba lépése előtt képes lesz véget vetni a háborúnak. Elfogadhatatlannak nevezte ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz diktátor javaslatát, miszerint a tűzszünetért cserébe Ukrajna adja fel négy régióját és törekvését a NATO-tagságra.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
A NATO európai erőinek volt főparancsnoka, James Stavridis úgy véli, hogy Ukrajnának a „koreai forgatókönyvet” kellene követnie az Oroszországgal folytatott háború befejezésében, és tárgyalásokat kellene kezdenie egy „földet a békéért” szerződés megkötéséről – közölte az Unian hírügynökség.
Megjegyezte, hogy Dél-Korea egy háború sújtotta országból a világ 10. legnagyobb gazdaságává vált. De ez nem kezdődött azonnal.
A háború utáni első évtized a stagnálás időszaka volt Korea számára, és csak a nyugati segélyek és reformok voltak képesek beindítani a gazdaságot.
Stavridis ezt nevezi a koreai háború első tanulságának Ukrajna számára: gyakoroljunk nyomást a Nyugatra, hogy komoly segítséget kapjunk az újjáépítésben. További pozitívum Ukrajna fellendülése szempontjából, hogy a nyugati szankciók alatt több százmilliárd dollárnyi orosz pénzeszköz potenciálisan jelen van.
A második fontos tanulság Ukrajna számára, hogy vasszigorú biztonsági garanciákat kell kapnia.
Ebben az esetben ez a NATO-tagság. Ez hasonló ahhoz, ahogyan Dél-Korea 1953-ban teljes jogú amerikai szerződéses partneri státuszt kapott.
James Stavridis már tavaly nyáron is beszélt arról, hogy a koreai háborúhoz hasonlóan zárulhat a háború – de akkor még arra számított, hogy 4-6 hónap múlva véget érhet a konfliktus.