Kamala Harris elnökválasztási kampánya 540 millió dollár támogatást kapott öt hét alatt – közölte a demokrata elnökjelölti kampányszervezet vasárnap.
Jen O’Malley Dillon kampányfőnök közleménye szerint a beérkezett adományok összege a demokrata elnökjelölő gyűlés napjaiban lépte át a félmilliárd dollárt, és az elnökjelölt beszédét követő órában rekordmértékű felajánlás folyt be.
Kamala Harris kampánya július 21-ét követően indult, amikor Joe Biden elnök bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és alelnökét javasolja maga helyett.
Harris kampányának elindulása megfordította a kampányadományok összegéről szóló verseny állását a demokrata és republikánus elnökjelölt között.
A Donald Trump kampánycsapatának bejelentése szerint júliusban csaknem 139 millió dollár érkezett be, és augusztus elején 327 millió dollár állt rendelkezésére a választási harc finanszírozásához.
Júniusban, Joe Biden elnökjelöltségének utolsó teljes hónapjában Donald Trump vezetett a beérkezett kampányadományokat tekintve.
Az elnökjelölti kampányokhoz közvetlenül érkező támogatások mellett külön gyűjtenek politikai adományokat a szervezetileg független politikai akcióbizottságok (Political Action Committee – PAC), amelyek különböző politikai célok mentén alakulnak és állnak be a jelöltek mögé.
A Donald Trump mögött álló 10 legnagyobb politikai akciószervezet az év eleje óta mintegy 305 millió dollárt gyűjtött, míg a Kamala Harris támogató 10 legnagyobb PAC 199 millió dollárral rendelkezik a nyilvánosan elérhető adatok szerint.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter és Ahmed Hussen kanadai nemzetközi fejlesztési miniszter a két ország együttműködéséről tárgyalt a pénzügyi stabilitást támogató kezdeményezések megvalósítása és a reformok végrehajtása terén. Erről az ukrán pénzügyminisztérium számolt be.
A kanadai delegáció támogatását fejezte ki 50 milliárd dollár Ukrajna számára történő biztosítása mellett, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó jövőbeni bevételekből fognak kifizetni. A felek egyetértettek abban, hogy Oroszországnak kell felelősséget vállalnia az Ukrajnának elkövetett bűncselekményekért és az okozott károkért. Az egyik ilyen mechanizmus a kiemelt szükségletek, különösen a katonai szükségletek finanszírozása az orosz eszközök rovására.
Kanada a harmadik G7-tagország az irányított finanszírozás mennyiségét tekintve – mintegy 5,1 milliárd dollárt különített már el Ukrajnának. „Hálásak vagyunk a kanadai kormánynak az orosz invázió kezdetei óta nyújtott sokoldalú és elsöprő támogatásáért. Kanada továbbra is fenntartja egyértelmű álláspontját a pénzügyi, katonai, humanitárius segítségnyújtás, az agresszor ország elleni szankciók tekintetében” – közölte Marcsenko.
A pénzügyminiszter kiemelte a külső támogatás megtartásának fontosságát a következő évben is. A kormány ugyanakkor dolgozik az állami költségvetés belső bevételeinek növelésére szolgáló mechanizmusokon.
Az Egyesült Államok pénteken 125 millió dollár értékű új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – számolt be az rbc.ua hírportál az amerikai védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Pentagon közölte: „Ez a csomag, amelynek becsült értéke 125 millió dollár, további lehetőségeket biztosít Ukrajna számára a legsürgősebb szükségleteinek kielégítésére, beleértve légvédelmi felszereléseket, az ellenséges tüzérség és páncéltörő fegyverek észlelésére és elhárítására szolgáló multifunkcionális radarokat.”
Az új csomag a következőket tartalmazza: Stinger rakéták, lőszer a HIMARS számára, 155 mm-es és 105 mm-es kaliberű tüzérségi lőszer, többfunkciós radarok, TOW páncéltörő rakéták, Javelin és AT-4 páncéltörő rendszerek, meghatározatlan számú HMMWV páncélozott jármű, lőszerek kézi lőfegyverekhez, robbanóeszközök és lőszerek, a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló berendezések, pótalkatrészek és segédberendezések.
Az USA utoljára július 29-én juttatott katonai támogatást Ukrajnának. Ez fegyvereket tartalmazott Ukrajnának két katonai segélycsomag részeként, elsősorban a HIMARS rakétavető rendszerekhez való rakétákat.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok pénteken 125 millió dollár értékű új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – számolt be az rbc.ua hírportál az amerikai védelmi minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723234187
[modified] => 1723320725
)
[title] => Az USA új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának 125 millió dollár értékben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123735&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123735
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 123736
[image] => Array
(
[id] => 123736
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden.jpg
[original_lng] => 143315
[original_w] => 1300
[original_h] => 820
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-768x484.jpg
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden-1024x646.jpg
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden.jpg
[width] => 1300
[height] => 820
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden.jpg
[width] => 1300
[height] => 820
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/biden.jpg
[width] => 1300
[height] => 820
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723309925:12
[views_count] => 124
[_wp_old_date] => 2024-08-10
[_thumbnail_id] => 123736
[_edit_last] => 12
[_rss_feed_exclude] => 1
[_homepage_exclude] => 1
[_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
A norvég kormány 7,4 millió dollárral támogatja az UNICEF ukrajnai programjait. A pénzeszközöket az orosz agresszió által érintett ukrán gyermekek és családjaik megsegítésére fordítják.
A norvég kormány 7,4 millió dollárt különít el az UNICEF ukrajnai programjainak támogatására, amely lehetővé teszi, hogy létfontosságú támogatást nyújtsanak az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziója által érintett ukrán gyermekeknek és családjaiknak, jelentette be az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjáért felelős minisztérium.
„A norvég kormány 7,4 millió dollárt különít el az UNICEF ukrajnai programjainak támogatására. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF ukrajnai irodája programjainak finanszírozásának növelése lehetővé teszi az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziója által sújtott ukrán gyermekek és családjaik létfontosságú támogatását” – olvasható a közleményben.
A minisztérium megjegyezte, hogy Norvégia az UNICEF ötödik legnagyobb pénzügyi partnere az ukrajnai humanitárius kihívásokra való reagálás terén.
„Ennek a partnerségnek köszönhetően az ukrán gyerekek és családjaik támogatást kapnak a gyermekvédelem, az oktatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a vízellátás és a higiénia területén” – tette hozzá a Reintegrációs Minisztérium.
Hollywood befolyása a Demokrata Pártra és azon keresztül a mindenkori baloldali elnökre már köztudott, ahogyan az is, hogy az álomgyárban többségében demokrata érzelműek a stúdióvezetők és a legnagyobb világsztárok. Ahogyan Joe Bidennél is elérték, hogy lépjen vissza az elnökválasztástól, úgy arra is hatással lehetnek, hogy végül – még mindig nem hivatalos – utódja, Kamala Harris eséllyel szálljon harcba Donald Trump ellen. Ennek ugyanakkor vastagon megkérik majd az árát.
Felrázta az Egyesült Államokat Joe Biden amerikai elnök júliusi döntése, amikor közölte, mégsem indul az idei választásokon Donald Trumppal szemben. Biden a bejelentése után rögtön jelezte, hogy alelnökét, Kamala Harrist támogatja majd, aki mögött annyian sorakoztak már fel a baloldal prominensei közül, hogy egyértelművé vált, ő lesz a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltje. Főleg azután vált egyértelművé a dolog, hogy az óriási politikai befolyással rendelkező Hollywood is elkezdett beállni mögé.
Felpezsdült az álomgyár
Az álomgyárról régóta tudni lehet, hogy elsősorban a demokratákhoz kötődnek a főbb stúdióvezetők és színészek, éppen ezért volt ereje annak a kezdeményezésnek, hogy egyre több híresség szólította fel még július elején Bident a visszalépésre. Már akkor arról írtunk, hogy Hollywood nélkül Bidennek esélye sincs újrázni, ezt pedig végül az elnök is belátta.
Ahogyan Joe Bidentől befásult Hollywood, úgy kapott új erőre Harris esetleges jelölésétől. A CNN a napokban írt arról, hogy Biden visszalépése után több híresség is telefont ragadott, hogy elkötelezze magát Kamala Harris támogatójaként. Egy belsős informátor szerint korábban nyaggatni kellett a színészeket, hogy támogassák valahogy a politikusok kampányát, most viszont ők jelentkeznek maguktól. Legutóbb Barack Obama jelöltségénél volt ilyen.
Már gőzerővel szervezik Kamala Harris új, Los Angeles-i kampányrendezvényét, amelyen óriási összeg folyhat be az elnökjelölt csapatához, igazi nagyágyúk is ott lesznek az eseményen az előzetes hírek szerint. Jessica Alba, Cher, Spike Lee, Viola Davis és Amy Schumer is bejelentette már, hogy támogatja Harrist. George Clooney egyenesen történelmi feladatnak nevezte, hogy támogassa Harris kampányát, míg Beyoncé az egyik dalát is átengedte a politikusnak, hogy használja kampányában.
Régi ismerősök
A kaliforniai születésű politikus évtizedek óta bejáratos Hollywood felsőbb köreibe, rengeteg szoros kapcsolatot alakított ki hírességekkel és háttéremberekkel. Jelentős hátszelet kapott Hollywoodtól 2016-ban is, amikor a szenátusi választáson indult, majd könnyedén meg is nyerte azt. Legbelsőbb baráti köre is Hollywood krémjéből kerül ki.
A Vanity Fair írt arról, hogy többek között már az 1990-es évek elejéről ismeri Dana Waldent, a Disney egyik vezérét. Férjét, Doug Emhoffot pedig Chrisette Hudlinnak, Reginald Hudlin producer feleségének közvetítésével ismerte meg. Szintén szoros barátságot ápol a Bad Robot filmes cég társvezetőjével, Katie McGrathtal és férjével, J. J. Abramsszal.
A fiatalokon múlik minden
Bármennyire is nagy egyébként Hollywood befolyása, mindent azért ők sem érhetnek el, sőt 2016-ból kiindulva kijelenthető, választást sem biztos, hogy nyerni tud a hírességek által támogatott jelölt. Hillary Clinton például akkor alulmaradt Donald Trumppal szemben. Kamala Harrisnek is fel van adva a lecke, hiszen azokat a fiatalokat kellene megszólítania, akiket Joe Biden képtelen volt.
A mai Z és TikTok-generációnak pedig vajmi keveset mond George Clooney vagy Cher támogató szava.
Harrisnek is jóval nagyobb szüksége van a fiatalabb előadókra, a TikTokon például már olyan énekesek is terjesztik, hogy Kamala a menő, mint például Charli XCX. Az alelnök is inkább az idősebb hírességek helyett Ariana Grande és Demi Lovato társaságát keresi. Kérdéses ugyanakkor szakértők szerint, hogy azok a fiatalok, akik most nyomnak egy lájkot a Kamaláról szóló képekre és bejegyzésekre, valóban megjelennek-e novemberben választani.
Mit kér cserébe Hollywood?
De visszatérve az álomgyárra, Hollywood nem önzetlen segítő, a vezetők kőkeményen meg is kérik támogatásuk árát, persze nem pénzben, hanem más tettekben. A Hollywood Reporter cikke szerint a stúdiófejesek egyik első számú célpontja Lina Khan lesz, az amerikai versenyhivatal, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) elnöke. Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója és a Microsoft igazgatótanácsának tagja 7 millió dollárt adományozott a demokrata pártnak, és nyíltan vállalja, hogy az új elnöktől elsőként Khan menesztését várja. Csak emlékeztetőül: az FTC próbálta megfúrni a Microsoft gigaüzletét, az Activision játékkiadó felvásárlását, ami inkább árfelhajtó hatással járt.
Véleményét más befolyásos szereplők is osztják. A nagyvállalatok körében 2009 és 2020 között több mint 400 milliárd dollár értékben történtek meg felvásárlások, az egyik legutóbbi nagy beruházás például az volt, amikor a Disney bekebelezte a Foxot. Az elmúlt négy évben azonban szinte ellehetetlenültek az ilyen üzletek, és Joe Biden elnök hallani sem akart kulcsfigurák leváltásáról. Pedig a hírek szerint Jonathan Kanternek, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetőjének is forró lehet a széke, amennyiben Harris elnök lesz. Kanterre is rengeteg panasz érkezett már Los Angelesből.
Az Egyesült Államokat aggasztja Oroszország előrenyomulása Ukrajnában, amelynek az USA továbbra is biztonsági támogatást nyújt – jelentette ki szerdán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Fülöp-szigeteken tartott sajtótájékoztatóján Austin azt mondta, hogy megihlette Ukrajna azon képessége, hogy több embert toborozzon hadseregének a megerősítésére.
„Üdvözlöm, amit az ukránok továbbra is tesznek annak bizonyítására, hogy képesek ellenállni. Az ukránok nagyon határozott emberek” – lelkendezett Lloyd Austin.
Kína nem tankokkal, lőszerekkel vagy csapatokkal járul hozzá Oroszország ukrajnai háborújához, hanem kettős felhasználású berendezésekkel, többek között az orosz fegyverek gyártásához használt ipari gépekkel – írta a The Washington Post (TWP)
Az ENSZ kereskedelmi adatai szerint Kína tavaly több mint kétszer annyi kettős felhasználású berendezést exportált Oroszországba, mint a korábbi években. A lap azt írja, az ilyen exportok legnagyobb profitálója a lézergépeket gyártó Shandong Oree Laser Technology.
A vállalat száloptikás lézervágógépeket gyárt, amelyek elsősorban polgári felhasználásúak, de katonai drónok gyártására is alkalmazzák őket. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma múlt hónapban egy tucatnyi hasonló kínai gyártó ellen vezetett be szankciókat, és az orosz hadiipar beszállítóiként nevezte meg őket.
A Demokrata Pártnak mind az ötven tagállami pártvezetője megszavazta, hogy Joe Biden visszalépését követően Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke legyen a párt elnökjelöltje, a republikánus jelölt és a korábbi elnök, Donald Trump kihívója – közölte vasárnap az Állami Demokrata Bizottságok Szövetsége (ASDC).
A pártelnökök telefonkonferencia keretében biztosították támogatásukról Harrist, miután a hivatalban lévő elnök vasárnap bejelentette visszalépését az amerikai elnökválasztástól és közölte, hogy teljes mértékben támogatja alelnökének jelöltségét – tudatta közleményében az ASDC, amelynek feladata az állami szintű demokrata pártok és tagszervezetek képviselete a demokrata párt országos kongresszusának szabályalkotó szervezetében.
„Biden elnök bejelentését követően tagjaink azonnal összefogtak, hogy egyesüljenek a jelölt mögött, aki már többször nyert nehéz választásokat, és aki bizonyítottan vezető szerepet játszik az amerikaiak számára olyan fontos kérdésekben, mint a reprodukciós szabadság, a fegyveres erőszak megelőzése, az éghajlatvédelem, az igazságügyi reform és a gazdaság újjáépítése. Ez a személy a hivatalban lévő alelnökünk, Kamala Harris” – fogalmazott a közleményben Ken Martin, az ASDC elnöke.
Biden visszalépését követően rohamosan bővült a Harrist támogató demokratapárti törvényhozók listája, amelyhez vasárnap estére a demokraták olyan erős emberei csatlakoztak, mint Gavin Newsom kaliforniai, Jared Polis coloradói, Roy Cooper észak-karolinai és Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó vagy Mark Kelly arizonai szenátor.
Harris jelöltségének támogatói közül Dmitri Mehlhorn, a LinkedIn közösségi hálózat alapítója és a párt egyik legnagyobb adományozója egyenesen az amerikai álom megtestesítőjének, „a keménység megtestesülésének” nevezte az alelnököt.
Bill Clinton volt elnök és felesége, Hillary Clinton – Barack Obama volt elnök külügyminisztere –, nyilatkozatukban szintén Kamala Harris elnökjelöltsége mellett foglaltak állást.
Néhány befolyásos párttag – köztük a képviselőház korábbi elnöke, Nancy Pelosi és Barack Obama – méltatta Joe Biden elnöki munkáját és hazafiságát, de egyelőre nem állt be Harris jelöltsége mögé.
A demokrata párti szabályok szerint Joe Biden nem ruházhatja át hivatalosan az elnökjelötséget, hanem arról az elnökjelölő gyűlésen a delegáltak szavazatai döntenek, ott kell elnyerni a többséget. A Demokrata Párt augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartja elnökjelölt-jelölő országos gyűlését.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Demokrata Pártnak mind az ötven tagállami pártvezetője megszavazta, hogy Joe Biden visszalépését követően Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke legyen a párt elnökjelöltje, a republikánus jelölt és a korábbi elnök, Donald Trump kihívója – ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721666520
[modified] => 1721661284
)
[title] => A Demokrata Párt összes tagállami pártelnöke Kamala Harris elnökjelölését támogatja
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122415&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122415
[uk] => 122482
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122416
[image] => Array
(
[id] => 122416
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[original_lng] => 1665492
[original_w] => 1326
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-768x434.png
[width] => 768
[height] => 434
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-1024x579.png
[width] => 1024
[height] => 579
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[width] => 1326
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[width] => 1326
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[width] => 1326
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721713848:8
[_thumbnail_id] => 122416
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 568
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f3a503a85e4af16fee939db2b6633ff9] =>
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Az Egyesült Államok jelenlegi elnökének kampányát támogató egyik legnagyobb szervezet, helyi elnevezéssel politikai szuper akcióbizottság (super PAC), a Future Forward több jelzést is kapott az adományozóktól arról, hogy visszatartják a támogatást, amennyiben Joe Biden nem lép vissza attól, hogy induljon a novemberi választásokon. A New York Times szerint körülbelül 90 milliárd dollártól eshetnek el így.
A Future Forward nem kívánt nyilatkozni a visszatartott felajánlásokról, de egyik tanácsadójuk szerint arra számítanak, hogy a támogatóik véleménye megváltozik majd, amint nem lesz ennyire bizonytalan a helyzet. Hogy pontosan kik gondolták meg magukat, nem tudni, ahogyan azt sem, hogy a visszatartott összegből mennyit kapott volna meg a Future Forward non-profit célokra, egy nevét nem vállaló adományozó szerint őt és az ismerősei többször is megkeresték a bizottságtól, de ők egyelőre nem hajlandóak támogatni Biden kampányát.
Az, hogy a Future Forward lesz az egyik politikai szuper akcióbizottság, az már a választási kampány korai szakaszában eldőlt, és már be is jelentették, hogy 250 millió dolláros reklámkampányt indítanak a Demokrata Párt jelöltállító kongresszusa után. Korábban egyébként azt tervezték, hogy 700 millió dollár vagy annál is több támogatás gyűjtenek össze, és ebből 430 millió dollár már össze is gyűlt.
Azzal persze a Future Forward is tisztában van, hogy sokak bizalma megingott Joe Bidenben, főleg a Donald Trumppal folytatott választási vitán nyújtott teljesítménye után, és egyes források szerint már készült is felmérés arról, hogy Biden potenciális utódjai, vagyis Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, Gretchen Whitmer michigani kormányzó és Pete Buttigieg közlekedési miniszter közül kinek mennyire erős a támogatottsága.
Mindeközben a Biden egy tanácsadói arról tárgyalnak, hogyan lehetne meggyőzni az elnököt, hogy szálljon ki a versenyből, hiszen egyre többen kérik arra, lépjen vissza, Demokrata Pártban pedig már elkezdték közvélemény-kutatásokkal mérni, hogy Kamala Harris alelnök hogyan szerepelne Donald Trumppal szemben.
Keddtől csütörtökig Washingtonban tartják a NATO jubileumi csúcstalálkozóját a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az idei találkozó ugyanakkor számos más okból is kiemelt figyelmet érdemel, elsősorban azért, mivel a találkozó hosszú távon is meghatározhatja a tagországok politikáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A háború kitörése óta eltelt két év folyamán a 2022-es madridi és a 2023-as vilniusi csúcstalálkozókon számos olyan döntés született, amelyek a kollektív Nyugat Ukrajna-politikája pilléreinek tekinthetők. 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörésének évében fogadta el a szervezet új stratégiai koncepcióját, a madridi koncepciónak is nevezett NATO-doktrína alapelveit a 2022. június 29-én tartott gyűlés zárónyilatkozatában is rögzítették. 2022-ben döntöttek a többnemzetiségű hadtestek felduzzasztásáról, illetve a NATO keleti határára – elsősorban Romániába és Lengyelországba való – telepítéséről, a magas készültségű, gyorsreagálású erők létszámának növeléséről, 40 ezer főről 300 ezer főre, valamint a védelmi képességek növelését célzó felszerelés és nehézfegyverzet telepítéséről is, elsősorban a légvédelmi és rakétavédelmi képesség megerősítését szem előtt tartva.
Továbbá döntés született a szövetséges reakciós hadtest megalakításáról, illetve a NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi programjának a bővítéséről is többek között. Jens Stoltenberg idén utolsó alkalommal vezeti a szervezet csúcstalálkozóját, mivel októbertől új főtitkár, a júniusban megválasztott Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök veszi át a szövetség vezetését. A július 9. és 11. között Washingtonban megrendezésre kerülő jubileumi NATO-csúcs egyik kulcskérdése Ukrajna csatlakozása lesz a szervezethez. Ezzel kapcsolatban a The New York Times írt arról, hogy a szövetség hidat építhet a csatlakozás felé.
A legfontosabb téma: Ukrajna
Nyilvánvalóan a központi téma egyértelműen az ukrajnai háború, és tulajdonképpen ez határozza meg a jelenlegi stratégiai döntéseket is – mondta el Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a hirado.hu azon kérdésére, miszerint milyen folyamat rajzolódhat ki az előző két, a madridi és a vilniusi csúcstalálkozók döntéseinek fényében. Hozzátette:
Látható az a tendencia, hogy a NATO–Oroszország-versengés a szövetség politikáját alapvetően fogja meghatározni.
A szakértő külön említést tett bizonyos stratégiai döntésekről – ide tartozik szerinte Svédország és Finnország felvétele a szövetségbe –, amelyek a NATO keleti szárnyának megerősítését szolgálják. Az elemző kifejtette: a Vilniusban és Madridban hozott döntések alapvetően arra irányulnak, hogy fokozzák a NATO-országok közötti erőfeszítéseket, elsősorban Oroszországgal mint közvetlen fenyegetéssel és Kínával mint kihívással szemben.
Az előző két csúcstalálkozón már szóba került az indiai–csendes-óceáni térség kérdése, amelyre a NATO fokozott figyelmet szeretne fordítani az elkövetkező időszakban. A nyugati országok regionális törekvéseivel kapcsolatban már Kína is megszólalt, a pekingi vezetés szerint az Egyesült Államok a NATO csendes-óceáni változatának létrehozásán fáradozik. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint hangsúlyos az amerikai jelenlét a térségben, és a NATO szövetségesekkel közösen Washington az euroatlanti és a csendes-óceáni térséget próbálja összehangolva kezelni, és egy egységes szövetségi rendszert létrehozni.
A szakértő szerint ennek a folyamatnak Kína felemelkedése az egyik legfontosabb oka: Washington ugyanis szeretné elérni, hogy – hasonlóan az Oroszországgal konfrontálódó európai NATO-országokhoz – a távol-keleti és óceániai vezető országok is fokozzák védelmi készültségüket, csak éppen Peking vélt vagy valós befolyásnövekedésével szemben. Az Egyesült Államok fontos térségbeli szövetségeseiként többek között Japánt, Ausztráliát – Washington és Canberra egyaránt tagjai az AUKUS-szövetségnek – Dél-Koreát és Tajvant tarthatjuk számon.
[type] => post
[excerpt] => Keddtől csütörtökig Washingtonban tartják a NATO jubileumi csúcstalálkozóját a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az idei találkozó ugyanakkor számos más okból is kiemelt figyelmet érdemel, elsősorban azért, mivel a találkozó ho...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720525920
[modified] => 1720519180
)
[title] => Hosszú távon is meghatározhatja a tagállamok ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját a jubileumi NATO-csúcs
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121116&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121116
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121117
[image] => Array
(
[id] => 121117
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[original_lng] => 1698094
[original_w] => 1182
[original_h] => 743
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720508380:12
[_thumbnail_id] => 121117
[_edit_last] => 12
[views_count] => 535
[_oembed_2db861919cfa739349b1af76541a6697] =>
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
