Az afganisztáni tálib vezetés megakadályozta, hogy Richard Bennett, az ENSZ emberi jogi jelentéstevője belépjen az országba. A döntést a tálib kormány szóvivője jelentette be szerdán, azzal indokolva, hogy Bennett állítólag „propagandát terjeszt” Afganisztánban.
Az Afganisztánt 2021 augusztusa, vagyis az amerikai vezetésű NATO-erők kivonulása óta uraló tálibok kezdeti ígéretük ellenére megtiltották a 12 évesnél idősebb lányoknak és a nőknek az iskolába, egyetemre járást, kitiltották őket a parkokból, és megtiltották, hogy férfi kísérő nélkül induljanak hosszabb utazásra.
Richard Bennett, akit az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022-ben bízott meg az afganisztáni különleges rapportőri feladattal, egyik jelentésében azt írta: az emberek üldözése nemi alapon, illetve hátrányos megkülönböztetésük emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet.
A jelentéstevő hivatali székhelye nem Afganisztánban van, de számos alkalommal tett munkalátogatást az országban.
„Az ENSZ-tisztviselő beutazását Afganisztánba azért tiltottuk meg, mert a feladata propaganda terjesztése volt. Nem bízunk meg benne, mert felnagyítja a kis dolgokat és propagandát csinál belőlük” – idézte a Tolo helyi hírszolgáltató Zabihullah Mudzsáhidet, a talibán kormány szóvivőjét.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tálibok tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények és a helyi szokások szellemében.
A tálibok külügyminisztériumának szóvivője később megerősítette, hogy az ENSZ-jelentéstevő nem kaphat beutazási vízumot. „Annak dacára, hogy többször kértük: munkája során tartsa magát a szakmaisághoz, úgy ítéltük meg, hogy jelentései előítéleten, és olyan mendemondákon alapszanak, amelyek ártanak Afganisztánnak és afgán népnek” – jelentette ki Abdul Kahar Balhi a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
Az ENSZ afganisztáni missziója, amely Kabulban működik, ugyancsak figyeli és jelenti az emberi jogi helyzettel kapcsolatos problémákat – jegyezte meg a hírügynökség.
Az afganisztáni tálib vezetést 2021-es hatalomra kerülésük óta nemzetközileg hivatalosan egyetlen ország sem ismerte el, de Kína, Oroszország és a Perzsa-öböl országai helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat Kabullal.
A Tehrík-i-Talibán Pakisztán (TTP) nevű iszlamista milícia vasárnap háromnapos egyoldalú tűzszünetet hirdetett Pakisztánban az Eid al-Adha muszlim áldozati ünnep alkalmából.
A hétfőn tartott Eid al-Adha okán hirdetett fegyvernyugvás lehetővé teszi a muszlim hívőknek, hogy zavartalanul részt vehessenek a mecsetekben és nyílt tereket tartott ünnepi imádságokban, anélkül, hogy a szélsőségesek támadásaitól kellene tartaniuk.
A Tehrík-i-Talibán Pakisztán bejelentése szerint a pakisztáni nép követelésére döntöttek a tűzszünet mellett. Ugyanakkor az iszlamisták figyelmeztettek, hogy harcosaik megvédik magukat, ha a biztonsági erők rájuk támadnának.
A TTP felbátorodott azt követően, hogy a szomszédos Afganisztánban 2021 augusztusában az afganisztáni tálibok mozgalma átvette a hatalmat a nyugati erők kivonása nyomán.
Ez a második alkalom, hogy 2021 óta a TTP fegyverszünetet hirdet. A legutóbbi tűzszünetet 2022-ben mondták fel, azóta pedig a szélsőségesek fokozták az elsősorban biztonsági erők ellen elkövetett támadásaikat. Az erőszakhullám tovább terhelte Pakisztán és az afganisztáni tálibok viszonyát tekintettel arra, hogy Iszlámábád szerint a TTP vezetőinek többsége a szomszédos ország területén rejtőzködik. A pakisztáni vezetés mindemellett azt állítja, hogy a TTP afgán területről indít támadásokat. A TTP és Kabul is tagadja ezeket a vádakat.
Az Afganisztánt irányító tálibok pénteken bejelentették, készek együttműködni Németországgal az afgán állampolgárságú bűnözők hazatoloncolásának ügyében – derült ki pénteken Abdul Kahar Balcsi, a tálib kormány külügyi szóvivője X-bejegyzéséből.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön az ország szövetségi parlamentjének alsóházában (Bundestag) kijelentette, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – szögezte le.
A döntés hátterében a Németországban egyre gyakoribb fegyveres bűncselekmények és a politikusok ellen elkövetett támadások állnak. A múlt héten Mannheimben egy 25 éves afgán a piactéren tartott iszlámellenes rendezvényen kést rántott, és megsebesített hat embert, köztük egy rendőrt is, aki később belehalt sérüléseibe.
Berlin egyetlen afgán állampolgárt sem toloncolt haza a tálibok 2021-es hatalomra kerülése óta.
A németországi Pro Asyl nevű, menekültek jogait védő csoport bírálta Scholzot, kiemelve, hogy a nemzetközi jog nem engedélyezi szíriai és afganisztáni állampolgárok hazatoloncolását.
Hatalomra kerülésük óta a tálibokat egyetlen állam sem ismerte el hivatalosan Afganisztán kormányaként.
Meghívta legnagyobb éves gazdasági fórumára a Talibánt Oroszország, miközben történtek lépések annak érdekében is, hogy ismét engedélyezzék a szervezetet Oroszországban – nyilatkozta hétfőn egy orosz diplomata.
Moszkva fokozatosan építi a kapcsolatait az iszlamista szervezettel, mióta az 2021-ben átvette Afganisztán irányítását, miután az amerikai hadsereg elhagyta az országot. Ezt azonban nehezíti, hogy a Talibánt 2003-ban Oroszország terrorszervezetnek minősítette és betiltotta. Zamir Kabulov külügyminisztériumi tisztviselő szerint azonban hamarosan a csoport lekerülhet a tiltott szervezetek listájáról, sőt meghívót is kapott a június 5–8 közötti Szentpétervári Gazdasági Fórumra.
A diplomata szerint az afgán vezetők főként az olajipar termékei iránt érdeklődnek – írja a Reuters, hozzátéve, hogy a szentpétervári fórum jelentősen átalakult az Ukrajna elleni inváziót követően, így ott egyre kevesebb nyugati és egyre több kínai, közel-keleti, indiai és afrikai látogató érkezik.
A Talibán levétele az orosz terrorlistáról ahhoz is utat nyithat, hogy Moszkva – elsőként – hivatalosan is elismerje az Afganisztánt irányító tálib kormányt.
Az afganisztáni tálibok elfogadhatatlan feltételeket támasztottak a dohai Afganisztán-konferencián való részvételükhöz – jelentette ki hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár.
Mint mondta, a tálibok követelései között szerepelt például az afgán civiltársadalom szereplőinek kizárása a megbeszélésekről, illetve, az, hogy gyakorlatilag az ország hivatalosan elismert uraiként bánjanak velük.
„Levelet kaptam (a táliboktól) egy sor elfogadhatatlan feltétellel ahhoz, hogy jelen legyenek a tanácskozáson.
Ezek a feltételek megtagadnák a jogot tőlünk, hogy az afgán társadalom más képviselőivel is beszélhessünk, és olyan bánásmódot követeltek, amely nagyrészt hasonló lett volna az elismerésükhöz” – ismertette Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szerint ugyan a tálibok távolléte nem árt a tárgyalási folyamatnak, de – mint fogalmazott – hasznosnak tartotta volna megbeszélni velük a tanácskozás következtetéseit. „Ez nem történt meg ma. De meg fog történni a közeljövőben. Úgy gondolom, találunk megoldást a tálibok részvételére” – tette hozzá.
Az ENSZ égisze alatt vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozás résztvevői főként arra összpontosítottak, hogy a nemzetközi közösség miként tudja összehangolt és rendezett módon alakítani kapcsolatait a dél-ázsiai országban több mint két éve ismét uralomra került radikális iszlamistákkal.
Eddig ugyan egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálibok kormányzatát, egyes országokban azonban, mint például Kína, Oroszország, Pakisztán és Irán, a radikálisok nagyköveteket küldhettek.
További vitapont volt a tálibok nőkkel szembeni bánásmódja. A radikálisok a kérdést belügynek tekintik és külső beavatkozás címén elutasítják a külföldi bírálatokat. Guterres szerint azonban az Afganisztán-konferencia résztvevői egyetértettek, hogy alapvető fontosságú a nőkre vonatkozó korlátozások eltörlése.
Hatalomba való visszatérésük nyomán a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítették az iszlám – értelmezésük szerinti – szigorú előírásait, kizárva őket a közéletből és nagyrészt az oktatásból.
A konferencia résztvevői megvitatták egy afganisztáni ENSZ-különmegbízott kinevezését is. Guterres szerint világos konzultációkat kell folytatni az ügyben a tálibokkal, hogy egyértelműsítsék a küldött szerepét, illetve kiválasszanak egy megfelelő, a táliboknak is elfogadható személyt a posztra.
Mint mondta, az ENSZ-különmegbízott közvetíthetne az afganisztáni tálibok és a nemzetközi közösség között.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden elítélte a nők jogainak egyre szigorúbb korlátozását Afganisztánban, és genfi közleményében a jogsértések azonnali beszüntetésére szólította fel a közép-ázsiai ország tálib vezetését.
Volker Türk felhívta a figyelmet azon döntés „szörnyű következményeire”, amelynek értelmében az afgán nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek.
Múlt héten az iszlamista tálib vezetés megtiltotta a nők részvételét az egyetemi oktatásban, ami nemzetközi felháborodást váltott ki és több afgán városban tüntetéseket robbantott ki.
Szombaton a tálib kormány bejelentette, hogy a nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek, amelynek eredményeképpen négy jelentős nemzetközi segélyszervezet máris felfüggesztette afganisztáni tevékenységét.
Egyetlen ország sem tud társadalmilag és gazdaságilag fejlődni, de még túlélni sem, ha a népesség felét kizárják a munkahelyekről – szögezte le az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében.
„Ezek, a nőkkel és lányokkal szembeni elképzelhetetlen korlátozások nemcsak valamennyi afgán szenvedését növelik, de attól tartok, hogy Afganisztán határain túl is kockázatot jelentenek” – fogalmazott Volker Türk.
„A de facto afgán kormányzat ezen legutóbbi rendelete szörnyű következményekkel járhat a nők és minden afgán ember számára” – hangsúlyozta az ENSZ-tisztségviselő.
Hozzátette: ha eltiltják a nőket a civil szervezetekben való munkavégzéstől, azzal megfosztják őket és családjaikat a jövedelmüktől és attól a joguktól, hogy „pozitív módon járuljanak hozzá” Afganisztán fejlődéséhez.
A Care International, a Norwegian Refugee Council (NRC) és a Save the Children arra hivatkozott, hogy a női alkalmazottak nélkül nem tudják folytatni a munkájukat. Az International Rescue Committee minden munkáját szünetelteti, míg az Islamic Relief csak a tevékenysége nagy részét függesztette fel.
Az iszlamisták újabb, a nőkre vonatkozó korlátozó intézkedést vezettek be négy nappal azután, hogy betiltották a nők egyetemi oktatását. A tálib gazdasági minisztérium azt mondta, hogy ha egy civil szervezet nem tartja be az új törvényt, akkor visszavonják a működési engedélyét. A vezetés a döntést azzal indokolta, hogy komoly panaszok merültek fel a nők öltözködésével kapcsolatban.
Rahman Habib, a gazadasági minisztérium szóvivője szerint a konkrét probléma az volt, hogy a nők nem viseltek hidzsábot. Jan Egeland, az NRC főtitkára azt mondta, hogy az 1400 alkalmazottukból 500 nő, és szerinte ők minden hatályos szabályt tiszteletben tartottak (beleértve az öltözködési elvárásokat és a külön irodákat).
A gazdasági válsággal küzdő Afganisztánban sok családnál a segélyszervezeteknél dolgozó nőknek volt egyedül biztos keresete.
Hibatullah Ahundzada tálib vezető elrendelte, hogy az afgán bírák bizonyos bűncselekményeknél a saríában előírt büntetésekkel sújtsák az elkövetőket. A BBC szerint ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy csonkítással és megkövezéssel büntethetnek bizonyos bűncselekményeket.
Zabihulláh Mudzsáhid
A tálibok szóvivője, Zabihulláh Mudzsáhid azt írta erről egy vasárnapi Twitter-posztban, hogy a rablást, emberrablást és a lázadást kell az ő értelmezésük szerint a saríatörvényben előírtak szerint büntetni, és ennek jegyében utasította most a tálib vezető a bírákat.
A szóvivő azt nem tisztázta, hogy ezeket a bűncselekményeket pontosan mivel büntetnék, de egy afgán vallási vezető közölte a BBC-vel, hogy a saría értelmében ezek a kihágások többek között nyilvánosan történő megcsonkítással, megkorbácsolással és megkövezéssel büntethetnék az elkövetőket.
A tálibok a kilencvenes években nyilvános kivégzéseket is tartottak. Most, amikor 2021-ben ismét hatalomra kerültek, azt ígérték, hogy kevésbé radikális eszközökkel gyakorolják a hatalmat, ehhez képest az utóbbi hónapokban is számos, az alapvető emberi jogokat sértő rendelkezést hoztak. A nőket múlt héten például még a vidámparkokból, fürdőkből és konditermekből is kitiltották – emlékeztetett a BBC.
Az afganisztáni tálib vezetés külügyminiszter-helyettese kedden azt szorgalmazta, hogy a felső tagozatos osztályokat és a gimnáziumokat újra nyissák meg a lányok előtt, mivel az oktatásnak megkülönböztetés nélkül, mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie – jelentette az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió a hírportálján kedden.
„A nőknek is jár az oktatás, az iszlám nem tiltja a lányok oktatását” – mondta Ser Mohammad Abbász Sztanikzai a tálibok alkotta afgán kormány keddi kabuli ülésén.
Sztanikzai – aki a tálibok és az Egyesült Államok békekonferenciái során az afganisztáni delegációt vezette – a társadalom és a kormány együttműködését hangoztatta, mondván: „ne adjuk meg a lehetőséget másoknak, hogy szakadékot képezzenek a kormány és a nép között”. Hozzátette, hogy „ha technikai problémákról volna szó, akkor azokat meg kell oldani, mert az iskolákat újra meg kell nyitni a lányok előtt”.
Az iszlamista kormányzat az elmúlt napokban új oktatási minisztert nevezett ki, miután António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet múlt heti, a globális oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozón felszólította a tálibokat, hogy vonják vissza a lányok oktatáshoz való hozzáférését sújtó korlátozásokat.
Augusztusban volt egy éve, hogy a tálibok átvették a vezetést Afganisztánban, s számos területen súlyosan csorbították a nők jogait. A lányok azóta csak hatodik osztályig járhatnak iskolába, a felső tagozatból és a gimnáziumokból kitiltották őket. Az egyetemeket fél év zárva tartás után ez év elején ismét megnyitották a nők előtt, de továbbra is csak külön csoportokban vehetnek részt a felsőoktatásban.
Még egy évvel hatalomra kerülésük után is Afganisztánban a tálibok súlyosan és folyamatosan megsértik a nők jogait – hívta fel a figyelmet vasárnapi sajtóközleményében az Európai Unió Külügyi Szolgálata.
Szombaton az afgán fővárosban a tálib biztonsági erők erőszakkal feloszlatták nők egy tüntetését, amelyen munkát és megélhetést követeltek, tiltakoztak jogaik korlátozása miatt. A tálib biztonsági erők a levegőbe lőttek, több nőt közeli üzlethelyiségekbe űztek, és ott puskatussal, bottal ütlegelték őket. Ez két nappal a tálib hatalomvétel egyéves évfordulója előtt történt.
Az uniós külszolgálat hangsúlyozta: az afganisztáni tálib vezetés megfosztotta a nőket a tanuláshoz való joguktól, kiszorítja őket a gazdasági és a közéletből. Felszámolta azokat a biztosítékokat, amelyek védeni voltak hivatottak a nőket az erőszaktól és a kényszerházasságtól, és újra egyre több esetben fordul elő családon belüli erőszak.
Az EU szerint a tálibok megszegték az afgán népnek és a nemzetközi közösségnek tett ígéreteiket, hogy tárgyalásokat folytatnak az évtizedek óta tartó afgán konfliktus rendezéséről. A lakosság a gazdasági, szociális, kulturális, polgári és politikai jogaik intézményesített és rendszerszintű megsértését tapasztalja. A jogsértések és visszaélések közé tartoznak a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az önkényes letartóztatások és fogvatartások, a kínzás, a rossz bánásmód és a megfélemlítés. A tálibok továbbá megsértik a sajtó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát – hangsúlyozta a sajtóközlemény.
Az uniós külszolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy az afgán lakosság közel fele élelmiszerhiánytól szenved. Az EU több mint 300 millió euró összegű humanitárius segélyt nyújtott az alapvető szolgáltatások fenntartására, amelyet az ENSZ-partnerek, valamint helyi és nemzetközi szervezetek és civil szervezetek segítségével juttatnak célba.
Az EU felszólította a tálib vezetést, hogy tegye lehetővé a nemzetközi közösséggel való párbeszédet, és teljesítse kötelezettségeit a terrorizmus elleni fellépés terén.
„Ammenyiben ez nem történik meg, az instabilitás csak fokozódni fog az országban, és Afganisztán egyre jobban elszigetelődik” – figyelmeztetett az uniós külszolgálat.
A radikálisok azután vették át a hatalmat Afganisztánban, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kivonták onnan katonai erőiket. Azóta tovább mélyült a humanitárius válság is, mert a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit. Az ENSZ júliusi jelentése szerint tavaly óta legalább hétszáz civilt megöltek és több mint 1400 embert megsebesítettek annak ellenére, hogy csökkent a fegyveres konfliktusok száma az országban.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Még egy évvel hatalomra kerülésük után is Afganisztánban a tálibok súlyosan és folyamatosan megsértik a nők jogait – hívta fel a figyelmet vasárnapi sajtóközleményében az Európai Unió Külügyi Szolgálata. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1660584720 [modified] => 1660577830 ) [title] => EU: A tálibok továbbra is súlyosan megsértik a nők jogait Afganisztánban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=55544&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 55544 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 29427 [image] => Array ( [id] => 29427 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0.jpg [original_lng] => 483443 [original_w] => 1920 [original_h] => 1080 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-0.jpg [width] => 1920 [height] => 1080 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1660567030:5 [_thumbnail_id] => 29427 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1287 [_oembed_002dcf4e285a0a8f53dea0998fdaec33] => [_oembed_time_002dcf4e285a0a8f53dea0998fdaec33] => 1660512595 [_oembed_0b5a00abd158269f05ba661975f5a75f] =>
EU-China summit: introductory remarks at the meeting with Xi Jinping ↓ https://t.co/dhz0lxUERE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
