Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja 3 órát tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán. Donald Trump amerikai elnök utána meglepő kijelentést tett: már a jövő héten is elképzelhető egy Trump–Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője értékelte a helyzetet.
Nem tudni, hogy pontosan mi hangzott el a közel háromórás beszélgetésen Witkoff és Putyin között. Witkoffnak ez volt az ötödik moszkvai útja az elmúlt öt hónapban, és a negyedik találkozója Putyinnal. Nem volt sajtótájékoztató, tehát sem az orosz fél, sem az amerikai fél nem állt ki az újságírók elé, nem mondta el, hogy pontosan miről beszéltek. Amikről ítélni lehet, azok Donald Trump nyilatkozatai, amelyek produktívnak minősítették a találkozót, miután Witkoff hazatért Washingtonba és beszámolt Trumpnak – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Az amerikai elnök értékelése szerint van esély a továbblépésre.
„Nekem az a személyes elméletem, hogy Trump két ultimátuma egy taktika része” – véli a szakértő.
„Volt ugye egy 50 napos ultimátum, és miután nem érkezett orosz reakció az 50 napra, ami szeptember 2-án járna le, Trump lerövidítette az időt, és egy újabb ultimátummal állt elő. Szerintem ez az augusztus 8-án lejáró ultimátum egyfajta köztes lépés volt Trump szemében a szeptemberi határidő előtt, és megpróbálta az oroszokat megsürgetni, hogy valamilyen eredményt adjanak, valami engedményt, kompromisszumot, bármit, amivel tovább tudunk lépni. Lehet, hogy ezt az engedményt megkapta Trump például egy találkozó képében” – tette hozzá. Az amerikai és az ukrán elnöki adminisztráció meg van győződve róla, hogy a béke, a fegyverszünet kérdése kizárólag azzal dőlhet el, ha legmagasabb szinten egyeztetnek a felek, tehát ha megvalósul egy Trump–Putyin vagy egy Trump–Putyin–Zelenszkij találkozó. Csak akkor tudnak továbblépni, egy csúcstalálkozó nélkül ugyanis csak üres beszédeket látunk, ezért ezt a találkozót próbálják összehozni. A legutóbbi isztambuli tárgyalásokon az ukrán fél is amellett érvelt, hogy mielőbb szükség van egy ilyen találkozóra. Lehet, hogy ezt most Trump megkapta – véli a szakértő. Az amerikai elnök nagyon pozitívan nyilatkozott, azt mondta, hogy nincs áttörés, de közelebb kerültek a békéhez és létrejöhet ez a csúcstalálkozó.
A szakértő arra a kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkijnek osztanak-e lapot ezeken a „nagy” tárgyalásokon, azt mondta: Zelenszkij nélkül nem oldható meg a háború, nem köthető meg a béke, az ukrán álláspont kulcsfontosságú.
„Trump is arról beszélt, hogy előbb egy Trump–Putyin találkozó lenne, és utána a következő hetekben, vagyis feltételezem, hogy az eredeti ultimátum lejárta előtt, lenne egy hármas találkozó Zelenszkijjel is.
Tehát Ukrajna mindenképpen ott lesz. Inkább az a kérdés, hogy az európai vezetőknek osztanak-e lapot. Úgy tűnik, hogy ha megvalósul egy ilyen találkozó, akkor Európa részéről nem lesz semmilyen képviselő” – tette hozzá.
Trump a különmegbízottja, Witkoff hazatérése után felhívta az európai partnereit, és külön Zelenszkijt is. A sajtó külön kiemeli a brit miniszterelnököt és a német kancellárt. A szakértő szerint nem tudjuk, hogy más vezetők benne voltak-e ebben a hívásban.
Trump a tűzszünet kierőltetése érdekében közvetett eszközökkel is megfenyegette Oroszországot, például az orosz exportot befogadó partnerei fenyegetésével. Az a kérdés, hogy ezek az úgynevezett másodlagos szankciók, például Indiával szemben, maradnak-e.
A szakértő szerint Donald Trump most az indiai szembenállást próbálja letörni. Kezdetben az amerikai elnök még csak általánosan beszélt az Oroszország partnereivel szembeni másodlagos szankciókról, amelyek aztán érintették volna az Egyesült Államok szövetségeseit is, Törökországot, vagy a közel-keleti országokat. Aztán ez a kommunikáció változott, hogy csak Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnereit, vagyis itt Indiát és Kínát céloznák meg a szankciók. „Ma Kínáról mintha már nem lenne szó, és úgy tűnik, csak India van a célkeresztben” – folytatta az elemzést Bendarzsevszkij Anton.
Az eddigi vámokra Trump még egy 25 százalékos vámtételt is bejelentett Indiával szemben, ha az ország nem mond le az orosz energiahordozók felvásárlásáról. India súlya nagy az orosz energiaexportban, a teljes orosz energiaexport több mint egyharmada, nagyjából 37-38 százaléka megy Indiába.
Donald Trump a szakértő szerint most valóban kipécézte Indiát, az orosz kereskedelmi partnerek között India gyenge láncszem, mert az országra van ráhatása az Egyesült Államoknak, India igencsak sok szálon függ a Nyugattal való kereskedelemtől, tehát India nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy azt mondja, mint Kína, hogy beleáll ebbe a konfliktusba, és nem foglalkozik azzal, hogy mit lép az Egyesült Államok, hogy mit lép Európa. Tehát valószínűleg Trump most keresztül akarja vinni Indián, hogy az ország teljes mértékben lemondjon az orosz energiahordozókról, és ezért helyez nyomást rá.
Az északi országok éppen most rendelnek egymilliárd dollár értékben amerikai fegyvereket Ukrajna számára. A kérdésre, hogy mi lesz az amerikai fegyverüzletekkel, ha kitör a tűzszünet, a szakértő úgy válaszolt: nem kell félteni az amerikai fegyvercégeket, de az európaiakat sem.
„Az elmúlt 30 évben példa nélküli fegyverkezés zajlik a világban. Nemcsak Európában és Amerikában. Kína is fegyverkezik, a közel-keleti országok is hatalmas mértékben fegyverkeznek” – mondta. Ez most egy turbulens időszak, függetlenül attól, hogy hogyan zárul le, vagy lezárul-e egyáltalán az orosz–ukrán háború. A turbulencia a nagyhatalmi versengésből fakad – tette hozzá. Kína és az Egyesült Államok, illetve más szereplők, például Oroszország nagyhatalmi versengéséről van szó, ami nem fog eltűnni, ez a korszak egyelőre nem zárul le.
„Egy ilyen instabil korszakban a hatalmak, a különböző országok féltik a biztonságukat, és a következő évtized biztosan a fegyverkezésről és a katonai modernizációról fog szólni. Tehát nagy mennyiségben fognak vásárolni amerikai fegyvereket is, nem csak európai országok, más országok is. Az európai cégek is hatalmas megrendeléseket kaptak az elmúlt időszakban. Vagyis még jó pár évig nem fog kifutni ez a fegyverkezési időszak” – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.
Oroszország határozatlansága az Ukrajnával vezetői szinten tartandó találkozóval kapcsolatban úgy tűnik, hogy a háború halogatását célozza – közölte hétfőn Andrij Jermak az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak hangsúlyozta: „Peszkov nyilatkozata egy „lehetséges” találkozóról egy újabb halogatásnak tűnik, mivel semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna készen áll a vezetői szintű találkozóra. Ukrajna partnerei ugyanakkor támogatják ezt az álláspontot – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezető megköszönte Donald Trump amerikai elnöknek az állhatatosságát, valamint azt a szándékát, hogy közelebb hozza a találkozót. „Ha a kérdés csak az előkészületekben van, akkor biztosan nem rajtunk múlik: legalább most már készen állunk. De a konkrét dátum nélküli végtelen „nem zárjuk ki” elfogadhatatlan” – mutatott rá Andrij Jermak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ma azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor „nem zárja ki” a találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Szerinte egy ilyen találkozóra akkor kerülhet sor, ha szakértői szinten „elvégzik a munka szükséges részét”.
Oroszországnak most bizonyítania kell, hogy komolyan elkötelezett a háború befejezése mellett – hangsúlyozták európai külügyminiszterek a madridi találkozójukat követően kiadott közös nyilatkozatukban hétfőn, írja az MTI.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget késleltető taktikájának, és Ukrajnához hasonlóan haladéktalanul egyezzen meg az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről, egyenlő feltételek mellett és teljes körű végrehajtással. Az előrehaladást egy világos időbeli keretben kell látnunk” – olvasható a spanyol külügyminisztérium által közzétett dokumentumban.
A Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság külügyminisztereit tömörítő, tavaly novemberben alakult, úgynevezett G5+ csoport negyedik alkalommal ülésezett, ezúttal a spanyol fővárosban. A tanácskozáson Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett.
Mint nyilatkozatukban írták, készek arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel további nyomást gyakoroljanak Oroszországra, beleértve az új szankciók elfogadását is, hogy nehezítsék számára a háborút, és biztosítsák Ukrajna lehető legjobb helyzetét egy igazságos és tartós béke garantálásához.
„Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Oroszország vagyoni eszközeit vissza kell tartani mindaddig, amíg be nem fejezi Ukrajna elleni agressziós háborúját, és meg nem téríti az okozott kárt” – emelték ki, továbbá kinyilvánították szilárd elkötelezettségüket a háborús bűncselekmények teljes elszámoltathatósága mellett.
A külügyminiszterek kinyilvánították, hogy támogatják az igazságos és tartós béke megteremtéséhez vezető, tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket. A békéhez vezető útnak tartalmaznia kell a humanitárius segítségnyújtási kezdeményezéseket, különösen a hadifoglyok cseréjét; a civilek szabadon bocsátását, valamint az Oroszországba és Fehéroroszországba illegálisan deportált gyermekek és más ukrán civilek visszaküldését – hangsúlyozták.
Az állásfoglalás szerint fenntartható békére van szükség, amelyet hatékony garanciákkal kell alátámasztani, hogy megakadályozzák a további agressziót, és igazságosnak is kell lennie, amely nem érhet véget az agresszor jutalmazásával.
„Nem jöhet létre olyan megállapodás, amely veszélyezteti az euroatlanti biztonságot és Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Nem fogadunk el semmilyen olyan megállapodást, amely korlátozza Ukrajna hadi- és védelmi iparát vagy a partnerországok katonai jelenlétét Ukrajnában” – fogalmaztak.
A madridi tanácskozás részvevői kiemelték: készen állnak, hogy kivegyék a részüket e béke elérésében; emlékeztetve, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás közel kétharmadát és a katonai segélyek 60 százalékát Európa adja.
„Ukrajna jövője Európában és az Európai Unióban van, és Ukrajna jövője kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Európának teljes mértékben részt kell vennie a tárgyalásokon” – jelentették ki.
A közös nyilatkozatban arra is felhívták a figyelmet, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és jobban fel kell készülnie a kihívásokra és veszélyekre.
A Kurszki területen zajló csaták az ukrán terv részét képezik, amelyet meg fogok beszélni Joe Biden amerikai elnökkel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „A Kurszki terület része annak a tervnek, amelyet Bidennel fogok megvitatni. A fő eleme az, hogy Oroszországot az Ukrajna elleni háború befejezésére kényszeríti.”
Mint az elnök hangsúlyozta: „A Kurszki terület része a tervünknek – Ukrajna győzelmi tervének. Talán túl ambiciózusnak hangzik valakinek, de számunkra fontos terv.” Mint jelezte, ez a béketerv első iránya. A következő lépések Ukrajna stratégiai helyzetének a megszilárdítása a világ biztonsági infrastruktúrájában, valamint egy olyan csomag, amely arra kényszeríti Oroszországot, hogy diplomáciai eszközökkel fejezze be a háborút – tette hozzá. És az utolsó, negyedik, a gazdasági irány – hangoztatta.
Az elnök megjegyezte, szeptemberre tervezi Ukrajna győzelmi tervének a bemutatását Joseph Biden amerikai elnöknek. Az is a szándéka, hogy a tervet átadja Kamala Harris és Donald Trump elnökjelölteknek.
Az orosz megszállók megpróbálják megtalálni a rést, és megtanulni megkerülni az ukrán légvédelmet, ezért megváltoztatták légi terrorjuk taktikáját – jelentette ki vasárnap Natalija Humenyuk, a Dél hadműveleti csoport sajtószóvivője egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Humenyuk az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva kifejtette, hogy az oroszok az elmúlt hetekben fokozták légierő-aktivitásukat, ezért gyakoribbá váltak a légicsapások Ukrajnában. A megszállók egyik célja a lakosságra nehezedő pszichológiai nyomás fokozása – tette hozzá.
„Az a tény, hogy különböző taktikákat próbálnak alkalmazni, azaz tesztelik és kimerítik a légvédelmi rendszerünket, ezzel megpróbálnak módot találni annak megkerülésére” – mutatott rá a szóvivő. Szerinte az oroszok változtatnak a taktikájukon, mert nincs nagy rakétakészletük. „Azaz azt használják, amijük van. A nagy pontosságú fegyvereken kicsit spórolnak, más típusokat használnak, aminek köszönhetően tesztelik és ellenőrzik, hogy pontosan hol van az ukrán légvédelmi rendszer” – emlékeztetett Natalija Humenyuk.
