Kína továbbra sem ismeri el Tajvan függetlenségét, sőt, most azzal fenyegette meg a szigetországot, hogy halálbüntetéssel is sújthatja a „megrögzött tajvani szeparatistákat”. Az új irányelv szerint, akik különösen súlyos kárt okoznak az államnak és támogatják Tajvan függetlenségre való törekvéseit, az halállal büntethető. Tajvan újonnan beiktatott elnöke, Laj Csing-te pont egy ilyen szeparatista a kínai vezetés szemében. Kína azzal fenyegetőzött, hogy szélsőséges esetekben halálbüntetést szab ki a „megrögzött” tajvani függetlenségi szeparatistákra, ami a nyomás fokozása annak ellenére, hogy a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a demokratikusan kormányzott szigeten. Kína, amely Tajvant saját területének tekinti, sosem titkolta, hogy nem kedveli a múlt hónapban hivatalba lépett Laj Csing-te elnököt, mondván, hogy „szeparatista”, és nem sokkal beiktatása után hadgyakorlatokat rendezett – írta meg a The Guardian.
Tajvan viszont arra panaszkodott, hogy a kínai nyomásgyakorlás azóta fokozódik, hogy Laj januárban megnyerte a választásokat. Ide tartoznak a folyamatos katonai akciók, a kereskedelmi szankciók és a parti őrség járőrözése a Kína melletti, Tajvan által ellenőrzött szigetek körül.
Az új irányelvek szerint a kínai bíróságoknak, ügyészeknek, köz- és állambiztonsági szerveknek „szigorúan meg kell büntetniük az ország megosztásáért és az elszakadási bűncselekményekre való felbujtásért – a törvénynek megfelelően – a tajvani függetlenség híveit, és határozottan meg kell védeniük a nemzeti szuverenitást, egységet és területi integritást” – írja a kínai állami Hszinhua hírügynökség.
A pénteken közzétett pekingi közlemény halálbüntetést helyezett kilátásba a függetlenségi törekvések »főkolomposai« számára, akik különösen súlyos károkat okoznak az államnak és a népnek – közölte a Hszinhua. „Más vezető szószólók 10 évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthatnak” – tették hozzá.
Az új irányelveket – amelyek péntektől lépnek hatályba – a már érvényben lévő törvényekkel, köztük a 2005-ös elszakadásellenes törvénnyel összhangban adták ki – állítja a Hszinhua. Ez a törvény jogalapot ad Kínának a Tajvan elleni katonai fellépésre, ha az elszakad, vagy ha úgy tűnik, hogy el fog szakadni.
Egy apró kiskapu minden törvénybe kell Szun Ping, a kínai közbiztonsági minisztérium tisztviselője Pekingben újságíróknak elmondta, hogy az „elszakadás bűntettéért” a maximálisan kiszabható büntetés halál. „A jogi fellépés éles kardja mindig le fog sújtani” – tette hozzá.
Tajvan szárazföldi ügyek tanácsa elítélte Peking lépését, és arra szólította fel népét, hogy ne hagyja magát Kínától fenyegetni.
A pekingi hatóságoknak egyáltalán nincs joghatósága Tajvan felett, és a kínai kommunisták úgynevezett törvényei és normái nem kötelező érvényűek népünkre nézve. A kormány arra kéri országunk népét, hogy nyugodjon meg, és ne hagyja magát fenyegetni vagy megfélemlíteni a kínai kommunista párt által – áll a testület pénteki közleményében.
Az iránymutatás részletezi, hogy mi számít büntetendő bűncselekménynek, beleértve Tajvan nemzetközi szervezetekbe való belépésének előmozdítását – ahol az államiság feltétel –, a „külső hivatalos cserekapcsolatok” fenntartását és az „újraegyesítést” támogató pártok, csoportok és személyek „elnyomását”.
Egy további záradékkal egészítik ki a bűncselekménynek minősülő tettek körét, ami az „egyéb olyan cselekmények, amelyek Tajvan és Kína szétválasztására irányulnak” megfogalmazást kapta és nagyjából azt jelenti, hogy a szabályok tágan értelmezhetők.
Laj többször is felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytat Kínával, de mindannyiszor elutasították. Szerinte csak Tajvan népe dönthet a jövőjéről.
Kína már korábban is hozott jogi intézkedéseket tajvani tisztviselőkkel szemben, többek között szankciókat vezetett be Hsziao Bi-khim ellen, aki Tajvan korábbi de facto amerikai nagykövete, jelenleg pedig a sziget alelnöke. Az ilyen büntetéseknek kevés gyakorlati hatása van, mivel a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal Tajvanon, amelynek kormánya elutasítja Peking szuverenitási igényeit. Magas rangú tajvani tisztviselők, beleértve az elnököt is, soha nem látogatnak Kínába.
Tajvan nem mond le szuverenitásáról, és nem köt kompromisszumot a szabadság és a demokrácia ügyében, az emberek egyértelműen ellenzik Peking „egy ország, két rendszer” elvét Tajvanon – reagált a tajvani elnöki hivatal Hszi Csin-ping beszédére. A Kínai Kommunista Párt vasárnap megkezdődött kongresszusán a pártfőtitkár azt mondta, hogy Kína békés újraegyesítésre törekszik Tajvannal, de nem adja fel a katonai lehetőséget a probléma megoldására.
Leszögezte, hogy a tajvani kérdés megoldása a kínai népen múlik, és hogy „a nemzeti újraegyesítés mindenképpen megtörténik”. A Reuters tudósítása szerint a beszéd azon része kapta a legnagyobb, hosszan tartó tapsot, amelyben Hszi elutasította Tajvan függetlenségét.
A tajpeji elnöki iroda válaszában leszögezte, hogy a béke és a stabilitás fenntartása a Tajvani-szorosban a két fél közös felelőssége, és „a konfrontáció nem járható út egyik fél számára sem”.
Kína drasztikus intézkedésekkel fenyegette meg Tajvant, ha az a függetlenség irányába vezető lépéseket tenne. Peking szerint Tajvan provokációi és a külső beavatkozás erősödhet a következő évben – írja a Reuters.
A tajvani ügyekkel foglalkozó iroda szóvivője azt mondta, Kína mindent megtesz a Tajvannal való békés újraegyesítés érdekében, de lépéseket fog tenni, ha a függetlenséggel kapcsolatos vörös vonalakat átlépik.
A szóvivő szerint a függetlenségpárti erők provokációja és a külső beavatkozás élesebbé és intenzívebbé válhat a következő hónapokban.
„Jövőre a Tajvani-szoros helyzete összetettebbé és súlyosabbá válik” – jelentette ki.
Kína saját szakadár tartományának tekinti Tajvant, amely bár 1949 óta de facto független terület Kínai Köztársaság néven, függetlenségét nem nyilvánította ki. Habár az Egyesült Államok hivatalosan a Kínai Népköztársaságot ismeri el az egyetlen Kínának, egy Tajvannal kötött egyezmény értelmében biztosítja a sziget számára a védekezéshez szükséges eszközöket. Kína folyamatosan hangsúlyozza, hogy a békés újraegyesülésre törekszik Tajvannal, miközben rendszeresen erőt demonstrál a sziget közelében.
