Megnyílt közel hatezer választóhelyiség országszerte Szlovákiában szombaton reggel, és ezzel megkezdődött az ország történetének hatodik közvetlen államfőválasztása.
A választóhelyiségek reggel héttől este tízig tartanak nyitva, a voksoláson mintegy 4,3 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, akik ötéves időszakra választanak köztársasági elnököt.
A szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok személyazonossági igazolványuk bemutatása alapján szavazhatnak, a külföldön élők pedig útlevelük, illetve a külföldi lakhelyüket igazoló okmány bemutatásával. A parlamenti választásoktól eltérően az államfőválasztáson nem lehet levélben szavazni, csak az ország területén lévő választóhelyiségekben.
A vonatkozó szabályozás szerint egy jelölt már az első fordulóban megnyerheti az államfőválasztást, ha megkapja a szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének voksát. A szlovák államfőválasztások történetében mindazonáltal erre eddig még soha nem került sor, és a felmérések most sem valószínűsítik. Amennyiben az első fordulóban nem sikerül megválasztani az új államfőt, akkor a két legjobb eredményt elérő jelölt bejut a második fordulóba, ahol a győzelemhez már elégséges a választáson részt vevő szavazópolgárok többségének voksa.
Amennyiben az idén második fordulóra is sor kerül, azt április 6-án tartják meg. Szlovákiában a választópolgároknak az államfőválasztáson való részvétele rendszerint nem kimagasló arányú, az utóbbi négy alkalommal 40 és 50 százalék között alakult. Legutóbb, 2019-ben rekordalacsony volt a részvétel, a választásra jogosultak nem egészen 42 százaléka járult az urnákhoz.
A mostani választáson eredetileg 11-en jelezték indulási szándékukat, de mivel ketten időközben visszaléptek, kilenc jelöltre adhatják le voksaikat a választók. A jelenlegi államfő, Zuzana Caputová megbízatási időszaka június 15-én jár le, és ő nem indul az idei megmérettetésen. A felmérések azt valószínűsítik, hogy Peter Pellegrini, a Hang (Hlas-SD) elnöke, jelenlegi parlamenti elnök és Ivan Korcok korábbi külügyminiszter juthat be a második fordulóba. A szlovákiai államfőválasztáson ezúttal is indul magyar jelölt, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián személyében.
A csütörtökön életbe lépett – és a szavazás befejezéséig tartó – kampánycsend értelmében a voksolás idején részvételi részeredményeket, valamint exit poll felméréseket sem lehet nyilvánosságra hozni. A hivatalos végeredményt várhatóan vasárnap délután hozzák nyilvánosságra.
A Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Simecka kész lenne a miniszterelnöki posztot a Hlas–SD elnökére, Peter Pellegrinire bízni a négyfős koalíció létrehozása érdekében – írja a Paraméter felvidéki hírportál.
Az egy héttel ezelőtti választások után javában zajlanak északi szomszédunknál a kormányalakítási tárgyalások. Egyszerre két lehetséges kormánykoalíció is formálódik, mindkettőben közös a Hlas és Pellegrini személye, aki nélkül sem a progresszívek, sem a Smer nem tud kormányt alakítani.
Branislav Gröhling, az SaS alelnöke úgy véli, hogy a Hlas–SD-nek fel kell ajánlani a belügyminiszteri posztot.
A négyfős koalíció létrehozása érdekében kész vagyok lemondani a miniszterelnöki posztról Peter Pellegrini javára, míg a PS ragaszkodik a belügyminiszteri poszt betöltéséhez – hangsúlyozta Simecka a közösségi oldalán. Azt is hozzátette, hogy kész harcolni azért, hogy ne Robert Fico kormányozza az országot, és hogy Szlovákia demokratikus és Európa-párti állam maradjon, ahol garantálva van a jogállamiság.
Kérdés ugyanakkor, hogy a királycsinálónak tartott, választásokon harmadik helyezett Pellegrini kinek a javára dönt, Fico a héten már két ízben találkozott korábbi párttársával, ám Pellegrinivel szemben a Smer elnöke nem engedné ki a kezéből a miniszterelnöki pozíciót.
Könnyen lehet, hogy végül mégsem a Hlas dönt, ugyanis a négypárti koalíció leendő tagja, a kereszténydemokraták (KDH) vezetője kijelentette, hogy nem hajlandó a progresszívekkel együttműködni. Robert Fico egyelőre nem nyilatkozik a tárgyalások menetéről, Robert Kalinák viszont pénteken azt mondta, hogy már közelebb állnak a megállapodáshoz, mint csütörtökön.
A migráció fontos kampánytémájává vált a szeptember 30-i előre hozott szlovákiai választásoknak. Erről beszélt az M1-en Öllös László politológus. A szlovákiai magyar elemző azt mondta: Szlovákiába is szervezetten szállítják a migránsokat, ezért minden párt foglalkozik a kérdéssel. Hozzátette: a választásokat uralja a stabil kormányzás kérdése, ezt várják ugyanis a választók. Magyar szempontból a legfontosabb téma, hogy lesz-e újra parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak.
Hosszas viták és egy érvénytelen népszavazás után január utolsó napján döntött arról a pozsonyi parlament, hogy előre hozott választásokat ír ki szeptember 30-ra Szlovákiában.
Ezzel kapcsolatban Bartal Tímea, a közmédia tudósítója elmondta, hogy huszonnégy párt és mozgalom, valamint egy koalíció indul a szeptember 30-ai előre hozott választásokon, ők külön listán vágnak neki a megméretésnek.
A jelenleg Szlovákiát irányító Ódor Lajos vezette szakértői kabinet a hónap végén biztosan átadja a kormányrudat. A kérdés, hogy kinek – vélik szakértők, akik hozzáteszik – a voksolás legnagyobb esélyese a többszörös miniszterelnök Robert Fico és pártja, a szociáldemokrata Smer. Magyar szempontból pedig a legfontosabb téma, hogy lesz-e újra parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak.
„Ha négyszázötvenezer, ötszázezer szavazó van, aki magyar, és ez azt jelenti, hogy százalékosan 8,5–10 százaléka a szlovákoknak magyar szavazó, akkor ebben az esetben a százötvenezer körüli számot, amely a bejutást eredményezné a szövetség részére nemhogy nem lehetetlen megugrani, hanem lehetséges is, sőt egyfajta morális kötelessége is lehet a magyarságnak, ha szabad így fogalmazni” – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.
Szakértők szerint a szlovák törvényhozásba akár nyolc-kilenc párt is bejuthat, így egy magyar parlamenti párt könnyen a mérleg nyelve lehet, ami a magyar kisebbség érdekképviseletét is megkönnyítheti.
Szlovákiában tehát javában tart a kampányidőszak. A legfontosabb témák között az egészségügy helyzete, az illegális migráció és az orosz–ukrán háború szerepel. Az M1-nek nyilatkozó politológus azonban úgy fogalmazott: mindezeket is felülírja a szlovák szavazók stabil politikai környezet iránti vágya.
„Azt hiszem, hogy a legfontosabb kérdés, ami lényegében uralja a választásokat, az a stabil kormányzás kérdése. Az elmúlt időszaktól is ezt várta jelentős mértékben a szlovák választó, ám az elmúlt választási időszak Szlovákia történetének leginstabilabb kormányát hozta. Állandó belső veszekedések, belső hatalmi csatározások szaggatták ezt a kormányt, és hát nem is tudta végigvinni a választási ciklusát” – mondta Öllös László politológus.
A Nézőpont Intézet nemrég nyilvánosságra hozott elemzése szerint: a kormányválság után és az előre hozott választás előtt álló Szlovákiában kormányváltó hangulat uralkodik, hiszen tíz megkérdezettből heten fejezték ki nemtetszésüket országuk vezetésének teljesítményéről, és mindössze 22 százalékra tehető az elégedettek aránya.
A közép-európai régióra kiterjedő kutatásban ennél csak Romániában elégedetlenebbek saját kormányukkal az emberek. Míg Szerbiában és Magyarországon a legelégedettebbek a választók.
