A Parlament jóváhagyta a №8329-es szám alatt regisztrált törvényt, amelynek kidolgozásában az Ukrán Belügyminisztérium és a Nemzeti Rendőrség munkatársai aktívan részt vállaltak. A dokumentum megszigorítja az elkövetők felelősségét, további lehetőségeket biztosít a rendfenntartók számára a reagálásra, és javítja az áldozatok jogi védelmét.
Az „Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és a családon belüli erőszak megelőzéséről és e jelenségek leküzdéséről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) ratifikálásával összefüggésben Ukrajna Közigazgatási Bűncselekményekről szóló kódexének módosításáról” szóló törvény európai integrációs dokumentum.
A törvény számos rendelkezése új:
külön szabály kerül bevezetésre a kiskorúak és a kiskorúak áldozatként való azonosítására, ha jelen voltak a családon belüli erőszak vagy a nemi alapú erőszak elkövetésekor;
a 16 és 18 év közötti kiskorúakat általános alapon vonják felelősségre a családon belüli erőszak elkövetéséért;
bevezetik a szexuális zaklatás elkövetése miatti közigazgatási felelősséget;
a családon belüli erőszak miatt indított büntetőeljárás időtartama 6 hónapra emelkedik (jelenleg 3 hónap);
a családon belüli erőszak elkövetése miatti közigazgatási őrizet időtartama 12 órára emelkedik (jelenleg 3 óra).
A családon belüli erőszak elkövetése, a közérdekű munka megkerülése és a lakhelyelhagyási tilalom elmulasztása miatt kiszabott bírság összegének emelése is előírásra kerül.
„Ez a törvény egy újabb példa arra, hogy az európai integráció nemcsak Ukrajna fejlődéséről szól a távoli jövőben, hanem arról is, hogy képes-e reagálni a jelenlegi kihívásokra” – mondta Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes, számolt be az ukrán belügyminisztérium kommunikációs osztálya.
Az LMBT-jogok korlátozásáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be hétfőn a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt a parlamenthez.
A törvénytervezet megtiltaná a nemváltoztatást, továbbá az örökbefogadást az azonos nemű párok számára, valamint az „azonos nemű párok családi vagy intim kapcsolatainak népszerűsítését” – áll a kormánypárt által hétfőn közzétett összefoglalóban.
Mamuka Mdinaradze, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője szerint a szigorítás szükséges, mivel védi a családi értékeket és a jövő nemzedékeket az „álliberális értékektől”.
A Tbiliszi Pride LMBT-szervezet egy Facebookon közzétett bejegyzésben homofóbnak nevezte a törvényjavaslatot.
Az ellenzéki koalíció szerint a kormánypárt LMBT-ellenes propagandájával a konzervatív szavazók közötti támogatottságát próbálja erősíteni, illetve megpróbálja elterelni a választók figyelmét a decemberben európai uniós tagjelölti státuszt kapott kaukázusi ország gazdasági problémáiról az októberben esedékes parlamenti választások előtt.
Bár a Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt a közvélemény-kutatások alapján még mindig az ország legnépszerűbb pártja, 2020-as szűk parlamenti többségű győzelme óta veszített támogatottságából.
Mdinaradze a törvénytervezetről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a javaslatot valószínűleg csak a választások után fogják elfogadni.
A túlnyomórészt ortodox keresztény Georgia alkotmánya 2018 óta tiltja az azonos neműek közti házasságot.
Az elmúlt évek során a Tbiliszi Pride felvonulás az LMBT-aktivisták és a szélsőjobboldali tüntetők közötti ütközőponttá vált.
A törvényjavaslat megtiltaná a Pride felvonulások szervezését és a szivárványos zászlók kihelyezését is, amennyiben úgy ítélnék meg, hogy azzal az azonos neműek közti kapcsolatokat népszerűsítik – idézte Mdinaradzét az Interpress georgiai hírügynökség.
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A Legfelső Tanács a büntetőtörvénykönyv módosítására készül, ami megszigorítaná a mozgósítás elől külföldre szökő hadkötelesek büntetését – közölte az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanácsba beterjesztett törvénytervezet Ukrajna büntetőtörvénykönyvének olyan módosításáról szól, ami Ukrajna államhatárának a mozgósítás elkerülése céljából történő illegális átlépéséért való felelősség szigorítását írja elő. A kezdeményezés egy olyan cikkely beépítését indítványozza a büntetőtörvénykönyvbe, amely szerint a határátlépés „a katonai szolgálatra történő behívás alóli kibúvás céljából a mozgósítás során hadiállapot idején…” 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ennek a bűncselekménynek megismétlése vagy személyek csoportja által történő elkövetése esetén 5-től 8 évig terjedne a szabadságvesztés. Ugyanakkor mentesülne a felelősségre vonás alól az a személy, aki az illegális határátlépésétől számított 6 hónapon belül önkéntesen visszatér Ukrajnába, és aki a bűncselekmény elkövetésének tényét önként bejelenti Ukrajna Állami Határőrszolgálata munkatársainak.
A mozgósítás módosításairól szóló törvénytervezet vitájának nyilvánosnak kell lennie, az ukránoknak meg kell érteniük a hadvezetés vízióját, és azt, hogy a parlamenti képviselők mit javasolnak a védelmi erők részéről felmerülő problémák megoldására – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ma elkezdődött a vita az új mozgósítási szabályokról. Helyes lenne, ha ezeket a szabályokat nem a pálya szélén vitatnák meg és fogadnák el, hanem úgy, hogy az emberek megértsék, mi a katonai vezetés jövőképe, mik a képviselők által javasolt bizonyos szabályok és követelmények mögött meghúzódó indítékok, és hogyan oldódnak meg azok a problémák, amelyekkel a katonáink már a hadseregben szembesülnek.”
Mint az elnök hangsúlyozta, a törvény olyan, hogy mindenkit érint az államban. „Helyes lenne, ha a Legfelső Tanács bizottságára alapozva a katonák a képviselőkkel közösen döntenének arról, hogy pontosan hogyan kell törvényi szinten biztosítani a következő évet a védelmi erőink számára. Várjuk a törvény végleges szövegét” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A francia parlament véglegesen elfogadta szerdára virradóra az új bevándorlási törvényt, amelynek megszavazása érdekében Emmanuel Macron államfő kormánya megállapodott a jobboldallal. A szöveget a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőinek támogatásával fogadták el. A baloldal szégyennek minősítette a történeteket.
Ez a harmincadik, szigorításokat előíró bevándorlási törvény az elmúlt négy évtizedben Franciaországban.
A kompromisszumos szöveget a hét szenátorból és hét képviselőből álló parlamenti vegyes bizottság kedd éjjel fogadta el, elsősorban a külföldieknek járó szociális juttatások körül voltak nézeteltérések.
A jobboldali többségű szenátus ezután 214 szavazattal 114 ellenében megszavazta a szöveget, a nemzetgyűlésben – ahol a kormány csak relatív többséggel rendelkezik – a jelen lévő 535 képviselőből 349-en szavaztak igennel, 186 nemmel voksoló ellenében. A jobbközép Köztársaságiak és Marine Le Pen pártja egyöntetű igennel szavazott, míg a kormánypártból 27-en nemmel szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak.
„A többség egységes volt, és rendkívül erős intézkedéseket fogadott el egy olyan szövegről, amely tény, hogy nem tökéletes, hiszen egy megállapodás gyümölcse” – mondta Gérald Darmanin belügyminiszter, kiemelve, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Tömörülés szavazatai nélkül is átment volna.
Kormányzati források szerint a kormány három tagja, Clément Beaune közlekedési miniszter, Sylvie Retailleau felsőoktatásért felelős miniszter és Patrice Vergriete lakásügyi miniszter lemondásával fenyegetett kedd este, miután kiderült, hogy a Nemzeti Tömörülés is beállt a kormány javaslata mögé.
A kormánypártban keletkezett repedésekkel szembesülve a miniszterelnök kedd este elítélte a Nemzeti Tömörülés „durva manőverét”, amelynek célja a kormányfő szerint a kormánytöbbség megosztása. Élisabeth Borne egyben felszólította a saját oldalát, hogy szavazza meg a szöveget.
„Ez egy szükséges és hasznos szöveg, amelyre vártak a franciák. Hatékony, és összhangban van a köztársasági értékekkel. A többség összefogott” – írta a miniszterelnök a szavazás után az X közösségi oldalon.
Emmnauel Macron államfő szerda este kétórás élő televíziós műsorban fejti véleményt az elfogadott törvényről – jelentette be a francia köztelevízió.
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Az Egyesült Királyság kormánya olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja, hogy mérsékelje a történelem legnagyobb migrációját, miután az rekordszintre került – számolt a BBC, közölte az Espresso.
James Cleverley belügyminiszter ötpontos tervet jelentett be a bevándorlás megfékezésére, amely szerinte „túl magas szinten van”. A parlamenti képviselőkhöz intézett beszédében a belügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Királyságba irányuló migrációt „csökkenteni kell”, és évek óta „visszaélések” vannak az ápolási és gondozási vízummal. „A bevándorlási politikának igazságosnak, legálisnak és stabilnak kell lennie” – hangsúlyozta Cleverly. A migrációs terv azután született meg, hogy a hivatalos adatok a múlt hónapban azt mutatták, hogy a migráció szintre 2022-ben 745 000-re emelkedett. A bevándorlás kulcskérdéssé válik a következő, 2024-ben várható általános választások előtt.
Miután a Munkáspárt vezeti a közvélemény-kutatásokat, Sunak úr azt ígérte, hogy „mindent megtesz” a migráció csökkentése érdekében. Az új bérkövetelések mellett a kormány közölte, hogy az alábbi intézkedéseket vezeti be:
Megtiltják az egészségügyi dolgozóknak, hogy eltartott családtagokat hozzanak az Egyesült Királyságba.
Szüntessék meg a vállalatokban, hogy 20%-kal kevesebbet fizessenek a dolgozóknak, mint a nagy kereslettel rendelkező szakmák esetében.
Növelje a külföldi munkavállalók éves hozzájárulását az Nemzeti egészségügyi Szolgálat használatáért 624 GBP-ról 1035 GBP-ra.
Jövő tavasztól 18 600 fontról 38 700 fontra emelje a családi vízumok esetében a minimumjövedelmet.
Felkérni a kormány migrációs tanácsadóját, hogy vizsgálja felül a tanulmányi vízumok kiadásának folyamatát a „visszaélések megelőzése érdekében”.
A belügyminiszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a változások jövő év tavaszán lépnek életbe.
„Összességében ez a csomag, az eltartott diákok számának csökkentésével együtt azt jelenti, hogy a következő években körülbelül 300 ezerrel kevesebben érkeznek majd az Egyesült Királyságba, mint tavaly” – mondta Cleverley a képviselőknek. A 300 000-es szám becslés, és a Belügyminisztérium belső számításain alapul.
Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága csütörtökön megszavazta azokat az átláthatósági és korrupcióellenes intézkedéseket, amelyekkel a „Katargate” után akadályoznák meg a hasonló botrányokat. Tavaly decemberben derült ki, hogy a gyanú szerint Katar megvesztegetett több akkori és korábbi szocialista képviselőt.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola januárban 14 intézkedést jelentett be, ezekre építenek a csütörtökön megszavazott javaslatok. A parlamenti szakbizottság 15 igen, 10 nem és egy tartózkodás mellett fogadta el a szöveget, írja az EUobserver.
A lap szerint eredetileg már nyárra megvalósították volna a 14 pontot. A Transparency International júniusban elítélte a „tépelődést, késlekedést és próbálkozásokat, hogy másokat vádoljanak a történtek miatt”.
A most megszavazott javaslat szerint a képviselőknek minden olyan tevékenységet be kellene jelenteniük, amelyért évi 5000 eurónál többet kapnak, és nem vehetnének át 150 eurónál (mostani árfolyamon nagyjából 58 ezer forintnál) nagyobb értékű ajándékokat.
Az összeférhetetlenségi szabályokba beemelnék a képviselők családtagjait és minden gazdasági érdekeltségüket. (Néhány napja több mint negyedmillió eurót foglaltak le a Katargate egyik érintettje, Marie Arena fiánál. Eva Kaili volt EP-alelnök apjára januárban csaptak le a rendőrök, miközben másfél millió eurót (nagyjából 580 millió forintot érő bankjegyet) cipelt egy bőröndben.)
A kilépő képviselőknek egy fél évig tartó átmeneti időszakot is bevezetnének, ezalatt nem léphetnének kapcsolatba EP-tagokkal, hogy jogszabályokat befolyásoljanak.
A képviselők nem hivatalos csoportjai nem használhatnák az EP nevét vagy logóját, és egy jegyzéket állítanának fel az ajándékoknak, amelyeket kapnak. (A gyanú szerint egy ilyen, ironikus módon „Harc a büntetlenség ellen” nevű társaság kulcsszerepet játszott a Katargate-ben.)
A 14 pont részeként létrehoznának egy felügyelőtestületet, amely büntetéseket javasolhat. Az eredeti javaslat szerint ez öt parlamenti képviselőből állna, akiket az EP elnöke jelölne ki. A csütörtökön megszavazott vélemény három külső szakértővel egészítené ki a bizottságot.
A szöveget még a teljes Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia a jövő hétfőn kezdődő plenáris ülésen.
Az Európai Unió Tanácsa Oroszország Ukrajna elleni háborújára és Fehéroroszágnak az agresszióban játszott szerepére reagálva csütörtökön újabb célzott korlátozó intézkedéseket fogadott el, hogy az Oroszországra vonatkozó szankciókat ne lehessen megkerülni Fehéroroszországon keresztül.
Ezenkívül többeket felvett szankciós jegyzékébe az ukrajnai háborúban játszott szerepük miatt. Az uniós intézmény brüsszeli közleménye szerint az új intézkedések mindenekelőtt az Oroszországot és Fehéroroszországot célzó uniós szankciók szorosabb összehangolását jelenti.
Az intézkedések kiterjesztik a Fehéroroszországba irányuló uniós export tilalmát több olyan árura és technológiára, amelyek hozzájárulhatnak az ország katonai erősödéséhez és technológiai fejlődéséhez.
Az EU emellett további exporttilalmat vezetett be a lőfegyverekre és lőszerekre, valamint a légi közlekedésben és az űriparban használható árukra és technológiákra vonatkozóan Fehéroroszországgal szemben.
Az EU továbbá egyedi szankciókat fogadott el az emberi jogok folytatódó megsértése miatt 38 fehérorosz állampolgárral és 3 fehéroroszági szervezettel szemben Oroszország Ukrajna elleni háborújában játszott szerepük és az országban romló emberi jogi helyzet miatt.
A szankciós listára vettek között vannak olyanok, akik az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek és hozzájárulnak a civil és a demokratikus társadalom elnyomásához, a listán továbbá olyan szerepelnek, akik az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette rendszer haszonélvezői és támogatói – írták.
Az Európai Unió nemzetközi partnereivel együtt szolidaritást vállal Ukrajnával, továbbra is segíti az országot és az ukrán népet, többek között politikai, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatás formájában – tették hozzá.
Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, Brüsszel által elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére.
A Fehéroroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedések jelenleg összesen 233 emberre és 37 szervezetre vonatkoznak.
Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő.
A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
A NATO-csúcstalálkozónak otthont adó Litvánia Oroszországgal és Belarusszal is határos.
A háború kitörése óta rendkívüli módon megszigorították a Litvánia és a kalinyingrádi orosz exklávé közötti határszakasz ellenőrzését. Autók már nem is hajthatnak át a Nyeman folyó felett átívelő, Lujza porosz királynőről elnevezett hídon, amely az egyik legfontosabb határátkelő a két ország között. Akinek mégis át kell mennie a túloldalra, például azért, hogy meglátogassa a rokonait, az csak gyalog teheti ezt meg.
A vilniusi NATO-csúcs miatt a biztonsági intézkedéseket még tovább fokozták:
„A legmagasabb szintre emeltük a készültségünket. Újabb technikai eszközöket telepítettünk a határra, a nemzeti és nemzetközi partnereinkkel együttműködve” – magyarázta a litván határőrség vezetője, Rustam Liubaev.
Belarusz felől a menekültek próbálnak bejutni Az ország Belarusszal közös határán szintén nagy a készültség. Bár ezen a térségen átvezet az Európába igyekvő bevándorlók és menekültek egyik fontos útvonala, tavaly csak 34 ember menedékjogi kérelmét fogadták el. Az Irakból származó Ahmed többször is próbálkozott, mire végül megkapta a menekültstátuszt.
„A hazám nagyon veszélyes hely. Háromszor próbáltam meg bejutni Litvániába, de a rendőrség elfogott, és visszaküldött Minszkbe” – mesélte.
A térségben tevékenykedő civil szervezetek úgy látják, hogy a határ azért nem zár résmentesen. Az egyik csoport munkatársa, Emilija Svobaite szerint a kormány azt állítja, hogy megállította a migrációt, de csak azok számát jelentik be rendszeresen, akiket visszafordítottak, és most is jutnak át emberek.
„A provokáció veszélye megmarad a NATO-csúcs után is, Európa keleti határain ezért folyamatos az éberség” – jelentette tudósítónk, Magdalena Chodownik.
