Először két robbanás rázta meg az izraeli nagykövetség környékét Dánia fővárosában, Koppenhágában, majd lövések dördültek a zsidó állam stockholmi konzulátusa előtt. Ennek következtében Dánia szigorítja a határellenőrzést Németországgal és Svédországgal.
A dán kormány bejelentette, hogy gyakoribb ellenőrzést fog végezni a Németországgal és Svédországgal közös határokon, írta a Junge Freiheit.
A dán rendőrség szóvivője jelentette be, hogy a jövőben „szúrópróbaszerűen ellenőrzik a járműveket és az utazókat a svéd és a német határon”.
A döntés hátterében az áll, hogy múlt szerdán két robbanás is történt a fővárosban, a Koppenhágában lévő izraeli nagykövetség közvetlen közelében. Antiszemita terrorcselekmény történt kedden Stockholmban is, ahol egy ismeretlen személy lövéseket adott le az izraeli nagykövetségre – egyik fővárosban sem sérült meg senki.
„A koppenhágai és stockholmi közelmúltbeli incidensek alapján döntöttünk úgy, hogy fokozzuk a rendőrség erőfeszítéseit a bűnözés elleni küzdelem, a láthatóság és a megelőzés érdekében a határ menti területeken” – tette hozzá a dán rendőrség szóvivője.
A dániai izraeli nagykövetség elleni állítólagos támadásban két svéd állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy kézigránáttal robbantottak. A 16 és a 19 éves elkövetők jelenleg is őrizetben vannak. A svéd Säpo titkosszolgálat már csütörtökön kifejezte gyanúját, hogy az iráni állam állhat a támadások mögött.
A hivatal műveleti vezetője, Fredrik Hallstrom azonban hangsúlyozta: „Ez egyelőre csak feltételezés”.
A német kormány elfogadta a Bürgergeld („állampolgárok pénze”) néven ismert szociális segélyben részesülőkkel szembeni szigorúbb követelményeket bevezető törvényjavaslatot – jelentette be Hubertus Heil, Németország munkaügyi minisztere, írta a DW.
A változtatásokat meg a Bundestagnak is meg kell vitatnia. Ha elfogadja az új szabályokat, azok az év végén lépnek életbe.
A reform többek között azt írja elő, hogy azoknak a szociális segélyben részesülőknek, akik alapos indok nélkül visszautasítják a felajánlott munkát vagy tanulmányokat, három hónapon belül 30%-kal csökkentik a segély összegét.
Azon munkanélküliek esetében, akik nem jönnek el a munkaügyi központban hivatalosan kijelölt felügyelői megbeszélésre, egy hónapon belül 30%-kal csökken a támogatásuk.
Szankciókat is terveznek bevezetni az illegálisan dolgozó segélyezettekkel szemben. A munkaügyi központoknak értesíteniük kell a rendészeti szerveket azon ügyfeleikről, akik valószínűleg dolgoznak és emellett szociális ellátásban is részesülnek.
Szintén elfogadhatónak kell tekinteni a szociális segélyben részesülő esetében a munkát, ha a munkahely messze van az otthonától. Ha a munkanap időtartama nem haladja meg a hat órát, akkor az egyirányú utazás maximálisan megengedett időtartama 2,5 óra, ha hosszabb, akkor legfeljebb három óra.
A változtatások ugyanakkor bizonyos mértékben ösztönzőleg hatnak a németül rosszul beszélők számára.
A munkaadók akkor kaphatnak támogatást, ha olyan menekülteket alkalmaznak, akik nem beszélnek jól németül, és alacsony a munkavállalási esélyük, őket a szakosított nyelvtanfolyamra irányítják.
A kormány módosította az állampolgárok katonai mozgósításának rendjét, amelynek értelmében a rokkant hozzátartozót gondozó hadköteles csak akkor kaphat mozgósítási halasztást, ha nem helyettesíthető nem hadköteles más személlyel – közölte csütörtökön az rbc.ua a 2024. június 7-i 675. számú kormányhatározatra hivatkozva.
A dokumentum szerint „más, nem hadköteles és a törvény értelmében eltartásra kötelezett személy hiányában több hadköteles személy megléte esetén az I. vagy II. csoportba tartozó rokkant személy nyilatkozatot tesz, amelyben megjelöli azt a hadköteles személyt, akit a saját gondozására kiválaszt”.
A mozgósításról szóló módosított törvény május 18-án lépett hatályba. A törvény olyan rendelkezést ír elő, amely szerint halasztást kap az a hadköteles, akinek felesége (férje) az I. vagy II. csoportba tartozó fogyatékos, vagy akinek egyik szülője I. vagy II. csoportba tartozó fogyatékos, feltéve, hogy nincs más, nem mozgósítható személy.
A mannheimi késes támadást követően, amelyben egy rendőr meghalt és többen megsebesültek, Olaf Scholz német szövetségi kancellár kijelentette, hogy szigorúbban föl kell lépni a szélsőségesekkel szemben.
„Mindenünkkel, ami rendelkezésünkre áll, meg fogjuk védeni a jogállamiságot és a biztonságot. A rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hírszerző szolgálatunk feladatukként ezt meg is teszik. De állampolgárként mi is szembe fogunk szállni a szélsőségesekkel, akik jobb, ha félnek, mert számítaniuk kell arra, hogy minden eszközt bevetünk a legyőzésükre” – jelentette ki Scholz hétfőn a felső-bajorországi Reichertshofenben tett látogatásakor.
A rendőr a békéért és a biztonságért vesztette életét.
Azért volt szolgálatban akkor, hogy megvédje a demokráciát, valamint a minden embernek kijáró jogot, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét mások egyetértésétől függetlenül – folytatta a kancellár.
„Ha a szélsőségesek befolyásolják a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor tudomásul kell venniük, hogy azzal legkeményebb ellenfeleikké tesznek minket” – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
„A szolgálatát teljesítő rendőr elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” – hangoztatta Wolfgang Büchner, a német szövetségi kormány helyettes szóvivője Berlinben a kancellárra hivatkozva.
A múlt hét pénteken Mannheimban történt késelésben a tájékoztatás szerint a támadó többször is megszúrta késével a 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe.
Az elkövetőt, aki sajtóértesülések szerint egy 25 éves afgán férfi, meglőtték. Állapota miatt egyelőre nincs kihallgatható állapotban, így indítéka továbbra is tisztázatlan. A támadás áldozatai között volt egy jobboldali, iszlámkritikus aktivista is.
A Parlament jóváhagyta a №8329-es szám alatt regisztrált törvényt, amelynek kidolgozásában az Ukrán Belügyminisztérium és a Nemzeti Rendőrség munkatársai aktívan részt vállaltak. A dokumentum megszigorítja az elkövetők felelősségét, további lehetőségeket biztosít a rendfenntartók számára a reagálásra, és javítja az áldozatok jogi védelmét.
Az „Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és a családon belüli erőszak megelőzéséről és e jelenségek leküzdéséről szóló egyezményének (Isztambuli Egyezmény) ratifikálásával összefüggésben Ukrajna Közigazgatási Bűncselekményekről szóló kódexének módosításáról” szóló törvény európai integrációs dokumentum.
A törvény számos rendelkezése új:
külön szabály kerül bevezetésre a kiskorúak és a kiskorúak áldozatként való azonosítására, ha jelen voltak a családon belüli erőszak vagy a nemi alapú erőszak elkövetésekor;
a 16 és 18 év közötti kiskorúakat általános alapon vonják felelősségre a családon belüli erőszak elkövetéséért;
bevezetik a szexuális zaklatás elkövetése miatti közigazgatási felelősséget;
a családon belüli erőszak miatt indított büntetőeljárás időtartama 6 hónapra emelkedik (jelenleg 3 hónap);
a családon belüli erőszak elkövetése miatti közigazgatási őrizet időtartama 12 órára emelkedik (jelenleg 3 óra).
A családon belüli erőszak elkövetése, a közérdekű munka megkerülése és a lakhelyelhagyási tilalom elmulasztása miatt kiszabott bírság összegének emelése is előírásra kerül.
„Ez a törvény egy újabb példa arra, hogy az európai integráció nemcsak Ukrajna fejlődéséről szól a távoli jövőben, hanem arról is, hogy képes-e reagálni a jelenlegi kihívásokra” – mondta Katerina Pavlicsenko belügyminiszter-helyettes, számolt be az ukrán belügyminisztérium kommunikációs osztálya.
Az LMBT-jogok korlátozásáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be hétfőn a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt a parlamenthez.
A törvénytervezet megtiltaná a nemváltoztatást, továbbá az örökbefogadást az azonos nemű párok számára, valamint az „azonos nemű párok családi vagy intim kapcsolatainak népszerűsítését” – áll a kormánypárt által hétfőn közzétett összefoglalóban.
Mamuka Mdinaradze, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője szerint a szigorítás szükséges, mivel védi a családi értékeket és a jövő nemzedékeket az „álliberális értékektől”.
A Tbiliszi Pride LMBT-szervezet egy Facebookon közzétett bejegyzésben homofóbnak nevezte a törvényjavaslatot.
Az ellenzéki koalíció szerint a kormánypárt LMBT-ellenes propagandájával a konzervatív szavazók közötti támogatottságát próbálja erősíteni, illetve megpróbálja elterelni a választók figyelmét a decemberben európai uniós tagjelölti státuszt kapott kaukázusi ország gazdasági problémáiról az októberben esedékes parlamenti választások előtt.
Bár a Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt a közvélemény-kutatások alapján még mindig az ország legnépszerűbb pártja, 2020-as szűk parlamenti többségű győzelme óta veszített támogatottságából.
Mdinaradze a törvénytervezetről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a javaslatot valószínűleg csak a választások után fogják elfogadni.
A túlnyomórészt ortodox keresztény Georgia alkotmánya 2018 óta tiltja az azonos neműek közti házasságot.
Az elmúlt évek során a Tbiliszi Pride felvonulás az LMBT-aktivisták és a szélsőjobboldali tüntetők közötti ütközőponttá vált.
A törvényjavaslat megtiltaná a Pride felvonulások szervezését és a szivárványos zászlók kihelyezését is, amennyiben úgy ítélnék meg, hogy azzal az azonos neműek közti kapcsolatokat népszerűsítik – idézte Mdinaradzét az Interpress georgiai hírügynökség.
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A Legfelső Tanács a büntetőtörvénykönyv módosítására készül, ami megszigorítaná a mozgósítás elől külföldre szökő hadkötelesek büntetését – közölte az rbc.ua hírportál a vonatkozó törvénytervezet szövegére hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanácsba beterjesztett törvénytervezet Ukrajna büntetőtörvénykönyvének olyan módosításáról szól, ami Ukrajna államhatárának a mozgósítás elkerülése céljából történő illegális átlépéséért való felelősség szigorítását írja elő. A kezdeményezés egy olyan cikkely beépítését indítványozza a büntetőtörvénykönyvbe, amely szerint a határátlépés „a katonai szolgálatra történő behívás alóli kibúvás céljából a mozgósítás során hadiállapot idején…” 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ennek a bűncselekménynek megismétlése vagy személyek csoportja által történő elkövetése esetén 5-től 8 évig terjedne a szabadságvesztés. Ugyanakkor mentesülne a felelősségre vonás alól az a személy, aki az illegális határátlépésétől számított 6 hónapon belül önkéntesen visszatér Ukrajnába, és aki a bűncselekmény elkövetésének tényét önként bejelenti Ukrajna Állami Határőrszolgálata munkatársainak.
A mozgósítás módosításairól szóló törvénytervezet vitájának nyilvánosnak kell lennie, az ukránoknak meg kell érteniük a hadvezetés vízióját, és azt, hogy a parlamenti képviselők mit javasolnak a védelmi erők részéről felmerülő problémák megoldására – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ma elkezdődött a vita az új mozgósítási szabályokról. Helyes lenne, ha ezeket a szabályokat nem a pálya szélén vitatnák meg és fogadnák el, hanem úgy, hogy az emberek megértsék, mi a katonai vezetés jövőképe, mik a képviselők által javasolt bizonyos szabályok és követelmények mögött meghúzódó indítékok, és hogyan oldódnak meg azok a problémák, amelyekkel a katonáink már a hadseregben szembesülnek.”
Mint az elnök hangsúlyozta, a törvény olyan, hogy mindenkit érint az államban. „Helyes lenne, ha a Legfelső Tanács bizottságára alapozva a katonák a képviselőkkel közösen döntenének arról, hogy pontosan hogyan kell törvényi szinten biztosítani a következő évet a védelmi erőink számára. Várjuk a törvény végleges szövegét” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A francia parlament véglegesen elfogadta szerdára virradóra az új bevándorlási törvényt, amelynek megszavazása érdekében Emmanuel Macron államfő kormánya megállapodott a jobboldallal. A szöveget a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőinek támogatásával fogadták el. A baloldal szégyennek minősítette a történeteket.
Ez a harmincadik, szigorításokat előíró bevándorlási törvény az elmúlt négy évtizedben Franciaországban.
A kompromisszumos szöveget a hét szenátorból és hét képviselőből álló parlamenti vegyes bizottság kedd éjjel fogadta el, elsősorban a külföldieknek járó szociális juttatások körül voltak nézeteltérések.
A jobboldali többségű szenátus ezután 214 szavazattal 114 ellenében megszavazta a szöveget, a nemzetgyűlésben – ahol a kormány csak relatív többséggel rendelkezik – a jelen lévő 535 képviselőből 349-en szavaztak igennel, 186 nemmel voksoló ellenében. A jobbközép Köztársaságiak és Marine Le Pen pártja egyöntetű igennel szavazott, míg a kormánypártból 27-en nemmel szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak.
„A többség egységes volt, és rendkívül erős intézkedéseket fogadott el egy olyan szövegről, amely tény, hogy nem tökéletes, hiszen egy megállapodás gyümölcse” – mondta Gérald Darmanin belügyminiszter, kiemelve, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Tömörülés szavazatai nélkül is átment volna.
Kormányzati források szerint a kormány három tagja, Clément Beaune közlekedési miniszter, Sylvie Retailleau felsőoktatásért felelős miniszter és Patrice Vergriete lakásügyi miniszter lemondásával fenyegetett kedd este, miután kiderült, hogy a Nemzeti Tömörülés is beállt a kormány javaslata mögé.
A kormánypártban keletkezett repedésekkel szembesülve a miniszterelnök kedd este elítélte a Nemzeti Tömörülés „durva manőverét”, amelynek célja a kormányfő szerint a kormánytöbbség megosztása. Élisabeth Borne egyben felszólította a saját oldalát, hogy szavazza meg a szöveget.
„Ez egy szükséges és hasznos szöveg, amelyre vártak a franciák. Hatékony, és összhangban van a köztársasági értékekkel. A többség összefogott” – írta a miniszterelnök a szavazás után az X közösségi oldalon.
Emmnauel Macron államfő szerda este kétórás élő televíziós műsorban fejti véleményt az elfogadott törvényről – jelentette be a francia köztelevízió.
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
