Az Egyesült Államok továbbra is „stratégiai szövetségesünk és legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos csütörtökön Brüsszelben.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek nemzetközi kereskedelmi témákkal foglalkozó tanácskozását követő sajtótájékoztatón a lett biztos hangsúlyozta: a miniszterek között általános egyetértés volt abban, hogy proaktív együttműködésre kell törekedni az új amerikai kormánnyal a transzatlanti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok terén.
Elmondta, hogy a miniszterek az orosz és fehérorosz termékek behozatalára kivetett vámok emeléséről is tárgyaltak.
„Hasonlóan gondolkodó partnereinkkel együtt az EU sokat tett azért, hogy minden szükséges eszközzel támogassa Ukrajnát, és politikai és gazdasági nyomást gyakoroljon az agresszor Oroszországra. És erőfeszítéseinket folytatni fogjuk” – jelentette ki.
Dombrovskis üdvözölte, hogy a tagállamok készek további nyomást gyakorolni Oroszországra, továbbá néhány tagállam azon kérését is, hogy a lehető legszélesebb körben vessenek ki vámokat az orosz és fehérorosz importra.
Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan szankciós javaslaton dolgozik, amely a mezőgazdasági termékekre, köztük a műtrágyákra összpontosít – tette hozzá.
Emlékeztetett: az uniós kereskedelempolitika Oroszország brutális agressziójának kezdete óta vezető szerepet játszott Európa Ukrajnának nyújtott támogatásában, és az EU-ba irányuló ukrán exportra kivetett vámok eltörlésével hozzájárult Ukrajna gazdaságának élénkítéséhez is. Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU már most a szabadkereskedelmi megállapodások legnagyobb hálózatával rendelkezik a világon, és ezt tovább kívánja bővíteni.
Az unió jelenleg tárgyalásokat folytat Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Indiával, a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezettel és Mexikóval. Emellett Malajziával is vizsgálják a szabadkereskedelmi megállapodást, decemberben pedig megkezdődnek a tárgyalások az Egyesült Arab Emírségekkel – taglalta.
Ami az afrikai kontinenst illeti, az EU és Kenya gazdasági partnerségi megállapodását más kelet-afrikai országok számára is megnyitják, továbbá tárgyalások zajlanak Elefántcsontparttal, Ghánával, Kamerunnal és Nigériával a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásokról. Az EU emellett digitális kereskedelmi és fenntartható beruházási egyezményeken is dolgozik. Szingapúrral tavaly már kötöttek digitális megállapodást, Dél-Koreával 2025 elejére várható az egyezmény – jelentette ki az uniós biztos.
Az Európai Unió egy új szankciós csomagon dolgozik, amelynek célja, hogy az Oroszország által az olaj piacra juttatására használt árnyékflotta ellen irányuljon. Ezenkívül előkészítenek egy ennél is nagyobb szankciós csomagot, amelyet még a háború harmadik évfordulója, vagyis jövő év február 24. előtt bevetnének – tudta meg a Bloomberg.
A hírügynökségnek több anonim, az ügyet ismerő forrás mondta azt, hogy az előbbi csomagot még az év vége előtt jóváhagynák, amely várhatóan a kereskedelemben részt vevő magánszemélyek elleni szankciókat is tartalmazni fog. A tagállamok még tárgyalnak a részletekről, és mind a 27 állam jóváhagyása szükséges.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy az elmúlt hónapokban az EU számára egyre nehezebbé vált a csomagok jóváhagyása, mivel Magyarország gyakran vétójoggal élt a tárgyalások alatt.
Az orosz olajkereskedelem ellen már többször is szankciókat vezetett be az EU, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, de ezek eddig csak mérsékelten éreztették hatásukat. Az árnyékflotta segítségével keletkező profit „ Vlagyimir Putyin háborús gépezetét táplálja, és az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU prioritásként kezeli ennek csökkentését” – írta a Bloomberg.
A másik csomag, amit előkészítenek
Mint írtuk, a hírügynökség szerint az EU már a következő csomagon is dolgozik, és arra készülnek, hogy ezt már a jövő évben fogadják el, amikor az EU Tanácsának soros elnöksége Magyarországról Lengyelországra száll.
Ez a csomag további kereskedelmi korlátozásokat, valamint az orosz mezőgazdasági termékekre kivetett további vámokat tartalmazhat, de a hírügynökség szerint egyes országok azt szeretnék, ha az orosz cseppfolyós olaj (LNG) kereskedelme is célkeresztbe kerülne.
A Bloomberg szerint az intézkedéseket már januárban ismertethetik, azzal a céllal, hogy még a háború harmadik évfordulója előtt el lehessen fogadni az intézkedéseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végrehajtotta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát az oroszországi és fehéroroszországi magán- és jogi személyekkel szembeni szankciók alkalmazásáról. A megfelelő rendeleteket az államfő honlapján tették közzé.
Az egyik rendelet szankciókat vezet be 15 orosz állampolgárságú személy, valamint 39 jogi személy ellen Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajna megszállt területeiről.
A szankciókkal sújtott személyek között van Szevasztopol megszálló „kormányzója”, Mihajlo Razvozsajev és Volodimir Nyemcev, a „törvényhozó gyűlés elnöke”.
A fehérorosz NSKTrade vállalatot is szankcionálták.
Egy másik rendelet 63 orosz jogi személy ellen vezet be szankciókat. Ezek közé tartozik a Seremetyevo Handling Kft., a Domogyedovo Airport Handling Kft., a Vipport, amelyek székhelye a Vnukovo repülőtéren található, a Vostok Technical Service és az Airport Service Kft.
Az Egyesült Államok eltökélt, hogy homokot szórjon az orosz hadigépezetbe. Most az orosz hadiipar segítői és más szankciósértő személyek és cégek kerültek célkeresztbe.
Az Oroszországot az ellene hozott szankciók kijátszásában, illetve az orosz hadigépezet fejlesztését segítő fejlett technológiák biztosításában segítő személyek és cégek egész sora ellen hozott büntetőintézkedéseket az Egyesült Államok – jelentette be szerdán az amerikai külügyminisztérium. Az új szankciók több országból közel 400 személyt és céget érintenek.
A szankciókkal sújtott vállalatok és személyek az orosz háborús erőfeszítéseket segítik
„Azokra a példátlan intézkedésekre építve, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel együttműködésben már bevezettünk, az Egyesült Államok ma közel négyszáz személy és vállalat ellen vezet be szankciókat, amiért lehetővé tették Oroszország jogellenes háborúját Ukrajna ellen” – olvasható Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményében.
Az X-en pedig Matthew Miller külügyi szóvivő arról írt, hogy olyanokról van szó, akik hozzájárulnak az Ukrajna elleni orosz háborúhoz, segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében, valamint a hadigépezetéhez szükséges eszközök megszerzésében.
Hozzátette, hogy továbbra is minden eszközt fel fognak használni Oroszország felelősségre vonása érdekében.
A párhuzamosan 275 személy és cég elleni szankciót hozó pénzügyminisztérium részéről a tárca miniszterhelyettese, Wally Adeyemo pedig azt írta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is törekednek az Ukrajna elleni háború folytatásához szükséges eszközök és technológiák Oroszországba jutásának a megakadályozására.
A kereskedelmi minisztérium kereskedelmi korlátozásokkal sújtott 40 külföldi vállalatot, és megszigorította a meglévő büntetőintézkedéseket további 49 cég ellen, amelyek főként mikroelektronikai eszközök és repülőgép-alkatrészek Oroszországba szállításában működtek közre.
A szankciós listán egyebek közt kínai, indiai, malájziai, thaiföldi, török és Egyesült Arab Emírségek-beli cégek szerepelnek.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok eltökélt, hogy homokot szórjon az orosz hadigépezetbe. Most az orosz hadiipar segítői és más szankciósértő személyek és cégek kerültek célkeresztbe. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1730383980 [modified] => 1730335155 ) [title] => Újabb szankciókat vezetett be az Egyesült Államok azok ellen, akik az intézkedések kijátszását segítik [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131039&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 131039 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 131040 [image] => Array ( [id] => 131040 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok.jpg [original_lng] => 54170 [original_w] => 1000 [original_h] => 667 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok.jpg [width] => 1000 [height] => 667 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok.jpg [width] => 1000 [height] => 667 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok.jpg [width] => 1000 [height] => 667 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/oroszorszag-szankciok.jpg [width] => 1000 [height] => 667 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1730327956:12 [_thumbnail_id] => 131040 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 326 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 688687 [1] => 192 [2] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => orosz hdigépezet [1] => szankciók [2] => USA ) ) [4] => Array ( [id] => 130941 [content] =>
Nagy-Britannia október 28-án, hétfőn szankciókat jelentett be három privát és három jogi személy ellen, akik részt vettek az Ukrajna elleni orosz dezinformációs kampányban, számolt be a Jevropejszka Pravda a brit kormány közleményére hivatkozva.
A brit szankciók a Társadalmi Dizájn Ügynökségekre (SDA) vonatkoznak, amely, egy nemzetközi újságírói vizsgálat szerint, pénzt kap a Kremltől, és annak propagandáját népszerűsíti Nyugaton.
Korlátozások alá esett az SDA-hoz közeli „Struktúra” társaság, a „Dialog” autonóm non-profit szervezet és azok vezetői: Ilja Gambasidze, Nikolaj Tupikin és Andrej Perla.
A brit kormány állítása szerint a szankcionált személyek vesznek részt a Doppleganger elnevezésű orosz dezinformációs akcióban, amelyben valódi weboldalak és közösségi oldalak klónjait mutatják be hiteles információforrásként.
„Annak ellenére, hogy Oroszország pénzt fektet ezeknek a rosszindulatú szervezeteknek a tevékenységébe, hazugságaik továbbra is kudarcot vallanak az interneten, és a robotok és a hamis webhelyek korlátozottan érintkeznek” – áll a közleményben.
Aleksandar Vucic egy videoüzenetben elmondta, hogy Putyin meghívta tavasszal Moszkvába. A szerb elnök közölte, hogy Szerbia remélhetőleg nem fog szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.
A szerb elnök vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében reményét fejezte ki, hogy Szerbia nem fog szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.
„Kifejeztem azon reményemet, ahogy azt már két és fél éve is tettem, hogy Szerbia nem fog büntetőintézkedéseket bevezetni az Oroszországi Föderációval szemben, egyben hálámat tolmácsoltam, amiért az ENSZ-ben különböző határozatokat illetően támogatja erőfeszítéseinket, és különösen amiért Oroszország folyton kiáll a Szerb Köztársaság területi épsége mellett” – jelentette ki Aleksandar Vucic az Instagram-oldalán megjelent videoüzenetében.
Vucic ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 199-ben elfogadott határozatára utalt, amely a 2008-ban függetlenségét kikiáltó Koszovót Szerbia részeként ismeri el. Vucic köszönetet mondott azért is, hogy Oroszország megfizethető áron és megfelelő mennyiségben földgázzal látja el Szerbiát a télen.
Vucic beszámolt arról is, hogy Putyin meghívta tavasszal Moszkvába, hogy részt vehessen a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint Putyin és Vucic is méltatta a kétoldalú kapcsolatok állapotát és kifejezte szándékát a kölcsönösen előnyös együttműködés további erősítésére.
Belgium uniós nyomonkövetési rendszer bevezetését szorgalmazza az orosz cseppfolyósított földgázra (LNG), hogy az uniós szankciókat hatékonyabban lehessen alkalmazni – mondta Tinne Van der Straeten belga ügyvivő energiaügyi miniszter kedden Luxemburgban.
Az EU által Oroszország ellen júniusban elfogadott 14. szankciócsomag többek között megtiltja orosz LNG átrakodását uniós kikötőkben.
Belgiumot ez az intézkedés különösen érinti, mert a kereskedelmi útvonalak olyan terminálokba helyeződtek át, amelyek elegendő kapacitással rendelkeznek az uniós importhoz, mint például a zeebrugge-i, amely az északnyugat-európai és azon túli LNG-szállítások kapujaként szolgál.
Belgiumban az LNG-szállítmányok megduplázódtak. Ezek minden bizonnyal az európai ellátás biztonságát szolgálják, de nehézségekbe ütközünk a szankciócsomag végrehajtása során – magyarázta a miniszter az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozására érkezve.
Belgium egy olyan rendszer bevezetését szorgalmazza, amely lehetővé teszi az orosz LNG nyomon követését, valamint az Európai Bizottság összehangolt megközelítését az LNG-t importáló tagállamok támogatására.
A szankcióknak hatékonyaknak kell lenniük, ha meg akarjuk állítani az orosz háborús gépezet táplálását – hangsúlyozta miniszter.
A múlt hónapban Van der Straeten már felszólította az EU-t, hogy biztosítson szilárd jogalapot a vállalatok számára, hogy azok előre felmondhassák az orosz beszállítókkal kötött szerződéseiket.
Szeptemberben Hollandia energiaügyi minisztere is arról számolt be, hogy nyár óta kétszer annyi orosz LNG-t szállító hajó köt ki Rotterdamban, ami véleménye szerint „aggasztó és nem kívánatos fejlemény”. Sophie Hermans felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nincs olyan uniós szankciós intézkedés, amely megtiltaná az orosz LNG-importot, az Európai Bizottságtól választ vár arra, hogy az EU-tagállamok miként tehetnek célzottan intézkedéseket a behozatal csökkentése érdekében.
Hétfőn Franciaország és kilenc másik EU-tagország levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az orosz LNG-vel kapcsolatos szigorúbb jelentéstételi kötelezettségekre a tároló vállalatok és a szállítók számára.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el hét iráni állampolgár és hét szervezet ellen, amiért rakétákat és drónokat szállítottak Oroszországnak – közölte a testület hétfőn.
A szankciós listán három iráni légitársaság – a Saha Airlines, Mahan Air és Iran Air – valamint két beszerző cég szerepel. Ezek a cégek felelősek az Iránban gyártott drónok és a kapcsolódó alkatrészek technológiák Oroszországnak történő, transznacionális beszerzési hálózatokon keresztül történő átadásáért és szállításáért, amelyeket Moszkva Ukrajna elleni háborújában használnak. A listán szerepel továbbá két olyan vállalat is, amely rakéták és rakéták indításához használt hajtóanyag gyártásával foglalkozik.
A tanács továbbá úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket rendel el Szejid Hamza Galandari, Irán védelmiminiszter-helyettese, a Forradalmi Gárda neves tisztviselői, valamint két iráni katonai repülőgépeket gyártó nagyvállalat ügyvezető igazgatói ellen is.
A célszemélyekre vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom vonatkozik. Ezen túlmenően tilos a felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára javára közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat biztosítani.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Beutazási tilalommal és pénzeszközök zárolásával büntet London az Izraelt célzó rakétatámadás miatt.
Szankciókkal sújtja a brit kormány az iráni hadvezetés legmagasabb rangú tagjait az Izrael ellen az október elején végrehajtott iráni rakétatámadás miatt.
A londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a pénzügyi eszközök zárolásával és beutazási tilalommal járó büntetőintézkedések Abdolrahim Muszavira, az iráni hadsereg főparancsnokára, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács tagjára, Mohammad-Hosszein Dadraszra, Muszavi helyettesére, Hamid Vahedire, az iráni légierő főparancsnokára, Mohammad Kazemire, az iráni forradalmi gárda hírszerzési főnökére, Habibollah Szajjárira, az iráni fegyveres erők vezérkari főnökére és Ali-Mohammad Nainire, a forradalmi gárda szóvivőjére vonatkoznak.
Hasonló szankciókat jelentett be a brit kormány az első számú iráni rakétahajtómű-tervező konglomerátum, valamint az iráni állami űrügynökség ellen is.
Az űrügynökséget sújtó intézkedéseket a brit külügyminisztérium azzal indokolta, hogy ez a szervezet űreszközök felbocsátásához szükséges technológiák tervezésével foglalkozik, és ez a tevékenység is kötődik a ballisztikus rakéták kifejlesztéséhez.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök nem sokkal az Izrael ellen október 1-én végrehajtott iráni rakétatámadás után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy London megítélése szerint az akció nem önvédelmi cselekedet, hanem agresszió volt, és a közel-keleti konfliktus komoly mértékű eszkalációját jelentette.
Szeptemberben vált ismertté, hogy Iráni ballisztikus rakétákat adott Oroszországnak. Az Európai Unió emiatt már a jövő hét elején szankciókat vezethet be Iránnal szemben.
Az európai tisztviselők valószínűleg október 14-én, hétfőn hozzák meg döntésüket. Erről a Reuters számolt be. Egy névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő elmondta, hogy a blokk külügyminisztereinek ülését hétfőre tervezik. E találkozót követően vezetik be a korlátozásokat.
Az első szankciócsomag magánszemélyekre és szervezetekre egyaránt vonatkozik majd. A szankciók pontos részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra – írja az Telegraf.
