Közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést Ursula von der Leyen, a péntek hajnali orosz dróntámadásra reagálva, amely egy sűrűn lakott városrészt talált el Romániában. A drón egy lakóházra zuhant, és több civil is megsebesült – írja az MTI.
Oroszország agresszív háborúja átlépett egy újabb határt azzal, hogy péntek hajnalban orosz dróntámadás ért egy sűrűn lakott városrészt Romániában, az EU területén, és civileket sebesített meg – írja.
Arra reagálva, hogy robbanótöltettel felszerelt drón zuhant péntek hajnalban Romániában egy galaci panelház tetejére, Ursula von der Leyen közölte: „Miközben folytatjuk biztonságunk és az elrettentés megerősítését, különösen keleti határunkon, folyamatosan növelni fogjuk a nyomást Oroszországra.”
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a nyomás fokozása érdekében az Európai Unió immár a 21. szankciócsomagot készíti elő Oroszországgal szemben.
A péntek hajnalban Romániában történt drónbecsapódást robbanás és tűz követte, és a tömbházból menekülők közül ketten könnyebben megsérültek.
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
Az EU-tagállamok állandó képviselői szerdán megállapodtak abban, hogy új szankciókat vezessenek be Oroszország ellen – számolt be Rikard Jozwiak, a Szabadság Rádió szerkesztője X közösségi oldalán, írta a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint az EU korlátozásokat vezet be 9 olyan személlyel és vállalattal szemben, amelyek hozzájárulnak az orosz „árnyékflottához”.
Ezenkívül az orosz „árnyékflottából” további 43 hajó kerül fel a feketelistára.
A nagykövetek abban is megállapodtak, hogy szankciókat vezetnek be 12 olyan személlyel és 2 szervezettel szemben, amelyekről feltételezik, hogy destabilizálják az EU-t. Köztük orosz katonai hírszerző tisztek, a Valdai Klub tagjai, valamint az Egyesült Államok, Franciaország és Svájc állampolgárai, akik Oroszországnak dolgoznak.
Irán fokozza a ballisztikus rakéták gyártását az ENSZ fegyvereladásokat és rakétatevékenységet tiltó szankcióinak újraindítása ellenére – írta a CNN.
Az európai hírszerző ügynökségek szerint több nátrium-perklorát szállítmány érkezett Kínából Bandar Abbas iráni kikötőjébe, amely kulcsfontosságú összetevője a közepes hatótávolságú rakéták szilárd üzemanyagának. Ez körülbelül 2000 tonna anyag, amelyet Irán az izraeli 12 napos háborúja után vásárolt.
A rakományt szállító hajók közül több már amerikai szankciók hatálya alatt áll. A szállításokra egy snapback-mechanizmus után került sor, amely szeptemberben automatikusan visszaállította a Teheránnal szembeni régi szankciókat a 2015-ös nukleáris megállapodás feltételeinek megsértése miatt. A CNN megerősítette néhány hajó – köztük az MV Basht, a Barzin, az Elyana és az Artavand – útvonalát, amelyek szeptember és október között kínai kikötők és Irán között közlekedtek. Az egyikük kikapcsolta az AIS nyomkövető rendszerét, hogy elrejtse a mozgását.
Kína hivatalosan kijelentette, hogy „nem ismeri a konkrét helyzetet”, de betartja „az exportellenőrzésre vonatkozó összes nemzetközi kötelezettséget”. Peking azonban a szankciók visszaállítását „konstruktívnak” és „a diplomáciai rendezés akadályának” nevezte. A szakértők úgy vélik, hogy a nátrium-perklorát köztes termék lehet a betiltott ammónium-perklorát előállításában, amelyet a rakéta hajtóműveiben használnak. A szankciók megfogalmazásában található „kiskapu”, amely nem említi kifejezetten ezt a vegyületet teszi lehetővé Kína számára, hogy jogilag elkerülje a jogsértéseket.
Donald Trump amerikai elnök aláírta a rendeletet, amely szankciókat vezet be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen, és ennek fő oka az izraeli magas rangú tisztviselők elleni letartóztatási parancs.
Erről a CNN és más amerikai hírcsatornák számoltak be.
Február 6-án Trump aláírta azt a rendeletet, amely pénzügyi és vízumszankciókat alkalmaz azok ellen, „akik segítik a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatait az Egyesült Államok állampolgárai vagy szövetségeseik ellen”.
Trump rendelete válaszlépés volt a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsára, amely több izraeli magas rangú tisztviselőt érintett a Gázai övezetben történt események kapcsán, beleértve Benjamin Netanjahu miniszterelnököt is.
Amikor a Nyugat meghozta az energiaszankciókat Moszkva ellen, úgy tett, mintha a világ többi része nem is létezne. Oroszország azonban megtalálta az új kereskedelmi területeket: most éppen Indiával kötött tíz évre szóló üzletet napi 500 ezer hordó olajra.
Az Európai Unió a szankciók részeként már régen betiltotta a tengeri útvonalon szállított orosz kőolaj importját, szokásos módon hangoztatva, hogy az energiavásárlási tilalom is része „Oroszország gazdasági térdre kényszerítésének”. Moszkva azonnal hozzálátott az új piacok keresésének, a terve pedig sikerrel járt: az addigi nyugati szállítmányok irányát megváltoztatva a globális dél országainak, elsősorban Kínának és Indiának kezdett exportálni – mégpedig a nyugati olajkereskedelmi tarifáknál alacsonyabb áron.
Az orosz Rosznyefty állami olajvállalat és az indiai Reliance finomító a napokban olyan szerződést kötött, amely még jobban megszilárdítja Oroszország pozícióját a globális energiapiacon. A kontraktus a két ország történelmének legnagyobb energiaügyletét tartalmazza: tíz éven keresztül Moszkva napi 500 ezer hordó olajat szállít január elejétől partnerének. Ez az óriási mennyiség a globális kínálat 0,5 százalékát teszi ki, és nagyjából évi 13 milliárd dollárt pumpál majd a Kreml számláira.
Bár a Nyugat mindent megtett, hogy a globális dél országait is bevonja a szankciós politikába, a semleges államok hallani sem akartak arról, hogy saját gazdaságuk és kereskedelmük ellen hozzanak döntéseket egy olyan háború miatt, amelyhez felfogásuk szerint semmi közük sincs. A Reliance ennek megfelelően a mostani üzlet hírére kitört nyugati felhördülést higgadtan annyival reagálta le: a vállalat, miután piaci alapon végzi tevékenységét, minden nemzetközi beszállítóval, köztük természetesen az oroszokkal is együttműködik.
Hosszú távú kapcsolat
Az ukrajnai háború kitörése és a nyugati szankciók bevezetése óta India lett Oroszország legnagyobb olajimportőre ‒ az orosz fél az ország energiavásárlásainak bő egyharmadát biztosítja. Kihasználja azt is, hogy Moszkva nyomottabb áron, hordónként akár 3-4 dollárral is olcsóbban adja az energiahordozót a nyugati vállalatoknál. Pedig a verseny éles: a kínai gazdaság lassulásával az indiai lett a világ egyik leggyorsabban növekvő energiapiaca, az exportőrök pedig egymást túllicitálva igyekeznek meghódítani azt.
Csakhogy egyetlen nyugati cég sem képes versenyezni az orosz kapacitásokkal és árakkal. Az új megállapodás a Rosznyefty orosz kikötőkből származó tengeri olajexportjának felét teszi ki. A kereskedelmi mennyiség eddig sem volt bagatellnek nevezhető: januártól októberig a Reliance átlagosan napi 405 ezer hordó orosz olajat importált, szemben az előző év azonos időszakában szállított 388 500-zal. A szerződés értelmében a tíz évre szóló megállapodás lejárta után újabb tíz évre hosszabbíthatnak a felek, az árat pedig a mennyiséggel együtt minden esztendőben újratárgyaljak a világpiaci változások fényében. Ez azt jelenti, hogy kedvező viszonyok esetén a napi 500 ezer hordós mennyiséget a jövőben akár drasztikusan meg is emelhetik a felek.
Az Európai Unió tematikus szankciórendszer bevezetése mellett döntött. A moszkvai hibrid fenyegetéseknek szentelik majd. Ez áll Rikard Jozwiak újságíró közölte az X-en.
Elmondása szerint október 2-án az EU-nagykövetek új, az orosz hibrid fenyegetésekre összpontosító tematikus szankciórendszerről állapodnak meg. A jövő héten hivatalossá válik.
„Még nincsenek nevek, de a jövőben hozzáadják őket” – mondta.
Jozwiak elmondta, hogy eleinte általános szankciórendszert akartak bevezetni, de végül megegyeztek abban, hogy az az orosz fenyegetésekre fog összpontosítani.
EU-s szankciók Oroszország ellen
Az Európai Unió számos szankciót vezetett be Oroszország ellen, válaszul az ukrajnai invázióra. Ezek a szankciók különböző területekre vonatkoznak, gazdasági nyomást gyakorolnak Oroszországra, és rákényszerítik az ellenségeskedés leállítására.
A szankciók főbb irányai:
Pénzügyi szankciók: az orosz központi bankkal folytatott műveletek korlátozása, orosz bankok és oligarchák eszközeinek zárolása, bizonyos pénzügyi szolgáltatások nyújtásának tilalma.
Energetikai szankciók: az orosz olaj és gáz importjának korlátozása, új beruházások betiltása az orosz energiaszektorban.
Kereskedelmi szankciók: a hadiiparban felhasználható bizonyos áruk és technológiák Oroszországba irányuló exportjának tilalma.
Szállítási szankciók: a légterek lezárása az orosz repülőgépek számára, az orosz hajók uniós kikötőkbe való bejutásának korlátozása.
Vízumkorlátozások: vízumkorlátozások orosz állampolgárok számára.
Személyi szankciók: szankciók orosz politikusok, oligarchák és más, az ukrajnai invázióval kapcsolatos döntéshozatalban részt vevő személyek ellen.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat rendelt el 12 magánszemély és vállalat ellen, amiért segítettek Iránnak ballisztikus rakétákhoz és drónokhoz való alkatrészek beszerzésében.
„Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala szankciókat szab ki öt személy és hét Iránban, a Kínai Népköztársaságban és Hongkongban található jogi személy ellen, amelyek elősegítették a vásárlást az iráni védelmi minisztérium javára” – áll a közleményben.
„Különféle alkatrészeket vásároltak, (…), amelyek a legfontosabbak az iráni ballisztikus rakéta- és drónprogramban” – áll a dokumentumban.
A szankciós listára való felvétel a vagyon befagyasztásával, valamint a szankcionált személyekkel és cégekkel való üzleti tevékenység megtiltásával jár.
A következő cégek estek szankció alá: Buy Best Electronic Pars Company, Tas Technology Company Limited, Cloud Element Company Limited, Btw International Limited, Bright Shore Inc Limited és Shenzhen Rion Technology Co., Ltd.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Nyolc európai uniós külügyminiszter közös levélben felszólította Josep Borrellt, az uniós diplomácia vezetőjét, hogy mihamarabb korlátozza az orosz diplomaták mozgását a Schengeni övezetben – jelentette a levelet ismertetve csütörtökön a CTK cseh hírügynökség.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter – írja a CTK – már hosszabb ideje igyekszik elérni, hogy az orosz diplomaták mozgásának korlátozása bekerüljön az Oroszország elleni uniós szankciók 14. csomagjába.
„Hírszerző szolgálatok, propaganda és a szabotázsakciók előkészítése a nagyszámú orosz diplomata munkájának legnagyobb része az Európai Unióban. Az orosz diplomataútlevelek tulajdonosainak szabad mozgása az egész schengeni övezetben elősegíti ezt a káros tevékenységet” – mutatott rá közös levelében Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia külügyminisztere.
A levél szerzői szerint az Európai Uniónak szigorúan be kellene tartania a viszonosság elvét, s az orosz diplomaták, illetve családtagjaik mozgását csak arra az országra kell korlátozni, ahol hivatalosan akkreditálva vannak. „Ez az intézkedés alapvető módon korlátozná az orosz ügynökök operatív területét” – mutattak rá a miniszterek. Úgy vélik, hogy ez összhangban van a diplomáciai kapcsolatok szabályait rögzítő Bécsi egyezménnyel.
„Teljes mértékben tudatában vagyunk az esetleges orosz ellenakciók miatti aggályoknak. Ilyen esetben azonban reagálnunk kellene” – olvasható a levélben.
Amennyiben Moszkva korlátozná az európai uniós diplomaták mozgását saját területén, a szerzők szerint az EU-nak a reciprocitás elve alapján újabb intézkedéseket kellene bevezetnie.
Az Európai Unió nem az egész schengeni övezetben, hanem abba az országba kívánja korlátozni az orosz diplomaták utazását, ahol akkreditálták őket. Ez a javaslat az Oroszországi Föderáció elleni 13. szankciócsomagban szerepel, számolt be a Politico.
Diplomáciai források szerint ez a javaslat Csehország kérése, amely tavaly ragaszkodott az orosz diplomaták szabad mozgásának megszüntetéséhez.
Az ország kormánya többek között ahhoz ragaszkodott, hogy speciális vízumot és tartózkodási engedélyt adjanak ki az orosz diplomatáknak.
A Politico adatai szerint egyelőre nem világos, hogyan valósul meg a terv, mivel gyakran nem ellenőrzik a schengeni övezeten belüli utazásokat.
A kiadvány forrásai megjegyezték, hogy az Európai Bizottság bővíteni fogja azon orosz cégek listáját, amelyeknek az európai cégek nem adhatnak el kettős célú árukat és katonai termékeket.
Az orosz alumínium betiltásának kérdése valószínűleg nem lesz része a 13. szankciócsomagnak. Az európai iparnak továbbra is szüksége van az orosz fémre, és három hét van hátra az új intézkedések megtárgyalására, az uniós tisztviselők valószínűleg nem fognak megegyezni – teszi hozzá a Politico.
A 13-as csomag elfogadása után a 14.-et javasolják, amely újabb importtilalmakat tartalmaz.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió nem az egész schengeni övezetben, hanem abba az országba kívánja korlátozni az orosz diplomaták utazását, ahol akkreditálták őket. Ez a javaslat az Oroszországi Föderáció elleni 13. szankciócsomagban szerepel, számolt be a Politico.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707245040
[modified] => 1707228879
)
[title] => Politico: az EU azt tervezi, hogy megtiltja az orosz diplomaták szabad mozgását a schengeni övezetben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=102998&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102998
[uk] => 102950
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 102952
[image] => Array
(
[id] => 102952
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558.jpg
[original_lng] => 84755
[original_w] => 1200
[original_h] => 644
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558-300x161.jpg
[width] => 300
[height] => 161
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558-768x412.jpg
[width] => 768
[height] => 412
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558-1024x550.jpg
[width] => 1024
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558.jpg
[width] => 1200
[height] => 644
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558.jpg
[width] => 1200
[height] => 644
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/479723-klipart-surgut-chinovnik-portfely-ruki-chinovnika-diplomat-250x0-5298353200-e1707201953558.jpg
[width] => 1200
[height] => 644
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707221679:12
[_thumbnail_id] => 102952
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3871
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1202856296001
[_oembed_744f5a754f7f3a400bc51bade77be714] =>
With SAFE we are producing the capabilities Europe needs most.
We will focus on pan-European projects from drones, cyber defence and air defence systems.
Az USA szankciókat vezetett be az orosz, európai és ázsiai vállalatok ellen, amelyek az Orlan, Shahed és más drónok gyártásához szállítanak alkatrészeket.
A hírt Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője közölte szeptember 26-án.
A hadiipari komplexumhoz kapcsolódó hat orosz vállalkozás szerepelt a szankciós listán. Köztük van a Lys Group, a Logistic International Servis, a Razrez polarnij, a Sky 17 és a Streloy.
Szeptember 27-től, szerdától exportkorlátozások lépnek életbe öt orosz vállalattal szemben, köztük Oroszország legnagyobb titángyártójával, a VSMPO-Aviszmával szemben is.
[type] => post
[excerpt] => Az USA szankciókat vezetett be az orosz, európai és ázsiai vállalatok ellen, amelyek az Orlan, Shahed és más drónok gyártásához szállítanak alkatrészeket.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1695844560
[modified] => 1695827578
)
[title] => Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Orlan és Shahed drónok alkatrészeinek beszállítói ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90990&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90990
[uk] => 90891
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 90892
[image] => Array
(
[id] => 90892
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6.webp
[original_lng] => 63714
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/aecc8f4708b1efdf70f2c9364042d1d6.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695816779:5
[_thumbnail_id] => 90892
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3669
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9f88b87d60bd8e392f009a3157f8ccd3] =>
[_oembed_time_9f88b87d60bd8e392f009a3157f8ccd3] => 1695833764
[_oembed_bb0064ed91588b52a4204b1b623eeb2f] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
