A második próbálkozásra a Legfelső Tanács bizalmatlanságát fejezte ki Valerij Packan, a Számviteli Kamara vezetőjével szemben, és felmentette az elnöki és tagsági tisztségéből egyaránt – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Az erre vonatkozó határozatot a szavazás során 250 parlamenti képviselő szavazta meg. Zseleznyak elmondása szerint A hadiállapot törvényes rendjéről szóló ukrán törvény 12. cikkelyének normáját alkalmazták, miszerint a parlamenti képviselők nem kevesebb, mint egynegyede fejezheti ki bizalmatlanságát.
„Ez azt jelenti, hogy 113 képviselő írta alá. Ez már a második eset Deniszova ombudsman elleni bizalmatlansági indítványt követően. Arra várunk, hogy Hennagyij Pliszt hamarosan kinevezzék a Számviteli Kamara vezetőjévé” – kommentálta Zseleznyak.
Az ukrán parlament korábban arról tájékoztatott, hogy a költségvetési szakbizottság bizalmatlansági indítványt nyújtott be a testületbe a Számviteli Kamara vezetőjével, Valerij Packannal szemben.
„A Legfelső Tanács költségvetési bizottsága azt javasolta a testületnek, hogy szavazással döntsön a Valerij Packan, a Számviteli Kamara vezetője szembeni bizalmatlansági indítványról, amely a felmentését vonja maga után” – írta a sajtószolgálat, és hozzátette, hogy a szavazásra a parlament következő plenáris ülésén kerül sor.
Pavlo Frolov parlamenti képviselő, a szabályozási, etikai és szervezési szakbizottság tagja ismertette azokat a tényeket, amelyek Packan 5 éves hivatali munkáját jellemzik.
„Az Európai Bizottság az Ukrajna európai integrációs kötelezettségeinek teljesítéséről szóló jelentésében megállapította, hogy a Számviteli Kamara, amely nem lett a legmagasabb állami ellenőrző szerv, teljes kudarcot vallott az európai integráció folyamatában. Az európai tisztviselők az ellenőrzési munka alacsony színvonalát, az ellenőrzések helyett elvégzett felméréseket, a kamara ajánlásainak minimális hatását, a gyenge kommunikációt állapították meg. A Számviteli Kamaráról szóló törvény első és gyakorlatilag egyetlen, az elnök által lobbizott, nem technikai jellegű módosítása az elnök és a kamarai tagok fizetésének felső határának megszüntetése volt, ami lehetővé tette az apparátus fenntartására kiutalt költségvetési forrásokat prémiumra való felhasználására” – mondta a politikus.
Rendszerszintűvé vált a létszámhiány – tette hozzá a parlamenti képviselő: a kamarának nem volt és jelenleg sincs teljes értékű ellenőrzési főosztályvezetője, 2022-ben egyre rosszabb lett minden mutató.
„Annak ellenére, hogy a nemzetközi partnerek támogatásának köszönhetően közel kétszeresére nőttek az államháztartási kiadások, a kamara által ellenőrzött források volumene 40%-kal csökkent, csökkent a kamara fő szakterületét képező ellenőrzések száma: 50-ről 20-ra, azaz 2,5-szeresére. A kamara fejlesztési stratégiájának kevesebb, mint 15%-a valósult meg 4 év alatt” – összegezte Frolov.
