Távozik tisztségéből Nicola Sturgeon skót miniszterelnök – közölték szerdán skót kormányforrások a BBC brit közszolgálati médiatársasággal.
Sturgeon nyolc éve áll a skót kormány és a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) élén. Távozásának okát és időpontját a váratlan hírt bejelentő skót kormányilletékesek egyelőre nem közölték. Nicola Sturgeon a nap folyamán várhatóan sajtóértekezleten ismerteti hivatalosan döntésének hátterét. Sturgeon tavaly 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a brit legfelsőbb bíróság megállapítja a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására. A legfőbb brit jogi fórum azonban novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról. A konzervatív párti brit kormány mereven elveti az újabb referendumot Skócia függetlenné válásáról. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. Nicola Sturgeon az utóbbi hetekben egy másik, heves vitákat szító kérdésben is szembekerült Londonnal: az edinburghi parlament tavaly ősszel törvényt alkotott a nemi önazonosság jogi megváltoztatásának könnyítéséről, de a brit kormány vétót emelt, és nem terjesztette a király elé formális jóváhagyásra a skóciai törvénymódosítást.
Újabb függetlenségi népszavazásról szóló tervezetet terjesztett elő a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP).
A dokumentum szerint, ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét. Az SNP szerint a párt újabb választási győzelme esetén a brit kormánynak nem lenne morális és demokratikus jogalapja arra, hogy e kérést ismét megtagadja.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a 2019 decemberében tartott nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel először hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.
Boris Johnson brit miniszterelnök azonban akkor ezt határozottan elvetette, mégpedig azzal az érvvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
A tavalyelőtti országos választáson a brit EU-tagság megszűnését határozottan elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárommal emelkedett. Az előrejelzések szerint az SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból. A skót miniszterelnök azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.
A Skót Nemzeti Párt vasárnap közzétett tervezete leszögezi, hogy az újabb skóciai függetlenségi népszavazást a koronavírus-járvány után, a skót parlament által kijelölt időpontban kell megtartani. Az SNP a dokumentumban azt is kiemeli, hogy véleménye szerint az újabb referendumot a következő skóciai parlamenti időszak korai szakaszában kell megrendezni.
Mint hangsúlyozzák: az SNP választási eredményeinek tükrében fenntarthatatlan helyzet alakulna ki, ha a brit kormány elutasítaná azt a kérést, hogy az újabb függetlenségi népszavazás törvényi kereteinek megteremtése a skót parlament hatáskörébe kerüljön.
Maguk a skótok is a függetlenségre szavaznának
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy Skóciában többségben vannak a függetlenség hívei. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából az Egyesült Királyság mind a négy országában elvégzett közvélemény-kutatási sorozat szerint egy újabb népszavazás esetén a skótok 52 százaléka szavazna a függetlenségre.
Ugyanez a felmérés kimutatta azt is, hogy Észak-Írországban a választók 51 százaléka szintén referendumot szeretne, és 42 százalékuk arra voksolna, hogy a tartomány egyesüljön az Ír Köztársasággal. A megkérdettek 47 százaléka az Egyesült Királyságban maradna, de a 45 év alatti észak-írországi korosztály 47 százaléka az ír egyesítést pártolná. A brit EU-tagságról rendezett 2016-os népszavazáson az észak-írországi választók 55 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de azzal együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
