Politikai öngyilkosságot követett el Volodimir Zelenszkij elnök azzal, hogy a G7-országok akaratának és hatalmas nyomásának ellenszegülve leváltatta Ruszlan Rjabosapka főügyészt, a Nyugat Majdant fog szervezni ellene – írta Andrij Holovacsov ismert politológus-közgazdász pénteken Facebook-bejegyzésében, amit a zik.ua hírportál is átvett.
A szakértő szerint Zelenszkij csütörtökön átlépte a Rubicont, amikor figyelmen kívül hagyta a G7-országok ukrajnai nagyköveteinek kérését, hogy hagyja meg tisztségében Rjabosapkát. A főügyész menesztésével az elnök megpecsételte saját sorsát, és nem marad más számára hátra, mint hogy várja a Majdant, amit az elmozdítására szerveznek – emlékeztetett a politológus.
Holovacsov rámutatott, a Nyugat számára világossá vált, hogy Ihor Kolomojszkij oligarchának hatalmas befolyása van Zelenszkijre, sokkal nagyobb, mint a vezető nyugati hatalmaknak és az ukrán társadalom nagyobb részének, amely az oligarchák elleni fellépés és az európai integrációs törekvések folytatását várja az állam fejétől. Teljesen nyilvánvaló – folytatta –, hogy a Nyugat elvesztette Zelenszkijbe vetett bizalmát, és mostantól az ellenzékét fogja támogatni, hogy békés vagy egyáltalán nem békés formában eltávolítsa a hatalomból.
A főügyész iránti bizalomról tartott szavazás megmutatta a Nép Szolgája (SZN) párt parlamenti frakciójában húzódó törésvonalat, jelezve, hogy Zelenszkij véglegesen és visszafordíthatatlanul elvesztette a parlamenti többségét – mutatott rá a szakértő. Az SZN 247 fős frakciójában lévő platformok részesedése szerinte a következő: Kolomojszkij csoportja – 35–40 képviselő, sorosisták – 68 hontya, Zelenszkij-hívek – 139–144 képviselő.
Az elnöknek Rjabosapka menesztéséhez „szégyenteljes módon” igénybe kellett vennie Medvedcsukék voksait és az egyéni jelöltekként megválasztott, Kolomojszkij, Ahmetov és Medvedcsuk befolyása alatt lévő képviselők szavazatait – írta Holovacsov. Zelenszkij tudatosan lépett széles koalícióra Kolomojszkijjal, Avakovval, Ahmetovval és Medvedcsukkal, miközben ebben a koalícióban közel nem az övé az első hegedűsi szerep, mindössze tanácskozási beleszólása marad – mutatott rá, megjegyezve, hogy Zelenszkijnek nincsenek saját médiumai és megbízható szövetségesei az erőszervezetekben, ami szerinte azt jelenti, keresztet lehet vetni Ukrajna európai integrációs irányvonalára, ami a retorika szintjén megmarad ugyan, de semmi nem történik majd a megvalósítása érdekében. Azonban bármilyen elmozdulás oroszbarát irányba azonnal a Nyugat által támogatott Majdanhoz vezet, ami Zelenszkij és Kolomojszkij végét jelenti majd, s aki mindkettőjüket elsőként árulja el, nem más lesz, mint Avakov belügyminiszter – emlékeztetett Andrij Holovacsov.
Az RBK-Ukrajina hírportál saját forrásokra hivatkozva közölte a hírt, miszerint a Legfőbb Ügyészi Hivatalból Ruszlan Rjabosapka helyetteseit is menesztik.
Nazar Holodnickij, a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) vezetője azonban még marad, hisz mandátuma ez év novemberében jár le. Az információk szerint Artem Szitniket, a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) igazgatóját is elbocsátanák, a Legfelső Tanács ennek érdekében módosítaná az ehhez szükséges jogszabályt.
A parlament március 5-i soron kívüli ülésén menesztette hivatalából Ruszlan Rjabosapka legfőbb főügyészt, akit azzal vádoltak, hogy nem vizsgálta ki a tisztviselőkkel szemben indított eljárásokat.
Ma esti rendkívüli ülésén a Legfelső Tanács menesztette hivatalából Ruszlan Rjabosapka ukrán főügyészt.
A tisztségviselő ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt a 450 fős törvényhozás 263 tagja szavazta meg. A határozathozatalkor 376 képviselő tartózkodott az ülésteremben.
A főügyész leváltása ellen csak Szvjatoszlav Vakarcsuk énekes Hang pártjának képviselőcsoportja szavazott, a Petro Porosenko volt elnök mögötti Szolidaritás és a Julija Timosenko volt kormányfő irányította Haza frakciója tartózkodott. A többiek java része támogatta, viszont a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti, 248 fős Nép Szolgája frakcióból csak 179-en szavazták meg.
A bizalmatlansági indítványt két párt, a Nép Szolgája és a Moszkva-barát Ellenzéki Platform Életért képviselőinek egy csoportja terjesztette be közösen.
A főügyész a szavazás előtti felszólalásában kijelentette, hogy „senki szolgájává nem vált”, és irányítása alatt a főügyészi hivatal a törvények szerint működött. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 28 évben az ukrán ügyészi hivatal „nyomásgyakorlás és politikai elnyomás eszköze” volt. Közölte, hogy 725 ügyészt bocsátottak el, akik nem mentek át a szakmai és a tisztességességi teszten, akik viszont maradtak, most függetlenül dolgozhatnak, és nem kapnak kívülről jövő törvénytelen utasításokat. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség mindössze csak harmadik hónapja működik a törvények szerint. A leváltásának kezdeményezését pedig azzal hozta összefüggésbe, hogy – mint fogalmazott – „azok, akiket elbocsátottak, vissza akarnak térni és úgy élni, ahogy az elmúlt 28 évben éltek”.
Egy előző nap tett sajtónyilatkozatában a főügyész utalt arra, hogy tervezett leváltása mögött politikai szándékot és bizonyos oligarchák érdekeit sejti. Az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány aláírói között van két Zelenszkij-párti képviselő, Makszim Buzsanszkij és Olekszandr Dubinszkij, akiket Ihor Kolomojszkij üzletemberhez kötnek, és szintén szerzője az előterjesztésnek Viktor Medvedcsuk, a Vlagyimir Putyin bizalmasaként ismert ukrán oligarcha.
Sajtóértesülések szerint az is komolyan latba esett a főügyész menesztésében, hogy az Állami Nyomozó Iroda (DBR) által Porosenko ellen indított egyetlen eljárás esetében sem találta még a főügyészi hivatal megalapozottnak az összegyűjtött anyagokat a vádemeléshez. Porosenko ellen Andrij Portnov, a 2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök egykori helyettes hivatalvezetője tett több mint egy tucat feljelentést, miután tavaly visszatért Ukrajnába.
A parlamenti vitában Szerhij Vlaszenko, az ellenzéki Haza párt képviselője kifejezte meggyőződését, hogy Zelenszkij akar megszabadulni a főügyésztől. Kifogásolta ezért, hogy az elnök nincs jelen a plenáris ülésen.
Zelenszkij nap közben egy vidéki eseményen újságírói kérdésre azt mondta, hogy Rjabosapkát jó szakembernek tartja, de ha főügyészként nem tudott megbirkózni a ráosztott feladatokkal, akkor távoznia kell a posztjáról. Erről viszont szavai szerint a parlamenti képviselőknek kell döntést hozniuk. Hozzátette, hogy személy szerint nincs száz százalékig megelégedve általában a rendvédelmi szervek munkájával, így magát a főügyészt sem tartja eredményesnek.
Az ukrán sajtó eddig két lehetséges személy nevezett meg lehetséges új főügyészként: Szerhij Ionusasz kormánypárti képviselőt és Irina Venediktovát, a DBR ideiglenesen kinevezett vezetőjét.
Gyakorlatilag minden ukrán oligarchának van mini titkosszolgálata, ezért kikerült az ellenőrzés alól az ukrán állami tisztségviselők engedély nélküli lehallgatása – közölte Ruszlan Rjabosapka főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, csütörtökön megjelent interjújában.
Rjabosapka kifejtette, az engedély nélküli lehallgatások nemzetbiztonsági problémát jelentenek, hiszen ha le tudják hallgatni az ország miniszterelnökét, akkor érthető, hogy azok, akik ezt teszik, olyan információkhoz juthatnak, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése komoly veszélyt jelent az országra. Most mindenkit le tudnak hallgatni, beleértve az elnököt is – tette hozzá.
A főügyész szerint jelenleg a helyzet szinte ellenőrizhetetlen, mivel sok olyan, kvázi titkosszolgálatként működő magáncég létezik, amelyik bárkit le tud hallgatni. Akinek van elegendő pénze, ezt megengedheti magának, így gyakorlatilag minden oligarchának van mini titkosszolgálata – mondta. Ezekben általában korábbi titkosszolgálati vagy rendőrségi munkatársak dolgoznak, akik ismerik a titkos lehallgatás vagy követés fortélyait – emlékeztetett, megjegyezve, hogy törvényi szinten kell rendezni a kérdést.
Ruszlan Rjabosapka ukrán főügyész elégedetlenségének adott hangot Irán együttműködési készsége iránt a Teheránnál lelőtt ukrán utasszállító repülőgép katasztrófájának kivizsgálásában.
A főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy az ukrán fél több ízben fordult megkereséssel az iráni kormányhoz és a főügyészhez a vizsgálathoz szükséges információkért, úgymint bizonyos tanúk vallomásáért, egyes tárgyi bizonyítékokért, azaz a gép maradványainak meghatározott darabjaiért, de választ eddig még egyetlen kérdésben sem kaptak.
Rjabosapka szavai szerint az ukrán fél kapcsolatban van a katasztrófában érintett többi ország képviselőivel is, és szóba került egy nemzetközi nyomozócsoport megalakítása, de egyelőre még nem jutottak végleges eredményre. A főügyész ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi nyomozócsoportot nagyjából két héten belül mégis létrehozhatják. Megjegyezte, hogy ha ez mégsem jön létre, Ukrajna továbbra is nemzetközi jogi úton, megkeresések formájában próbálja elérni a célját, de – mint rámutatott – ez késlelteti a vizsgálatot.
A MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó járata január 8-án zuhant le, nem sokkal felszállás után. A tragédiában 176-an vesztették életüket, köztük a gép 9 fős ukrán személyzete. Két utas volt még ukrán állampolgárságú, a többiek hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.
Irán többnapi tagadás után január 11-én végül beismerte, hogy légvédelme lőtte le tévedésből rakétákkal a Boeing 737-es típusú utasszállító gépet.
Január 19-én Haszan Rezaifár, az iráni polgári repülési szervezet balesetek kivizsgálásáért felelős igazgatója kijelentette, hogy – a korábbi hírekkel ellentétben – Irán egyelőre nem adja át sem Ukrajnának, sem Franciaországnak a katasztrófában megsérült feketedobozokat, amelyek a gép repülési adatait, illetve a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket hivatottak rögzíteni, hanem megpróbálja előbb saját maga megnyitni és leolvasni az adatokat róluk.
Kijev ezt megelőzően több ízben kérte Irántól, hogy adja át neki a feketedobozokat, jelezve, hogy Kijevben is van olyan speciális laboratórium, mint Franciaországban, amely képes megnyitni a súlyosan megrongálódott adatrögzítőket. Az iráni bejelentés után Kijev ismét közölte, hogy tovább konzultál Teheránnal a feketedobozok ukrán szakértőknek való átadásáról.
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Iranian attack UAV Shahed-136, eliminated by the #UAarmy near Kupiansk, Kharkiv region. ?? and ??: A perfect union of two despots. ? @kms_d4kpic.twitter.com/M7sQ9PX1hJ
Today, I received a call from Iranian Foreign Minister Hossein Amir Abdollahian, during which I demanded Iran to immediately cease the flow of weapons to Russia used to kill civilians and destroy critical infrastructure in Ukraine.
It’s disinformation that Islamic Republic of Iran has abolished it’s morality police. It’s a tactic to stop the uprising. Protesters are not facing guns and bullets to abolish morality police or forced hijab.They want to end Islamic regime.#MahsaAmini pic.twitter.com/qRcY0Kaepcpic.twitter.com/6ShBqnSbMn
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
