Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre ‒ jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.
„Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt (az ukrán atomfegyver létrehozását) semmilyen körülmények között nem fogja megengedni” ‒ mondta Putyin.
Elmondta, hogy Oroszország képes nyomon követni, ha a britek vagy valaki más atomfegyvereket adna át Kijevnek.
Rámutatott, hogy a modern világban nem nehéz atomfegyvert létrehozni, de hangot adott álláspontjának, miszerint „a mai Ukrajna számára ez nem olyan egyszerű”. „Minden ilyen irányú lépésre megfelelő reagálás lesz a válaszunk”‒ figyelmeztetett az orosz elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajnának vagy NATO-tagnak kell lennie, vagy nukleáris fegyverek létrehozására kell törekednie, újabb provokációnak minősítette.
Emlékeztetett: a kijevi vezetés még azt megelőzően hangoztatta, hogy Ukrajnának nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, mielőtt a konfliktus „átment volna a forró szakaszába”.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt, már csak azért is, hogy saját katonáit megkímélje.
Kifejezte Moszkva készségét a Kijevvel való tárgyalásokra, ha ezekhez a 2022 tavaszán Isztambulban parafált dokumentumot veszik alapul. Szaúd-Arábiát „kényelmes” lehetséges helyszínként nevezte meg, de hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak tartalminak kell lenniük.
Az orosz vezető kiegyensúlyozottnak nevezte Brazília és Kína rendezési javaslatait, amelyek egyebek között előirányoznák a harcok beszüntetését és Ukrajna semleges státuszának biztosítását. Putyin szerint a két ország nem játszik össze Oroszországgal.
Azt mondta, hogy a harcok befejezése az ukrán féltől függ, és hogy a problémát a tárgyalóasztalnál kellene megoldani.
„Az ukrán hadsereg képtelen kiállni ezt a szellemi küzdelmet, valamint nagy pontosságú megsemmisítő eszközöket bevetni, mert Kijevnek egyszerűen nincsenek ilyenjei. A NATO ma az ukránok kezével harcol, nem kímélve az embereket. Oroszország mindemellett a maga erejéből harcol, maga készít szoftvereket, és maga fejleszti a technológiákat is” ‒ mondta Putyin.
Mint mondta, Moszkva hosszú távú békét akar. A megváltozott nyugati retorikát, a Kremllel való párbeszéd lehetőségének keresését annak tulajdonította, hogy Nyugaton megértették: Oroszországot nem lehet legyőzni.
„Ha békefolyamatról beszélünk, az nem lehet olyan folyamat, amely egy hétig, két hétig vagy egy évig szóló tűzszünetet jelent, hogy a NATO-országok újrafegyverkezhessenek, és új lőszereket tartalékoljanak be. Hosszú távú, fenntartható és tartós béke feltételeire van szükségünk, amelyek egyenlő biztonságot nyújtanak e nehéz folyamat minden résztvevőjének” ‒ mondta Putyin a találkozón.
„Nekünk emellett kétségtelenül meg kell oldanunk Oroszország hosszú távú biztonsági érdekei biztosításának kérdését” ‒ fogalmazott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki isztambuli sajtóértekezletén „őrülteknek” nevezte az ukrán vezetés tagjait nukleáris ambícióik miatt, és azt hangoztatta, hogy „ebből semmi nem lesz, soha és semmilyen körülmények között”.
Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: Moszkva nem fogad el semmilyen opciót, amelynek keretében Ukrajna megtarthatná azt a lehetőséget, hogy a Nyugat Oroszország fenyegetésére használhassa fel őt.
Megismételte: az orosz alapállás értelmében Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, státusa semleges marad, és az országban megoldódnak majd az orosz ajkú és az orosz lakosság problémái.
Putyin a BRICS-országokból érkezett főszerkesztőknek egyebek mellett bejelentette, hogy nem utazik el a G20-csoport novemberi brazíliai csúcstalálkozójára, hogy ne bolygassa meg a fórum normális munkáját. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Büntetőbíróság (ICC) joghatósága nem egyetemes, és a határozatait könnyen ki lehet játszani.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen ukrán gyerekek Oroszországba történt állítólagos kényszerű áttelepítése miatt.
Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy részt vegyen az Izrael és az Irán közötti konfliktus rendezésében, ha az érintett felek ebben érdekeltek. Közölte, hogy meghívta Mahmúd Abbászt, a palesztin hatóság elnökét a BRICS-országoknak a jövő héten Kazanyban esedékes csúcsértekezletére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem avatkozik be Washington és Peking viszonyába. Oroszország és Kína elleni fenyegetésként és a feszültség fokozásaként értékelte, hogy az Egyesült Államok fegyvereket telepít Ázsiába. Az orosz‒kínai együttműködést a stratégiai stabilitás egyik kulcstényezőjének nevezte.
Úgy vélekedett: az Egyesült Államoknak el kellene gondolkodnia azon, hogy az Oroszország elleni szankciók negatívan hatnak a dollárra, valamint hogy a Kína fejlődésének fékezésére irányuló kísérlet negatívan hat magára az amerikai gazdaságra.
Okfejtése szerint Oroszország nem törekszik a világ átrendezésére, az új hatalmi központok kialakulása természetes folyamat.
„Ez természetes módon történik. Mi csak azt mondjuk, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat, és ennek megfelelően kell reagálnunk rá” ‒ fogalmazott Putyin.
A nemzetközi bíróság tagjai kötelesek őrizetbe venni a gyanúsítottakat, ha elfogatóparancsot adtak ki, de a bíróságnak nincs végrehajtási mechanizmusa.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn késő este megérkezett első látogatására a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) mongóliai tagállamába.
Ám annak ellenére, hogy az EU, az ICC és Ukrajna felszólította letartóztatását, Putyint ehelyett a főváros Ulánbátor nemzetközi repülőterén szeretettel üdvözölte Batmunkh Battsetseg külügyminiszter.
Nem volt azonban világos, hogy Ukhnaa Khurelsukh mongólia elnöke miért nem volt ott, hogy személyesen üdvözölje őt, és ez némileg diplomáciai csínytevésnek tűnt.
A hivatalos látogatásra a közel 18 hónappal ezelőtti nemzetközi elfogatóparancs közepette került sor Ukrajnában elkövetett háborús bűnök vádjával.
Putyin és Ukhnaa Khurelsukh kedden azon az ünnepségen vesz részt, amelyen a szovjet és a mongol csapatok 1939-es győzelmet aratnak az északkelet-kínai Mandzsúriát átvevő japán hadsereg felett.
Katonák ezrei haltak meg a hónapokig tartó harcokban a Mandzsúria és Mongólia határvonaláról folyó vitában.
A Szovjetunió 1991-es összeomlása előtt Mongólia szovjet műholdas állam volt.
Az EU és Ukrajna Putyin letartóztatását kéri Ukrajna felszólította Mongóliát, hogy tartóztassa le Putyint, és adja át a hágai bíróságnak. A kijevi külügyminisztérium azt mondta, „remélik, hogy a mongol kormány ráébred arra, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös”.
Az Európai Bizottság arra is felszólította Mongóliát, hogy teljesítse az ICC-vel szembeni kötelezettségeit, és helyezze letartóztatásba Vlagyimir Putyint.
„Mongólia 2002 óta részes állama a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, a benne foglalt jogi kötelezettségekkel együtt. Aggodalmunkat fejeztük ki a látogatással kapcsolatban, és egyértelműen kifejtettük az ICC álláspontját mongóliai küldöttségünkön keresztül” – mondta a Bizottság szóvivője. hétfőn, a törvényszéket megalapozó szerződésre hivatkozva.
„Az EU támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság ukrajnai ügyészének vizsgálatát, és együttműködésre szólítunk fel valamennyi részes állam részéről.”
Putyin szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy a Kreml nem aggódik a látogatás miatt.
A nemzetközi bíróság tagjai kötelesek őrizetbe venni a gyanúsítottakat, ha elfogatóparancsot adtak ki, de a bíróságnak nincs végrehajtási mechanizmusa.
Putyin elfogatóparancsot adtak ki gyermekrablás miatt A Nemzetközi Büntetőbíróság Putyint azzal vádolta meg, hogy ő a felelős a gyermekek Ukrajnából való elrablásáért, ahol a harcok 2 és fél éve dúlnak.
Putyin a 2023. márciusi letartóztatás óta nem utazott az ICC tagállamaiba. Bár az orosz vezetőt az ukrán invázió miatt a nemzetközi elszigetelődés szembesült, a múlt hónapban ellátogatott Észak-Koreába és Vietnamba, valamint kétszer Kínában is. elmúlt évben.
Tavaly azonban kihagyta a dél-afrikai fejlődő gazdaságok BRICS-blokkjának csúcstalálkozóját.
Ehelyett videokapcsolaton keresztül csatlakozott a johannesburgi találkozóhoz, miután a dél-afrikai kormány lobbizott az ellen, hogy megjelenjen a BRICS-csúcson, amely csoportban Kína és más feltörekvő gazdaságok is részt vesznek.
Dél-Afrika hónapokig lobbizott Moszkvában, hogy Putyin ne vegyen részt, hogy elkerülje a diplomáciai bukást, mivel az ország az ICC tagja, és végül bejelentette, hogy az országok „kölcsönös megállapodást” kötöttek, hogy Putyin nem vesz részt személyesen egy olyan találkozón, amelyen általában részt vesz.
A Kreml és az ICC joghatósága Oroszország nem részes fele a Római Statútumnak, ezért a Kreml „semmisnek és semmisnek” minősítette az ICC Putyin elleni parancsát. Az utóbbi időkben felháborodott a hágai bírósághoz csatlakozni próbáló szövetségeseken.
Örményország azon döntése, hogy csatlakozik az ICC-hez, tovább fokozta a feszültséget Moszkva és Jereván között tavaly. Az örmény tisztviselők azonban gyorsan igyekeztek biztosítani Oroszországot arról, hogy Putyint nem tartóztatják le, ha belép az országba.
Fadi El Abdallah, az ICC szóvivője pénteki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Mongólia „az ICC Római Statútumának részes állama”, és ezért kötelessége együttműködni a bírósággal.
„Az ICC a részes államaira és más partnereire támaszkodik határozatainak végrehajtásában, beleértve az elfogatóparancsokat is” – mondta a tisztviselő, hozzátéve: „Együttműködés hiánya esetén az ICC bírái ilyen értelmű megállapítást tehetnek, és tájékoztatják a részes államok közgyűlése.
Ezután a Közgyűlés feladata, hogy megtegye az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket.” A nyilatkozatból nem derült ki, hogy milyen intézkedésekről lenne szó.
Mongólia, Oroszország és Kína között ritkán lakott ország, nagymértékben függ az előbbitől az üzemanyag és a villamos energia, az utóbbitól pedig a bányászati befektetések tekintetében.
Júniusban azon 94 ország között írt alá közös nyilatkozatot , amelyben kinyilvánították, hogy „rendíthetetlenül támogatják” az ICC-t, miután Karim Khan ügyész ellenreakcióval szembesült, amiért letartóztatási parancsot kért két izraeli tisztviselő, köztük Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és három Hamász-vezér ellen.
Az egyik ülő ICC-bíró, Erdenebalsuren Damdin Mongóliából származik.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Az orosz elnök új hidegháborúval és reagáló fegyvertelepítéssel fenyegeti a Nyugatot és a NATOT-t.
Az orosz elnök már júniusban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy újabb középhatósugarú rakéták telepítése európai NATO-országok területére hasonló orosz válaszlépést fog kiváltani. Ezt a fenyegetést most nyomatékosította.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Washington terve szerint – elrettentésként – 2026-tól rendszeres időközönként megkezdik a hagyományos nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták és a „fejlesztett hiperszonikus fegyverek” állomásoztatását Németországban.
Putyin szerint ezek a fegyverek körülbelül 10 perc alatt elérhetik a fontos orosz állami és védelmi infrastruktúrát.
„Ha az Egyesült Államok végrehajtja ezeket a terveket, felmentve érezzük magunkat a korábbi egyoldalú moratórium alól a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére, beleértve haditengerészetünk part menti csapatai képességeinek növelését” –mondta Putyin Szentpéterváron, az orosz haditengerészet napjának ünnepén, Andrej Belouszov új védelmi miniszterrel az oldalán.
Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az Oroszországgal kötött, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (1987), miután azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a megállapodást. Putyin akkor azt mondta, hogy Washington kilépése „mindenki számára alapvető kockázatokat jelent”.
A német védelmi miniszter úgy jellemezte az Egyesült Államok új terveit, hogy azokat a kalinyingrádi exklávéba telepített Iskander ballisztikus rakéták váltották ki. „Amit az Egyesült Államok tervez Németországban 2026-tól, az nem más, mint válasz Oroszország egyoldalú fenyegetésére” – mondta Boris Pistorius, kiemelve annak veszélyességét, hogy a kalinyigfrádi terület két NATO állam közé ékelve, Európa legkényesebb régiójában helyezkedik el.
A Tomahawk robotrepülők mellett Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszerek is átkerülnek az USA-ból Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.
Ezzel egyidőben Kína is figyelmeztetést küldött Manila címére az üggyel kapcsolatban, figyelmeztetve a regionális „fegyverkezési verseny” fokozott veszélyeire.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A tavalyi, egy orosz űrrepülőtéren tett látogatása pedig szerinte megerősítette a két ország „évszázados stratégiai kapcsolatát”.
Vlagyimir Putyinnak küldött üzenetében „legyőzhetetlen harcostársaknak” nevezte Észak-Koreát és Oroszországot Kim Dzsongun – írja a KCNA észak-koreai állami hírügynökség közlésére hivatkozva a Reuters.
Az Oroszország június 12-i nemzeti ünnepe alkalmából írt, az orosz elnök közelgő észak-koreai útjával kapcsolatos találgatások közepette küldött levélben Kim Dzsongun azt is leszögezte: a tavalyi, egy orosz űrrepülőtéren tett látogatása megerősítette a két ország „évszázados stratégiai kapcsolatát” is.
Egyúttal méltatta Oroszországot, amiért sikereket ért el az erős ország kiépítéséért tett erőfeszítései során, holott el kell nyomnia az ellenséges erők kihívásait, szankcióit és nyomását is.
A Vedomosztyi című orosz lap hétfőn arról számolt be, hogy Putyin az elkövetkező hetekben látogatást tehet Vietnamban és Észak-Koreában. Erről a Reutersnek egy vietnami tisztviselő azt mondta, az utat június 19-re és 20-ra tervezik, de az időpontot hivatalosan még nem erősítették meg. A Kreml csupán annyit közölt, Oroszország „minden területen” szeretné elősegíteni az együttműködést Észak-Koreával.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A civilizált világnak nem lenne szabad terjesztenie Vlagyimir Putyin orosz diktátor őrült népirtó propagandáját, miközben hadserege folytatja az ukránok gyilkolását – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Ma megengeditek Putyinnak, hogy terjessze őrült népirtó propagandáját, miközben másnap lecsap Harkivra, hét embert megölve.”
A külügyminiszter hangsúlyozta: az orosz diktátort le kell győzni, nem pedig lehetőséget adni számára vérszomjas hazugságok terjesztésére. „2024-ben interjút készíteni Putyinnal olyan, mintha 1944-ben adnánk szót Hitlernek” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Tucker Carlson amerikai sztárriporter, akit Ukrajnában trumpista propagandistának neveznek, óriási világvisszhangot kiváltott interjút készített Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, amely február 9-én jelent meg az interneten. Az interjúban az orosz diktátor számos botrányos kijelentést tett, és ismét megpróbálta igazolni Ukrajna teljes körű lerohanását.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
