Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország és az Egyesült Államok által védelmi célokra már nem hasznosított plutónium ártalmatlanításáról szóló, 2000-ben megkötött és 2011-ben ratifikált kormányközi megállapodás felmondásáról szóló törvényt.
Az erre vonatkozó kezdeményezést a kormány július 31-én terjesztette a törvényhozás elé. Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy a megállapodásnak és a csatolt jegyzőkönyveknek a hatályát 2016-ban egy orosz elnöki rendelet és egy szövetségi törvény már felfüggesztette. Ennek okaként az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat, valamint az Ukrajna támogatásáról szóló törvényt nevezték meg, amely lehetővé teszi az orosz belügyekbe való beavatkozást, továbbá a NATO keleti terjeszkedését, az Egyesült Államok növekvő katonai jelenlétét a kelet-európai országokban, valamint Washington azon szándékát, hogy Moszkva beleegyezése nélkül megváltoztassa a plutónium ártalmatlanításának rendjét.
A felfüggesztésről rendelkező törvény rögzítette a megállapodás újraindításának feltételeit.
Ezek szerint az Egyesült Államoknak azokban a NATO-tagországokban, amelyek 2000. szeptember 1-je után csatlakoztak a szövetséghez, csökkentenie kell katonai infrastruktúrájának terjedelmét, hatályon kívül kell helyeznie a „Magnyitszkij-törvényt” és az Ukrajnát támogató 2014-es törvényt, valamint
fel kell oldania az Oroszország elleni szankciókat, és meg kell térítenie Moszkvának a gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével neki okozott károkat.
A parlament alsóháza által október 8-án, a felsőház által 22-én megszavazott, a szerződést felmondó törvény magyarázó jegyzete rámutat, hogy az említett feltételek közül egyik sem teljesült. Mi több, az Egyesült Államok számos új lépést tett Oroszország ellen, amelyek gyökeresen megváltoztatták a megállapodás megkötésekor fennálló stratégiai egyensúlyt, és további veszélyeket jelentenek a stratégiai stabilitásra nézve.
Vjacseszlav Vologyin, az alsóház (Állami Duma) elnöke korábban azt hangoztatta, hogy a felmondás az orosz érdekeket szolgálja, és a megállapodást már régen fel kellett volna mondani. Az Egyesült Államok és Oroszország a megállapodás keretében 34 tonna fegyverkezési célra alkalmas – nukleáris arzenálok leépítése után megmaradt – plutónium ártalmatlanítását vállalta. Ezt a plutóniumot a katonai programokhoz feleslegesnek ítélték.
A Kommerszant orosz hírportál úgy értesült, hogy az Egyesült Államok hatóságai azt tervezik, hogy a hidegháború idején felhalmozott fegyverkezési célú plutóniumkészletek egy részét átadják az üzleti szférának. A Financial Times című brit lap szerint ez gyengítené Oroszország domináns pozícióját a világ uránpiacán, és csökkentené az adatközpontok villamosenergia-költségeit.
