Olaf Scholz német kancellár elfogadhatatlannak nevezte a francia vasutak szabotázsát az olimpiai játékok megnyitójának napján, számolt be a Jevropejszka Pravda a DPA-ra hivatkozva.
Reményét fejezte ki, hogy a francia hatóságok hamarosan sikeresen azonosítják a szabotázs szervezőit.
„Ez abszolút elítélendő. Egy ilyen békeünnep erőszakos cselekményekkel való megszakítása soha nem lehet elfogadható, és a leghatározottabb ellenállást igényli” – mondta Scholz pénteken, amikor a párizsi német nagykövetségen járt.
Ennek ellenére megjegyezte, nagyon várja az olimpiai játékokat, és sok sikert kívánt a német csapatnak.
Elmondása szerint legfontosabb „a jelenlét és átérezni azt a hangulatot, ami a sport ünnepével jár”.
Emlékeztetőül, hogy július 26-án reggel több száz párizsi utas tapasztalta meg, hogy gyorsvonataik nem indulnak el.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz augusztus közepéig, miközben a belpolitikai helyzet továbbra is bizonytalan annak következtében, hogy az előre hozott nemzetgyűlési választásokon egyetlen politikai blokk sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges többséget.
Az államfő azután írt ki előre hozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
„Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk. Aztán, onnantól kezdve az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, és megbízni őt azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre annak érdekében, hogy az képes legyen cselekedni, és biztosítani a stabilitást” – hangsúlyozta az államfő a France 2 közszolgálati televíziónak a párizsi olimpia megnyitója előtt három nappal adott interjúban.
Az államfő elismerte saját tábora vereségét a választásokon, de úgy vélte, egyetlen párt sem tekinthető győztesnek. A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében.
A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben. A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.
Az államfő az interjúban felszólította a „köztársasági front” politikai erőit – amelyek a törvényhozási választásokon feltartóztatták a „szélsőjobboldalt” –, hogy a két forduló közötti helyzethez hasonlóan legyenek a helyzet magaslatán és kössenek kompromisszumot.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége.
A elnöki interjú előtt egy órával, az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets személyében, aki a párizsi városházán tisztviselőként dolgozik.
Emmanuel Macron az interjúban gyakorlatilag elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali koalíciónak nincs többsége a törvényhozásban.
„Senki nem tudja végrehajtani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal” – hívta fel a figyelmet az elnök. „Ezeknek a pártoknak (amelyek összefogtak a Nemzeti Tömörülés ellen a két forduló között) az a felelőssége, hogy tudjanak kompromisszumot kötni” – tette hozzá.
Ez egy olyan dolog, amely szokás minden európai demokráciában, és amit honfitársaink elvárnak, még akkor is, ha ez nem része a mi (politikai) hagyományunknak – hangsúlyozta Macron.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője azzal vádolta meg a francia elnököt, hogy erőszakkal akarja ráerőltetni a köztársasági frontot a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös eltérítésbe kezdett.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
A francia hatóságok csaknem 4000 újságíró akkreditációs kérelmét utasították el kémkedés gyanúja vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt.
Elfogadhatatlannak nevezte a Kreml, hogy Franciaország biztonsági okokból elutasította mintegy 100 orosz és belarusz újságíró akkreditációját a 2024-es párizsi olimpiára – írja a Reuters.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a francia vezetést a sajtószabadság aláásásával vádolta meg. Az újságírók kérdésére egy videókonferencián elmondta, hogy Franciaország a döntésével megsérti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (OSCE) vállalt kötelezettségeit. Nyilatkozatában kitért arra, hogy várja a nemzetközi szervezetek reakcióját a francia döntésre. Ezzel arra utalt, hogy a nyugati hatalmak pénteken a sajtószabadság semmibevételével vádolták Oroszországot, miután a The Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot 16 év börtönbüntetésre ítélték kémkedés miatt, amit az egyik legszigorúbb börtöntelepen kell töltenie.
Gerard Darmanin francia ügyvivő belügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy a francia hatóságok csaknem 4000 sajtóakkreditációs kérelmet utasítottak el kémkedési vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt. Ezek közül mintegy 100 kérelem volt orosz és belarusz újságíróé.
Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását kedd este elfogadja Emmanuel Macron államfő, akinek pártja alulmaradt az előrehozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. – augusztus 11.) végéig – közölték kormányzati források a keddi kormányülést követően.
Emmanuel Macron kezdeményezésére a kormány először ült össze a választások óta, és egyben az utolsó alkalommal.
Az államfő emlékeztett arra, hogy Gabriel Attal a választásokat követően lemondott, s a leköszönő, s ezért politikailag minimális szerepet kapó kormány helyzete ügyvivőként még egy ideig megmaradhat, várhatóan az olimpiai játékok végéig, azért, hogy „a folyamatosság jegyében biztosítsa a francia állam minimális működését”. A köztársasági elnök kedden köszönetet mondott a minisztereknek, Gabriel Attal pedig kifejezte háláját a kormánytagoknak és az államfőnek a bizalomért, amit az elmúlt hónapokban élvezett. Beszélt „a szenvedélyről, amellyel fél éve, két éve, hét éve szolgáltuk Franciaországot, és elindítottuk a nagy átalakulásokat hazánk számára”, valamint „a francia nép iránti kötelességéről”.
„Eltűnhettünk volna. Elkerültük a legrosszabbat. A jövő előttünk áll” – írta közleményében a miniszterelnök, aki pártja veresége ellenére az egyik legnépszerűbb francia politikus továbbra is.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, s a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a Nemzetgyűlésben.
A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni. A kormány formális lemondása lehetővé teszi, hogy a kormány képviselőnek megválasztott tagjai visszaszerezzék parlamenti mandátumukat, és így részt vehessenek csütörtökön a Nemzetgyűlés elnökének megválasztásában, akinek személyéről a háttérben már folynak az egyeztetések.
Ez az átmeneti időszak eközben időt ad a politikai csoportosulásoknak is, hogy hogy megpróbáljanak kompromisszumokat és szövetségeket kötni.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Ehhez azonban elsőként konszenzusos személyben kellene megállapodniuk, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Az egy hete tartó egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoztak.
Az Engedetlen Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlés elnöki tisztére is „egységes jelöltet” követel.
„Nem folytatjuk a tárgyalásokat semmiről, amíg ez a kérdés nem rendeződik” – írta a baloldali politikus az X-en.
A baloldalon nagy a nyomás, mert az elnöki tábor egy része már napok óta próbál alternatív többséget kialakítani a jobbközép Köztársaságiakkal az Új Népfronttal szemben a nemzetgyűlés elnöki tisztének megtalálásához, amelyet egyébként a jelenlegi elnök, az elnöki táborhoz tartozó Yaël Braun-Pivet szeretne megtartani. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról”.
A politikai bizonytalanság közepette egy dolog biztos a leendő francia kormány számára: az államháztartás ismét mínuszba kerül.
Franciaország államadóssága jelenleg 3100 milliárd euró (a GDP mintegy 110 százaléka), és 2027-ben elérheti a 3600 milliárd eurót – jelentette ki Pierre Moscovici, az állami számvevőszék elnöke hétfőn. A korábbi miniszter és uniós biztos főszámvevő szerint az adósságszolgálat jelenleg évi 60 milliárd euróba kerül az országnak, ez 2027-ben 80 milliárd euróra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy kevesebb forrás jut olyan területekre, mint például az oktatás, az igazságszolgáltatás, a biztonság vagy a gazdaság zöld átállítására – fűzte hozzá.
Moscovici szerint az új kormány legfontosabb feladata az államadósság csökkentése kell, hogy legyen. Hozzátette: Ez nem jobboldali vagy baloldali feladat, ez mindenki számára kötelező.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Emmanuel Macron francia elnök fel fogja ajánlani Oroszországnak, hogy állítsa le az ukrajnai hadműveleteket, és tartson tűzszünetet a párizsi nyári olimpiai játékok idején – számolt be az rbc.ua hírportál a francia államfőnek az ukrán televízió maratoni háborús adásának adott, szombat este sugárzott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a nemzetközi vezetők, különböző szervezetek és közösségek évek óta hangoztatott, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmány betartásának szükségessége miatt az agresszor országhoz intézett folyamatos felhívásaira való tekintet nélkül Oroszország folytatja nagyszabású katonai agresszióját Ukrajna ellen, rendszeresen követ el háborús bűnöket, és nem kíván véget vetni a megszállásnak. Ezért feltételezhető, hogy a Kreml nagy valószínűséggel ismét figyelmen kívül hagyja Macron kérését.
A hírportál emlékeztetett arra is, hogy a 2024-es nyári olimpia július 26-tól augusztus 11-ig tart majd. A XXXIII. játékokat Franciaország fővárosában, Párizsban rendezik. Ezen az olimpián egyébként orosz és fehérorosz sportolók is részt vesznek, jóllehet „semlegesként”, mert Oroszországot hivatalosan megfosztották az ilyen nemzetközi versenyeken való részvétel jogától.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
