Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja a közeljövőben Fehéroroszországba tervez látogatni – írja forrásai alapján a Reuters.
Keith Kellogg Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is találkozhat. Kellogg lesz a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki hosszú évek óta először keresi fel az autoriter államot.
A találkozó pontos napirendje nem ismert, de bennfentesek szerint Kellogg a látogatást az orosz-ukrán béketárgyalások előmozdítására tett lépésként értékeli. Az amerikai külügyminisztérium és a belarusz nagykövetség nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A Trump-kormányzat alatt legutóbb 2020-ban Mike Pompeo külügyminiszter járt Belaruszban, ami akkor több mint 20 év után az első magas szintű amerikai látogatás volt az országban. Az akkori út célja a két ország közötti kapcsolatok javítása volt, amikor Minszk és Moszkva viszonya mélypontra került.
Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok megszakította kapcsolatait Belarusszal a 2020-as elcsalt választások és az azt követő tüntetések erőszakos leverése miatt. Washington 2022-ben felfüggesztette minszki nagykövetségének működését, miután egyértelművé vált, hogy az ország támogatja Oroszország ukrajnai invázióját.
Trump második elnöksége alatt azonban az amerikai kormányzat újra kísérletet tesz a Belarusszal való munkakapcsolat kialakítására.
Egy amerikai tisztviselő szerint a Trump-adminisztráció belső megbeszéléseket folytatott arról, hogyan lehetne Minszket, ha csak kis mértékben is, eltávolítani Moszkva befolyási övezetéből.
Februárban Christopher Smith külügyminisztériumi helyettes államtitkár és két másik tisztviselő Belaruszba utazott, hogy három politikai foglyot hazahozzon. Smith a látogatást egy potenciális megállapodás első lépéseként jellemezte, amely szerint számos politikai fogoly szabadon bocsátásáért cserébe az Egyesült Államok enyhítené a szankciókat.
Április 30-án Belarusz szabadon engedte Youras Ziankovichot, egy 47 éves amerikai állampolgárt, amit egyes amerikai tisztviselők a kapcsolatok javítására irányuló belarusz szándék jeleként értékelnek. Nyugati diplomaták azonban szkeptikusak az Egyesült Államok Belarusszal való közeledési kísérleteit illetően, mivel az ország továbbra is szorosan kötődik Oroszországhoz.
Örményország nem szövetségese Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, és az ország katonai együttműködési projektjei nem irányulnak egyetlen ország ellen sem – közölte Nikol Pasinján örmény kormányfő a The Daily Telegraph című brit napilapban megjelent interjúban.
Pasinján nemrég arról beszélt az örmény közrádióban, hogy országa nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, és emiatt Jerevánnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával. Azt is felvetette, hogy érdemes-e fenntartania tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.
A brit napilapnak adott interjúban Pasinján arra is kitért, hogy ő Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni offenzívájának kezdetétől fogva azt mondta, hogy nem állhat szövetségesként Moszkva mellett.
„Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság” – mondta az örmény kormányfő a napilapnak.
Arról is beszélt, hogy Örményországnak nem áll szándékában fontolóra venni a NATO-tagságot.
Az örmény kormányfő azt is elmondta, hogy reméli, hogy a szomszédos Azerbajdzsán továbbra is elkötelezett tartós békeszerződés megkötése mellett az azeri elnöknek a határok kijelöléséről szóló kijelentései ellenére.
Örményország és Azerbajdzsán az elmúlt 30 évben két háborút vívott egymással a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Hegyi-Karabah feletti fennhatóságért.
Azerbajdzsán 2020-ban jelentős területeket szerzett meg, majd 2023. szeptember 19-én egynapos villámháborúban teljesen ellenőrzése alá vonta a területet, és megszüntette az önhatalmúlag kikiáltott „Hegyi-Karabahi Köztársaságot”, amelynek szinte teljes lakossága, százezer ember Örményországba menekült.
Az Azerbajdzsánnal kötendő hosszú távú békemegállapodás kilátásairól elmondta, hogy az egyezmény „alapvető elemeiben” már a tavalyi év végén megállapodtak, és akkor „úgy tűnt, hogy nagyon közel vagyunk a békeszerződés végleges szövegéhez”.
A nemrég ötödször is hatalmas többséggel újraválasztott Ilham Aliyev azeri elnök azonban a múlt héten kijelentette, hogy csapatai nem vonulnak vissza a határ menti területekről.
