Ausztria nemkívánatos személynek nyilvánította és kiutasította azt az orosz diplomatát, aki részt vett az OMV energetikai vállalatnál történt kémkedési botrányban. Az osztrák külügyminisztérium megerősítette, hogy a diplomata már elhagyta az országot, miután az orosz nagykövetség megtagadta diplomáciai mentességének feloldását – írja az Ukrinform.
Az osztrák titkosszolgálatok hónapokig figyelték az OMV egyik alkalmazottját, aki rendszeresen találkozott egy orosz nagykövetségi dolgozóval, akit több nyugati hírszerző szolgálat is az FSZB lehetséges ügynökeként tart számon. Az OMV-alkalmazott hozzáféréssel rendelkezett stratégiai projektekhez, többek között az orosz gázról való leválás terveihez és egy több milliárd dolláros megállapodáshoz az Abu Dhabi National Oil Company vállalattal.
A lakásában végzett házkutatás során nagy mennyiségű titkos dokumentumot foglaltak le, amelyek az OMV és partnereinek Egyesült Arab Emírségekben végzett tevékenységével kapcsolatosak.
Lettország nemkívánatos személynek minősítette az orosz nagykövetség egyik alkalmazottját, és kiutasította az országból.
A külügyminisztérium kérésére a diplomatának április 10-ig kell elhagynia Lettországot.
Az orosz nagykövetség ügyvivőjét szerdán közleményben értesítették a döntésről.
A lett fél indoklása szerint az orosz diplomatát „a nagykövetség által hosszabb időn át tett elfogadhatatlan és provokatív nyilvános közlések” miatt utasították ki, amelyek éles ellentétben állnak a diplomáciai viszonyokra vonatkozó Bécsi Egyezménnyel.
Az ismételt helytelenítések ellenére az orosz nagykövetség „nem megfelelő nyilvános közléseket tett”, amelyek célja a lettországi állami intézmények lejáratása és a társadalmon belüli gyűlöletkeltés volt – áll a közleményben.
A külügyminisztérium további részleteket nem tett közzé.
Az egykori szovjet köztársaság Lettországban jelentős létszámú orosz kisebbség él.
A szlovén külügyminisztérium csütörtökön értesítette a ljubljanai orosz nagykövetséget arról, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján kiutasít egy orosz diplomatát – számolt be az MTI.
A tárca közleménye szerint a diplomatának március 28-ig el kell hagynia Szlovéniát. A Siol hírportál arról számolt be, hogy a szóban forgó diplomata Szergej Lemesev alezredes, a katonai attasé helyettese.
A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. cikke lehetővé teszi, hogy a fogadó állam bármikor értesíthesse a küldő államot arról: egyik diplomatája vagy bármelyik alkalmazottja persona non grata, anélkül hogy magyarázatot kellene adnia.
Az Európai Unió tagállamai eddig több száz orosz diplomatát utasítottak ki válaszul az Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúra.
Ljubljana tavaly április elején arra kötelezte Oroszországot, hogy a moszkvai szlovén nagykövetség létszámára csökkentse a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát. Akkor a 33 fős személyzet 25 tagja távozott.
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
Moldova kiutasított egy meg nem nevezett orosz diplomatát a Dnyeszter menti szakadár területen az orosz elnökválasztás idejére megnyitott szavazóhelyiségek miatt – közölte a moldovai külügyminisztérium kedden.
A minisztérium a múlt hét végén tartott orosz elnökválasztás lebonyolításához korábban egyetlen chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen.
A minisztérium az elmúlt hét során kétszer is bekérette Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet a szavazóhelyiségek ügyében.
A nagykövet a múlt héten alaptalannak nevezte a külügyminisztérium tiltakozását arra hivatkozva, hogy a szavazóhelyiségek számának növelése „az orosz állampolgárok elnökválasztáson való részvételének biztosítása érdekében történt”.
Maia Sandu moldovai elnök hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Dnyeszter menti területeken is megtartott orosz elnökválasztás megsértette Moldova szuverenitását, és kormányzati válaszlépést ígért.
„Nem akarunk kapcsolatot egy olyan rezsimmel, amely minden nap ártatlan embereket gyilkol meg” – mondta.
A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szakadár terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából, és nemzetközileg el nem ismert, viszont de facto önálló államként működik. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona is tartózkodik a területen, békefenntartó feladatokat ellátva.
Moldova kiutasítja a chisinaui orosz nagykövetség egyik diplomatáját, ez ügyben szerdán behívatták az orosz nagykövetet, hogy közöljék vele a döntést.
Az eset előzménye, hogy a moldovai hatóságok hétfőn nem engedték belépni az országba Rusztam Minnihanov tatárföldi vezetőt és kíséretét. A repülőtéren a Minnihanovot fogadó két orosz diplomata, ahogy azt Daniel Voda moldovai kormányszóvivő elmondta, „helytelenül viselkedett”, ezért repülőtéri, különleges belépő kártyájukat elvették tőlük.
Dorin Recean miniszterelnök szerdán a két orosz diplomata mozgási szabadságának korlátozására szólított fel az incidenst követően. Egyben megköszönte a moldovai határőrségnek, belügyminisztériumnak és külügyminisztériumnak az ügyben tanúsított fellépését.
Recean egyúttal megrótta a moldovai parlamentet, valamint a gagauz autonóm terület képviselőházának tagjait, amiért meghívták az orosz állampolgárokat. Úgy vélekedett, hogy a küldöttség azért érkezett, hogy tagjai beavatkozzanak a gagauziai választásokba.
A miniszterelnök szavait bírálta a moldovai kormányhoz tartozó Irina Vlah, Gagauzia vezetője, aki elmondta, hogy 25 éve működnek együtt Tatárfölddel. „Ez a régió sokat támogatott minket. Kaptunk felszerelést kórházak számára, számítógépeket, zenei felszerelést iskolák számára és más dolgokat. Jó kapcsolataink vannak Tatárfölddel, és azok is maradnak. Nem értem, miért hozza összefüggésbe (a kormányfő) Minnihanovot az ukrajnai háborúval” – mondta.
A tatárföldi vezető azt mondta, hogy a moldovai hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították őt. Egyébként, tette hozzá, a moldovai parlament és a gagauz autonómia képviselőinek meghívására repült Chisinauba, akik nemrég Tatárföldön jártak, és egy nagyszabású közös munkaprogramot vázoltak fel.
Korábban a moldovai hatóságok többször megtagadták orosz művészek, politológusok, tudósok, közéleti személyiségek és újságírók belépését a köztársaságba – emlékeztetett a TASZSZ orosz hírügynökség. Az elutasítást a moldovai határszolgálatnál már megszokottá vált megfogalmazással magyarázták: nem tudták megindokolni az utazás célját.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Románia újabb orosz diplomatát utasított ki az országból, mivel a külügy úgy ítélte meg, a tevékenysége összeférhetetlen a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó 1961-es Bécsi megállapodás előírásaival.
A nemkívánatosnak nyilvánított személy Oroszország bukaresti nagykövetségének a munkatársa, aki a héten már el is hagyta Románia területét – írja közleményében a román külügyminisztérium.
Áprilisban egyébként – az orosz–ukrán konfliktust követően – egyszerre tíz orosz diplomatát tessékeltek ki az országból a román hatóságok, miután Bogdan Aurescu miniszter utasítására bekérették a külügyminisztériumba Valerij Kuzmin nagykövetet.
A válaszlépés sem maradt el: májusban az oroszok utasították ki az országból a moszkvai román nagykövetség tíz diplomatáját.
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
Az Egyesült Államoknak információi vannak arról, hogy Oroszország december végén, január elején evakuálni akarja a diplomatáinak családjait Ukrajnából – jelentette ki Jen Psaki, a Fehér Ház sajtószóvivője kedden, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Psaki azt mondta, Amerikában egyelőre nem tudják, hogy az oroszok milyen célból készülnek erről a lépésre. „Adataink vannak arról, hogy az orosz hatóságok december végén vagy január elején a diplomaták családtagjainak evakuálására készültek az ukrajnai orosz nagykövetségről.” Hozzátette: az Egyesült Államok egyelőre nem tudja, hogy Oroszország milyen célból döntött a diplomaták családtagjainak Ukrajnából történő evakuálásáról.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Oleg Nyikolenko külügyi sajtószóvivő kedden közölte, a Külügyminisztérium nem kapott tájékoztatást az orosz féltől arról, hogy diplomatáinak kimenekítésére készül az ukrajnai külképviseleteiről, és más országok sem tájékoztattak diplomatáik evakuálásáról.
Korábban az előzményekről megírtuk, hogy Oroszország külügyminisztériuma kedden cáfolta az amerikai sajtóban megjelent, az orosz diplomaták Ukrajnából történő evakuálásával kapcsolatos információkat.
Csehország, Szlovákia és balti államok után Románia is kiutasított hétfőn egy orosz diplomatát.
A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettese azért vált nemkívánatos személlyé Romániában, mert tevékenysége sérti a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. A MAE döntését hétfőn közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. Bár a kommüniké nem részletezi a kiutasítás okait, a román média szerint az egyrészt a Prága iránti szolidaritás kifejezése, ugyanakkor felidézik, hogy Aurescu a napokban nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban. A román diplomácia vezetője a múlt héten leszögezte: Románia az uniós külügyminiszterek értekezletén egyértelművé tette Csehország melletti szolidaritását. Az Európai Unió múlt kedden teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek. Aurescu ugyanakkor a – georgiai és ukrán részvétellel regionális biztonsági csúcstalálkozóvá bővült – múlt heti román-lengyel-török külügyminiszteri találkozó házigazdájaként több ízben szót emelt az orosz csapatok Ukrajna határainál és „az illegálisan annektált Krím félszigeten” történt összevonása ellen, a román-lengyel-török külügyminiszter közös bukaresti nyilatkozata pedig a NATO „védelmi és elrettentő szerepének erősítését” szorgalmazta. Ezzel kapcsolatban Valerij Kuzmin a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán úgy vélekedett: „Romániának nincs amiért aggódnia a kelet-ukrajnai helyzet miatt, kivéve persze amennyiben saját elhatározásból vagy stratégiai partnereinek kezdeményezésére részt venne valamilyen, a NATO-központ forrófejű tisztségviselői által kidolgozott katonai kalandban”. Aurescu egy tévéinterjúban többé-kevésbé burkolt fenyegetésként értékelte a nagykövet szavait, és leszögezte: aki Romániát fenyegeti, az a NATO-t fenyegeti. Hozzátette: sajnálatos, hogy az orosz diplomácia 17 évvel Románia NATO-csatlakozása után sem vette tudomásul, hogy „Románia maga a NATO”, vagyis nem holmi katonai kalandorok oldalvizén evez, hanem része a védelmi szövetség döntéshozatalának. A román diplomácia vezetője ugyanakkor azt állította: az orosz csapatvisszavonásról szóló bejelentés egyben azt is jelenti, hogy az ukrán határ közelébe hozott nehézfegyverzet helyben marad, nyilván nem őrizetlenül, és bármikor felhasználható arra, hogy Oroszország újabb aggasztó helyzetet alakítson ki a Fekete-tenger térségében.
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
