Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal korábbi vezetője kijelentette, hogy nem haragszik Volodimir Zelenszkij elnökre tisztségének az elvesztése miatt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Jermak Financial Times című lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Jermak hangsúlyozta: „A barátom volt a munka előtt, és utána is az marad.” Mint ismeretes ő vezette az ukrán küldöttséget, amely részt vett az Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon. Szombaton kellett volna az Egyesült Államokba repülnie, de lemondása miatt Kijevben maradt. Helyette Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára utazott oda.
Ugyanakkor Jermak kiemelte a hozzájárulását az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció által kidolgozott béketerv átszerkesztéséhez, amely előtte Moszkva számára kedvező záradékokat tartalmazott. „A vezetésem alatt álló genfi küldöttségnek amerikai partnereinkkel együtt sikerült elérnie, hogy a 28 pontos dokumentum már nem létezik” – mondta, utalva a felülvizsgált béketervre, amely kedvezőbbé vált Kijev számára.
Jermak hozzátette, hogy még van néhány nehéz pont, amiben meg kell állapodni, de szerinte lehetséges. „Mindenesetre az elnök – a nyomás ellenére – nem fog aláírni és nem is hagy jóvá semmit, ami ellentétes Ukrajna érdekeivel” – hangsúlyozta az Elnöki Hivatal volt vezetője.
A volt hivatalvezető azt is elmondta, hogy a kritikusai – beleértve azokat is, akiket a közelmúltig szövetségeseinek tartott, de akik hátat fordítottak neki – megkapják, amit megérdemeltek. „Ami azokat illeti, akiket a támogatás hiánya kapcsán említettem, tökéletesen tudják, kikről van szó. Nos, majd Isten előtt elszámolnak” – összegezte Andrij Jermak.
Az Európai Unió nem illetékes a kijevi vezetésnek nyújtandó katonai támogatást illető kérdésekben – jelentette ki kedden Friedrich Merz német kancellár Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök biztonsági garanciákkal kapcsolatos nyilatkozatára reagálva.
Merz a Sat.1 német kereskedelmi televíziós csatorna műsorában leszögezte, hogy Ukrajna katonai támogatásának kérdése az úgynevezett tettrekészek koalíciójához tartozó országokra tartozik.
Korábban hasonló bírálatot fogalmazott meg Boris Pistorius német védelmi miniszter von der Leyennek a Financial Times című lapban vasárnap megjelent interjúja nyomán, amelyben az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „meglehetősen pontos tervek” készülnek az európai fővárosokban a háború után Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és ezek részeként katonai alakulatok esetleges ukrajnai telepítéséről.
Merz közölte, hogy – „legalábbis Németországban” – nincsenek ilyen kézzelfogható tervek a katonai szerepvállalásról. Hangsúlyozta, hogy hosszú távú biztonsági garanciákról csak akkor születhet döntés, ha létrejön egy tűzszünet vagy békemegállapodás.
Úgy fogalmazott, hogy még tűzszünet esetén is „komoly fenntartásai” lennének német csapatok telepítéséről, és ehhez amúgy is a német parlament jóváhagyására volna szükség. A békefenntartók telepítése mindemellett nagyban függene attól is, hogy milyen megállapodás jön létre Oroszországgal. „Még mindig nagyon-nagyon sok akadályt kell áthidalni, valószínűleg elég hosszú idő alatt” – tette hozzá.
A tettrekész országok koalíciójának mintegy 30 tagja a tervek szerint csütörtökön Párizsban ül össze elősorban az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák megvitatására.
Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes megköszönte Volodimir Zelenszkij elnök bizalmát, és hangsúlyozta, hogy készen áll az ország szolgálatára történelmének egyik legfontosabb pillanatában – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Szviridenko Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij három fő feladatot vázolt fel a megújított kormány számára: a gazdasági potenciál erősítése, a civil támogatási programok bővítése, a saját fegyvergyártás növelése. „Ezek a feladatok jelentős deregulációval, a bürokratikus akadályok felszámolásával, a nem kritikus állami kiadások csökkentésével és az állami intézmények funkcióinak megkettőzésével, a vállalkozói szellem védelmével, valamint az állami erőforrások Ukrajna védelmére és a harcok utáni helyreállításra való teljes koncentrációjával érhetők el” – írta Szviridenko.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy külön figyelmet fordítanak majd a védelmi és biztonsági erők ellátására, valamint az állam ellenálló képességének megerősítésére. „Az államapparátusnak nincs joga pazarolni országunk erőforrásait és potenciálját” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy Ukrajna megérdemli a helyet Európa legerősebb gazdaságai között. Egyúttal hozzátette, hogy az ukránoknak egyértelműbb társadalmi támogatási eszközöket kellene kapniuk, és minden katonának és veteránnak kézzelfogható és még kézzelfoghatóbb tiszteletet kellene kapnia az államtól.
A leendő kormányfő azt is megjegyezte, hogy a miniszterelnök kinevezéséről a Legfelső Tanács dönt, és a kormány arra készül, hogy együttműködjön a parlamenttel, és megtegye a megfelelő lépéseket. A kormányzati pozíciók jelöltjeire vonatkozó javaslatokat a közeljövőben lesznek bejelentve – ígérte meg Julija Szviridenko.
Az amerikai elnök „elégedetlen az Ukrajnában történtekkel”, és úgy véli, hogy ennek a háborúnak „soha nem lett volna szabad megtörténnie”.
Donald Trump amerikai elnök elégedetlen az oroszok Ukrajna elleni éjszakai támadásával, amelyben több mint 700 drón vetettek be. Az amerikai államfő erről egy július 9-i tájékoztatón beszélt az újságíróknak.
A média képviselői arra kérték Trumpot, hogy kommentálja az oroszok Ukrajnára mért csapását.
„Sokan tudják, hogy elégedetlen vagyok azzal, ami Ukrajnában történik. Ez egy olyan háború, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Jelenleg hetente 5000–7000 ember hal meg mindkét oldalon – fiatalok. Leggyakrabban ezek katonák. Fiatal lelkek halnak meg. Ezt meg kell állítani. Nagyon elszomorítanak a történtek” – hangsúlyozta az elnök.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Ma, március 20-án több kárpátaljai magyar szervezet is, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyílt levélben fordult a Legfelső Tanács elnökéhez, R. O. Sztefancsukhoz, valamint a Legfelső Tanács Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottságának elnökéhez, Sz. V. Babakhoz.
Ismeretes, miszerint Ukrajna Legfelső Tanácsának hivatalos weboldalán 2024. október 1-jén regisztrálták a 12 086. számú, „Ukrajna oktatási törvényének módosításáról az ukrán nyelvű oktatási környezet létrehozásának biztosítása érdekében az oktatási intézményekben” című törvényjavaslatot, amelyet 2025. február 11-én felvettek a Legfelső Tanács plenáris ülésének napirendjére, valamint 2025. március 11-én regisztrálták a 13 072. számú, „A törvények módosítása a nyelv használatáról az oktatási folyamatban” című törvényjavaslatot.
A két törvényjavaslathoz mellékelt magyarázó jegyzetek szerint a javaslatok elfogadásának szükségességét az indokolja, hogy jogszabályban kell rögzíteni a „tanítási nyelv” fogalmát és annak meghatározását. Az említett dokumentumok szerzői a következő meghatározást javasolják:
Az ukrán nyelvű oktatási környezet olyan feltételek összessége, amelyek biztosítják az oktatásban részt vevők közötti és más oktatási folyamatban részt vevő személyekkel (pedagógusokkal, szülőkkel, az intézmény egyéb dolgozóival) való kölcsönhatást és szocializációt kizárólag államnyelven, mind az oktatási folyamat során, mind pedig más interakciók során, amelyek az oktatók és a tanulók, valamint az oktatási folyamat egyéb résztvevői között zajlanak az oktatási intézmény épületeiben és területén.
A javasolt normák előírják minden más nyelv, beleértve a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvei használatának tilalmát az oktatási intézményen belül, még a magánbeszélgetések szintjén is. E szabályozás ellentétes az alkotmányos garanciákkal, amelyek biztosítják a nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad használatát (Ukrajna Alkotmányának 10. cikkelye).
Az említett észrevételek nem cáfolhatók azokkal a rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik más nyelvek használatát az államnyelv mellett kizárólag tanítási nyelvekként vagy az oktatási folyamat nyelveiként, beleértve a nemzeti kisebbségek nyelveit, amelyek az Európai Unió hivatalos nyelvei vagy a helyi őslakos népek nyelveit.
Figyelembe véve mindezt úgy gondoljuk, hogy a javasolt rendelkezések elfogadása nem helyénvaló, mivel azok hátrányosan befolyásolnák Ukrajna eurointegrációs törekvéseinek megvalósulását. Ezért azt kérjük, hogy távolítsák el ezeket a javaslatokat a Legfelső Tanács napirendjéről.
Ungvár, 2025. március 20.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
Ukrajna békére törekszik, és kész tárgyalni a háború befejezéséről, Ukrajna „nagyon nyitottan” közelíti meg az amerikai tisztségviselőkkel folytatott mai tárgyalásokat – jelentette ki kedden Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a szaúd-arábiai Dzsiddában folyó ukrán–amerikai tárgyalások során, számolt be az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Jermak újságíróknak nyilatkozva elmondta:
„Most úgy gondoljuk, hogy meg kell beszélnünk a legfontosabb dolgot: hogyan kezdjük el ezt a folyamatot. És nagyon nyitottak vagyunk. És nagyon konstruktív, mély, baráti, partneri megbeszélést szeretnénk folytatni amerikai partnereinkkel.”
Az elnöki hivatalvezető kijelentette, hogy az Egyesült Államok részéről Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciák „nagyon fontosak”, hogy Oroszország ne támadhasson újra a megállapodás megszületése után, de hozzátette, hogy a találkozó prioritása az, hogy tárgyalások útján elindítsák a Moszkvával való béke elérésének folyamatát. Ugyanakkor Jermak nem volt hajlandó megmondani, hogy Ukrajna milyen engedményekre kész a békemegállapodás megkötése érdekében.
Szaúd-Arábiában ma tárgyalások zajlanak az ukrán és az amerikai delegációk között. A találkozó során valószínűleg megvitatják az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása újraindításának kérdését. Felvetődik a titkosszolgálati adatok USA-ból történő továbbításának kérdése is.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Donald Trump amerikai elnök kikelt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi kijelentése ellen, amely szerint az Oroszországgal kötött békemegállapodás „még nagyon-nagyon messze van” – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Trumpnak Truth Social közösségi oldalán tett bejegyzése alapján.
A jelentés szerint Trump a következőket írta: „Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig tűrni! Ezt mondtam: ez a fickó nem akar békét, amíg Amerika támogatja, Európa pedig a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen egyenesen kijelentette, hogy nem tud megbirkózni ezzel a feladattal az Egyesült Államok nélkül. Ez valószínűleg nem a legjobb kijelentés az Oroszország elleni erődemonstráció szempontjából. Mire gondolnak?”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy tudja, miért tört ki a botrány közte és Donald Trump amerikai elnök, valamint J. D. Vance alelnök között, de nem szívesen beszélne róla, mivel bízik benne, hogy „ez a helyzet elmúlik” – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfőnek a londoni csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Nem szeretném megvitatni a történteket. Nem hiszem, hogy ebben a formában kellene továbbra is erős kapcsolatokat építenünk. Biztos vagyok benne, hogy ez a helyzet elmúlik, fontosabb dolgok állnak előttünk, és ha továbbra is mindannyian konstruktívak leszünk, akkor úgy gondolom, hogy pozitív eredmény vár ránk.”
Az elnök megjegyezte, hogy ő maga ismeri az eset természetét, de részleteket nem közölt. Mint hozzátette, konstruktív párbeszédet akar a szövetségesektől, elsősorban az amerikaiaktól, és azt, hogy emlékezzenek rá, ki az agresszor.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy tudja, miért tört ki a botrány közte és Donald Trump amerikai elnök, valamint J. D. Vance alelnök között, de nem szívesen beszélne róla, mivel bízik benne, hogy „ez a helyzet elmúlik”. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1741036860 [modified] => 1741034706 ) [title] => Zelenszkij a Trumppal és Vance-szel kitört botrányáról: tudom az okát, de nem akarok beszélni róla [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143255&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 143255 [uk] => 143264 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 143256 [image] => Array ( [id] => 143256 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg [original_lng] => 29790 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/zelenszkij-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1741029685:8 [_thumbnail_id] => 143256 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2928 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1202975758001 [_oembed_fbe3d3894bdc5b1d1fdf46588817ef24] => [_oembed_time_fbe3d3894bdc5b1d1fdf46588817ef24] => 1750236465 [_oembed_b7c820a06a93a0ac86f276d470b22343] =>
I was pleased to greet Ukraine's true friend, @AndrzejDuda, at Kyiv Central Station this morning.
President Duda has stood by Ukraine's side during the most difficult times of Russia's full-scale aggression.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Az amerikai fél állítólag először kezdte ellenezni, hogy Oroszországot agresszornak nevezzék a G7 közös nyilatkozatában, és nem egyeztek meg Volodimir Zelenszkij részvételében a G7 vezetőinek virtuális csúcstalálkozóján.
A Financial Times szerint öt névtelen forrás osztotta meg, hogy az Egyesült Államok ellenzi Oroszország agresszorként való feltüntetését a háború harmadik évfordulójára szóló nyilatkozatban.
Emellett még nem egyeztek meg Zelenszkij részvételében a következő hétfőre tervezett virtuális G7 csúcstalálkozón.
Az amerikai fél állítólag ellenzi a háborúval kapcsolatos hagyományos kifejezéseket, amelyek eddig szerepeltek a G7 nyilatkozataiban, például az „orosz agresszió” kifejezést.
Határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy (a nyilatkozatban) meg kell különböztetni Oroszországot és Ukrajnát. Nem „ugyanazok”… Az amerikaiak blokkolják ezeket a megfogalmazásokat, de még dolgozunk rajta, és reméljük, hogy megegyezésre jutunk
A Vajdaság Szerbia része, és nem szakítható el az országtól ‒ erről fogadtak el nyilatkozatot a szerb államiság napja alkalmából rendezett központi ünnepségen Aleksandar Vucic szerb elnök jelenlétében szombaton Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica).
A nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat szerint a Vajdaság a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része, és ahogyan nincs Szerbia a Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül.
A dokumentum szerint a Szerbia északi tartományában zajló események, az elszakadást népszerűsítő mozgalmak és ötletek, a vajdasági nemzetről, nyelvről és egyházról szóló elképzelések „arra kötelezik” a nyilatkozat megfogalmazóit, hogy „a társadalmi és politikai életben történő aktív részvétellel óvjuk meg a szerb állam területi integritását és egységét”.
A szöveg folytatásában a szerzők kiemelik, hogy Szerbia alkotmányából kiindulva ‒ amely leszögezi, hogy Szerbia a szerb nemzet, illetve minden itt élő nemzetiség országa, és hogy Szerbia területe egységes és nem felosztható ‒, öt pontot fogalmaztak meg a Vajdasággal kapcsolatban. Az első pont a szerb Vajdaság történelmi fejlődéséről szól.
A második a Vajdaság folyamatos, önálló állammá alakítására vonatkozó kísérletekre és az úgynevezett vajdasági nemzet elképzelésének erőltetésére vonatkozik, és kimondja, hogy minden történelmi megalapozottság, valamint szociális, gazdasági és nemzeti indoklás nélkül, mesterségesen hozták létre a vajdasági szeparatizmust, amelyet eufemisztikusan „autonómiának” neveznek.
A harmadik pontban a Vajdaság második világháborút követő alkotmányos helyzetéről esik szó, arról az időszakról, amikor autonóm tartományból a jogok bővítésével szinte szövetségi tagállammá vált, majd visszatért a hagyományos politikai-területi autonómia keretei közé.
A negyedik pont a 2012 és 2014 közötti időszakot tárgyalja, amikor megállították az elszakadási törekvéseket, és a Vajdaság visszatért alkotmányos keretei közé.
Az ötödik pont a Vajdaságot multikulturális, többnemzetiségű és többvallású közösségként írja le, amely az állampolgárok egyenjogúságára alapozva jött létre.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szerbek és magyarok viszonyában az utóbbi tíz évben bekövetkezett pozitív változás, amelynek köszönhetően a kapcsolat reneszánszát éli, a legjobb bizonyítéka annak, hogy a Vajdaság autonóm, államosodó modellje nemcsak nem járult hozzá a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éppen ennek elutasítása volt a tartományban élő nemzeti közösségek közötti megértés, a harmónia és az együttműködés feltétele.
A Vajdaság az európai értékek megtestesítője, mindazon állampolgárok közössége, akik a területén élnek, ugyanakkor a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának el nem szakítható része ‒ olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint más, feldaraboló, autonomista, sőt szeparatista és szerbellenes tartalmak népszerűsítése végletesen „szemérmetlen”, következésképpen a Vajdaságot megalapozó „nagy eszmék” teljes tagadását jelenti. „A Vajdaság nem csak Szerbia része, a Vajdaság maga Szerbia, a Vajdaság egy név, Szerbia pedig a vezetéknév, és ahogy nincs Szerbia Vajdaság nélkül, úgy a Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül” ‒ zárul a nyilatkozat.
A nyilatkozat elfogadására buzdította a mintegy 120 ezer résztvevőt a szerb elnök. A jelenlévők végül közfelkiáltással fogadták el a dokumentumot. Ezt követően a deklarációt elküldik a szerbiai képviselőháznak, hogy a törvényhozás is megvitassa és megszavazza.
