Egyre több országban kerül az államfői vagy kormányfői posztba nő, ezúttal Latin-Amerikában sikerült győzedelmeskednie egy nőnek.
A kábítószer-kereskedelemtől, korrupciótól és erőszaktól sújtott Hondurasban múlt héten tartottak választásokat, amelynek Xiomara Castro lett a győztese, ezzel pedig az ország történetének első női elnöke lett – írja az AFP hírügynökség.
Juan Orlando Hernández, az ország eddigi elnöke sokak szemében egy klasszikus korrupt latin-amerikai vezető volt, ezért őt is elsöpörte a változás iránti igény. Maga Castro is úgy gondolja, hogy szakítani kell az eddigi gyakorlattal, miszerint törvényekkel próbálják legitimálni a korrupciót.
„Hondurasnak most egy nő szívére van szüksége, egy olyan nő szívére, aki látja, hogy mire van szüksége az embereknek”
Castro egyébként nem tekinthető politikai outsidernek, ugyanis ő a felesége a Hondurast korábban 2006 és 2009 között irányító Manuel Zelayának, akit egy puccsal távolítottak el az ország éléről. Castrónak azonban komoly feladatai lesznek az országgal, amely több szempontból is szenved.
Honduras 10 milliós lakosságának ugyanis bő 60 százaléka él mélyszegénységben, 2018 óta pedig több ezren hagyták el az országot és lódultak meg az Egyesült Államok fele, így részeseivé váltak az amerikai-mexikói határon kialakult menekültválságnak.
Castro közölte, hogy elkötelezett az ország életszínvonalának javítása mellett, ugyanis szerinte „mindenkinek jár a méltóságteljes élet”. Éppen ezért biztosítani fogják minden gyermek számára az ingyenes, univerzális oktatást, valamint az egészségügyet is ingyenessé fogják tenni.
Honduras egyik legnagyobb problémája azonban így is a korrupció, maga Hernandez elnök is elismerte, hogy részben közvagyonból finanszírozta a választási kampányát. Éppen ezért az Amerikai Államok Szervezet (OAS) még egy korrupcióellenes missziót is küldött az országba, azonban ők 2020-ban távoztak egy vita miatt.
Castro azonban jelezte, hogy mindenképpen reaktiválni fog egy nemzetközi korrupcióellenes missziót és azt is kijelentette a francia hírügynökségnek, hogy egyenesen az ENSZ segítségét fogja ehhez kérni és már meg is keresett emiatt ENSZ-tisztviselőket.
Az újdonsült elnökasszony azt is jelezte, hogy kormányával küldeni fognak egy törvényjavaslat-csomagot a Kongresszusnak, amelyben „módosítják azokat a törvényeket, amelyek a diktatúrát tartották fent” – utalva ezzel Hernández kormányára.
Castro ezen felül közölte, hogy konkrét intézkedések közül mindenképpen hatályon kívül helyezi az úgynevezett „titkok törvényét”, amelynek titkosították az állam összes vásárlását, ez a törvény volt ugyanis szerinte az, ami mögé rejtve folyt a korrupció. Jelezte azt is, hogy növelni fogják a pénzmosás büntetési tételét a hondurasi BTK-ban.
Az Egyesült Államokkal való leendő kapcsolatról Castro elmondta, hogy az ország számára is kulcsfontosságú, hogy együtt tudjanak működni a migráció, az emberi jogok és a menekült gyermekek jogai kérdésében. Anthony Blinken már korábban jelezte, hogy együttműködne Castróval.
Castro természetesen kitért a kábítószer-kereskedelemre is, amely súlyos erőszakot és korrupciót eredményezett Hondurasban. A kartelleknek sikerült ráadásul jelentős politikai tőkét szerezniük, elég csak Hernández testvérére gondolni, akit kereskedelem miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek.
„Harcolni fogunk a drogkereskedelem ellen. Biztosítani fogjuk a határaink biztonságát a szárazföldön, levegőben és a tengeren is, hogy a drogkereskedők és a fegyverkereskedők ne tudják betenni a lábukat az országunkba”
mondta. Castro végül kitért arra férjére is, aki bár korábban jobboldali gondolatokkal került megválasztásra, hatalmas baloldali fordulatot vett, többek között Hugo Chavez venezuelai és Daniel Ortega nicaraguai elnökökkel is jó kapcsolatot ápolt, akiket többen kommunistának tartanak.
Manuel Zelaya végül egy civil-katonai puccs áldozata lett, végül el is menekült az országból, ahova 2011-ben tért vissza. Castro vele kapcsolatban annyit mondott: a férje gondolkodását fogja követni a szegénység felszámolásában egy „demokratikus szocialista” programmal.
Svédország történelmének elsői női miniszterelnöke, Magdalena Andersson kinevezése után pár órával le is mondott – írja a BBC.
A szociáldemokrata miniszterelnök lemondását azzal indokolta, hogy a parlament nem fogadta el a költségvetési javaslatát, ehelyett az ellenzéki költségvetési javaslat ment át a házon. Ezzel együtt a koalíciós partner is kilépett az együttműködésből.
Andersson azt mondta, hogy a koalíciós partner kilépése esetén a miniszterelnöknek illik lemondania, és ő maga sem szeretne egy olyan kormány élén állni, amelynek a legitimitása megkérdőjelezhető. Ennek ellenére a több szempontból is történelmet író Andersson szeretne újra miniszterelnökké válni egy egypárti kormányban.
A svéd parlamentben, a Riksdagban a 349 képviselőből 174 ellene szavazott, 57 tartózkodó szavazat mellett mindössze 117-en szavaztak mellette – de a kisebbségi kormányzást jól ismerő svéd parlamentáris rendszer szerint már akkor is miniszterelnökké válhat valaki, ha a többség nem szavaz ellene.
Andersson így ma délelőtt 11 óra körül az ország első női miniszterelnöke lett, és kinevezését nagy ováció fogadta az egyes képviselői körökből. Este fél hétkor már lemondásáról tájékoztatta a házelnököt.
Máig egyébként Svédország volt az egyetlen észak-európai ország, amelynek sosem volt női miniszterelnöke. Ma este már a svédek is elmondhatják magukról, hogy nekik is volt már női kormányfőjük.
74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
One more important step forward. ⁰ Today, #NATO Allies signed the Accession Protocols for ?? and ??. We want to extend a sincere thank you to all Allies.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Kais Saied tunéziai elnök Niall Buden Romdhan-t nevezte ki miniszterelnöknek. Ő lett az első nő az ország és az arab világ történetében, akit kormányfőnek neveztek ki, közölte az NV a Mosaique FM-re hivatkozva.
Niall Bowden Romdhan az elkövetkezendő napokban nevezi meg a kormány összetételét. Kais Saied kijelentette, fontos, hogy a jövőbeli új kormány küzdjön a korrupció elleni.
Niall Bowden Romdhan 2011-től a tunéziai Felsőoktatási és Kutatási Minisztériumban dolgozott. A közelmúltban számos program végrehajtását felelt, többek között a Világbankkal való együttműködésért.
Júliusban Kais Saied elnök feloszlatta a parlamentet, eltörölte a képviselők mentelmi jogát, és menesztette Hisham Mashishe miniszterelnököt. Az elnök így reagált a számos városban megtartott tiltakozásokra, amelyek résztvevői politikai rendszerváltást, valamint a járvány és a társadalmi-gazdasági helyzet romlásáért felelős személyek felelősségre vonását követelték.
