Izlandon a dezinformációs kampány növekedése tapasztalható az EU-val való tárgyalásokról szóló népszavazás előtt, jelentette ki Thorgerdur Katrin Gunnarsdottir külügyminiszter, figyelmeztetve arra, hogy a szavazás előtt nagy mennyiségű hamis információ terjed. A politikus ezt a The Guardiannek nyilatkozta.
Gunnarsdottir azzal vádol egyes személyeket és csoportokat az országon belül és annak határain kívül, hogy félelmet keltenek. Kijelentette, Izlandra nyomást gyakorolnak dezinformációval és a „Nigel Farage és a Reform UK párt” – brit jobboldali populistáktól kölcsönzött retorikával bombázzák.
A miniszterasszony szerint fennáll a veszélye annak, hogy a népszavazás célponttá vált Oroszország és „olyan szereplők számára, akik negatívan akarják befolyásolni a mi társadalmi vitánkat”. Arra figyelmeztetett, hogy a külföldi beavatkozás és a dezinformáció terjesztése végső soron befolyásolhatja az eredményt.
„Attól tartok, hogy egy Brexit-szerű helyzetbe kerülünk. Véleményem szerint ez egy elég veszélyes út lenne, mert… a brexit hívei mindenféle hazugságot terjesztenek” – mondta a lapnak.
A politikus példaként hozta fel a Brexit-kampány által használt vitatott adatokat arról, hogy mennyi pénzt utal London az EU költségvetésébe. Azt mondta, hogy a Brexitnek „példának kell lennie arra, hogyan ne kampányoljunk”, ahelyett, hogy utánoznánk.
Gunnarsdottir arra szólította fel az izlandi szavazókat, hogy „hozzák meg saját döntéseiket”, és legyenek óvatosak az információk forrásaival.
A hétfő reggel közzétett hivatalos eredmények szerint leváltották Aleksander Miszalskit, a fő lengyel kormánykoalíciós párt jelöltjeként 2024-ben megválasztott krakkói polgármestert a helyi népszavazáson.
A vasárnapi népszavazáson Miszalski távozását a szavazók többsége – 171 581 lakos – támogatta, 3631 lakos pedig ellenezte.
A voksoláson az erre jogosult krakkói lakosok 29,99 százaléka vett részt, érvényességéhez pedig 26,98 százalékos részvétel (a 2024-es polgármester-választáson voksolók legalább háromötöde) volt szükséges.
Miszalskival együtt négy polgármester-helyettes is távozik.
A népszavazáson a Polgári Koalíció (KO) többségű városi közgyűlés leváltásáról is szavaztak, itt azonban a részvétel nem érte el a szükséges küszöböt.
A népszavazási eredmény alapján Donald Tusk kormányfőnek egy héten belül meg kell bíznia Krakkó ideiglenes városvezetőjét, aki a 90 napon belül megtartandó időközi választásig teljesíti majd feladatait.
Aleksander Miszalski, a fő kormánykoalíciós erő, a KO politikusa 2024 májusa óta irányította a dél-lengyelországi vajdasági várost. Lengyelországban ötéves a helyhatósági hivatali ciklus.
Krakkói aktivisták idén januárban indítottak el aláírásgyűjtést a népszavazási kezdeményezéshez, amelyet márciusig közel 134 ezer helyi lakos támogatott.
A lakosok a többi között a választási ígéretek be nem tartását, a város eladósodását vetették Miszalski szemére, valamint azt is, hogy Krakkóban rosszul állították be az év elején érvénybe lépett alacsony kibocsátású autós övezet szabályait.
Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke az X-en megírta: a krakkóiak a népszavazáson „piros lapot mutattak” Donald Tusk kormányának.
„Számunkra ez csak a kezdet” – utalt Kaczynski a jövő évi lengyel parlamenti választásokra.
Przemyslaw Czarnek, a PiS-nek a 2027-es választásokra szóló kormányfőjelöltje az X-en úgy fogalmazott: a krakkóiak menesztették „a pénzért és a haverokért gyakorolt hatalmat (…), most pedig Tusk következik”.
„Ma Miszalski, jövőre Tusk!” – áll Slawomir Mentzen, a szintén ellenzéki Konföderáció egyik vezetőjének bejegyzésében.
Wladyslaw Teofil Bartoszewski külügyminiszter-helyettes, a kormánykoalíciós Lengyel Parasztpárt politikusa a Polsat News kereskedelmi hírtelevízióban viszont úgy látta: a krakkói népszavazásnak csak a helyi önkormányzat szintjén van jelentősége, a krakkóiak „csupán egy polgármester rossz, átgondolatlan döntései ellen emeltek hangot”.
Nem kötelező erejű népszavazást tartanak októberben a nyugat-kanadai Albertában arról, hogy a lakosok támogatják-e, hogy a tartomány Kanada része maradjon – jelentette be csütörtökön Danielle Smith tartományi miniszterelnök.
Danielle Smith televíziós beszédében közölte: a referendum célja annak felmérése, hogy az albertaiak támogatják-e egy későbbi, jogilag kötelező erejű függetlenségi népszavazás alkotmányos előkészítésének megindítását.
A tartományi vezető szerint „ideje szavazni, megérteni az albertaiak akaratát ebben a kérdésben, majd továbblépni”. Hozzátette: a tartósan érzelmekkel terhelt vita fenntartása már nem szolgálja a közérdeket.
A szavazás ugyan nem vezetne közvetlenül elszakadáshoz, de komoly politikai kihívást jelenthet Mark Carney kanadai kormányfő számára.
Dominic Leblanc belkereskedelmi miniszter a szövetségi kormány nevében kijelentette: Ottawa továbbra is „egy erősebb Kanada építésére összpontosít Alberta teljes partnerségével és minden kanadai javára”.
Kanadában különösen érzékeny kérdés a nemzeti egység azóta, hogy az 1995-ös quebeci függetlenségi népszavazás rendkívül szoros eredménnyel bukott el. Ezt követően a szövetségi parlament olyan törvényt fogadott el, amely végső döntési jogot biztosít Ottawának a tartományi referendumok kérdésfeltevéséről és az elszakadási tárgyalások feltételeiről.
Izland augusztus 29-én népszavazást tart, hogy lefektesse az alapokat az Európai Unióhoz való esetleges csatlakozáshoz egy későbbi időpontban – jelentette a Bloomberg. A kiadvány megjegyezte, hogy a szigetország szorosabb kapcsolatokat épít Európával.
Az izlandiak döntenek majd arról, hogy folytatják-e az EU-tagsági tárgyalásokat –jelentette ki Thorgerdur Katrin Gunnarsdottir külügyminiszter.
Az észak-atlanti ország felgyorsítja az együttműködést európai partnereivel, miután a geopolitikai változások, köztük Donald Trump elnök vámtarifái, az Egyesült Államokat kevésbé megbízható partnerré tették.
„Izland érdeke a szavazás felgyorsítása” – mondta Gunnarsdottir. A jelenlegi, Európa-párti szociáldemokraták vezette kormány azt ígérte, legkésőbb 2027-ig megtartja a népszavazást. Az elmúlt néhány év közvélemény-kutatásai többsége az ország EU-tagságának támogatottságát 40% körülinek mutatta, bár egyes felmérések a szavazók közel felét bizonyították.
Az izlandiak arról döntenek, hogy folytatják-e az EU-csatlakozási tárgyalásokat, amelyek 2009-ben kezdődtek a sziget bankrendszerének összeomlása után, de 2015-ben elnapolták. Ha a javaslatot jóváhagyják, és az EU-csatlakozási tárgyalások lezárulnak, az izlandiak másodszor arról szavaznak, hogy közvetlenül csatlakoznak-e a kereskedelmi blokkhoz.
Izlandnak már van hozzáférése az EU belső piacához, más nem EU-s országokkal, Norvégiával, Svájccal és Liechtensteinnel együtt. A tagság Izlandot számos olyan szabadkereskedelmi megállapodás részesévé tenné, amelyeket az EU a világ minden tájáról kötött, ami az ország számára előnyös lenne.
De vannak vitatott kérdések is, beleértve a sziget halászati vizeinek ellenőrzését – amely kulcsfontosságú iparág a kis országban, a turizmus és az alumíniumgyártás mellett.
Izland már augusztusban népszavazáson dönthet arról, hogy újraindítsa-e a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióhoz – tudta meg két, az ügyre rálátó forrástól a Politico.
Reykjavík eredetileg azt ígérte, hogy legkésőbb 2027-ig referendumot tartanak a csatlakozási tárgyalások újraindításáról, miután egy korábbi kormány 2013-ban befagyasztotta a folyamatot. A menetrend azonban felgyorsult a növekvő geopolitikai feszültségek miatt. Az unióhoz való közeledésben szerepet játszhat az is, hogy az Egyesült Államok vámokkal sújtotta a szigetországot, és hogy Donald Trump amerikai elnök január első heteiben másról sem beszélt, mint Grönland annektálásáról.
A lap forrásai szerint az izlandi parlament a következő hetekben jelenti be a szavazás időpontját, miután az elmúlt hetekben intenzív diplomáciai egyeztetések zajlottak: uniós politikusok látogattak Izlandra, izlandi vezetők pedig Brüsszelbe, hogy előkészítsék a döntést.
Ha a választók igennel szavaznak, Izland akár más tagjelölteket megelőzve is csatlakozhatna az EU-hoz – mondta az egyik forrás.
„A bővítésről szóló párbeszéd átalakulóban van” – mondta Marta Kos bővítési biztos, aki múlt hónapban Brüsszelben találkozott Izland külügyminiszterével, Þorgerður Katrín Gunnarsdóttirrel. „Egyre inkább a biztonságról, az összetartozásról és arról szól, hogyan őrizhetjük meg cselekvőképességünket egy befolyási övezetekre tagolódó világban. Ez minden európait érint.”
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén Brüsszelben találkozott Izland miniszterelnökével, Kristrún Frostadóttirrel, és úgy fogalmazott, hogy a két fél partnersége „stabilitást és kiszámíthatóságot jelent egy átalakuló világban”.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a békemegállapodásnak elfogadhatónak kell lennie az ukránok számára, és hozzátette, hogy néhány hónapon belül népszavazást tarthatnak – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő The Atlantic című amerikai magazinnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy az ország katonai-politikai vezetése nem ellenzi az Oroszországgal kötendő békemegállapodásról szóló népszavazás kiírását. „Egy népszavazásnak óriási ereje lenne Ukrajna biztonságának garantálása szempontjából, mert biztos vagyok benne, hogy az egész világ elismerné a népszavazást, ha megfelelően lebonyolítanák” – tette hozzá.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ha valódi kompromisszum születik az agresszor országgal, akkor akár néhány hónapon belül országos népszavazásra is sor kerülhet. Megjegyezte azt a lehetőséget is, hogy a népszavazást az elnökválasztással egy időben tartsák meg. Úgy vélte, hogy egy ilyen lépés növelhetné a részvételi arányt, és további legitimitást adhatna az eljárásnak.
Ukrajna jelenleg egy tervről tárgyal a béketárgyalások és az Oroszországgal folytatott háború lehetséges befejezésének kontextusában végrehajtandó összes intézkedés sorrendjéről, mindenekelőtt a választásokról és a népszavazásról – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán államfő elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök kormányzata egyszerre akarja aláírni az ukrajnai békével kapcsolatos összes dokumentumot. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának vagy parlamenti szavazással, vagy országos népszavazáson kell jóváhagynia a békejavaslatot.
„Most egy tervről beszélünk, amely az összes intézkedésünk sorrendjét tartalmazza, beleértve a dokumentumok aláírását is. Úgy gondolom, hogy a következő találkozónk után (erre február 16-án vagy 17-én kerülhet sor – a szerk.) meg kell egyezni” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Az Elnöki Hivatal reagált a The Financial Times című brit lap cikkére, miszerint Ukrajna február 24-én bejelenti a választások és a népszavazás megtartását, a hivatal megjegyezte, hogy a biztonsági helyzet továbbra is kulcsfontosságú feltétel – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatalban lévő forrására hivatkozva.
Mint a hírportál informátora a The Financial Times cikkére reagálva elmondta: „Amíg nincs biztonság, addig nem lesznek bejelentések (a választásokról – a szerk.).”
A The Financial Times ukrán és nyugati tisztviselőkre, valamint a helyzetet ismerő személyekre hivatkozva azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök februárban választásokat és népszavazást jelenthet be a békemegállapodásról. Azt mondta, hogy Kijev az Egyesült Államok nyomására kezdte meg az elnökválasztás és az Oroszországgal kötendő békemegállapodásról szóló népszavazás tervezését.
A brit újság forrásai szerint Zelenszkij február 24-én, Oroszország teljes körű inváziójának negyedik évfordulóján szándékozik bejelenteni ezt. A cikk azt állította, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya követelte, hogy Ukrajna május 15-ig tartsa meg mindkét szavazást, azzal fenyegetve, hogy ellenkező esetben megfosztja Ukrajnát a biztonsági garanciáitól.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Elnöki Hivatal reagált a The Financial Times című brit lap cikkére, miszerint Ukrajna február 24-én bejelenti a választások és a népszavazás megtartását, a hivatal megjegyezte, hogy a biztonsági helyzet továbbra is kulcsfontosságú feltétel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1770811200 [modified] => 1770808084 ) [title] => Az Elnöki Hivatal cáfolta, hogy február 24-én bejelentik a választásokat és a népszavazást [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=177629&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 177629 [uk] => 177646 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 177630 [image] => Array ( [id] => 177630 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9.jpg [original_lng] => 35514 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/zelenszkij-9.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1770808406:3 [_thumbnail_id] => 177630 [_edit_last] => 12 [views_count] => 761 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 737897730000 [_oembed_7277e509e95869ba54ea5cc48e489c7e] =>
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter úgy véli, hogy az ukránok készek területi engedményeket tenni Donbaszban, ha népszavazást tartanak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kijelentette, hogy ha azt mondanák az embereknek: „Ezt fel kell adnunk, de ez mind véget ér, és ezt kapjuk cserébe: erős hadsereget, milliárdokat az újjáépítésre és EU- tagságot „, akkor lázító gondolatot fogalmazna meg. Kuleba úgy véli, hogy ez egy olyan történet, amelyet a társadalom kész lesz elfogadni.
Kuleba örömmel távozott miniszteri posztjáról 2024 őszén, mivel mostantól lehetősége lesz Ukrajnában utazni és emberekkel beszélni.
A népszavazáson, amelyet a tervek szerint az elnökválasztással egybekötnek, csak egyetlen kérdés lesz, hogy valaki támogatja-e bizonyos feltételek mellett az orosz rezsimmel kötendő békemegállapodást – jelentette ki szombaton Ruszlan Stefancsuk a Legfelsőbb Tanács elnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a házelnök elmondta, hogy az ukrán alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseket nem lehet népszavazásra bocsátani. „Ukrajna alkotmányával kapcsolatos kérdések nem képezhetik semmilyen népszavazás tárgyát – sem országos, sem más népszavazásét… A népszavazás tárgya csak egyetlen, világosan megfogalmazott kérdés lehet – egy konkrét megállapodás támogatása vagy nem támogatása, amelyet megfontolásra terjesztenek be” – jegyezte meg.
A választások és a népszavazás kiírásáról szóló törvénytervezetet akár már február végéig benyújthatják. De magukat a választásokat, akárcsak a népszavazást, legkésőbb a tűzszünet után 90 nappal tervezik megtartani – és a tervek szerint össze is vonják őket.
