A spanyol kormány bejelentése szerint megszüntették a Tel-Avivban lévő nagyköveti pozíciót, a diplomáciai képviseletet ezentúl ügyvivő fogja ellátni Izraelben. 2024. májusa óta Izrael spanyolországi nagykövetségét is egy ügyvivő irányítja, miután visszahívták nagykövetüket.
Spanyolország véglegesen visszavonta izraeli nagykövetének megbízását, tekintettel a két ország kapcsolatában bekövetkező patthelyzet súlyosbodására – írta meg a The times of Israel.
A portál a spanyol külügyminisztérium közlésére hivatkozva azt írta: a tel-avivi nagykövetséget ezentúl csak egy ügyvivő vezeti.
A tudósítás szerint a két ország közötti viszony Spanyolországnak az izraeli politikával való szembenállása miatt romlott meg, ezt pedig az Irán elleni amerikai és izraeli támadások csak tovább súlyosbítottak.
A portál a cikkében azt is felidézte, hogy Ana Maria Salomon Perez izraeli nagykövetet tavaly szeptemberben hívták vissza Spanyolországba, azt követően, hogy diplomáciai vita alakult ki azon spanyol intézkedések miatt, amelyek értelmében kitiltották a fegyvereket és repülőgépeket Izraelbe szállító hajókat a spanyol kikötőkből, illetve a légtérből a Hamász elleni gázai háború miatt.
A The Times of Israel emlékeztetett, hogy Izrael spanyolországi nagykövetségét is egy ügyvivő irányítja, miután Izrael 2024 májusában visszahívta nagykövetét, Rodica Radian-Gordont, az elleni tiltakozásul, hogy Spanyolország elismerte a palesztin államot.
A Jeruzsálem és Madrid közötti kapcsolatok a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadását követő két évben folyamatosan romlottak, mivel a spanyol kormány egyre növekvő haragot és frusztrációt mutatott Izrael iránt, annak gázai háborúja miatt – írta a portál cikkben.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter korábban több ízben vádolta meg Spanyolországot Izrael-ellenességgel, sőt olyan kijelentést is tett, hogy Spanyolország a zsarnokok oldalára állt.
Az oroszok péntekre virradóra hatalmas támadást indítottak Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, az emberek energiától való megfosztása az őszi hőmérséklet csökkenése idején egyenértékű a népirtással – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en (Twitter).
A jelentés szerint Szibiha közölte: „Orosz terroristák több száz drónnal és rakétával támadták a kritikus polgári infrastruktúrát, beleértve az energetikai infrastruktúrát is Ukrajna-szerte. Felszólítom az összes partnert, hogy határozottan reagáljanak.” Szerinte Vlagyimir Putyin orosz diktátor a támadást a 2022. október 10-i, az ukrán energetikai infrastruktúrát ért első nagyszabású támadás évfordulóján hajtotta végre.
„Ez egy szándékos demonstrációja annak, hogy három éve nem változtatott agresszív fellépésein, terrorista módszerein és ultimátumain, és továbbra is elutasít minden érdemi diplomáciai és béketeremtő erőfeszítést” – tette hozzá a külügyminiszter. Azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország rosszabb, mint a Hamász. Még a Hamász is beleegyezett a tűzszünetbe és a béketeremtésbe. Épp ellenkezőleg, Moszkva folytatja az általa elkezdett értelmetlen háborút – egy olyan háborút, amelyet nem tud és nem is fog megnyerni.
Az energia megvonása az emberektől a csökkenő őszi hőmérsékletek közepette a népirtásról szóló egyezmény II. cikkének (c) pontja értelmében népirtással egyenértékű: elviselhetetlen életkörülmények megteremtése egy nemzeti csoport elpusztításának szándékával
– hangsúlyozta Sibiha.
A külügyminiszter szerint a Moszkvára nehezedő nyomás az egyetlen működőképes recept, de annak erősnek és konszolidáltnak kell lennie. A szigorú szankciók gazdasági nyomásáról, Ukrajna fokozott támogatásának katonai nyomásáról és a teljes elszigetelődés politikai nyomásáról beszélünk. „Putyinnak éreznie kell, hogy a háború folytatásának ára meghaladja leállításának az árát. Éreznie kell, hogy a háború folytatása veszélyezteti a rezsimjét” – mutatott rá Andrij Szibiha.
A török elnök Netanjahut Adolf Hitlerhez hasonlította. Erdogan szerint a világnak össze kell fognia, hogy megállítsák a palesztinok ellen Izrael által végrehajtott népirtást.
Izrael előbb-utóbb megfizeti majd az árát annak a népirtásnak, amelyet egy éve indított el a palesztinok ellen – üzente Recep Tayyip Erdogan török államfő az X-en.
Erdogan azt emelte ki, hogy az izraeliek egy éve a világ szeme láttára „élő, egyenes adásban követnek el merényletet az egész emberiség ellen”.
Pontosan 365 napja 50 ezer testvérünket mészárolták le, többségében nőket és gyerekeket. Az emberiség összefogott Hitler ellen, és most is hasonlóan fogunk cselekedni Netanjahut és az ő gyilkosai esetében – írta a török elnök, megismételve, hogy Izrael számtalan emberiség elleni és háborús bűnért felelős.
A tavaly október 7-én Izrael déli térségében végrehajtott terrortámadásban 1200 ember halt meg, háromezren pedig megsérültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett a Gázai övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.
A konfliktusnak eddig több mint 41 ezer halálos áldozata van a Gázai övezetben.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
"I am sending Israel everything it needs to finish the job, not a single Hamas member will be safe if you don’t do as I say... RELEASE THE HOSTAGES NOW, OR THERE WILL BE HELL TO PAY LATER!" –President Donald J. Trump pic.twitter.com/l5k5GU8nEy
A moldovai parlament legutóbbi ülésén elítélte az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és népirtásnak minősítette Moszkva gyermekekkel szembeni bánásmódját az elfoglalt területeken. A Moszkva-barát ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt a szavazáson.
A határozatot, amellyel együtt azt is felajánlotta a moldovai parlament, hogy tovább bővítik a konfliktus elől menekülő ukránoknak nyújtott segítséget, a 101 fős testület 60 tagja támogatta. Maia Sandu moldovai elnök szintén elítélte a már több mint két éve tartó orosz agressziót.
Doina Gherman, a parlament alelnöke dokumentálta az ukrajnai háborúban életüket vesztett vagy eltűnt gyermekek számát, azzal a húszezer gyermekkel együtt, akiket az ukrán kormány adatai szerint Oroszországba vittek.
Az elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a gyermekek az agresszió legvédtelenebb áldozatai, gyermekek százai vesztették életüket és ezrei sebesültek meg, az ukrajnai gyermekek több mint kétharmada volt kénytelen elhagyni otthonát, közülük mintegy kétmillióan külföldön kényszerültek menedéket keresni édesanyjukkal együtt.
Reghina Apostolova ellenzéki képviselő kettős mércével vádolta Sandu Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS), mondván az országgyűlésnek az egykori Jugoszláviában élő gyerekek szenvedéseit is el kellett volna ítélnie. Oleg Reidman, a parlament kommunista blokkjának (BECS) helyettes vezetője pedig óvatosságra intett a népirtás fogalmának használatával kapcsolatban, mivel mint mondta: az egy jogi fogalom, amelynek bizonyos kritériumai vannak.
„Ők a szomszédaink. Ukrajnai gyerekek ezrei, menekült gyerekek élnek itt” – hangsúlyozta Radu Marian, a PAS képviselője az ellenzék kifogásait visszautasítva.
Oroszország nem ismeri el a vádakat, hogy ukrán gyerekeket raboltak el és deportáltak. Moszkva megfogalmazása szerint csak biztonságos helyre szállították őket, hogy távol legyenek a háborús zónától.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
A spanyol parlamenti kongresszus külügyi bizottsága május 14-i ülésén elsöprő többséggel támogatta az 1932–1933-as Holodomort az ukrán nép elleni népirtásként elismerő határozatot, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A határozat elfogadásáról szóló szavazás során a parlamenti bizottság 29 tagja szólalt fel, négyen nemmel szavaztak, egy pedig tartózkodott.
Az állásfoglalás, amelyet a szélsőjobboldali Vox párt képviselője, Carlos Flores professzor terjesztett be, a sztálinista rezsim 1930-as évekre tervezett éhínségét írja le az akkori szovjet Ukrajnában.
Felsorolja azon országok parlamentjeit is, amelyek már döntöttek arról, hogy a Holodomort az ukrán nép népirtásaként ismerik el.
Egyben felszólítja a spanyol kormányt, hogy ismerje el az 1932–1933-as ukrajnai Holodomort népirtásnak, nyilvánosan méltassa ezen események áldozatainak emlékét, és „továbbra is határozottan támogassa az EU-n belül Ukrajna gazdasági, humanitárius és katonai támogatását, hogy az megvédje demokráciáját és területi integritását a tekintélyelvű orosz rezsimtől”.
A Holodomor a sztálini elnyomó rezsim által mesterségesen előidézett éhínség 1932–1933-ban a kollektivizálás, azaz a magánvagyon erőszakos elkobzása és a kolhozok megszervezése. Az események következtében különféle becslések szerint négy-hat millió ukrán halt meg élelmiszerhiányban, főleg vidéki területeken.
[type] => post [excerpt] => A spanyol parlamenti kongresszus külügyi bizottsága május 14-i ülésén elsöprő többséggel támogatta az 1932–1933-as Holodomort az ukrán nép elleni népirtásként elismerő határozatot, számolt be a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1715849760 [modified] => 1715842735 ) [title] => A spanyol parlament bizottsága népirtásnak ismerte el a Holodomort [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113140&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 113140 [uk] => 113038 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 113039 [image] => Array ( [id] => 113039 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7.jpeg [original_lng] => 54213 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/64c16eadeb7b7.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1715831936:12 [_thumbnail_id] => 113039 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2827 [_oembed_9cc35c517151ace009e597984c38e9c8] =>
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Népirtáshoz hasonlította Izrael gázai hadműveleteit kedden az ENSZ megszállt palesztin területekkel foglalkozó különmegbízottja, egyúttal szankciókat és fegyverembargót sürgetett a zsidó állammal szemben. Izrael azonnal visszautasította a vádakat.
„A Gázai övezet elleni izraeli támadás jellege és nagysága és a pusztítás, melyet okozott, arról árulkodik, hogy a palesztinokat mint csoportot akarják megsemmisíteni” – jelentette ki Francesca Albanese az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, ahol a gázai fegyveres konfliktusról szóló, Egy népirtás anatómiája címet viselő jelentését mutatta be.
Albanese azt vetette Izrael szemére, hogy gyakorlatilag „egy teljes népcsoportot” bélyegzett terroristának vagy a terrorizmus támogatójának, „ezáltal pedig mindenkit és mindent célponttá vagy járulékos áldozattá minősített”.
Izrael, mely nem képviseltette magát a tanács ülésén, elutasította a jelentéstevő állításait.
Az ország genfi diplomáciai missziója leszögezte, hogy a háborút a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet ellen vívják, nem pedig civilek ellen.
„Az igazság keresése helyett a különleges jelentéstevő gyenge lábakon álló érveket próbál beleilleszteni a saját eltorzított, kifordított valóságába” – áll a kirendeltség közleményében, Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete pedig azzal vádolta a jelentéstevőt, hogy „megkérdőjelezi Izrael jogát a létezésre”.
Az izraeli hatóságok már február közepén kitiltották a jelentéstevőt az ország területéről, antiszemitának minősítve Albanese néhány megszólalását.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A brazil elnök azzal vádolta Izraelt vasárnap, hogy népirtást követ el Gázában, és a holokauszthoz hasonlította azt, ahogy a palesztinokkal bánik Izrael a háborúban.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter az X-en közölte, bekéretik a brazil nagykövetet, hogy tiltakozzanak nála Luiz Inácio Lula da Silva kijelentései miatt. „Senki sem vitathatja el Izrael jogát az önvédelemhez” – hangoztatta Kac.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szégyenletesnek és súlyosnak nevezte a brazil elnök kijelentéseit. „Ez a holokauszt bagatellizálása, és a zsidó nép és Izrael önvédelmi joga elleni támadás kísérlete. A vörös vonal átlépését jelenti, ha valaki párhuzamot von Izrael és a nácik, Hitler között” – szögezte le.
„Ami a Gázai övezetben zajlik az nem háború, hanem népirtás” – jelentette ki Lula da Silva Addisz-Abebában, ahol az Afrikai Unió csúcstalálkozóján vesz részt.
„Ez nem katonák katonákkal vívott háborúja. Ez egy rendkívül jól felszerelt hadsereg harca nőkkel és gyermekekkel” – hangoztatta a brazil államfő.
„Ami a Gázai övezetben zajlik a palesztin néppel, ahhoz nincs fogható a történelemben. Valójában mégis, ilyesmi történt, amikor Hitler elhatározta a zsidók legyilkolását” – tette hozzá Lula da Silva, akinek hazája jelenleg a G20 országcsoport soros elnökségét tölti be.
A 78 éves brazil elnök ugyanakkor terrorcselekményként ítélte el a radikális iszlamista Hamász tavaly október 7-i összehangolt támadását Izrael déli része ellen, amiben mintegy 1200-an vesztették életüket. Lula da Silva azóta egyre több bírálatot fogalmazott meg Izrael Gázai övezetben indított hadműveletével kapcsolatban.
Egyebek között kifogásolta azt is, hogy nyugati országok felfüggesztették az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNWRA) támogatását, miután Izrael azzal vádolta az UNRWA-t, hogy egyes alkalmazottainak közük volt az október 7-i támadáshoz.
Mohamed Stajjénak, a Palesztin Hatóság miniszterelnökének, akivel szombaton találkozott a csúcs margóján, azt ígérte, hogy Brazília növelni fogja az UNRWA támogatását és sürgette a nemzetközi közösséget, hogy kövesse példáját.
Lula da Silva ismételten a kétállami megoldásért emelt szót egy nemzetközileg elismert és teljességgel szuverén palesztin állammal.
Lula da Silva vasárnap szót ejtett Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus haláláról is, amelyért nyugati vezetők a Kremlt hibáztatták. Mint mondta, jelen pillanatban a visszafogott magatartást a józan ész diktálja, s a vádaskodások előtt átfogó vizsgálatra van szükség a halál körülményeinek feltárására.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
Az ENSZ legfelsőbb bírósága közölte, hogy hatáskörrel rendelkezik az Ukrajna által Oroszország ellen indított per tárgyalására – írja a BBC.
Kijev néhány nappal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körűen megszállta Ukrajnát, a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult.
Bár az ügy középpontjában az 1948-as népirtási egyezmény áll, Kijev nem azzal vádolja Moszkvát, hogy népirtást követett el Ukrajnában, hanem azzal, hogy hamisan használja fel a népirtásról szóló egyezményt az Ukrajnában jelenleg is zajló, brutális megszállása igazolására.
Oroszország ugyanis azt állítja, hogy azért avatkozott be Ukrajnában, hogy megakadályozza a keleti Donbasz régióban az oroszok ellen elkövetett népirtást.
Ukrajna viszont amellett érvel, hogy nem állt fenn a népirtás veszélye az ország keleti részén, ahol 2014 óta harcol az oroszok által támogatott erőkkel. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyezmény értelmében az invázióra még az sem adna okot, ha valóban népirtás zajlana.
Moszkva azzal védekezett, hogy Ukrajna kerülőútként használja az ügyet, hogy ítéletet kapjon Oroszország katonai akciójának általános jogszerűségéről, és kérte az ügy elutasítását.
Az ügyben eddig 32 állam nyújtott be beadványt a hágai bíróságon, ami rekordnak számít. Huszonnégy európai ország mellett Ausztrália és Kanada hivatalos nyilatkozattal támogatta Kijevet.
Pénteken a bírák kimondták, hogy az ICJ-nek van hatásköre dönteni az Ukrajna által indított ügyben arról, hogy Kijev nem követett el népirtást.
A BBC cikke ugyanakkor hangsúlyozza, az ügyben a hágai bíróság arról ebben az ügyben nem fog dönteni, hogy Oroszország kelet-ukrajnai inváziója népritásnak minősül-e.
Az ENSZ 1948-as népirtási egyezménye a népirtást „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport mint olyan teljes vagy részleges elpusztítására irányuló szándékkal elkövetett bűncselekményként” határozta meg.
A Nemzetközi Bíróság ítéletei jogilag kötelező erejűek, de a bíróság maga nem hajthatja végre őket.
Izraelt népirtással vádolják a Nemzetközi Bíróságon a Gázai övezetben elkövetett atrocitásokért. Jeruzsálem tagadja a vádakat és a Hamászt okolja a konfliktusért – írta a Reuters.
A hágai Nemzetközi Bíróság hivatalosan is megvádolta Izraelt azzal, hogy a Gázai övezetben folytatott katonai hadjárata során népirtást követett el.
A vádat csütörtökön terjesztették elő egy Dél-Afrika által kezdeményezett ügy részeként, amely szerint Izrael cselekedetei megsértették az 1948-as népirtási egyezményt.
A szóban forgó konfliktus jelentős pusztítást eredményezett a Gázai övezeten belül: a több mint három hónapja tartó izraeli bombázások a jelentések szerint több mint 23 000 ember halálát okozták, és közel 2,3 millió palesztint kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. Az ENSZ humanitárius katasztrófaként jellemezte a helyzetet, amelyet súlyosbít az izraeli blokád, amely korlátozta az alapvető ellátáshoz, többek között az élelmiszerekhez, üzemanyagokhoz és gyógyszerekhez való hozzáférést.
Izrael álláspontja szerint a hadműveletek szükséges védekezést jelentenek a Hamász ellen. A Hamász fegyveresei október 7-én támadtak izraeli településekre, aminek következtében 1200-an haltak meg, és 240 túszt ejtettek. Izrael a Hamászt tartja felelősnek a civil áldozatokért, mivel taktikájuk szerint civil területeken belül tevékenykednek – ezt az állítást a Hamász harcosai cáfolják, a legtöbb, a régióból napvilágot látott felvétel azonban megerősíti.
Bár a hágában székelő Nemzetköz Bíróság által hozott döntés nem fog kötelező erővel hatni Izraelre, fontos precedenst teremthet más konfliktusok esetében.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszautasította a népirtásra vonatkozó dél-afrikai vádakat, és az izraeli hadsereg (IDF) morális igazát hangsúlyozta a kormány szokásos ülésének kezdetén vasárnap.
„Nem mi követtünk el népirtást, hanem a Hamász, amely mindannyiunkat megölne, ha tehetné. Ezzel szemben az IDF a lehető legmorálisabban cselekszik; mindent megtesz azért, hogy ne ártson a civileknek, miközben a Hamász mindent elkövet, hogy kárt okozzon nekik, és emberi pajzsként használja őket” – mondta a miniszterelnök, válaszul a Dél-Afrikai Köztársaságnak a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) benyújtott keresetére, amely szerint Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szélsőséges szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
„Azt kérdezem: hol volt Dél-Afrika, és a többiek, akik nekünk prédikálnak, amikor milliókat gyilkoltak meg és űztek el otthonukból Szíriában, Jemenben és más területeken? Folytatjuk védelmi háborúnkat, amelynek igazságossága és erkölcse páratlan” – tette hozzá Netanjahu.
Az egyik izraeli kommandós alakulat harcosai vasárnap a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz térségében folytatták a harcot – közölte az IDF szóvivője, s hozzátette, hogy a páncélosokkal, a hadászati erőkkel és a légierővel együttműködésben azon dolgoznak, hogy felkutassák és felszámolják a terroristákat, és a terroristainfrastruktúrákat.
Razziát tartottak Hán-Juniszban egy polgári épületben, ahonnan a katonákat lőtték, melyet elvileg oktatási célra, kulturális központnak és iskolának használnak, de a rajtaütés során rakétavetőket, a Hamász iratait és eszközeit találták meg benne, és egy környező házban is nagy mennyiségű fegyvert, köztük gránátot és lőszert találtak egy hálószobai szekrényben.
Az IDF szóvivője nyilvánosságra hozta két újabb, a Gázai övezetben vívott csatákban elesett izraeli tartalékos katona nevét. Egyikük 37, másikuk 23 éves volt.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a Gázai övezetben a háború kezdete óta 21 822 ember halt meg, és 56 451 sérültet számoltak össze. Az elmúlt 24 órában százötven ember halt és 286-an sebesültek meg.
Vasárnap reggel óta a légierő vadászgépei megtámadták Iibanoni déli részén a síita Hezbollah milícia katonai épületét Ramija faluban, az izraeli határ közelében. A síita szervezet Izrael területét lövi, kihasználja, és emberi védőpajzsként használja a falu civil lakosságát – emelte ki az izraeli katonai közlemény.
Vasárnap a Likud párt rotációs megállapodásainak részeként a kormány jóváhagyta Eli Cohen energiaügyi és infrastrukturális miniszteri kinevezését. A külügyminiszteri posztra Iszrael Kac, a korábbi energiaügyi és infrastrukturális tárcavezető lépett a helyére.
A kormány egyhangúlag elfogadta a döntést a helyhatósági választás február 27-re halasztásáról. A választásokat eredetileg október végén tartották volna, de akkor a háború kitörése miatt január végére, illetve most február végére halasztották.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
