Ukrajna és a NATO példátlan szintű együttműködést ért el, azonban a szoros interakció ellenére a tagság kérdését továbbra is politikai tényezők hátráltatják – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy Ukrajna és az Észak-atlanti Szövetség a kapcsolatok történetének legszorosabb interakciós szintjén áll. Ez vonatkozik mind a politikai párbeszédre, mind a gyakorlati katonai együttműködésre. A felek közötti kapcsolatok intenzívebbé váltak, és bizalomra épülnek.
Ugyanakkor Kijev továbbra is új interakciós formátumokat keres, hogy hatékonyabban közvetíthesse álláspontját a partnerek felé, és figyelembe vegye megközelítéseiket. Néhány ország már most is a NATO jövőbeli tagállamának tekinti Ukrajnát, és támogatja a folyamatos koordinációt.
A lap Oroszország befolyását nevezi a csatlakozási folyamatot hátráltató fő tényezőnek. „Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetetlensége a közeljövőben csupán politikai konstrukció. Semmi több, semmi kevesebb. Végtelenül erősíthető, de nagyon gyorsan lerombolható” – jegyezte meg a kiadvány.
A szerzők szerint ez az álláspont számos gyakori állításon alapul. Köztük van a NATO keleti terjeszkedéséről való lemondásra vonatkozó ígéretekről szóló tézis, ami nem igaz. Egy másik érv az Oroszországgal való közvetlen konfliktus kockázatára vonatkozik, ha Ukrajna csatlakozik a szövetséghez. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az Ukrajna elleni agresszió jóval a tagság valódi kilátásainak megjelenése előtt kezdődött.
„Még Henry Kissinger is, aki sokáig úgy vélte, hogy Ukrajnát nem szabad meghívni a NATO-ba, a teljes körű invázió kezdete után elismerte, hogy Ukrajna tagságára vonatkozóan már nincsenek korlátozások” – idézte az újság.
Azt az állítást is cáfolják, hogy Ukrajna NATO-csatlakozási vágya volt a háború oka. Az írás hangsúlyozza, hogy Oroszország valódi céljai az ukrán államiság lerombolásához kapcsolódnak. „Oroszország azért kezdte a háborút, mert el akarta – és ma is akarja – elpusztítani Ukrajnát, felszámolni az ukrán államiságot és eltörölni az ukrán identitást” – áll a cikkben.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna és a NATO példátlan szintű együttműködést ért el, azonban a szoros interakció ellenére a tagság kérdését továbbra is politikai tényezők hátráltatják. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1774783380 [modified] => 1774781164 ) [title] => Ukrajna együttműködése a NATO-val példátlan szintű, Kijevet mégsem vették fel a szövetségbe – The Telegraph [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182126&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182126 [uk] => 182155 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 148705 [image] => Array ( [id] => 148705 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [original_lng] => 27031 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1774804877:2 [_thumbnail_id] => 148705 [_edit_last] => 12 [views_count] => 778 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_2e000ab830c18bb374d8c780e2c3010a] =>
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
Clemence Goette, a francia parlament alelnöke bejelentette, hogy javaslatot nyújtott be az ország NATO-ból való kilépésére Donald Trump amerikai elnök intézkedései miatt, a politikus erről X közösségi oldalán írt.
„Franciaország részvételének kérdése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében, az Egyesült Államok vezette és alárendelt katonai szövetségben, minden eddiginél jobban felmerül. Indítványt nyújtok be a NATO-ból való kilépésről, kezdve az integrált parancsnokságból” – mondta Goette.
Washington politikájának példájaként említette Nicolás Maduro venezuelai vezető elrablását, Trump azon szándékát, hogy elfoglalja Grönlandot, amely Dánián belül autonómiát élvez, valamint a palesztin népirtás támogatását.
„Trump Egyesült Államoka a nemzetközi jog teljes megsértésével bombázza a népeket” – hangsúlyozta a francia parlament alelnöke.
[type] => post [excerpt] => Clemence Goette, a francia parlament alelnöke bejelentette, hogy javaslatot nyújtott be az ország NATO-ból való kilépésére Donald Trump amerikai elnök intézkedései miatt, a politikus erről X közösségi oldalán írt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1768066380 [modified] => 1768046747 ) [title] => Franciaországban az esetleges NATO-kilépést vitatják az USA politikája miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174757&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 174757 [uk] => 174695 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 174696 [image] => Array ( [id] => 174696 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [original_lng] => 205289 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41-300x171.png [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-41.png [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1768039595:5 [_thumbnail_id] => 174696 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1746 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 633028519002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 244 [1] => 21633 [2] => 23415 [3] => 1142193 ) [tags_name] => Array ( [0] => Franciaország [1] => kilépés [2] => NATO-tagság [3] => USA politika ) ) [2] => Array ( [id] => 172152 [content] =>
A kétoldalú biztonsági garanciák az Egyesült Államoktól a NATO 5. cikkelye alapján, valamint az európai partnerektől és más országoktól már kompromisszumot jelentenek Ukrajna számára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Ezek a biztonsági garanciák számunkra lehetőséget jelentenek arra, hogy ne induljon újabb orosz agresszió – fogalmazott.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy Ukrajna eredeti szándéka a NATO-csatlakozás volt, ami valódi biztonsági garanciákat jelentett volna. Ezt az irányvonalat azonban egyes amerikai és európai partnerek nem támogatták.
Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy európai békefenntartók állomásoztatása Ukrajnában lehetséges, de nem zárhatja ki az ország jövőbeli NATO-tagságát. Az államfő ezt egy interjúban mondta, amelyet január 2-án sugároztak a telemaraton adásában, írta a Jevropejszka Pravda.
Zelenszkij kijelentette, Ukrajna támogatja Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését, hogy a francia kontingenst Ukrajna területén állomásozzon. „De Franciaország önmagában nem elég. Nem szeretnénk, ha egy vagy két ország lenne, ha erről a kezdeményezésről van szó. Ennek mindenképpen lennie kell a NATO felé vezető úton. Ez nem jelenti azt, hogy az európai erők bevetése kizárná a jövőbeli NATO tagságot”, hangsúlyozta.
Zelenszkij véleménye szerint Franciaország mellett Nagy-Britannia is támogathatja a kontingens ötletét „és néhány más ország is, amelyekről megállapodtunk, hogy nem beszélünk nyilvánosan, mert aggódnak amiatt, hogy megjelenik az információ a médiában, félnek Oroszország befolyásától”.
Az államfő kitért arra is, hogy Macronnal és Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott találkozóján felvetődött az „európai békefenntartók” ötlete.
„Láttam, hogy Trump pozitívan fogadja ezt az ötletet. De felvetettem azt a kérdést is, hogy még nem hallottuk, mely konkrét országok tartoznak ezek közé az erők közé, és hogy az Egyesült Államok is szerepel-e köztük”, tette hozzá Zelenszkij.
Csatlakozna a NATO-hoz Ciprus – jelentette be nemrégiben Nikosz Hrisztodulidisz. A szigetország elnöke tisztában van azzal, hogy amerikai segítség nélkül erre aligha van esély. De vajon az Egyesült Államok felrúgná-e az Ankarával fenntartott barátságát Ciprusért? Ahhoz ugyanis, hogy bővüljön a védelmi szövetség, a már tag Törökország beleegyezésére is szükség van, mely ezt nem nézi jó szemmel.
Utoljára idén márciusban bővült a NATO Svédországgal, de már több ország is sorban áll azért, hogy tagja lehessen a védelmi szövetségnek, köztük Ukrajna, Georgia, Bosznia-Hercegovina, legutóbb pedig Ciprus jelentette be, hogy csatlakozna a szervezethez. „Ciprus pályázhat a NATO-tagságra, amint fegyveres erői megkapják a szükséges kiképzést és felszerelést az Egyesült Államok támogatásával ahhoz, hogy megfeleljenek a katonai szövetség normáinak” – fogalmazott nemrégiben Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök.
A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy októberben az államfőt Joe Biden amerikai elnök fogadta a Fehér Házban: a felek a stratégiai párbeszéden túl olyan kérdésekben is egyeztettek, mint az ukrajnai és izraeli háborúk, de szóba került Ciprus felosztásának 50. évfordulója is.
Török vétó – máris kudarcba fulladt a terv?
De vajon valóban van esély arra, hogy Ciprus belép a NATO-ba? A kérdés megválaszolásához ugorjunk vissza az időben, és nézzük meg, hogyan alakult a ciprusi kérdés rendezése. Az első kulcsfontosságú dátum 1974. július 20., amikor is Törökország az Attila-hadművelet során bevonult a sziget északi felére. Ciprus azóta, azaz már több mint 50 éve megosztott: északi felén a török ciprióták élnek a kizárólag Törökország által elismert Észak Ciprusi Török Köztársaság területén – amelyet 1975. február 13-án kiáltottak ki –, másik felén pedig a görög ciprióták élnek a Ciprusi Köztársaság területén.
A 2000-es évek elején még látni lehetett a jeleit annak, hogy megoldódhat a ciprusi kérdés. Az ENSZ az akkori főtitkáráról, Kofi Annanról elnevezett Annan-tervvel állt elő, amelynek lényege az volt, hogy a török és görög ciprióták részvételével egy konföderáció jött volna létre a sziget területén. A 2004. április 24-én megtartott népszavazás azonban meghiúsította a terveket: a török ciprióták 65 százaléka támogatta a javaslatot, a görögök 76 százaléka viszont elutasította azt. Az eredmények reprezentatívak voltak, a referendumon a görög ciprióták 89 százaléka vett részt, a törökök esetében hasonló, 87 százalékos volt a részvételi arány.
A 2010-es években a felek között ismét újrakezdődtek a tárgyalások. A 2014-es, az ENSZ közreműködésével lezajlott egyeztetések viszont nem vezettek eredményre, majd a 2017-es svájci tárgyalások is kudarcba fulladtak, és végül a 2023-as tárgyalások során sem történt előrelépés. Mára a szigeten gyakorlatilag patthelyzet alakult ki, amelynek megoldását tovább nehezíti, hogy a görög és a török ciprióták is egészen más forgatókönyvet képzelnek el: előbbiek föderációban látják a megoldást, utóbbiak viszont a kétállami megoldást támogatják.
A ciprusi kérdés tehát a világ egyik leghosszabb ideje megoldatlan konfliktusává vált, amelynek következtében Törökország aligha járulna hozzá ahhoz, hogy Ciprus is helyet kapjon a NATO-ban, noha a sziget déli felén rendszeresen előkerül a csatlakozás kérdése. Ahhoz ugyanis, hogy egy országot felvegyenek a védelmi szövetségbe, minden tagállam egyhangú beleegyezésére szükség van, Ankara viszont élhet a vétó jogával, mondván, amíg a ciprusi kérdés nem rendeződik, nem járul hozzá a felvételhez.
A török külpolitikában pedig egyáltalán nincs jele annak, hogy a közeljövőben változhat az álláspont Ciprussal kapcsolatban. Erre várhatóan akkor kerülhetne sor, ha egyrészt a sziget megosztásának kérdését megoldanák, és egyes vélemények szerint az Európai Unió és Törökország közötti kapcsolatok javulásához is szükség lenne.
Mindezek kapcsán figyelembe kell venni, hogy a NATO is igyekszik óvatosabb politikát folytatni a tagságra váró országok ügyében – a szövetség ugyanis mindent megtesz, hogy elkerülje a fegyveres konfliktusok kirobbanásának lehetőségét. Erre jó példa Georgia esete: a kaukázusi ország 1994 óta tagja a NATO Békepartnerség nevű programjának. 2008-ban a védelmi szövetség bukaresti csúcstalálkozóján a tagállamok abban is megállapodtak, hogy ha minden követelményt teljesít, Georgia csatlakozhat a szervezethez.
A háttérben azonban olyan biztonságpolitikai okok húzódnak, amelyek hátráltatják a folyamatot. Georgia területén ugyanis két szakadár régió is fekszik, nevezetesen Abházia és Dél-Oszétia, amelyek függetlenségét Oroszország elismerte, és katonai erővel is jelen van mindkét régióban. Ennek függvényében, noha a NATO támogatja Georgia területi integritását, az orosz katonai jelenlét miatt biztonsági kockázatokat hordoz magában a szervezethez való csatlakozása.
Amerikai támogatásra számít Ciprus
Ciprus esetében viszont a Törökországgal való ellentéten túl más okok miatt is várathat magára a NATO-csatlakozás. Azt ugyanis maga Nikosz Hrisztodulidisz elnök is elismerte, országa még korántsem áll készen arra, hogy a NATO tagja legyen – elsősorban modernizációra van szüksége. Nyilatkozata szerint ugyanakkor arra számít, hogy külföldi partnerei katonai támogatások és együttműködések révén hozzásegítik a tagsághoz.
Ezen a téren Ciprus egyik legfontosabb szövetségese az Egyesült Államok, amellyel az elmúlt években több katonai és biztonsági megállapodás is született. 2020-ban Washington részlegesen feloldotta a Ciprusra vonatkozó, 1987-es fegyverembargót, szintén négy éve amerikai program keretében ciprusi katonai tisztviselőket és szakembereket képeznek az Egyesült Államokban. 2022-ben pedig Cipruson megnyitották az amerikai támogatással létrejött CYCLOPS nevű kiképzőközpontot.
A megállapodások következtében a sziget déli felén jelentősen megnőtt az amerikai katonai jelenlét, amelyre válaszul Észak-Ciprus aggodalmának adott hangot, mondván az Egyesült Államok és Ciprus közötti stratégiai partnerség kockázatot jelent a régió stabilitására nézve. Felmerült ugyanakkor annak lehetősége is, hogy Cipruson katonai bázist létesítsen Washington, amelyet a török ciprióták erőteljesen elleneznek. Egyelőre csupán az Egyesült Királyságnak vannak katonai bázisai a szigeten, Akrotíri és Dekélia viszont brit tengerentúli területeknek számítanak, amelyek III. Károly királyhoz tartoznak. Noha a brit katonai jelenlét nem játszik szerepet a nyugati katonai műveletekben, támogathatják a NATO és az Egyesült Államok célkitűzéseit.
Ciprus tehát meglehetősen messze van még attól, hogy a NATO tagjává váljon.
A szigetország nemcsak hogy katonailag nem áll készen a védelmi szövetségbe való belépésre, de Törökország aligha fog zöld utat adni a csatlakozásnak. Ankara ugyanis előtérbe helyezi a ciprusi kérdés megoldását, amelyre egy 50 éve befagyott konfliktusként tekint. Arra viszont koránt sincs válasz, hogy a sziget megosztottsága mikor érhet véget.
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
Ukrajna a budapesti memorandum keserű tapasztalatai után elutasít minden alternatívát a NATO-csatlakozásra – közölte kedden a Külügyminisztérium, számolt be az rbc.ua hírportál.
A közleményt a külügyi tárca a budapesti memorandum aláírásának 30. évfordulója alkalmából tette közzé, két nappal a dokumentum aláírásának december 5-i évfordulója előtt. A budapesti memorandumnak a biztonság, a szuverenitás és a területi integritás garanciáit kellett volna nyújtania Ukrajnának, cserébe azért, hogy feladja a világ harmadik legerősebb nukleáris arzenálját. A memorandumnak jelentős lépésnek kellett volna lennie a globális nukleáris leszerelés megerősítésében, és példaként kellett volna szolgálnia más államok számára az atomfegyverek feladására.
Oroszország azonban, mint Ukrajna biztonságának egyik garantálója, figyelmen kívül hagyta a dokumentumot és általában a nemzetközi jogot. „A budapesti memorandum Oroszország általi megsértése veszélyes precedenst teremtett, amely aláássa a nukleáris leszerelés gondolatába vetett bizalmat. Ehelyett az indo-csendes-óceáni térségtől és a Közel-Kelettől az euroatlanti térségig különböző országok aktív próbálkozásait látjuk a meglévő nukleáris arzenál létrehozására vagy bővítésére” – áll a közleményben.
A Külügyminisztérium kiemelte, hogy a budapesti memorandum a rövidlátás emlékművévé vált a stratégiai biztonsági döntések meghozatalában. A tárca úgy véli, hogy példát kell mutatni a NATO-tagországoknak, hogy a biztonsági architektúra Ukrajna érdekeinek rovására, nem pedig azok figyelembe vételére történő fejlesztése kudarcra van ítélve.
A tárca hangsúlyozta, hogy a történelmi hibát ki kell javítani, Ukrajnának pedig egyértelmű, jogilag kötelező biztonsági garanciákat kell kapnia. Ukrajna a budapesti memorandumot aláíró Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához, az ahhoz csatlakozó Franciaországhoz és Kínához, az atomsorompó-szerződés valamennyi tagállamához fordul azzal a felhívással, hogy támogassák a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést és a hatékony biztonsági garanciákat Ukrajnának. Ukrajna úgy véli, hogy a teljes NATO-tagság egy ilyen garancia.
„A budapesti memorandum keserű tapasztalataival a hátunk mögött nem elégedünk meg semmilyen alternatívával, helyettesítővel vagy pótlékkal Ukrajna teljes jogú NATO-tagsága helyett” – szögezte le a Külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a budapesti memorandum aláírásának 30. évfordulója jó alkalom arra, hogy hatékony lépést tegyenek Ukrajnának a washingtoni szerződéshez való csatlakozása felé.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Újabb európai uniós ország lenne a NATO tagja. Ciprus államfője erről már októberben egyeztetett Joe Biden jelenlegi amerikai elnökkel, Donald Trumphoz közel álló szenátorokkal, valamint a NATO főtitkárával. Az érintettek pozitívan fogadták a szándékot, azonban a szigetállamnak még sok a teendője, mire a katonai-védelmi szövetségbe beléphet.
Ciprus fontolgatja csatlakozását a NATO-hoz a Kathmerini című görög lap szerint. Október végén Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök és Joe Biden amerikai elnök találkozóján megvitatták azt a tervet, amelynek alapján fokozatosan közeledhetne a szigetország a világ legerősebb katonai szövetségéhez. Ciprus közeledését Washington már jóváhagyta, amit az új amerikai elnökhöz, Donald Trumphoz közeli szenátorok is támogattak – számolt be a 24.hu hétfőn.
Hrisztodulidesz október 30-án látogatott a Fehér Házba, ott mutatta be a tervét az amerikai elnöknek. A görög újság úgy tudja, hogy Washington örömmel fogadta a szándékot, a bemutatott dokumentumot pedig „részletesnek, jól átgondoltnak és hosszú távú tervezésnek” tartotta.
A Kathimerini amerikai tudósítója elmondta, hogy Ciprus kormánya Mark Rutte NATO-főtitkárnak is bemutatta a tervet Budapesten, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójakor.
Hrisztodulidesz állítólag prioritásként kezeli Ciprus és a NATO kapcsolatának formalizálását, aminek eléréséhez először a ciprusi görög-török problémára kell megoldást találni.
A NATO-ba ugyanis csak olyan országot vesznek be, amelynek nincs határvitája, és az egész területén erőszakmonopóliuma van. Ukrajna például ezért áll fényévekre a csatlakozástól.
A Cyprus Mail arról ír, hogy a Ciprusi elnöke arra kérte Washingtont, járuljon hozzá a szigetállam védelmi képességeinek és eszközeinek a NATO-szabványokhoz való modernizálásához. Ciprus egyúttal védelmi felszereléseket vásárolna az Egyesült Államoktól, és a hadserege tagjait amerikai akadémiára küldené továbbképzésre egy többéves megállapodás keretében.
Az Egyesült Államok kulcsfontosságú szereplő a 32 tagállamot tömörítő, kollektív védelmi szervezetben, mivel a költségek döntő hányadát és így a döntéseket is ő hozza. Legutóbb Finnország és Svédország csatlakozott a katonai szövetséghez az ukrajnai orosz agresszió 2022-es fokozódása után.
A NATO-tagországok többsége támogatja Ukrajna meghívását a szövetségbe, de több ország visszafogott álláspontot képvisel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij kifejtette: „Elmondhatom, hogy általánosságban látjuk. Látjuk ma a szövetség országai többségének konszenzusát és több ország visszafogott álláspontját (Ukrajna NATO-meghívása – a szerk.). Ezzel fogunk dolgozni.” Mint hozzátette, Franciaország támogatása és bizalma érezhető ebben a kérdésben, és Nagy-Britannia és Olaszország is támogatni fogja Ukrajnát.
„Németország reakcióját illetően a véleményünk szerint a mai helyzet leginkább az Egyesült Államokon múlik. Úgy gondoljuk, hogy megszilárdítják a NATO-ról alkotott nézeteiket, és ez hatással van például Magyarországra és Szlovákiára is” – hangsúlyozta az elnök. Szerinte Ukrajna a választások után az USA pozitívabb álláspontjával számol ebben a kérdésben. Ez pedig nem az elnökváltással magyarázható, hanem az USA-ban a választások óta történt fókuszváltással. Most minden éles washingtoni nyilatkozat nem helyénvaló, ott nem akarnak fölösleges kockázatot – emelte ki.
Az államfő azt is hangsúlyozta, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol Olaf Scholz német kancellárral, és hálás Németországnak a segítségért. De most Berlin szkeptikus Ukrajna NATO-csatlakozását illetően. „Úgy gondolom, hogy az értékelésük enyhébb, mint korábban volt. Ez tény. De ami a mostani meghívást illeti, amiről beszélek, félnek a NATO–Németország témától, ami Oroszország reakcióját érinti. Ezért úgy gondolom, hogy véleményük szerint egy nagyobb szakszervezetnek lesz hatása, ha minket támogat, az biztos „igen” az Egyesült Államok részéről” – adott hangot meggyőződésének Volodimir Zelenszkij.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
„Ez egy olyan háború, amelyet Oroszország a nemzetközi jog megsértésével robbantott ki. Ma azonban a Nyugat a háború folytatását támogatja, hogy ezzel térdre kényszerítse Oroszországot” – mondta Fico a TA3 hírtelevízió műsorában. Hangsúlyozta egyben, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása egy harmadik világháborúhoz vezethet.
Nem jó ötlet Ukrajnát felvenni a NATO-ba, mert az veszélyes volna az egész világ számára.
„Ukrajnának e helyett semlegesnek kellene maradnia, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna” – húzta alá Fico, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgynevezett Győzelmi tervének egyik sarkalatos pontjára utalt.
Bár a NATO csatlakozást nem, de Ukrajna Európai Unióba történő felvételét támogatja a pozsonyi vezetés. Szlovákia áramszállításokkal és aknaszedő rendszerekkel támogatja a kijevi vezetést, fegyverekkel azonban Fico hatalomra kerülése óta már nem. A szlovák hadiipar ugyanakkor kereskedelmi alapon továbbra is gyárt önjáró lövegeket és lőszereket az ukrán hadsereg számára.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Варто зауважити, що після зустрічі в Москві Фіцо та Путін не робили спільних заяв і не відповідали на запитання ЗМІ. Вони просто не можуть нічого публічно сказати про те, що обговорювали на зустрічі. Вони бояться реакції громадськості.
Москва надає значні знижки для Фіцо, але…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 23, 2024
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
