Pénteken a Pentagon tisztviselői bejelentették, hogy 5000 katonát vonnak ki Németországból, és átcsoportosítják őket az Egyesült Államokba és más külföldi pozíciókba, számolt be a New York Times, írta a Jevropejszka Pravda.
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy a csapatok kivonása a következő hat-tizenkét hónapon belül befejeződik.
„Ezt a döntést a minisztérium európai haderői elhelyezésének alapos elemzése után hozták meg, figyelembe véve a hadszíntér követelményeit és a helyszíni körülményeket” – mondta.
A Védelmi Minisztérium többször is fontolóra vette németországi katonai jelenlétének csökkentését, különösen Trump mindkét ciklusa alatt. Magas rangú védelmi tisztviselők azonban magánbeszélgetésekben világossá tették, hogy ezt a lépést Németország büntetésének szánják, mivel az ország az Egyesült Államok Irán elleni háborújával kapcsolatos legutóbbi megjegyzései feldühítették Trumpot.
A Védelmi Minisztérium emellett visszavonja a Biden-kormányzat alatt kidolgozott tervet, amely egy rakétákkal felszerelt tüzérségi egység Európába telepítését irányozta elő. A lépések az európai amerikai csapatok létszámát a 2022-es szintre állítanák vissza, mielőtt Oroszország megindította volna az ukrajnai háborút – közölték a névtelenséget kérő tisztviselők a tervezési folyamatról.
A döntés pénteki bejelentésekor egy magas rangú Pentagon-tisztviselő azt mondta, hogy Németország Irán elleni katonai erőfeszítésekhez való csatlakozásának elutasítása csalódást okozott az Egyesült Államoknak, és hogy az ország retorikája helytelen és nem hasznos.
A bejelentés és Németország kritikája a Pentagon-tisztviselők hangvételének megváltozását jelzi, akik nemrégiben dicsérték Németország erőfeszítéseit a katonai kiadások növelésére és Ukrajna támogatásának nagyobb mértékű vállalására.
Abban az esetben, ha a Pentagon 5000 katonát von ki Németországból, az ország továbbra is a második legnagyobb amerikai katonai jelenléttel fog rendelkezni a világon, több mint 30 000 katonával, Japán után a második legnagyobbal. A Védelmi Minisztérium tisztviselői szerint az Egyesült Államok számos közel-keleti, európai és afrikai művelet során a németországi bázisaira támaszkodik.
A Védelmi Minisztérium képviselői kijelentették, az Egyesült Államok németországi bázisaira támaszkodik számos művelet végrehajtásában a Közel-Keleten, Európában és Afrikában.
Az Iránnal vívott háború ezt egyértelműen bizonyította. Sok amerikai katonát, akiket az Irán által célba vett közel-keleti bázisokról evakuáltak, Németországba szállítottak. A háborúban megsebesült amerikai katonák közül sokat szintén Németországba szállítottak – a Ramstein légibázis közelében található Landstuhl Regionális Orvosi Központba – kezelésre.
Az Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságának és az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának központja szintén Németországban található.
A Védelmi Minisztérium tisztviselői kijelentették, a létszámcsökkentéseknek nincs közvetlen hatásuk Landstuhlra vagy más németországi egészségügyi intézményekre, ahol az amerikai katonák orvosi ellátásban részesülnek.
Mark Rutte a Bild című német lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajnának átfogó biztonsági garanciákra lesz szüksége annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin ne kíséreljen meg újabb támadást. A NATO-főtitkár szerint ugyanis egyértelművé kell tenni Oroszország számára, hogy egy újabb agresszió katasztrofális következményekkel járna.
Mark Rutte úgy fogalmazott, Ukrajnának önálló, jól felszerelt és felkészült védelmi erőkre van szüksége, amelyek képesek megvédeni az országot. Emellett egy nemzetközi koalíció is szerepet vállalna a biztonsági garanciák biztosításában, Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével, több európai ország részvételével.
„Több európai ország jelezte, hogy kész lenne csapatokat biztosítani, amennyiben erre igény mutatkozik. Jelenleg folyik annak pontos meghatározása, hogy milyen lenne ennek az úgynevezett tettre készek koalíciójának a felépítése: hogyan nézne ki egy bevetés, mi történne a szárazföldön, a tengeren, a levegőben. Semmi kétségem: amikor a helyzet komolyra fordul, a fiatalok készek lesznek fegyvert fogni” – mondta.
A NATO-főtitkár beszélt az Egyesült Államok szerepéről is, hangsúlyozva, hogy Washington kész részt venni a biztonsági garanciákban. Rutte szerint Donald Trump elkötelezett a háború befejezése mellett, és úgy véli, ő lehet az egyetlen, aki képes Putyint békére kényszeríteni. Egyúttal kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, nem lép ki a NATO-ból, és egy esetleges válsághelyzetben Európa továbbra is számíthat az amerikaiakra.
Mark Rutte szerint a háború elhúzódásáért elsősorban Vlagyimir Putyin politikája felelős, mivel az orosz elnök hajlandó rendkívül súlyos veszteségeket is vállalni – akár 1,1 millió halott vagy sebesült katonát – mindössze minimális területi nyereségért.
[type] => post
[excerpt] => Mark Rutte a Bild című német lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után Ukrajnának átfogó biztonsági garanciákra lesz szüksége annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin ne kíséreljen meg újabb táma...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766432940
[modified] => 1766420771
)
[title] => Rutte már az európai katonák ukrajnai bevetését tervezi
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=173032&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 173032
[uk] => 173081
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 173033
[image] => Array
(
[id] => 173033
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte.png
[original_lng] => 878381
[original_w] => 1312
[original_h] => 819
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte-300x187.png
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte-768x479.png
[width] => 768
[height] => 479
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte-1024x639.png
[width] => 1024
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte.png
[width] => 1312
[height] => 819
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte.png
[width] => 1312
[height] => 819
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/rutte.png
[width] => 1312
[height] => 819
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1766428266:8
[_thumbnail_id] => 173033
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1239
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 587126996001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 23292
[1] => 302372
[2] => 348732
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Mark Rutte
[1] => NATO katonák
[2] => nyugati katonák ukrajnába küldése
)
)
[2] => Array
(
[id] => 105379
[content] =>
Kanada nyitott arra, hogy korlátozott számú katonai személyzetet küldjön Ukrajnába, de a kanadai csapatok nem vesznek részt a harcokban, csak az ukrán katonák kiképzésében – jelentette ki pénteken Bill Blair kanadai védelmi miniszter a Toronto Star című kanadai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Blair megjegyezte, hogy a csapatok küldésének ötletét a hét elején tárgyalták Párizsban, ahol ő is jelen volt. Bár Kanada, mint sok más NATO-ország is, ellenezte Emmanuel Macron francia elnök ötletét – tette hozzá.
A kanadai védelmi miniszter bejelentette a kanadai hadsereg lehetséges nem harci küldetését Ukrajnában. Arról van szó, hogy korlátozott számú katonai állományt küldenek ukrán védők kiképzésére Ukrajna területén, feltéve, hogy egy ilyen műveletet a frontvonaltól távol hajtanak végre.
Kanada és Ukrajna között a múlt hétvégén aláírt biztonsági megállapodás előírja, hogy Kanada folytathat kiképzési tevékenységeket Ukrajnában, „ha a körülmények lehetővé teszik”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kanada nyitott arra, hogy korlátozott számú katonai személyzetet küldjön Ukrajnába, de a kanadai csapatok nem vesznek részt a harcokban, csak az ukrán katonák kiképzésében – jelentette ki pénteken Bill Blair.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709304600
[modified] => 1709295404
)
[title] => Kanada kész csapatokat küldeni Ukrajnába, de csak kiképzőkként
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105379&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105379
[uk] => 105395
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 105380
[image] => Array
(
[id] => 105380
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[original_lng] => 49222
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/1-be3639deccbaff60952c779405ef5977-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709288207:12
[_thumbnail_id] => 105380
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3164
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a632249f7fe38888c877d2da6cbfd998] =>
A NATO francia parancsnokság alatt létrehozott romániai harccsoportját 2025-ben dandárszintűre emelik – közölte csütörtökön román újságírókkal Loic Girard tábornok, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságának parancsnokhelyettese, az erdélyi Nagysinken (Cincu) állomásozó harccsoport parancsnoka.
A katonai vezető szerint mindez azt jelenti, hogy a Romániában állomásozó külföldi katonák létszáma a jelenlegi mintegy 1500-ról 4000-re emelkedik jövő év tavaszától kezdődően. A létszámot elsősorban francia katonákkal bővítik, de több belga és luxemburgi kontingens és további 37 Leclerc típusú harckocsi, illetve Caesar típusú önjáró löveg is érkezik Romániába.
Az elmúlt két évben 13 Leclerc harckocsival és több száz páncélos csapatszállítóval, illetve rakétavetővel szerelték fel a NATO romániai harccsoportját. Nagysinken a román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai katonák teljesítenek szolgálatot.
A Szabad Európa (RFE) román nyelvű portálja szerint több mint 5500 külföldi NATO-katona állomásozik Romániában, közülük legalább 2000 amerikai. Ha a romániai harccsoportot dandárrá alakítják, létszámuk elérheti a kilencezret.
Nagysink mellett a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu és az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légitámaszponton, az amerikai rakétaelhárító rendszert befogadó dél-romániai Caracalon, valamint Craiován, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságán teljesítenek szolgálatot külföldi katonák Romániában.
A romániai NATO-harccsoport az ukrajnai háború kitörése után alakult meg, és dandárszintűre bővítése Bukarest egyik kiemelt stratégiai célja, amelyről az idei washingtoni NATO-csúcson várható végső döntés.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos „minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt” volt.
„Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt” – mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további geopolitikai kommentárt fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie.
A francia elnök az Ukrajna támogatására összehívott hétfői, párizsi konferenciát követően jelentette ki, nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön.
Emmanuel Macron szavaira reagálva Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába. Ezzel egybehangzó nyilatkozatokat tettek lengyel, olasz, cseh és amerikai részről egyaránt; Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön úgy reagált, hogy a nyugati országoknak meg kell érteniük, Oroszországnak is vannak olyan fegyverei, amelyekkel képes elérni a területükön található célpontokat.
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Koszovói haderejének tartós növelését mérlegeli a NATO – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára hétfőn Pristinában.
A NATO-főtitkár szerint a nyugat-balkáni haderő létszámának a növelése segítene a térségbeli feszültségek kezelésében. „Azt vizsgáljuk, hogy szükség van-e a haderő tartósabb növelésére annak érdekében, hogy ez (a koszovói helyzet) ne csússzon ki az irányítás alól, és ne hozzon létre újabb erőszakos konfliktust Koszovóban vagy a tágabb régióban” – magyarázta.
A NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR létszámát októberben ezer fővel megnövelték.
„A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született.
Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében” – indokolta a lépést a KFOR.
Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek.
Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.
Jens Stoltenberg hétfőn Pristinában a szeptemberi támadás elkövetőinek felkutatását és felelősségre vonását sürgette. Mint mondta: fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek a következményekkel, hogy a májusihoz és a szeptemberihez hasonló erőszakos cselekmények ne ismétlődhessenek meg.
A NATO főtitkára leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség támogatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, a térség stabilitása és békéje ugyanis nem kerülhet veszélybe. A KFOR az 1999-es jugoszláviai NATO-csapások lezárását követően jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján.
Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is fel-fellobbanó zavargások miatt a helyszínen maradt. Jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít Koszovóban szolgálatot.
