A magyar honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról számolt be közösségi oldalán, hogy a magyar kormány légvédelmi és légtérellenőrzési rendszereket telepít Magyarország északkeleti részébe, ugyanis az orosz–ukrán háború kiterjedésének veszélye nagyobb, mint valaha. A miniszter arról is beszélt, hogy így gyorsabban tudnak reagálni a felmerülő veszélyhelyzetekre, a magyar honvédek készenlétben állnak.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter legújabb Facebook-videójában arról számolt be, hogy a nyugati engedélyekkel az ukránok már mélyen oroszországi célpontok ellen is bevethetik az amerikai fegyvereket, ezzel az orosz–ukrán háború az eddigi legveszélyesebb szakaszába lépett. Vlagyimir Putyin erre válaszul elfogadta az új nukleáris doktrínát, ezzel a harcok kiterjedésének veszélye „minden eddiginél nagyobb”.
Bár a magyar kormány továbbra is a diplomáciai úton történő megoldásban látja az egyetlen járható utat a konfliktus befejezésére, de minden eshetőségre felkészülve elrendeltem az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek az északkeleti országrészbe történő telepítését – mondta a miniszter.
Szalay-Bobrovniczky elmondása szerint ezekkel az eszközökkel pontosabban tudják érzékelni a veszélyt és ellenőrizni a légteret, illetve az esetlegesen felmerülő észlelésekre is sokkal gyorsabban tudnak reagálni a magyar katonák. „A Magyar Honvédség erői készenlétben állnak” – jelentette ki.
A magyar kormány lehetőségként tekint arra, hogy világnemzetté vált a magyarság – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XIII. ülésén szerdán Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: nem azért vagyunk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem, mert viharos volt a történelmünk.
Úgy fogalmazott: a magyarság az egész világon jelen van.
„A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság” – mutatott rá.
Hangsúlyozta: a diaszpóra magyarsága hídfőállás Magyarország számára a kultúra, a gazdaság és az élet minden más területén.
Kitért arra is, hogy 2010 óta több mint tízszeresére nőtt a nemzetpolitikai terület támogatása, 260 hétvégi iskolát működtetnek a diaszpórában és a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében 1000 ösztöndíjas ment a diaszpórába, idén is 150-en – ismertette.
Diaszpóra tanács – Zárónyilatkozat: 2025 legyen a jövő nemzedék éve
A Magyar Diaszpóra Tanács javasolja, hogy 2025 a jövő nemzedék éve legyen. Egyebek között ezt tartalmazza a tanács XIII. ülésén elfogadott zárónyilatkozat, amelyben rögzítették azt is, hogy támogatják Magyarország törekvését a béke elérésére a magyar nemzet és a magyar családok biztonsága, a közösen elért eredmények megvédése és a folytonosság biztosítása érdekében.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárról, aki egész életében az egységes magyar nemzet ügyét szolgálta. Életműve előtt fejet hajtva, elkötelezettek az általa végzett munka folytatására – fogalmaztak.
A tanács tagjai kiemelten fontosnak tartják a hétvégi magyar iskolákban zajló folyamatos, színvonalas munkát, és a 2024-ben ismét személyes jelenléttel megvalósult Hétvégi Magyar Iskolák Találkozója keretében létrejött szakmai módszertani hálózat további bővülését és erősödését.
Köszönetüket fejezik ki a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával megvalósuló hatékony együttműködés által a diaszpórában oktató pedagógusoknak nyújtott szerteágazó szakmai támogatásért. Ennek keretén belül többek között online platform áll ingyenesen a pedagógusok rendelkezésére a jó gyakorlatok megosztásához. Üdvözlik, hogy ebben az évben akkreditált mesterkurzussal bővült a képzési kínálat.
A tanács tagjai reményüknek adnak hangot, hogy egyre több fiatalt szólítanak meg a hagyományosan sikeres diaszpóra programok, így a Diákok Határok Nélkül (Students Without Boundaries program – Magyarságismereti Mozgótábor) és a ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program révén.
Bíznak abban, hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által szervezett, nagy népszerűségnek örvendő Diaszpóra iskolatábor program minél több új helyszínen segíti elő a magyar fiatalok identitáserősítését.
Örömüknek adnak hangot, hogy a 2021-ben magyar származású egyetemisták számára indult Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram 2024-ben Nyári egyetem képzési elemmel bővült.
Támogatják továbbá a fiatalok anyaországhoz és Kárpát-medencéhez való kötődését erősítő programok folytatását, így a Rákóczi Szövetség Diaszpóra programjának működését.
Örömüknek adnak hangot, hogy 2024-ben megnövekedett ösztöndíjas létszámmal folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek köszönhetően a diaszpórában élő magyar közösségek szervezeti élete tovább erősödik.
Üdvözlik a Hazaváró szolgáltatás eredményeit, a hazatérő családokat segítő rendszer zökkenőmentes és ügyfélbarát működését. Támogatják a szolgáltatás további fejlesztését, különös tekintettel közoktatási és felsőoktatási területeken.
Bátorítják a magyar közösségeket Klebelsberg Kuno születésének 150. és Jókai Mór születésének 200. évfordulójához kapcsolódó programok szervezésére és megtartására.
Fontosnak tartják az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának méltó megünneplésére való felkészülést, megőrizve az ekkor kivándorolt magyarok örökségét.
Kiemelik a diaszpóra közösségek hídszerepét az anyaország és az őket integráló országok között.
Elkötelezettek a magyarság Szent István vetette alapokon nyugvó, határokon átívelő, a többi nemzet javát és gyarapodását is szolgáló egységének további erősítésében – olvasható a zárónyilatkozatban.
Volodimir Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának elegendő számú fegyverre van szüksége, nem pedig támogatásra az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalások során.
Ezt az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján tartott beszédében mondta, amelynek szövegét az államfő honlapján tették közzé – számol be az Ukrinform.
Köszönöm mindannyiuknak, hogy támogatják Ukrajnát és népünket. Nem az orosz szavaktól védekezünk, hanem az orosz támadásoktól. Ezért kell elegendő számú fegyver, nem pedig támogatás a tárgyalásokon. Putyin megölelése nem segít. Néhányan közületek 20 éve ölelgetik, és minden csak rosszabbodik
– mondta Zelenszkij.
Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz vezető „csak a háborúkra gondol, és nem fog megváltozni”. Csak nyomással lehet visszatartani.
„Egy világos diplomáciai rendszert építettünk fel, amely képes Oroszországot az igazságos béke felé tolni. Az itt képviselt országok többsége csatlakozott ehhez a munkához a hatékony diplomácia érdekében. A tematikus konferenciákon már szóba került a Békeképlet minden pontja. Nukleáris biztonság, élelmezésbiztonság, energia, foglyok és deportáltak visszatérése Ukrajnába, valamint a nemzetközi jog maradéktalan betartása és még sok minden más. Oroszországot erre kell rákényszerítenünk. És az igazságos béke lesz a közös győzelmünk. Nyerő terv van az asztalon. Ezért Ukrajna volt az első, aki felajánlotta közös stratégiánk megváltoztatását annak érdekében, hogy igazságos békét érjünk el, a lehető leghamarabb” – mondta az elnök.
Ukrajna hálás partnereink minden támogatásáért, nyitottak vagyunk minden konstruktív ötletre országunk igazságos békéjének elérése érdekében. De Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mi legyen és mi ne legyen napirenden a háború befejezése érdekében
– mondta Zelenszkij.
Azt is hangsúlyozta, hogy „a háború számláját az oroszoknak kell kiszámlázni, nem Ukrajnának”.
„Hogy Oroszország többé ne terjeszthesse fel hamis állításait mindenki felé – a balti országoktól a Balkánig. Minden országnak, minden vezetőnek, aki tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, és ehhez az asztalhoz ül, meg kell értenie, hogy a ragadozók mindig újabb és újabb zsákmányt követelnek” – fordult a jelenlévőkhöz az ukrán államfő.
Azt is hozzátette, hogy „ebben a háborúban bizonyos európai megközelítések kudarcát láttuk”.
„Például minél közelebb van az ország Oroszországhoz, annál gyengébb lesz a semlegesség fogalma. Finnország és Svédország gyors NATO-csatlakozása megmutatta, hogy az európai és a szövetségi vezetők valójában hogyan képzelik el a garantált biztonságot – nem szavakkal, hanem a NATO-n keresztül. Ukrajna ezt tudomásul vette” – tette hozzá Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború idején először érkezett Magyarországra.
Érkezéskor Zelenszkij azt mondta az újságíróknak, hogy minden nyilatkozatot csak a találkozók után tesznek meg.
Az államfő Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak és az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a meghívására érkezett a csúcsra.
Zelenszkij korábban, november 6-án, az ukránokhoz intézett esti beszédében elmondta, hogy Budapesten megvitatják az európai biztonsági kihívásokat, valamint minden partner számára új lehetőségeket. Emellett sorra kerül több találkozókra, megállapodások sorára az európai vezetőkkel.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Zajlik az egyeztetés egy Magyarország–Ukrajna átfogó együttműködési megállapodás létrehozásáról, melynek hangsúlyos részét kell, hogy képezze a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadása – reagált Paczolay Máté magyar külügyi szóvivő pénteken az MTI-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre vonatkozó, két nappal ezelőtti kijelentésére.
Paczolay Máté hozzátette: ugyanakkor az egyeztetések során az ukrán fél számára világossá tettük, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozási szándéka nem lehet része ezen megállapodásnak.
„Az álláspontunkat számtalan alkalommal ismertettük már ebben a kérdésben, és abban semmifajta változás nincsen. Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása a harmadik világháború kitörését okozná” – tette hozzá a külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, Ukrajna és Magyarország között kétoldalú dokumentum készül, amelyben többek között biztonsági kérdésekről és az ukrán NATO-tagságról is szó esik – írja az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij ezt a Kárpátalja megye területi vezetőivel történt csütörtöki tárgyalásán mondta.
Jelenleg kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között. Sok mindent teszünk annak érdekében, hogy a félreértéseket eloszlassuk, vagy a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira válaszoljunk, hogy a kisebbségi kérdés ne merüljön fel, vagy ha mégis, akkor gyorsan megoldódjon, hogy ne legyenek kérdések államaink között. Nagyon pozitívan állunk ehhez – jelentette ki Zelenszkij.
Arról nem adtak tájékoztatást, hogy a kétoldalú dokumentum milyen konkrét megállapodásokat kíván elérni, de Zelenszkij szerint a dokumentum valószínűleg nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, valamint a biztonsági együttműködést is érinti majd.
„A legkevesebb, amit Magyarországtól kérünk, hogy ne blokkolja Ukrajna NATO-meghívását. Vagyis ne támogassa, ne szavazzon ránk, de ne is blokkoljon” – mondta Zelenszkij a nyugat-ukrajnai közösség vezetőivel tartott konferencián.
Szeptemberben, a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott budapesti megbeszélései után Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy ő és magyar kollégája „pozitív dinamikát” tapasztaltak a nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása terén.
A Fico-kormány szerint alkotmányellenes akarata ellenére megfosztani egy gyereket a szlovák állampolgárságától, ezért a kabinet úgy döntött, hogy felmondja a Magyarországgal 1961-ben kötött állampolgársági megállapodást.
A szlovák kormány felmondja a Magyarországgal még 1961-ben kötött állampolgársági megállapodást – írja az Új Szó nevű szlovákiai magyar nyelvű hírportál.
A megállapodás szerint azok a gyerekek, akiknek szülei kettős állampolgárok, vagy egyikük magyar, a másik pedig szlovák állampolgár volt, a szülők döntésének megfelelő állampolgárságot kaptak. Amennyiben nem tudtak megegyezni, akkor a gyerek annak az államnak lett állampolgára, amelyiknek a területén élt.
A szlovák kormány tájékoztatása szerint ezt a megállapodást már különben is csak a szlovák fél tartotta be, mivel Magyarország 1999-ben egyoldalúan érvénytelennek nyilvánította.
A kormány indoklása szerint alkotmányellenes akarata ellenére megfosztani egy gyereket a szlovák állampolgárságától.
A megállapodás célja a kettős állampolgárság létrejöttének megakadályozása a kiskorú gyerekeknél, ami azonban ellentétes az alkotmánnyal, az állampolgárságról szóló európai megállapodással és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával – indokolja a megállapodás felmondását a Fico-kormány.
Szlovákia felmondja a Szovjetunióval kötött hasonló megállapodását is, amely ma már csak Oroszországra vonatkozik. A kormány döntését még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az egyezmény hatálya 12 hónappal a felmondás másik félnek való kézbesítés után szűnik meg.
Továbbra sincs kettős állampolgárság
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a felvidéki magyarok ezentúl következmények nélkül, az egyszerűsített honosítás értelmében, felvehetik második állampolgárságként a magyart. Robert Fico kormányának 2010-es intézkedése szerint ugyanis Szlovákiában elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik államét.
Ez az intézkedés volt a szlovák kabinet reakciója arra, hogy Magyarország 2010-ben megadta a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak.
Szlovákiában 2021-ben elfogadtak egy, a kettős állampolgárság helyzetét rendező törvénymódosítót, ez azonban továbbra sem teszi lehetővé, hogy a felvidéki magyarok következmények nélkül élhessenek a magyar állam nyújtotta lehetőséggel. A módosító értelmében az, aki születéssel, örökbefogadás során vagy házasságkötés útján szerzi meg egy másik ország állampolgárságát, vagy igazolni tudja, hogy legalább öt éve máshol él, az nem veszíti el a szlovákot.
A szlovákiai magyarok közül tehát csak az veheti fel büntetlenül a magyar állampolgárságot, aki legalább öt éve Magyarországon él.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Álhír, hogy Magyarország megvétózta volna az ukránok támogatását. Varga Mihály szerint az uniós hitelről még októberben – tehát az amerikai elnökválasztás előtt – döntés születhet.
Kedd délután felröppentek az arról szóló hírek, melyek szerint Magyarország blokkolta az Ukrajna támogatását célzó uniós hitelt, ám Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a hírt eredetileg tovakürtölő Euronews rémhírkeléséről álhíréről van szó.
My Website
A tárcavezető Facebook-oldalán cáfolta a híresztelést, sőt azt is elárulta, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályt a Coreper és az Európai Parlament tárgyalását követően várhatóan még októberben elfogadják. Tehát Varga Mihály szerint szó sincs arról, hogy Magyarország megfúrta volna a befagyasztott orosz jegybanki eszközök által fedezett, ukránoknak szánt uniós hitelt, amikor pedig arról írt, hogy az erről szóló döntést várhatóan még októberben megszavazzák, az írás azon elemét is cáfolta, mely szerint a hitelről való döntést az amerikai elnökválasztás utánra halasztaná Magyarország.
A Donald Trump és Kamala Harris között döntő szavazást ugyanis november 5-én tartják.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Volodimir Zelenszkij elnök megbízásából Andrij Szibiha külügyminiszter hétfőn munkalátogatásra Magyarországra érkezik, Budapesten Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel kétoldalú tárgyalásokat folytat – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha látogatásának kiemelt témái között szerepel a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése, közös projektek megvalósítása a gazdaság, a határmenti infrastruktúra, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén.
A tervek szerint a két ország külügyminiszterei Ukrajna európai integrációs irányvonaláról, a NATO-hoz való csatlakozásáról és az orosz agresszió megállítását szolgáló békeképletről is tárgyalnak. A tárgyalások után a külügyminiszterek sajtótájékoztatót tartanak.
A mostani látogatás az újonnan kinevezett ukrán külügyminiszter regionális körútjának része, melynek célja a jószomszédi kapcsolatok erősítése, Ukrajna EU- és NATO-tagságának előmozdítása.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Közel ezer nap elteltével már nem az a kérdés, hogy miként vélekedünk a háborúról, hanem az, hogyan teremthető béke. Magyarország ezért kész támogatni minden békepárti kezdeményezést, hogy véget lehessen vetni az ukrajnai emberek szenvedésének – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint kedd este New Yorkban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ukrajnai háborúval foglalkozó ülésén kiemelte, hogy Magyarország a konfliktus szomszédságában közvetlenül szembesül annak negatív következményeivel, és hazánknak az elmúlt két és fél évben annak ellenére is fizetnie kellett ennek az árát, hogy semmilyen felelőssége nincs a harcok kirobbanásában.
„Csaknem ezer nap után a kérdés többé nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem hogy hogyan lehet békét teremteni, vagy még pontosabban az, hogy mi a leggyorsabb út a békéhez” – mondta.
„Mert úgy gondoljuk, hogy a lehető leghamarabb békét kell teremteni. Ugyanis minél később lesz béke, annál több ember hal meg, annál több család fog szenvedni, annál több ember kényszerül menekülésre és annál nagyobb lesz a pusztítás” – figyelmeztetett felszólalásában. „És mi, magyarok a szomszédságban nem akarunk további pusztítást, nem akarunk további szenvedést, és nem akarjuk, hogy több ember meghaljon, különös tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajnában” – folytatta. „Ha őszinték vagyunk magunkhoz, és nem csak kommunikációs paneleket használunk, akkor szerintem nyilvánvaló, hogy amit eddig tettek, az egyáltalán nem működött” – vélekedett. Majd közölte, hogy a fegyverszállítások nem hozták közelebb a háború lezárását, a fegyverek számának növelése mindkét oldalon csupán még több áldozathoz és a harcok meghosszabbításához vezetett. Szijjártó Péter ezután rendkívüli aggodalmát fejezte ki az egyre fokozódó eszkalációs kockázatok miatt, külön kitérve az atomfegyverek használatára vonatkozó korábbi nyílt hivatkozásokra.
„Mi, magyarok a tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése mellett érvelünk. Mi, magyarok úgy hisszük, hogy ez a leggyorsabb út a békéhez” – fogalmazott.
„Az eddig történtek bizonyítják, hogy nincsen megoldás a harctéren, ott csak halottak és pusztítás van” – fűzte hozzá.
A miniszter végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a globális békepárti többséghez tartozik, és készen áll minden olyan kezdeményezésben részt venni, amely előmozdítja a béke ügyét.
„És reméljük, hogy az ENSZ közgyűlési hete közelebb visz minket a háború lezárásához, a békéhez, s az emberek szenvedésének végéhez a szomszédságunkban” – összegzett.
