A jelenlegi válságok közepette Európa szerepéről és a nemzetközi rend jövőjéről vitáztak a szakértők és politikusok az idei Globsec fórumon. Az egyik panelbeszélgetésen részt vevő Kestutis Budrys szerint Európának ismét napirendre kellene vennie a befagyasztott orosz vagyon ügyét. Litvánia külügyminisztere úgy véli, az EU-s hitelmegállapodás csak átmeneti megoldás Ukrajna finanszírozására – számolt be róla a Politico.
Szombaton, a prágai Globsec konferencián Kestutis Budrys arról beszélt, hogy a tavaly elfogadott, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel hasznos lépés volt, de nem jelent végleges megoldást Kijev hosszú távú finanszírozási igényeire.
Ez még nem a vég – fogalmazott Budrys. Szerinte az Európában zárolt orosz állami vagyon továbbra is „Ukrajna valódi támogatásának forrása”, valamint „az az igazi eszköz, amellyel Oroszországot tárgyalásra lehet kényszeríteni”.
Az EU végül egy 90 milliárd eurós, kamatmentes hitel mellett döntött Ukrajna számára 2026-ra és 2027-re, amelyet közös uniós hitelfelvételből finanszíroznak, nem pedig közvetlenül a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával. Az eredeti terv jogi aggályokba ütközött, emellett Magyarország és több más tagállam is ellenállást tanúsított vele szemben. Az EU vezetői ugyanakkor fenntartották a lehetőségét annak, hogy a befagyasztott vagyont jóvátételként használják fel, amennyiben Oroszország nem fizet kártérítést.
Kestutis Budrys szerint a hitelmegállapodás gyakorlatilag csak elhalasztotta a vitát, ezért annak ismét vissza kellene kerülnie a napirendre. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha a befagyasztott orosz vagyon ügye újra terítékre kerülne, egyértelműen igennel válaszolt.
Alig várom, hogy megvitassuk – fogalmazott, hozzátéve: „Az ügy nincs lezárva.” A litván külügyminiszter azzal érvelt, hogy Ukrajnának a jelenlegi támogatási csomag lejárta után is jelentős pénzügyi segítségre lesz szüksége.
Ki gondolja, hogy a következő két évben már nem lesz szükség pénzre? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Kijev már idén is finanszírozási gondokkal küzd.
Ismét napirenden a befagyasztott orosz vagyon felhasználása
Az orosz–ukrán háború 2022 februárjában történt kitörése óta az EU és a G7-ek példátlan gazdasági és pénzügyi szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Az intézkedések részeként kétszázmilliárd euró értékű orosz központi banki vagyont fagyasztottak be.
Az Európai Központi Banknál zárolt pénzeket a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi letétkezelő központ kezeli.
December 5-én Ursula von der Leyen radikális tervet terjesztett elő, amely szerint az orosz befagyasztott eszközök felhasználásáról az EU egyszerű többséggel dönt, megkerülve a tagállami vétójogot. Mint arról beszámoltunk, az uniós vezetők végül nem jutottak dűlőre a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról, így Ukrajna támogatását végül kilencvenmilliárd eurós közös hitelfelvétellel oldják meg a következő két évben, amelyben Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vállal pénzügyi szerepet.
Litvánia több mint 10 millió eurót ígér az Oroszország által elrabolt gyermekek hazaszállításával, pszichológiai és orvosi rehabilitációjával, a gyámsági rendszer megerősítésével és a bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosításával kapcsolatos kezdeményezések támogatására, olvasható a litván külügyminisztérium közleményében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Május 11-én Brüsszelben, a külügyi kérdésekkel foglalkozó Tanács ülése során Kęstutis Budris litván külügyminiszter találkozott ukrán kollégájával, Andrij Szibihával.
A miniszterek közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben Litvánia kötelezettséget vállal arra, hogy több mint 10 millió eurót különít el a fent említett kezdeményezések támogatására.
Ez a juttatás olyan konkrét projektekre irányul, amelyek segítik a gyermekek hazatérését, a traumából való felépülést és a közösségeikbe való biztonságos beilleszkedést.
„Az ukrán gyermekek sorsa – értékeink próbája. A deportálások és a személyazonosságuk eltörlésére irányuló kísérletek Oroszország brutális agressziójának részét képezik. Litvánia nemcsak szavakkal, hanem konkrét tettekkel, beruházásokkal és hosszú távú kötelezettségvállalásokkal is támogatni fogja Ukrajnát”, jelentette ki Budris.
A litván kormány jóváhagyta azt a javaslatot, amely egyszerűsíti az állampolgárok külföldi polgári vagy katonai szolgálatának eljárását, tájékoztatott az Ukrinform az LRT-re hivatkozva.
„Fontos, hogy az állam tudja, mely más országokban szolgálnak litván állampolgárok, és milyen pozíciókat töltenek be. Ezért minden állampolgárnak engedélyt kell kérnie. Ez biztosítja az állam céljainak elérését: tudja, hol szolgálnak polgárai, és jó előre megelőzni a fenyegetéseket” – áll a jelentésben.
A javaslat szerint a belügyminiszter akkor ad ki engedélyt, ha egy litván állampolgár politikusként, tisztviselőként vagy más, az igazságszolgáltatással, a közigazgatással vagy külföldi intézményekben való szolgálattal kapcsolatos pozícióban kíván dolgozni, amelyhez külföldi állampolgárság vagy hűségeskü szükséges.
A védelmi miniszter külön fog dönteni a litván állampolgárok engedélyeiről, akik egy másik állam katonai szolgálatához kívánnak csatlakozni.
A belügyminisztérium példaként a Francia Idegenlégiót hozta fel, ahol a katonai szolgálathoz nem szükséges állampolgárság vagy eskü; ilyen esetekben a litván állampolgároknak nem kell engedély.
„Az engedélyek kiadását akkor tagadják meg, ha a szolgálat veszélyt jelent Litvánia biztonságára, ellentétes a nemzeti vagy külpolitikai érdekekkel, vagy ha a személy nem teljesítette a kötelező katonai szolgálatot” – írja az LRT.
A javaslat azt is kimondja, hogy a litván állampolgárságot nemcsak a jelenlegi, engedély nélküli szolgálatért, hanem a múltbeli ilyen tevékenységekért is vissza lehet vonni.
Megjegyzendő, hogy idén több mint 20 litván állampolgár kapott engedélyt különböző európai és más államok fegyveres erőiben való szolgálatra.
Litvánia továbbra sem engedélyezi Robert Fico szlovák miniszterelnök számára légtere használatát a második világháború áldozatainak emlékére tervezett moszkvai útja során – jelentette ki Deividas Matulionis, a litván elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, idézte az LRT, írta a Jevropejszka Pravda.
A tanácsadó megjegyezte, hogy Litvánia ezen álláspontja állandó és nem fog változni.
„Biztosan nem támogatjuk az országok az agresszor állammal való kapcsolatainak rendezését. Ez a mi egyértelmű erkölcsi álláspontunk, amelyhez tartjuk magunkat” – mondta Matulionis a Žinių Radijas című műsor adásában.
A litván külügyminisztérium hétfőn azt közölte az LRT-vel, hogy országa nem kapott Szlovákiától kérelmet az átrepülésre. A minisztérium azonban nem részletezte, hogy Litvánia döntött-e, hogy megtagadja Fico repülőgépének a légteréhez való hozzáférést.
Fico a hétvégén felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a balti államok megtagadták tőle, hogy moszkvai útjához használja légterüket.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Litvánia és Lettország nem engedélyezte, hogy gépe átrepüljön a légterükön Moszkvába tartó úton, ahol május 9-én a díszszemlén kíván részt venni. A politikus ezt Facebookon közzétett videóüzenetben jelentette be.
Fico elmondása szerint mindkét balti ország már hivatalosan is tájékoztatta Pozsonyt a tranzitjárat engedélyezésének megtagadásáról.
„Litvánia és Lettország már tájékoztatott minket, hogy nem engedélyezik a Moszkvába tartó járatot területük fölött átrepülni” – mondta.
A szlovák kormányfő hozzátette, hogy alternatív útvonalat tervez keresni. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló helyzet már korábban is előfordult, amikor elmondása szerint Észtország nehezítette meg a repülést.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Litvánia külügyminisztere, Kęstutis Budrys kommentálta az orosz csapásokat április 3–7. között, és felszólította a szövetségeseket, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai segítségüket, elsősorban a légvédelem területén.
A litván miniszter hangsúlyozta, hogy miközben a nyugati országok jelentős része békében és biztonságban töltötte a húsvétot, Ukrajnát újabb orosz támadások érték.
Budrys emlékeztetett arra, hogy április 5-re virradó éjjel Oroszország 140 drónt indított, és Odesszában három ember halálát okozta.
Kedden pedig egy orosz drón Nikopolban egy buszt támadott meg egy megállóban, amelynek következtében három ember meghalt, és több tucatnyian megsérültek.
Litvánia külügyminisztere hangsúlyozta, hogy ezek a támadások nem voltak véletlenek, és arra szólította fel a partnereket, hogy ne halogassák az Ukrajnának nyújtott segítséget.
Lengyelország október 1-ig meghosszabbította az ideiglenes határellenőrzést a német és litván határon. A döntés április 5-én lép életbe.
A Polskie Radio beszámolója szerint a vizsgálatokat a határőrök a rendőrséggel és a katonákkal együtt legalább 63 ellenőrzőponton végzik: mintegy 50-et a német, és további 13-at a litván határon. Ellenőrzik többek között a turisták által is használt Múzakówi határátkelőt.
A lengyel hatóságok először 2025. július 7-én vezették be a kontrollt, majd többször meghosszabbították azt. A hivatalos indok a tiltott migráció veszélye.
Az EU-s szabályok szerint a tagországok ideiglenesen visszaállíthatják az ellenőrzéseket a belső határokon, ha biztonsági kockázat merül fel – kezdetben hat hónapra, de legfeljebb két évig.
A litvániai német katonai kontingens létszáma elérte az 1700 főt, és a tervek szerint 2026 végére meghaladja a 2000 főt – jelentette be a litván védelmi minisztérium.
„Litvánia intenzíven készül egy német dandár fogadására, amely várhatóan 2027-ben éri el a teljes harckészséget. Jelenleg 1700 német katona szolgál Litvániában, és az év végére a számuk várhatóan meghaladja a 2000-et. Emellett már 71 család és 133 gyermek él az országban” – áll a jelentésben.
Robertas Kaunas védelmi miniszter megjegyezte, Litvánia többször is biztosított arról, hogy Németország a körülményektől és a külső tárgyalásoktól függetlenül hűséges szövetségese marad.
„A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szövetséges katonákat és családtagjaikat időben és akadálytalanul fogadjuk” – tette hozzá.
A német hadsereg 45. dandárját, amely három manőverzászlóaljból, valamint harctámogató és ellátó egységekből áll, fokozatosan áthelyezik Litvániába. A tervek szerint a dandár teljes létszáma, 5 ezer katona és civil, 2027-re éri el. A dandár egy teljesen harcképes egység lesz, amely minden szükséges felszereléssel, személyzettel és anyagi erőforrással felszerelt lesz.
A dandár állandó jelleggel Rudninkai és Rukla katonai városokban állomásozik (az első létesítmény Litvánia keleti részén, a fehérorosz határ közelében, a második az ország középső részén található).
Kęstutis Budris litván külügyminiszter az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni hatalmas rakétatámadásával összefüggésben kijelentette, hogy a Kreml célja a stabilitás megtörése a fűtést és az áramot biztosító rendszerek elpusztításával, valamint a civil lakosság terrorizálásával – számolt be a Jevropejszka Pravda a miniszter X-bejegyzésére hivatkozva.
Budris emlékeztetett arra, hogy éjszaka Harkivban egy többszintes lakóépületet találtak el, legalább 7 civil, köztük 2 gyermek halálát okozva.
„Oroszország cinizmusa szembetűnő. A 2026-os téli paralimpiai játékok megnyitójának estéjén Oroszország azzal „ünnepli” visszatérését, hogy tűzijátékhoz hasonló rakétákat lő ki Ukrajnára, bombázva azokat az energiarendszereket, amelyektől Ukrajna polgári lakosságának, köztük a fogyatékkal élőknek a túlélése függ” – hangsúlyozta.
Elmondása szerint ez a támadás „emlékeztetőül szolgál a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak: ez az az állam, amelyet úgy döntöttetek, hogy visszafogadtok, jutalmazva a valós időben zajló agressziót.”
„A történelem nemcsak az agresszorra fog emlékezni, hanem azokra is, akik úgy döntöttek, hogy szemet hunyva segítik azt. A tél végeztével Ukrajnának sürgősen szüksége van több légvédelemre, elfogó vadászgépekre, pénzügyi és technikai támogatásra. Az EU-nak és partnereinek most fel kell gyorsítaniuk a szállításokat. Minden késedelem Oroszország terrorját erősíti” – hangsúlyozta.
Március 7-én éjjel az orosz erők nagyszabású, széleskörű támadást indítottak Ukrajna ellen.
Kezdetben ellenséges drónok támadták Szumit, ahol lakó- és nem lakóépületeket találtak el, valamint a Harkiv régióban található Csuhujivot, ahol egy drón eltalált egy magánházat és két embert megsebesített.
Litvánia 30 darab RBS-rakétát ad át Ukrajnának a légvédelmi képességek erősítése és a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.
Erről litván védelmi miniszter, Robertas Kauņas kijevi látogatása során beszélt – számolt be az LRT.
„A kritikus infrastruktúra védelmének biztosítása érdekében 30 RBS-rakétát adunk át Ukrajnának. Ez jelenleg létfontosságú fegyverzet Ukrajna számára, amely hozzájárul a légvédelem megerősítéséhez” – mondta Kauņas az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkij folytatott kétoldalú találkozót követően.
„A leghidegebb hónapokban – 2026 januárjában és februárjában – Litvánia maximális támogatást nyújtott Ukrajnának. Összesen 90 generátort adtunk át több mint 2 millió euró értékben. Az újabb orosz támadásokra válaszul jelenleg dízelgenerátorok, transzformátorok, villanymotorok és egyéb energetikai berendezések átadására készülünk, amelyek az áramszolgáltatás és a megrongált infrastruktúra helyreállításához szükségesek” – mondta Kauņas.
A litván védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy Litvánia csatlakozik a prioritási szükségletek listáján (PURL) alapuló kezdeményezéshez, amelynek keretében Ukrajna amerikai gyártású fegyvereket kap a légvédelem megerősítésére.
