Lettország és Ukrajna hamarosan együttműködési megállapodást írhat alá a drónok területén, számolt be a Delfi.
Hétfőn ukrán és lett tisztviselők megvitatták az Oroszország által átirányított drónok felderítésének lehetőségeit, jelentette ki Baiba Braže külügyminiszter.
Emlékeztetett arra, hogy a drónokat nem Ukrajna, hanem Oroszország indítja a lett légtérbe, amelynek megváltoztatja az útvonalát. Arra a kérdésre, hogy lehet-e valamit tenni ez ellen a probléma megoldása érdekében, Braže azt válaszolta, hogy mindenképpen lehetséges, és erről tárgyaltak Lettország és Ukrajna képviselői hétfőn. Részleteket nem árult el, csak annyit jegyzett meg, hogy ez mind a felderítő eszközökre, mind a szakemberek bevonására vonatkozik.
Korábban a lett média arról számolt be, hogy Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök keddig Lettországban tartózkodik. Kedden találkozott Daiga Mierinejával, a Szenátus elnökével és Edgars Rinkevis lett elnökkel.
Hétfőn, miután találkozott Szviridenkóval, Andris Kulbergs miniszterelnök kijelentette, hogy Lettország és Ukrajna a közeljövőben együttműködési megállapodást tervez aláírni a drónok területén.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a Szviridenkóval folytatott tárgyalások során megvitatták az ukrán technológiák átadásával kapcsolatos további munkálatokat, amelyek elősegítik a dróngyártás fejlesztését mind Lettországban, mind Ukrajnában. Elmondása szerint a felek arra a következtetésre jutottak, hogy nincsenek akadályok a megállapodás aláírásának a közeljövőben.
Beszámolt arról is, hogy a következő hetekben Lettországba érkeznek azok az ukrán szakértők, akik a legjobban ismerik a drónok felderítését, megállítását és semlegesítését.
A kiadvány publikációja szerint Szviridenko elmondta, hogy Ukrajna kész szakembereit Lettországban küldeni az ország védelmi képességeinek megerősítésére a drónok okozta fenyegetések elhárítása terén.
Ukrajna rövid időn belül energetikai berendezéseket kap Lettországtól a hőerőművek és kapcsolt hőerőművek helyreállításához. A szállítás segítheti az ukrán energiarendszer felkészítését a következő fűtési szezonra.
Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök lettországi látogatása során az ország vezetésével tárgyalt a védelmi együttműködés fejlesztéséről, Ukrajna energiaellátásának megerősítéséről és humanitárius kezdeményezésekről.
A tárgyalásokon szó esett többek között a kétoldalú Drone Deal megállapodás előkészítéséről, az ukrán védelmi innovációk támogatásáról, valamint az elektronikai hadviselés és légvédelem területén szerzett tapasztalatok cseréjéről.
A felek megállapodtak az energetikai eszközök szállításáról is. Lettország emellett továbbra is támogatja Ukrajnát a biztonsági és humanitárius programokban, köztük az elhurcolt ukrán gyermekek hazahozatalát célzó nemzetközi kezdeményezésekben.
Lemondott Andris Spruds lett védelmi miniszter vasárnap a balti ország területén a héten becsapódott két drón ügyével összefüggésben.
Csütörtökön két drón lépett be Oroszország felől a lett légtérbe, majd olajtározó létesítményekbe csapódott.
Az eset miatt Evika Silina miniszterelnök lemondásra szólította fel a védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy a drónelhárító rendszereket nem aktiválták időben. Helyére Raivis Melnis ezredest nevezte ki a tárca élére.
Az LSM lett közszolgálati műsorszóró csütörtökön azt jelentette, hogy az orosz határhoz közeli Rezekne városnál csapódtak be a drónok, de jelentős károk nem keletkeztek, és sérültekről sem érkezett jelentés.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter vasárnap az X-en azt írta, ukrán drónok csapódtak be Lettország területén. A repülőeszközök annak következtében repültek be a lett légtérbe, hogy
Oroszország elektronikus hadviselést folytat, amellyel szándékosan eltéríti az ukrán drónokat az oroszországi célpontoktól – írta Szibiha. Az ukrán külügyminiszter pénteken elmondta: Ukrajna fontolgatja, hogy szakértőket küldene a balti országok légvédelmének megerősítésére.
Csütörtökön Lettország és Litvánia felkérte a NATO-t, hogy erősítse meg a légvédelmet a balti régióban.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy Litvánia és Lettország nem engedélyezte, hogy gépe átrepüljön a légterükön Moszkvába tartó úton, ahol május 9-én a díszszemlén kíván részt venni. A politikus ezt Facebookon közzétett videóüzenetben jelentette be.
Fico elmondása szerint mindkét balti ország már hivatalosan is tájékoztatta Pozsonyt a tranzitjárat engedélyezésének megtagadásáról.
„Litvánia és Lettország már tájékoztatott minket, hogy nem engedélyezik a Moszkvába tartó járatot területük fölött átrepülni” – mondta.
A szlovák kormányfő hozzátette, hogy alternatív útvonalat tervez keresni. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló helyzet már korábban is előfordult, amikor elmondása szerint Észtország nehezítette meg a repülést.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Edgars Rinkēvičs lett elnök X bejegyzésében közölte, aláírta a védelmi kiadások a GDP 5%-nak mértékű meghatározásáról szóló törvényt.
Március 26-án Rinkēvičs bejelentette, hogy aláírta a védelmi szektor finanszírozásról szóló törvényt, amelyben 2027-től a GDP 5%-át fordítják a kiadásokra.
I have just promulgated the Law on Defense Financing, mandating 5% of GDP for defense from 2027 onwards.
This will strengthen Latvia’s defense capabilities and resilience while honoring NATO commitments from the Hague Summit.
„Ez erősíti Lettország védelmi képességeit és ellenálló képességünket, valamint teljesíti a NATO-tagok által a hágai csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat. Remélem, hogy hamarosan több szövetséges csatlakozik az 5%-os klubhoz” – közölte a lett elnök.
Március 25-én a lett külügyminisztérium behívatta az orosz nagykövetség ügyvivőjét, és jegyzéket adott át egy ukrán drón miatt, amely megsértette az ország légterét, számolt be a minisztérium sajtóosztálya.
A lett fél kategorikus tiltakozását fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen kiszámíthatatlan biztonsági kockázatokat teremt a régióban.
A találkozó során Riga elítélte Oroszország március 24-i légicsapásait az ukrán polgári infrastruktúra ellen, többek között a Lemberg régióban. Lettország kijelentette, hogy ezek a cselekmények többek között az UNESCO kulturális örökségi helyszíneinek elpusztítására irányultak. Az ország külügyminisztériuma emlékeztetett arra, hogy Oroszország agressziója a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértése, és felszólított a háború befejezésére és a csapatok kivonására Ukrajna teljes területéről.
Lettország kormánya február 17-i ülésén úgy döntött, hogy 10 millió eurót különít el Ukrajna számára fegyverek beszerzésére a PURL program keretében, amely az amerikai fegyverek ukrán fegyveres erőknek történő szállítását biztosítja – jelentette be Evika Siliņa lett miniszterelnök.
Ezeket a pénzeket fegyverek és katonai technika beszerzésére fordítjuk, hogy segítsük Ukrajnát. A beszerzéseket az Egyesült Államokból, stratégiai partnerünktől hajtjuk végre, ami megbízható és minőségi támogatást biztosít
– írta.
Evika Siliņa hozzátette, hogy Lettország hozzájárulása a kötelezettségvállalás része, miszerint Ukrajna támogatására a GDP legalább 0,25%-át különítik el.
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
A lett Nemzeti Elektronikus Média Tanács (NEPLP) arra szólította fel a parlamentet, hogy tiltsák be az összes magán orosz nyelvű rádió működését. A tanács szerint az állam valójában finanszírozza ezeket a rádiókat, mivel ingyenesen használhatják az állami tulajdonban lévő frekvenciákat, amelyek a rádióüzletág legértékesebb részei – számolt be a Delfi.
A NEPLP javaslata szerint fokozatosan, nyolc év alatt kellene megszüntetni az orosz nyelvű rádiók működését. A tanács elnöke, Ivars Aboliņš kritizálta a parlamenti bizottság vezetőjét, amiért a kérdést nem vették fel a napirendre, és a kulturális minisztérium sem támogatta a kezdeményezést.
Aboliņš hangsúlyozta, hogy Lettország már csak lett nyelvű állami oktatást finanszíroz, ezért nincs indok az értékes állami frekvenciák orosz nyelvű, kereskedelmi rádiók általi használatára. Azt kérte a parlamenti frakcióktól és a független képviselőktől, hogy „állami szempontból” támogassák a javaslatot.
[type] => post [excerpt] => A lett Nemzeti Elektronikus Média Tanács (NEPLP) arra szólította fel a parlamentet, hogy tiltsák be az összes magán orosz nyelvű rádió működését. A tanács szerint az állam valójában finanszírozza ezeket a rádiókat, mivel ingyenesen használhatják a... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1771419000 [modified] => 1771405623 ) [title] => Lettországban az orosz magánrádiók leállítását sürgetik [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=178421&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 178421 [uk] => 178329 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 178358 [image] => Array ( [id] => 178358 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [original_lng] => 1498217 [original_w] => 1500 [original_h] => 942 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-768x482.png [width] => 768 [height] => 482 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129-1024x643.png [width] => 1024 [height] => 643 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [width] => 1500 [height] => 942 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [width] => 1500 [height] => 942 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-129.png [width] => 1500 [height] => 942 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1771398441:5 [_thumbnail_id] => 178358 [_edit_last] => 5 [views_count] => 643 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 751956594000 [_oembed_fdb6ce41830be5e63cb860044454396a] =>
I have just promulgated the Law on Defense Financing, mandating 5% of GDP for defense from 2027 onwards.
This will strengthen Latvia’s defense capabilities and resilience while honoring NATO commitments from the Hague Summit.
Lettország részletes tervet dolgoz ki, amely biztosítja a keleti határon lévő közutak és vasútvonalak azonnali lezárásának lehetőségét, ha szükséges. Ezt Lettország védelmi minisztere, Andris Sprūds jelentette ki az LSM-nek adott interjújában, írja a Jevropejszla Pravda.
A lett miniszter kifejtette, hogy mind a Katonai Tanács, mind a Közlekedési Minisztérium összefoglaló információkat nyújtott be ezen kérdés kapcsán.
„Ha fokozódik a katonai fenyegetés, nem zárjuk ki az közutak és vasútvonalak lebontását. Egyetlen megszállókhoz tartozó katonai vagon sem fog áthaladni Lettország területén” – hangsúlyozta.
Lettország elnöke, Edgars Rinkēvičs pedig egy nappal korábban megjegyezte, hogy az ország jelenleg átfogóan mérlegeli a keleti határt. Szerinte ez nemcsak a vasúti sínekről, hanem az utakra és a Védelmi Minisztérium által hozott mozgáskorlátozó intézkedésekre is vonatkozik.
„A fő feladat a már meghatározott intézkedések végrehajtása, a sínekkel kapcsolatban pedig egy olyan cselekvési modell kidolgozása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy válság esetén megoldjuk ezt a problémát. És amikor világos tervünk és erőforrásaink lesznek, folytatjuk a tárgyalásokat a balti országokkal” – tette hozzá az ország elnöke.
Baiba Braže lett külügyminiszter kijelentette, hogy amíg Oroszország nem változtat viselkedésén, addig nincs ok a közvetlen tárgyalások újrakezdésére vele. Braže ezt francia kollégájával, Jean-Noel Barrot-val közösen tartott rigai sajtótájékoztatón mondta.
A lett külügyminiszter elmondása szerint Oroszország most az ellenkezőjét teszi – kijelenti, hogy készen áll stratégiai céljainak megvalósítására – vagyis Ukrajna elpusztítására és Európa fenyegetésére.
„Amíg Oroszország nem változtat tevékenységén, nincs alapja a tárgyalásoknak. Tehát ebben a szakaszban nem vitatjuk meg ezt a kérdést sem egymás között a balti régióban, sem más formátumokban. És amíg Oroszország nem változtat tevékenységén, nem a kijelentéseken, hanem a valós tettein –, addig nem fogunk semmilyen alapot látni az érdemi tárgyalásokra vele” – hangsúlyozta.
Ugyanakkor egy bizonyos ponton, amikor szükségessé válik, Európa készen áll majd egy tárgyaló kinevezésére – mondta Braže.
„Készen állunk. De most nagyon nehéz megmondani, hogy miről beszélhetne egy ilyen különmegbízott” – tette hozzá.
