A lett parlament, a Saeima csütörtöki végső olvasatában elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kibővíti azon állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező oroszok körét, akiknek igazolniuk kell államnyelv-tudásukat.
Az elfogadott bevándorlási törvénymódosítások kimondják, hogy az úgynevezett külföldiekről szóló törvény alapján állandó tartózkodási engedélyt kapott orosz állampolgároknak igazolniuk kell államnyelv-tudásukat – közölte a BNS-sel a parlament sajtószolgálata. A 2003. május 1-jén, a bevándorlási törvény hatálybalépésével jogerejét vesztett törvény előirányozta, hogy állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak azok a külföldiek, akiknek lakóhelye 1992. július 1-től Lettországban volt nyilvántartva, ill. akiket bejegyeztek a lakosok nyilvántartásába.
Az elfogadott módosítások előírják, hogy 2025. július 15-ig lesznek érvényesek a letelepedési engedélyek azon orosz állampolgárok számára, akik júniusig nem kapják meg az Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatala (OMH) az Európai Unió állandó lakosának státuszának megadásához szükséges dokumentumokat. 2025. 30.
Azok számára, akiknek igazolniuk kell államnyelv-tudásukat az EU állandó lakosának státuszának megszerzéséhez, a tartózkodási engedélyek 2025. november 17-ig lesznek érvényesek, azzal a feltétellel, hogy egy adott személy tudását megerősítő teszten vizsgázott. Az államnyelv legalább egyszeri és újabb vizsgára tervezett vizsgáját 2025. június 30-ig kell megtenni, ha pedig 2025. október 31-ig nem kapja meg az OCMA az állandó uniós lakos státusz megadásához szükséges dokumentumokat.
A lett külügyminisztérium illetékesei korábban azt mondták, hogy az új követelmények mintegy 5000 orosz állampolgárra vonatkoznak majd. A 75 év alatti személyeknek igazolniuk kell nyelvtudásukat.
Lettország, amely Nagy-Britanniával közösen vezeti a „drónkoalíciót”, előkészíti a második szállítmányt, amelyet az Ukrajna támogatására irányuló nemzeti erőfeszítések részeként vásároltak.
A hírt a lett védelmi miniszter közölte. A miniszter szerint Lettország már megkezdte a közös nemzetközi beszerzések megvalósítását is.
„Valóban hatalmas érdeklődést látunk. Ez egyelőre szerény forrás, 350 ezer euró, de ez az első lépés. Az is fontos, hogy különböző nemzetközi cégek érdeklődjenek a program iránt. Ezért egyszerre folytatunk intézkedéseket nemzeti és nemzetközi szinten, valamint kétoldalúan Ukrajnával” – jegyezte meg a lett védelmi minisztérium vezetője.
Lettország idén 6 millió eurót szán az ukrajnai infrastruktúra-fejlesztés támogatására, és 2025-re is ugyanennyi támogatást terveznek.
Az ukrán közösségfejlesztési minisztérium képviselői találkoztak a lett delegációval, amelyet Lettország gazdasági minisztere, Viktors Valainis vezetett. A felek a logisztikai láncok fejlesztéséről, a kedvező pénzügyi-gazdasági feltételek megteremtéséről, a gazdasági együttműködések ösztönzéséről tárgyaltak.
„A Lett Köztársaság érdekelt a gazdasági kapcsolatok megerősítésében, különös tekintettel az Oroszországi Föderációból származó mezőgazdasági termékek exportjának felváltására és az exportútvonalak fejlesztésére. Feltételezhető, hogy ajánlatot tesznek az ukrán exportőrök és a lett partnerek számára egy kombinált logisztikai megoldásra, amely szárazföldi és tengeri szállítást is magában foglal” – áll az üzenetben.
A felek tárgyaltak a vasúti közlekedés terén való együttműködés bővítéséről és az eCserha szolgáltatás igénybevételéről is.
Azt is közölték, hogy a lett fél biztosította az airBaltic szolgáltatást, hogy a légiközlekedés újraindítása után azonnal megkezdje működését Ukrajnában.
Edgars Rinkēvičs lett elnök kijelentette, hogy az Oroszország azon szándékairól szóló jelentések, miszerint egyoldalúan módosítsák balti-tengeri határait, ha beigazolódnak, olyan eszkalációt jelentenek, amelyre választ kell adni.
A Delfi tudósítása szerint ezt egy sajtótájékoztatón mondta Evika Silinea miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.
Az elnök kijelentette, hogy Oroszország bármely terve a balti-tengeri határok egyoldalú megváltoztatására olyan eszkaláció lenne, amelyre választ kell adni.
Rinkēvičs megjegyezte, hogy Oroszország tervei egyelőre nem ismertek hivatalosan.
Lettország 10 millió euróval járul hozzá ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében 800 ezer tüzérségi lövedéket terveznek beszerezni az Európai Unión kívüli országokból Ukrajna számára – közölte kedden Evika Silina lett miniszterelnök és védelmi minisztere, Andris Spruds.
Hozzátették, hogy a balti ország júniusban nagyjából ezer drónt is átad a kijevi vezetésnek.
Kijev hónapok óta tüzérségi lőszerek hiányára panaszkodik.
Az IT-koalíción belül Lettország mintegy 100 000 euró értékben adott át Ukrajnának kommunikációs berendezéseket. A felszerelésnek biztosítania kell a dandárok taktikai szintű kommunikációját. Erről az ukrán védelmi minisztérium számolt be.
„Partnereinknek köszönhetően továbbra is harcászati szinten elégítjük ki egységeink igényeit. Egy új tétel Lettországból származó felszerelés segíti a kommunikációt a frontvonalon. Hálás vagyok partnerünknek az időben nyújtott támogatásért” – mondta a digitális átalakításokért, digitális fejlesztésért és digitalizációért felelős védelmi miniszterhelyettes.
Lettország korábban már átadott laptopokat az IT-koalíción belül a logisztikai támogatási folyamatok korszerűsítésére és az SAP-alapú rendszer kiépítésére.
A nyugati partnerek már átadtak olyan fegyvereket Ukrajnának, amelyek esetében nem korlátozták az Oroszország területe elleni csapásokat – jelentette ki szerdán Baiba Braže lett külügyminiszter a Jevropejszka Pravda hírportálnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Braže elmondta, hogy a nyugati partnerek azzal a feltétellel adták a a fegyvereket Ukrajnának, hogy azokat nem használják Oroszország területe elleni támadásokra. Ugyanakkor úgy vélte, hogy ez a megközelítés változhat, sőt szerinte ez már most is változik.
Újságírói kérdésére, hogy vannak-e olyan országok, amelyek megengedik, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszország területére, a lett külügyminiszter igennel válaszolt. „Már most is vannak olyan országok, amelyek ilyen korlátozások nélkül biztosítottak fegyvereket Ukrajnának” – tette hozzá.
A lett diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy ez nem az a fajta információ, amelyet nyilvánosan kellene közölni. „Természetesen nem mindent jelentenek be nyilvánosan, és még jobb, ha nem mondják ki hangosan egy bizonyos időpontig. A lényeg a csatatérre gyakorolt hatás. Mert itt van választási lehetőség: hangosan mondunk-e valamit, vagy csak tesszük, ami szükséges” – mutatott Baiba Braže.
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
„A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára” – írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására.
„Minden katonai szállítmánnyal megerősítjük barátságunkat az ukrán néppel az agresszor Oroszország elleni harcban, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a békére és a biztonságra. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát kétoldalúan és szövetségeseinkkel együtt” – fogalmazott a miniszterelnök.
A múlt hét végén tett látogatást Kijevben Baiba Braze lett külügyminiszter, aki bejelentette, hogy Riga egy 215 megawattos generátort ad át Ukrajnának a főváros energiaszükségleteinek fedezésére.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pedig közölte, hogy Lettország Ukrajnával együtt növelni fogja a drónok gyártását az Ukrajna szükségleteinek kielégítésére létrejött nemzetközi kezdeményezés, az úgynevezett drónkoalíció keretében – emlékeztetett a belejelentés kapcsán az Ukrajinszka Pravda hírportál.
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Lettország kormánya segíteni kíván az ukrán fegyveres erőknek a légvédelmi rendszer megerősítésében, nyilatkoztaAndris Spruds lett védelmi miniszter egy április 22-i tájékoztatón.
Elmondása szerint az ország kész rövid hatótávolságú légvédelmi eszközöke átadni Ukrajnának.
„Vannak országok, amelyek segítenek a Patriot rendszerekkel, és persze vannak országok, amelyek nem rendelkeznek ezekkel a rendszerekkel, ugyanakkor nem csak róluk van szó. Ha a légvédelemről beszélünk, akkor a különböző rendszerek meglehetősen széles skálájáról beszélünk. Ezért Lettország kész arra is, hogy rövid hatótávolságú légvédelmi felszerelést biztosítson” – mondta Spruds.
A miniszter ugyanakkor nem részletezte, hogy mely légvédelmi eszközöket adhatják át az ukrán hadseregnek.
Ukrajna és Lettország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá csütörtökön. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Az ukrán elnök szerint Lettország minden évben a GDP 0,25 százalékának megfelelő katonai segélyt nyújt Ukrajnának.
Ezenkívül, amint azt Volodimir Zelenszkij megjegyezte, Lettország 10 éves kötelezettséget vállal Ukrajna támogatására a kibervédelem, az aknamentesítés és a pilóta nélküli technológiák terén, és határozottan támogatja az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásunkat.
„Köszönöm kedves Lettország! Pontosan ezekre a konkrétumokra és kiszámíthatóságra van szüksége a szabadságért és függetlenségért folytatott harcunknak” – mondta Ukrajna elnöke.
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo