Oroszország kész jogi segítséget nyújtani a Franciaországban őrizetbe vett Pavel Durovnak, a Telegram közösségimédia-szolgáltató társalapítójának, aki orosz állampolgár – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Természetesen tekintettel arra, hogy orosz állampolgársággal rendelkezik, készek vagyunk a szükséges segítséget és támogatást nyújtani. De itt a helyzetet bonyolítja az a tény, hogy francia állampolgár is – mondta a szóvivő.
Durov egyébként az orosz és a francia állampolgársága mellett az Egyesült Arab Emírségek és Saint Kitts és Nevis útlevelének használatára is jogosult. Előzetes letartóztatása szerdán jár le, ezt megelőzően bíróság elé kell állítani vagy szabadlábra kell helyezni.
Peszkov azt hangoztatta, hogy a Durov ellen felhozott vádak komolyak, és nem kevésbé komoly bizonyítást követelnek meg. Úgy vélekedett, ellenkező esetben úgy fog tűnni, hogy közvetlen kísérlet történik a kommunikáció szabadságának korlátozására és egy nagyvállalat vezetőjének közvetlen megfélemlítésére, amit pedig Emmanuel Macron francia elnök korábban tagadott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, miszerint Durov őrizetbe vétele valójában a Telegram megbízhatóságának elismerése.
Ami ennek a platformnak a használatát illeti – nagyon kényelmes, valóban védett. Legalábbis ha bármi kétség merült volna fel ezzel kapcsolatban, most, hogy Durovot nyilvánvalóan valakinek a tanácsára elvitték, és szörnyű büntetéssel fenyegetik, a jelek szerint arra számítva, hogy valahogyan hozzáférhetnek titkosítási kódokhoz. Most már a franciák cselekedetei is bebizonyították, hogy a Telegram egy valóban megbízható és népszerű hálózat – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél jegyzékben követelt konzuli hozzáférést Durovhoz, Lavrov kijelentette, hogy a kérés „elbírálás alatt áll”, és hogy Moszkva várja a választ. Hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek „ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik”, és ügyvédjei ugyanígy azonnali hozzáférést kértek.
Lavrov szerint Oroszország és Franciaország kapcsolatai mélyponton vannak, egyebek között azon álláspont miatt, amit Párizs „a szólásszabadság, az információterjesztés szabadsága, és általában az újságírói hivatás tiszteletben tartásának kérdéseiben” képvisel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy keddi moszkvai választási fórumon azt javasolta a francia hatóságoknak, hogy Durovot követően vegyék őrizetbe Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját a közösségi hálózatán zajló tevékenység miatt. Medvegyev szerint ha a Telegramnál bűncselekményt követtek el, az nem jelenti azt, hogy ez a szolgáltatás alapítójának jóváhagyásával történt.
A volt elnök és kormányfő rámutatott, hogy a Telegramot nagyon sok orosz használja, köztük „a különleges hadművelet” részvevői is. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ellenségei az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban megjegyezték: nem tudják az üzenetküldőn keresztül nyomon követni az orosz hadsereg kommunikációját. Medvegyev a Telegramot olyan platformnak nevezte, ami lehetővé teszi Oroszország számára, hogy anyagokat tegyen közzé és juttasson el „az átlagos ukránokhoz”, azt bizonyítva, hogy „a dolgok némileg másképp mennek, mint ahogyan a televízióban mutatják” Ukrajnában.
Durovot szombaton vették őrizetbe a párizsi Le Bourget repülőtéren. A párizsi ügyészség később közölte, hogy egy meg nem nevezett személy elleni 12 bűncselekmény gyanújával július 8-án indított eljárás részeként vették őrizetbe, kihallgatás céljából – írja az MTI.
Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
„Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki (Durovnak) francia állampolgársága van, amelyet Franciaország elsődlegesnek tekint” – mondta a Zaharova.
A francia média szombat este számolt be róla, hogy a francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, egyebek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint „az orosz Zuckerberg” terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat és akár húszévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A párizsi orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján hangot adott véleményének, miszerint Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva „világpolgárrá” akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Mint írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében.
„Macron, azonnal tűnj el Franciaországból! Durov hadserege eljön érted” – figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev az X közösségi platformon.
Tatyjana Moszkalkova, az orosz elnök emberi jogi biztosa úgy vélekedett, hogy a letartóztatás valódi célja a Telegram bezárása, mert ezen az internetes platformon „meg lehet tudni az igazságot a világ aktuális eseményeiről”. Az intézkedés szerinte „tiltakozást vált ki mindazokból, akik a szólásszabadságért és a többpólusú világ építéséért küzdenek”.
„Amint a Telegram vezető pozícióba került Oroszországban, egyértelmű volt, hogy a nyugati, főként amerikai titkosszolgálatok mindent megtesznek Durov és platformja ellenőrzésére. Ismerve Durov álláspontját – azt, hogy minimálisra csökkentse a bármely állam általi ellenőrzés lehetőségét – az is világos volt, hogy konfliktusra kerülhet sor”
– mondta Kirill Kabanov, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja a NEWS.ru-nak.
Kabanov szerint Durov azt remélte, hogy nem keveredik konfliktusba a Nyugattal. Rámutatott, hogy a Telegram ma már nemcsak szórakoztató és informatív tartalmú platform, hanem a „különleges hadművelet” résztvevőinek kommunikációs eszköze is. Álláspontja szerint Washington ebben az ügyben saját céljaira használta fel Párizst.
Anton Gorelkin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának helyettes vezetője az Interfaxnak azt mondta, hogy az orosz hatóságoknak továbbra is vannak kifogásai a Telegrammal szemben, ám annak blokkolásáról az utóbbi időben nem esett szó. Oroszországban 2018-ban történt kísérlet a Telegram elérhetetlenné tételére.
Jekatyerina Mizulina, a Biztonságos Internet Ligájának vezetője Telegram-bejegyezésében szintén felvetette, hogy az őrizetbe vétel hátterében az Egyesült Államok állhat. Szerinte az online szolgáltató az utóbbi időben „nagyon „nyugtalanította” Washingtont, amiért kényes információkat terjesztett bizonyos országokban. Hozzáfűzte, hogy a Telegram vezetőségének Nyugat felé való nyitottsága nem segített Durovon.
Margarita Szimonyjan, az orosz állami RT médiavállalat főszerkesztője megjegyezte: Durov azért hagyta el Oroszországot, hogy ne kelljen együttműködnie az orosz szakszolgálatokkal, ám a hasonló nyugati szervekkel ezt megtette.
„Minimum szigorúan betartotta az előírást, hogy blokkolják az RT-t azokban az országokban, ahol szankciók alatt állunk. Nem segített” – írta Szimonyjan a Telegram-csatornáján.
„Mi a lényege a Durov-történetnek? (…) Lecsukták, hogy elvegyék tőle a (biztonsági) kulcsokat. És oda fogja adni őket” – tette hozza Szimonyjan, és azt javasolta, hogy mindenki törölje a Telegramról az érzékeny információkat.
A mexikói elnök Brazíliához hasonlóan kijelentette, hogy nem fogja figyelembe venni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot az orosz elnök ellen – számolt be az Euronews
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök (becenevén AMLO) csütörtökön kijelentette, hogy kormánya „nem felelős” Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatásáért, ha részt akarna venni Claudia Sheinbaum megválasztott elnök október 1-jei beiktatásán.
A meghívót az új államfő küldte Moszkvába, és ezzel eleve kizárta, hogy akár elődje és mentora, akár ő megfontolná az őrizetbe vételt.
„Mi ezt nem tehetjük meg, ez nem a mi felelősségünk. Mi a háború ellen és a béke mellett vagyunk” – mondta Obrador csütörtökön egy sajtótájékoztatón. Azt viszont sem ő, sem a megválasztott elnöknő nem tisztázta, hogy Putyin elfogadta-e a meghívást. Azt sem pontosították, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Nicolás Maduro venezuelai vagy Javier Milei argentin elnök megjelenésére számítanak-e.
Obrador emlékeztetett arra, hogy meghívták az összes kormányt, amellyel Mexikó kapcsolatban áll, és mindegyik maga dönti el, hogy részt vesz-e vagy sem. Peru és Ecuador részvétele azonban kétséges, mert kapcsolataik jelenleg ‘pusztuló állapotban’ vannak, különösen a mexikói követség áprilisi lerohanása óta Quitóban.
Azt sem tudni még, hogy VI. Fülöp spanyol király elfogadja-e a meghívást. A két ország kapcsolatát beárnyékolja, hogy Obrador öt évvel ezelőtt azt követelte, hogy Spanyolország kérjen bocsánatot és fizessen jóvátételt Mexikónak a gyarmati múlt népirtásai miatt, de nem kapott értékelhető választ.
Az új elnök, a zsidó származású Claudia Sheinbaum külpolitikai nézetei kevéssé ismertek, mert kampányát a hazai ügyekre alapozta, főként a polgári jogokra, a közbiztonságra és a digitális fejlesztésekre. Kiemelte az Egyesült Államokkal való zavartalan viszony fontosságát, de Ukrajnát, Oroszországot vagy a gázai háborút nem emlegette.
Biztosra vehető ezért, hogy elnöki munkája során Sheinbaum nagyban fog támaszkodni AMLO tanácsaira, aki megmarad a mögötte álló párt vezetőjének, és akinek amúgy is egész politikai karrierjét köszönheti.
Az orosz elnök elfogatóparancsát a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC) adta ki, amelynek Mexikó is tagja, vagyis – elvileg – érvényesítenie kellene Putyin elfogását Ukrajna megtámadása miatt.
Ennek ellenére a szocialista elnök a világ szinte minden országával való jó kapcsolatokat hangsúlyozta, amibe nem férne bele az orosz elnök elfogása. Mi több, a Spy Talk ismeretei szerint Mexikó valóságos paradicsom lett a közép-amerikai orosz kémkedés számára, engedélyezve 37 új orosz diplomata akkreditációját.
Ezzel a mexikóvárosi nagykövetségek között az orosz lett a legnagyobb, megelőzve az Egyesült Államokat.
Korábban Dél-Afrika esetében okozott fejfájást az ügy, amikor tavaly augusztusban ott rendezték a BRICS-csoport éves csúcsértekezletét. Korábban az orosz elnök azt mondta, hogy el akar menni a tanácskozásra, és a kibogozhatatlan csomót végül úgy vágták át, hogy az elnök helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte Oroszországot. A vita kezdőpontján Moszkva még „háborús oknak” nevezte Putyin esetleges elfogását Dél-Afrikában.
Tavaly Brazília baloldali elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva személyesen garantálta, hogy ha Vlagyimir Putyin idén novemberben megjelenik a G20 értekezleten Rio de Janeiro-ban, akkor nem fogják őrizetbe venni. Ezt a nyilatkozatát később enyhítette, és az igazságszolgáltatási szervek nyakába varrta a döntés felelősségét. Mint mondta „nem tudom, hogy a brazil igazságszolgáltatás őrizetbe veszi-e. Az igazságszolgáltatás dönt, nem a kormány”.
Lula ugyanakkor kifejezte kétségét, hogy Brazíliának benn kell-e maradnia a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetében. Szerinte megfontolandó, hogy ha sem Oroszország, sem Kína, sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tagja az egyezmények, akkor a hatalmas Brazíliának miért kellene ott maradnia.
Azt viszont biztosra ígérte, hogy idén ő maga ellátogat Moszkvába, a BRICS-csoport következő plénumára.
Claudia Sheinbaum hivatalosan 2024. október 1-jén lép hivatalba, beiktatására Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták. Mexikó elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, amely elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.
„Reméljük, hogy a mexikói kormány elismeri, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös. Reméljük, hogy a mexikói kormány tiszteletben tartja a nemzetközi elfogatóparancsot, és a fent említett személyt átadja az igazságügyi hatóságnak” – áll a levélben.
Tavaly márciusban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
A Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadását követő hetekben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyésze, Karim Khan többször is figyelmeztette a háborúban részt vevőket, hogy rendkívül óvatosan járjanak el a konfliktusban. Különösen az élelmezési helyzet háborús fegyverként való alkalmazására hívta fel a figyelmet.
Jelenleg, hat hónappal később, amikor Gázában már általános az éhínség, és a lakosság több mint 75 százalékát kitelepítették, az izraeli és a nemzetközi médiában arról szólnak a hírek, hogy az ICC letartóztatási parancsot adhat ki magas rangú izraeli tisztviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen.
Izrael elvárja a szabad világ vezetőitől, hogy határozottan álljanak ki az ICC Izrael önvédelemhez való joga elleni támadásával szemben – mondta Netanjahu egy múlt heti videonyilatkozatában.
Bár sokan, többek között az amerikai kormányban és médiában is megkérdőjelezték az ICC joghatóságát, a nemzetközi bíróságnak joga van ítélkezni mind Izrael, mind a Hamász háborús magatartásának jogszerűségéről.
Mi az ICC?
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan nemzetközi bíróság, amely képes büntetőeljárást indítani olyan személyek ellen, akiket népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és háborús agresszióval vádolnak.
A Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) eltérően, amely szintén Hágában székel, és az államok felelősségét bírálja el, az ICC nem államok ellen ítélkezik. Múlt heti videonyilatkozatában Netanjahu azt mondta, hogy az ICC elfogatóparancsaival „Izrael a vádlottak padjára kerül”. Ez a nézet téves. Az ICC büntetőeljárásai az egyének felelősségre vonására korlátozódnak. Az ICC nem foghatja perbe Izrael államot.
Van-e joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak izraeli állampolgárokkal szemben?
Az ICC a római statútumot aláíró államok állampolgárai ellen indíthat büntetőeljárást. A szerződésben részes államok területén elkövetett bűncselekményeket is üldözheti, függetlenül attól, hogy az alperes állama részese-e a római statútumnak.
Bár Izrael nem részese a szerződésnek, Palesztina igen. Így az ICC vádat emelhet izraeli tisztviselők ellen az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái által palesztin területen elkövetett bűncselekményekben való bűnrészesség miatt. Emellett a bíróságnak joghatósága van a Hamász egyes tagjai (mint palesztin állampolgárok) ellen is vádat emelni azokért a bűncselekményekért, amelyeket Izraelben követtek el.
Ugyanezt a jogi elvet alkalmazták Oroszország esetében is, amely nem tagja a római statútumnak. 2022-ben egy 39 országból álló csoport – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – felszólította az ICC-t, hogy vizsgálja ki az ukrajnai orosz invázió esetét. Ennek eredményeképpen az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert az orosz elnök beismerte, hogy ukrán gyermekeket raboltak el az orosz erők, és szállítottak orosz területre – ami a nemzetközi jog szerint népirtásnak számít. Ezt a lépést Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte.
Ennek ellenére ellentmondásos lenne, ha bármelyik állam elfogadná az ICC joghatóságát az orosz állampolgárokkal szemben, de Izrael állampolgáraival szemben nem.
Miért ellentmondásos a szituáció?
Robert H. Jackson, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája, amikor kinevezték a nürnbergi per főügyészévé, azt mondta, hogy nem tudunk sikeresen együttműködni a világ többi részével a jog uralmának megteremtésében, hacsak nem vagyunk felkészülve arra, hogy ez a jog néha a mi nemzetünket is elmarasztalja.
Ez a jóhiszeműség szabálya, amely szerint a nemzetközi bíróságoknak működniük kell.
A vádak kivizsgálásakor az ICC kizárólag arra összpontosít, hogy a vádlott a nemzetközi jog szerint bűnös-e a vád szerinti bűncselekményben. Ez a vizsgálat mentes a politikától – vagy a politikai beavatkozástól.
Sajnálatos módon néhány állam nem hajlandó támogatni a bíróságot – különösen a letartóztatási parancsok végrehajtásában –, amikor az adott ügyben szövetségeseik érintettek. Számos afrikai és közel-keleti ország, például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jordánia, Malawi, Nigéria és Dél-Afrika futni hagyta Omar al-Basir volt szudáni elnököt, amikor az országukba utazott.
Ennek következtében a bíróság számos letartóztatási parancsát nem hajtották végre. Egyes esetekben a tagállamok, például Kanada, Németország, Nigéria és az Egyesült Királyság nyilatkozatokat tettek a bíróság előtt álló politikai szövetségeseik támogatására. Bár ezek a nyilatkozatok tisztán politikai jellegűek, alá tudják ásni a bíróság globális megítélését.
A pakisztáni rendőrség szombaton letartóztatta Imrán Hán korábbi pakisztáni miniszterelnököt az ország keleti részén fekvő Lahore városában található otthonában – erősítette meg Intazar Husszain Pandzsutha, a volt kormányfő ügyvédje.
Idén ez már a második alkalom, hogy őrizetbe veszik a népszerű ellenzéki politikust, akit most átszállítanak az ország fővárosába, Iszlámábádba. Szombaton egy bíróság három éves börtönbüntetésre ítélte Hánt hivatali ideje alatt elfogadott ajándékok eltitkolása miatt – írja az MTI.
A bírósági ítélet öt évre eltiltja a korábbi kormányfőt a politikai szerepvállalástól is, ami megakadályozhatja visszatérését a pakisztáni belpolitikába.
Mióta 2022 áprilisában bizalmatlansági indítvánnyal eltávolították a hatalomból, Hán ellen több mint százötven ügyben indult jogi eljárás, a többi között korrupció, terrorizmus, illetve erőszakra való felbujtás vádjával, miután tavaly májusban a halálos áldozatokkal is járó tüntetések során támogatói országszerte több helyen megtámadták a pakisztáni kormányzat épületeit és a hadsereg létesítményeit.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne 😜 #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Cyril Ramaphosa, dél-afrikai köztársaság elnöke engedélyt kért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy a BRICS-országok jövő hónapban Dél-Afrikában tartandó találkozóján ne kelljen őrizetbe vennie Vlagyimir Putyint, „mert az hadüzenetnek minősülne”.
A csoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja, és mindegyikük vezetője meghívást kapott az augusztus 22-én kezdődő háromnapos rendezvényre.
A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen ukrajnai gyermekek Oroszországba hurcolása miatt. Amennyiben Vlagyimir Putyin megjelenik a BRICS-találkozón, ICC-tagságuk miatt a dél-afrikai hatóságok kötelesek lennének letartóztatni az orosz elnököt.
Dél-afrikai tisztségviselők májusban azt mondták, hogy a BRICS-országok fontolgatják a csúcstalálkozó áthelyezését Kínába, amely nem tagja az ICC-nek.
A dél-afrikai ellenzéki Demokratikus Szövetség bírósági úton akarta kikényszeríteni, hogy a kormány köteles legyen őrizetbe venni az orosz elnököt, amennyiben dél-afrikai területre lép. E bírósági keresetre adott válaszában Cyril Ramaphosa kifejtette, hogy eljárást kezdeményezett a Nemzetközi Büntetőbíróságon a római statútum 97. cikkelye alapján, amely lehetőséget nyújt az ICC tagállamai számára, hogy konzultálhassanak a bírósággal, mielőtt végrehajtanák a letartóztatást.
„Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy országuk hivatalban lévő elnökének letartóztatása hadüzenetnek számítana” – mondta a dél-afrikai elnök.
A Dél-afrikai Köztársaságot már 2015-ben is bírálatok érték, amiért megtagadta az ICC által körözött Omar el-Besir akkori szudáni elnök letartóztatását és kiadását a bíróságnak.
Az Európai Parlament képviselői felszólították a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy fontolja meg elfogatóparancs kiadásának lehetőségét Fehéroroszország önjelölt elnöke, Aljakszandr Lukasenka ellen – áll az Európai Parlament külügyi bizottsága által kedden jóváhagyott, az EU Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatairól szóló jelentésében, számolt be a Jevropejszka Pravda a parlament sajtószolgálatára hivatkozva.
A képviselők kijelentették, hogy Fehéroroszország felelős a háború által Ukrajnának okozott károkért, és az országban elkövetett bűncselekményekért, beleértve a fehérorosz rezsim szerepét a gyermekek illegális elszállításában.
A jelentés felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy nemzetközi szinten tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az emberiesség elleni bűncselekményekért és a népirtásért felelős fehérorosz politikai és katonai vezetők ellen vádemelésre kerüljön sor.
A képviselők hangsúlyozzák: mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság már elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen, a bíróságnak mérlegelnie kell Lukasenka ellen is hasonló elfogatóparancs kiadásának lehetőségét.
A képviselők úgy vélik, hogy az EU Tanácsának ki kellene bővítenie az uniós szankciók hatálya alá tartozó fehérorosz és orosz személyek listáját is, hogy korlátozások vonatkozzanak az ukrán gyerekek erőszakos evakuálásában érintettekre is. Emellett a képviselők felszólították az EU-t, hogy dolgozzon ki stratégiát Fehéroroszország függetlenségének és demokratikus átmenetének megőrzésére.
Vasárnap letartóztatták Nicola Sturgeon volt skót első minisztert, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) korábbi vezetőjét a párt finanszírozásának ügyében hosszabb ideje folyó rendőrségi vizsgálat keretében.
Őrizetbe vették Nicola Sturgeon volt skót kormányfőt, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) korábbi vezetőjét a párt finanszírozásának ügyében hosszabb ideje folyó rendőrségi vizsgálat keretében.
A skót rendőrség vasárnapi közleményében csak annyit írt, hogy az SNP-vizsgálat ügyében egy 52 éves nőt vettek őrizetbe, de az összes brit médiaorgánum, köztük a BBC egyértelmű és egybehangzó értesülése szerint is Nicola Sturgeonről van szó.
Néhány hete a volt skót első miniszter férjét, Peter Murrellt, az SNP volt pénztárnokát is őrizetbe vették ugyanebben az ügyben, és még aznap szabadlábra is helyezték, de a rendőrség hangsúlyozta, hogy a vizsgálat folytatódik.
Tudta, hogy le fogják tartóztatni Sturgeon, aki április elején mondott le első miniszteri és SNP-vezetői tisztségéről, már a harmadik személy, akit letartóztattak az ügyben. A skót hatóságok vizsgálata az után indult, hogy bejelentés érkezett hozzájuk 600 ezer font (260 millió forint) értékű adomány miatt, amelyet az SNP hivatalosan az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírását célzó kampány finanszírozására gyűjtött.
A rendőrségi gyanú szerint azonban az összeget a párt napi működési költségeire fordították a függetlenségi kampány helyett. Sturgeon szóvivője közölte, hogy együttműködnek a hatóságokkal annak tudatában, hogy a korábbi kormányfőt letartóztatják, és az ügyben kihallgatja a rendőrség.
Férjét, Peter Murrellt, az SNP korábbi vezérigazgatóját április 5-én tartóztatták le a Glasgow melletti Uddingstonban lévő otthonukban. A kihallgatás közel 12 órán keresztül folyt, mielőtt szabadon engedték – írja a The Guardian.
A rendőrség házkutatást tartott otthonukban és a hátsó kertben, valamint az SNP székházában is, és dokumentumokat és számítógépeket tartalmazó dobozokat vittek ki. A Murrell édesanyjának fife-i háza előtt parkoló luxus-lakóautót is lefoglalták a rendőrök a nyomozás részeként.
Colin Beattie parlamenti képviselőt, a párt akkori pénztárosát április 18-án szintén e miatt az ügy miatt tartóztatták le és hallgatták ki, majd később szintén vádemelés nélkül szabadon bocsátották a további vizsgálatokig.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne 😜 #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Peruban egy limai börtönbe került vasárnap az Egyesült Államokból kitoloncolt egykori perui elnök, Alejandro Toledo, aki ellen az Odebrecht brazil építőipari céggel összefüggésben, korrupció és pénzmosás miatt emeltek vádat. A latin-amerikai ország igazságszolgáltatása a Twitter közösségi oldalon azt közölte, hogy a volt elnököt „a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezésére bocsátották, a Barbadillo börtönbe szállították, ahol 18 hónapig előzetes letartóztatásban lesz”. A vádlott által kért házi őrizetet a hatóság elutasította.
A 77 éves Toledo, aki ügyvédei szerint rákos beteg, repülővel érkezett Los Angelesből az Interpol ügynökeinek őrizetében. A Barbadillo börtönbe, ahol a korábbi perui elnökök, Pedro Castillo (2021-2022) és Alberto Fujimori (1990-2000) is raboskodik, éjszaka helikopterrel szállították át.
Toledót Limába érkezése után hatósági orvosi vizsgálat alá vetették, a politikus személyazonosságát igazoló meghallgatást követően megjelent egy bíró előtt. Az igazságszolgáltatás televíziós csatornája által sugárzott képeken kimerültnek tűnt.
A volt elnököt 2019-ben a perui korrupciós vád miatt letartóztatták az Egyesült Államokban, és azóta kaliforniai otthonában házi őrizetben tartották, testén elektronikus nyomkövetővel. A 2001 és 2006 között kormányzó egykori perui erős embert azzal gyanúsítják, hogy több tízmillió dollárt kapott a Dél-Amerikában hatalmas botrány középpontjában álló brazil Odebrecht építőipari konszerntől közbeszerzési szerződésekért cserébe.
Az ügyészek 20 év és hat hónap börtönbüntetést kérnek Toledóra, aki elismerte, hogy az Odebrecht legalább 34 millió dollárt fizetett, és hogy ennek az összegnek egy részét ő is megkapta. A perui média szerint azonban Toledo fenntartja ártatlanságát, és azt állítja, hogy egy időközben elhunyt üzletember, Josef Maiman intézte az ügyleteket.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne 😜 #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
