Aleksandar Vučić szerb elnök arról beszélt, hogy nem kívánja „lerövidíteni” a mandátumát értelmetlen megfogalmazással, ahogyan azt egykor Boris Tadić tette, mert szerinte „vagy lemond az ember, vagy kitölti a mandátumát” – számolt be a Magyar Szó.
„Tehát lehetséges, hogy hamarosan lemondok” – mondta Vučić újságíróknak Pekingben, kínai látogatásának kezdetén.
Az államfő szerint az egyes összejövetelek – utalva a szombati belgrádi megmozdulásra a Slavija tér környékén – nem zavarhatják meg a közéletet, különösen akkor, ha „nincsenek átgondolt tartalmaik, üresek, és nem vesznek részt rajtuk különösebben sokan”. A szervezőket emellett a rendezvény utáni incidensek miatt bírálta.
Kijelentette, hogy három szolgálat is készített becslést a résztvevők számáról, amely 30 500 és 34 300 között mozgott. Elmondása szerint a legmagasabb becslést vették alapul, ugyanakkor a pontos adatok szerint valamivel kevesebb mint 34 ezren voltak jelen.
Szerbiában 2024 ősze óta zajlanak nagy tömegtüntetések, miután az újvidéki vasútállomás frissen felújított védőtetője beomlott és 15 ember halálát okozta. A közvélemény és az ellenzék a kormányzati korrupciót okolja a tragédiáért.
A szerb elnök eddig ellenállt a lemondásra való felszólításoknak.
Keir Starmer brit miniszterelnök nem mond le a Munkáspárt vezetőjeként betöltött tisztségéről és így a kormányfői posztról sem – közölte hétfőn David Lammy brit miniszterelnök-helyettes. Nem sokkal később Starmer személyesen is megerősítette ugyanezt.
Lammy a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió hétfő délelőtti hírmagazinjának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Starmer még csak menetrendet sem kíván kialakítani saját távozására.
A munkáspárti miniszterelnökre az utóbbi napokban folyamatosan erősödő nyomás nehezedett saját pártja és kormányának több tagja részéről annak érdekében, hogy jelentse be lemondását, vagy legalább vázolja fel távozásának menetrendjét.
Ennek előzményeként a május első hetében tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és walesi parlamenti választások a Munkáspárt hatalmas arányú mandátumveszteségét és a Nigel Farage vezette szélsőjobboldali, radikálisan EU- és bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték.
A Munkáspárt az angliai tanácsokban betöltött képviselői mandátumainak csaknem a felét elvesztette, és száz év óta először Walesben is vereséget szenvedett.
David Lammy miniszterelnök-helyettes a hétfői Sky News-interjúban mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy a kormányfő lemondásának követelésével és több utódjelölt jelentkezésével a Munkáspárt a választások óta eltelt napokban „látványos öngólokat lőtt”.
Lammy kijelentette: előző nap kétszer is beszélt Starmerrel, aki teljesen egyértelművé tette, hogy folytatni kívánja miniszterelnöki tevékenységét, és „nem lesz semmiféle mentrend” a kormányfő távozására.
Keir Starmer egy hétfői londoni rendezvényen, újságíróknak nyilatkozva megerősítette helyettese szavait. Arra a kérdésre, hogy befejezettnek tekinthető-e miniszterelnöki időszaka, a kormányfő határozott nemmel válaszolt, és kijelentette, hogy a 2029-ben esedékes következő parlamenti választásokon is ő kívánja vezetni a Munkáspártot.
Starmer szerint az angliai, a walesi és a skóciai választások után a figyelmet a folyamatok megfordítására kell összpontosítani.
Az ellene forduló munkáspárti és kormányzati politikusokra utalva a brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tíz nap számos megnyilvánulása „nem arra összpontosított, amire kellett volna”.
A Starmerrel szembeni belső lázadás eddigi legnagyobb horderejű mozzanataként Wes Streeting volt egészségügyi miniszter a múlt héten bejelentette lemondását, azzal a kifejezett céllal, hogy elindítsa a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási eljárást a Munkáspárton belül.
Első programadó beszédében a volt miniszter „katasztrofális hibának” nevezte a Brexitet, vagyis Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, amely Streeting szerint az országot szegényebbé és gyengébbé tette.
A hagyományosan különlegesnek nevezett brit-amerikai viszonyrendszerre utalva Wes Streeting kijelentette: Nagy-Britanniának valójában az Európai Unióval kell különleges kapcsolatokat kialakítania, és „egy napon” vissza is kell térnie az EU-ba.
Streeting szavaira reagálva Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője a Sky News kérdésére hétfőn úgy fogalmazott: Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozásának „bármiféle kilátásáról” szólva egyelőre annyi szögezhető le, hogy létrejött a kétoldalú éves csúcstalálkozók fóruma, és ezeken a találkozókon arról esik szó, hogy London és az EU miként tudná számos területen szorosabbra vonni kapcsolatrendszerét.
Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britanniának csatlakoznia kellene-e az euróövezethez is, ha ismét az EU-tagja lenne, a bizottsági szóvivő csak annyit mondott, hogy örömmel válaszol erre a kérdésre, ha ez a helyzet valaha is előáll.
EU-tagságának idején Nagy-Britannia mentességet kapott az euró bevezetésének kötelme alól.
Keir Starmer miniszterelnök a Munkáspárt 2024-es választási győzelme és kormányalakítása óta számos nyilatkozatában kizárta az újbóli brit EU-csatlakozás lehetőségét.
Keir Starmer miniszterelnök kormányából lemondott Wes Streeting egészségügyi miniszter, miután Starmer hivatala arról biztosított, hogy ez nem fog megtörténni, áll a Sky Newsnak adott nyilatkozatában, írta a Jevropejszka Pravda.
Május 14-én, csütörtökön Streeting lemondott a kormányban betöltött tisztségéről.
A brit média úgy véli, hogy Streeting azt tervezi, kihívja Starmert a Munkáspárt elnöki posztjáért.
Egy Starmernek írt levelében Streeting azt írta, hogy bár a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) teljesítményének javításában elért sikerek „meggyőző okot jelentenek a hivatalban maradásra” számára.
„Ahogy a hét elején folytatott beszélgetésünkből is tudja, miután elvesztettem a bizalmamat az Ön vezetésében, arra a következtetésre jutottam, hogy becstelen és elvtelen dolog lenne hivatalban maradnom” – mondta. Lemondásának indoklásakor a múlt heti helyhatósági választások „példátlan” eredményeire hivatkozott, amelyekben a kormány „népszerűtlensége” „jelentős és átható tényezővé” vált Nagy-Britannia-szerte.
„A vezetők vállalják a felelősséget, de ez túl gyakran azt jelenti, hogy másoknak kell áldozatot hozniuk. Hallgatni kell a kollégákra is, beleértve a hátsó padsorból érkező képviselőket, és az ellenvéleményekkel szembeni kemény fellépés lealacsonyítja a politikánkat” – tette hozzá Starmer.
Keir Starmer brit miniszterelnök május 12-én kedden elutasította a lemondására irányuló felhívásokat. A minisztereknek azt mondta, hogy hivatalban marad a helyhatósági választásokon elszenvedett vereség utáni, „destabilizáló” 48 órás, egyre hangosabb követelések ellenére is, amelyek a távozásának ütemtervére vonatkoznak – közölte a Reuters.
A kabinet ülésén a brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy bár vállalja a felelősséget a Munkáspárt egyik legsúlyosabb választási vereségéért, hivatalos lépéseket nem tettek a vezetőválasztás megindítására. Az újságírók megjegyezték, több hozzá lojális miniszter is kifejezte támogatását iránta.
„A Munkáspártnak van egy eljárása a vezetővel szembeni bizalmatlansági szavazásra, és ezt még nem indították el. Az ország elvárja tőlünk, hogy folytassuk a kormányzást. Ezt teszem én, és ezt kell tennünk, mint kormány”, mondta Starmer.
Miközben a hitelfelvételi költségek csaknem 30 évi legmagasabb szintre emelkedtek, miközben az Egyesült Királyságban újabb politikai instabilitás kialakulásától tartanak, a miniszterelnök azt mondta, hogy „az elmúlt 48 óra destabilizálta a kormányt, és ennek valós gazdasági következményei vannak országunkra és családjainkra nézve”.
Korábban a Munkáspárt képviselői felszólították Starmert a lemondásra, miután megpróbált biztosítani arról, hogy a sikertelen választások után sem hagyja abba feladatai elvégzését.
A Munkáspárt szabályai szerint a vezetőváltáshoz legalább 81 képviselő (a párt összes parlamenti mandátumának 20%-a) támogatása szükséges a procedúra elindításához. A Sky News közvélemény-kutatása szerint jelenleg 40 képviselő szólította fel nyíltan a lemondását.
Május 11-én Starmer kijelentette, hogy a választási vereség után nem fog lemondani a vezetői posztról. Figyelmeztetett, hogy az ország kockáztatja, hogy „sötét útra” lép.
A Munkáspárt elvesztette a május 8-án tartott helyhatósági választásokat. Nigel Farage jobboldali populista Reformpártja több mint 300 mandátumot szerzett.
Lemondott Andris Spruds lett védelmi miniszter vasárnap a balti ország területén a héten becsapódott két drón ügyével összefüggésben.
Csütörtökön két drón lépett be Oroszország felől a lett légtérbe, majd olajtározó létesítményekbe csapódott.
Az eset miatt Evika Silina miniszterelnök lemondásra szólította fel a védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy a drónelhárító rendszereket nem aktiválták időben. Helyére Raivis Melnis ezredest nevezte ki a tárca élére.
Az LSM lett közszolgálati műsorszóró csütörtökön azt jelentette, hogy az orosz határhoz közeli Rezekne városnál csapódtak be a drónok, de jelentős károk nem keletkeztek, és sérültekről sem érkezett jelentés.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter vasárnap az X-en azt írta, ukrán drónok csapódtak be Lettország területén. A repülőeszközök annak következtében repültek be a lett légtérbe, hogy
Oroszország elektronikus hadviselést folytat, amellyel szándékosan eltéríti az ukrán drónokat az oroszországi célpontoktól – írta Szibiha. Az ukrán külügyminiszter pénteken elmondta: Ukrajna fontolgatja, hogy szakértőket küldene a balti országok légvédelmének megerősítésére.
Csütörtökön Lettország és Litvánia felkérte a NATO-t, hogy erősítse meg a légvédelmet a balti régióban.
A Korrupcióellenes Tanács felszólította Volodimir Zelenszkij elnököt a Fire Point vállalat részleges államosítására és Rusztem Umjerov elmozdítására a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsbeli (RNBO) titkári tisztségéből a Midas-ügy újabb hangfelvételeinek nyilvánosságra hozása nyomán – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium mellett működő Korrupcióellenes Tanács civil szervezet és az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva.
A jelentés szerint a Korrupcióellenes Tanács a Fire Point részleges államosításának megkezdését szorgalmazza. Az ok a Midas-ügy anyagai, amelyek szerint a cég valódi tulajdonosa Timur Mindics. Mivel az üzletember szerepel a szankciós listákon, tulajdonosi jogainak jogi megerősítése oda vezet, hogy a cég elveszíti a lehetőséget, hogy termékeit az ukrán védelmi erőknek szállítsa. A tanács hangsúlyozta, hogy a Fire Point szándékosan hamis információkat szolgáltatott tulajdonosairól, és kockázatos státuszt kellene kapnia.
A Korrupcióellenes Tanács úgy értelmezte, hogy Rusztem Umjerov volt védelmi miniszter cselekedetei hatalommal való visszaélés jeleit mutatják. Azzal is vádolják, hogy államtitkokat fedett fel az „izraeli golyóálló mellényekkel” kapcsolatos ügyekben, valamint a Fire Point érdekeinek előmozdításában.
Timur Mindics esetében a tanács a befolyással és a költségvetési forrásokkal való visszaélésre történő felbujtás jeleit látja cselekedeteiben.
A Korrupcióellenes Tanács hivatalosan is számos követeléssel fordult az államvezetéshez. Volodimir Zelenszkij elnöknek: az RNBO elnökeként felszólítja, hogy kezdeményezze a Fire Point részleges államosítását az ukrán lakosság számára. Követelésként előterjeszti Rusztem Umjerov azonnali eltávolítását az RNBO titkári posztjáról; a Védelmi Minisztériumnak: hozzon létre egy munkacsoportot a vezérkar és a nyomozati szervek részvételével, amely teljes körűen ellenőrzi a vállalat szerződéseit és árképzését.
„Az államvezetés köteles teljesen elhatárolódni a múltbeli és jelenlegi baráti kapcsolatoktól azokkal az emberekkel, akik pozíciójukat, beosztásukat és kapcsolataikat saját meggazdagodásukra használták fel” – áll a Korrupcióellenes Tanács közleményében. Ezenkívül a Tanács kijelentette, hogy kész személyesen részt venni az ellenőrzéseken a probléma gyors megoldása érdekében.
Szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál közzétette a beszélgetések első részének tartalmát. A hangfelvételek Mindics beszélgetéseit rögzítették Szerhij Sefirrel ukrán elnök volt első tanácsadójával, Rusztem Umjerovval és egy Natalija nevű nővel.
Az egyik beszélgetés során Mindics és az RNBO titkára a kormányban lehetséges személyi változásokról tárgyalt. A téma Umjerov esetleges kinevezése volt az Egyesült Államokba akkreditált nagykövetté, valamint Denisz Shmyhal akkori miniszterelnök kinevezése Ukrajna védelmi miniszterévé.
A személyzeti kérdések mellett a felvételek a fegyvergyártásról szóló megbeszélést is rögzítettek. Mindics és Umjerov megemlítették a Fire Point vállalatot, és ismertették annak nagy hatótávolságú fegyvermodelljeit – az FP-1-et, az FP-5-öt és az FP-7-et. A beszélgetés során Mindics panaszkodott Umjerovnak, hogy a Fire Point alulfinanszírozott.
Julie Davis, az Egyesült Államok ukrajnai ideiglenes ügyvivője várhatóan távozik tisztségéből. A Financial Times értesülései szerint döntésének hátterében az Donald Trump politikájával kapcsolatos nézeteltérések, valamint az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás visszaesése áll – írja az Unian.
A lap forrásaira hivatkozva azt írja, hogy Julie Davis a következő hetekben tervezi elhagyni Kijevet, és befejezi diplomáciai karrierjét közel 30 év szolgálat után.
Davis 2025 májusa óta tölti be az ideiglenes ügyvivői posztot. Távozási szándékáról már tájékoztatta a Külügyminisztériumot.
A diplomata csalódott volt szerepkörében és az adminisztráció számos döntésében, különösen a személyi kinevezésekben, amelyekről a sajtóból értesült.
Kijevnek esetleg el kell fogadnia területek elvesztését egy Moszkvával kötendő jövőbeli békemegállapodásban, az ilyen engedmények Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának kilátásaihoz kapcsolódnak – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a kancellár elmondta: „Valamikor Ukrajna tűzszüneti megállapodást fog aláírni, valamikor remélhetőleg békeszerződést Oroszországgal. Akkor megtörténhet, hogy Ukrajna területének egy része már nem lesz Ukrajna.” Megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, ha ezt szeretné közvetíteni népe felé és elnyerni a támogatásukat, népszavazást kell tartania.
Merz ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozással kapcsolatos túlzott reményektől, megjegyezve, hogy Kijev nem csatlakozhat a blokkhoz háború alatt. Ezenkívül Ukrajnának először szigorú kritériumoknak kell megfelelnie, többek között a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén – mutatott rá.
„Zelenszkij felvetette az EU-hoz való 2027. január 1-jei csatlakozás ötletét. Ez nem fog működni. Még 2028. január 1. is irreális” – fejezte ki meggyőződését Friedrich Merz, aki átmeneti lépéseket javasolt, például megfigyelői státusz megadását Ukrajnának az uniós intézményekben, ami széles körű támogatást élvezett az európai vezetők körében a ciprusi csúcstalálkozón.
Jevhen Zsukov rendőrtábornok lemondott a Nemzeti Rendőrség járőrrendőrségi főosztályának parancsnoki posztjáról – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lemondásról szóló döntést a parancsnok felettesei a szombati lövöldözés helyszínére érkező, de a lövések eldördülése után elmenekülő járőrrendőrök miatt kitört botrány után hozták meg. „Bevetési tisztként úgy döntöttem, hogy kérvényt nyújtok be tisztségemből való elbocsátásom érdekében. Úgy gondolom, ez igazságos lesz” – jelentette be Zsukov a lövöldözéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón.
A parancsnok a járőrök lövöldözés közbeni cselekedeteire is kitért. Szerinte „szakszerűtlenül és méltatlanul” viselkedtek. „Megtévedtek, és sebesült civileket sodortak veszélybe. Nagyon szégyenletes eset. Hivatalos vizsgálatot fogunk lefolytatni, és minden vezetőt felelősségre vonunk ezekért a tettekért. Minden vezetőt, aki felettese ennek a két rendőrtisztnek” – mondta.
Ugyanakkor Ivan Vihivszkij a Nemzeti Rendőrség vezetője megjegyezte, hogy Zsukovnak „más pozíciót fognak találni”. „Talán kifejezetten a háborúhoz kapcsolódó segítségnyújtáshoz lesz köthető” – mondta az országos rendőrfőkapitány.
Az amerikai Kongresszus két képviselője is lemondott mandátumáról kedden, mindketten szexuális visszaélés gyanújába keveredtek.
Eric Swalwell kaliforniai demokrata képviselő 13 év után távozik a képviselőházból, miután napokkal korábban bejelentette, hogy visszalép a kaliforniai kormányzójelöltségtől is.
Eric Swalwellt öt nő is szexuális visszaélésekkel és részben nemi erőszakkal vádolta meg. Kedden Los Angelesben Lonna Drewes, egy divatszakmában dolgozó nő ügyvédje társaságában sajtótájékoztatón állította azt, hogy 2018-ban a politikus erőszakos cselekményének áldozatává vált.
A képviselő a mandátumáról való hivatalos lemondó levelének benyújtásával egy időben közösségi oldalán minden vele szemben megfogalmazott állítást cáfolt, és úgy fogalmazott, hogy „kiszámított és átlátszó politikai bérgyilkosság” áldozata lett.
Swalwell a botrány kirobbanását megelőzően a republikánus Steve Hiltonnal fej-fej mellett vezette a közvéleménykutatásokat a kaliforniai kormányzói posztért zajló versenyben.
Tony Gonzalez texasi demokrata képviselő azt követően nyújtotta be hivatalosan lemondó levelét a Kongresszus vezetésének, hogy mind demokrata, mind republikánus képviselőtársai közölték: készek a törvényhozásból való kizárásáról szóló eljárás megindítására.
A két politikus önkéntes távozásával kapcsolatban Chuck Schumer vezető demokrata szenátor örömét fejezte ki, Mike Johnson republikánus házelnök pedig a megfelelő lépésnek nevezte lemondásukat.
A lemondásokkal a képviselőházban a szűk republikánus többség kettővel növekedve, 219-214-re módosulva.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az amerikai Kongresszus két képviselője is lemondott mandátumáról kedden, mindketten szexuális visszaélés gyanújába keveredtek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776339900 [modified] => 1776335537 ) [title] => Az amerikai Kongresszus két képviselője mondott le egy napon belül szexuális visszaélési ügy miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183581&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183581 [uk] => 183737 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 183582 [image] => Array ( [id] => 183582 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus.jpg [original_lng] => 93638 [original_w] => 700 [original_h] => 394 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/usa-amerikai-kongresszus.jpg [width] => 700 [height] => 394 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1776413823:3 [_thumbnail_id] => 183582 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 548 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 869166371001 [_oembed_2d1b0f996e141c144f7fc8dda8b88785] =>
JD Vance:
Stopping funding the Ukraine war is one of the things I’m proudest of we’ve done in this administration. pic.twitter.com/qhm2iicze2
