Az ukrán hatóságok nem fognak alapvető döntéseket hozni kizárólag a médiában kiszivárgott újabb „Timur Mindics-féle felvételek” alapján – jelentette ki péntekn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljakot arról kérdezték, hogy lehetséges-e az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának, a „Mindics-felvételeken” szereplő Rusztem Umjerovnak a lemondása. „Ha alapvető döntést hozunk az felvételek közzététele alapján, ahogy ön is mondja, nos, az egy kicsit furcsa lesz a vezetői rendszer számára, ez az első dolog. Másodszor pedig, Umjerov részletesen válaszolt a vádakra, amik felmerültek. Ki akarja deríteni a felvételek hitelességét stb.” – hangsúlyozta.
A tanácsadó emlékeztetett rá, hogy Umjerov ki akarta deríteni, hogyan kerültek nyilvánosságra a „felvételek; mennyire hitelesek a felvételek; kiragadták-e a szavakat a szövegkörnyezetből? Külön hozzátette, hogy véleménye szerint Umjerov hatékony tárgyalófél a Közel-Kelet országaival, valamint az Egyesült Államokkal. Egyúttal úgy vélte, hogy a botrány nem befolyásolja Umjerov tárgyalásokon betöltött pozícióját.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a nyugati szövetségesek miért nem reagálnak olyan aktívan a botrányra, mint a 2025-ös tüntetések során, amikor az ukránok ellenezték a NABU függetlenségének megszüntetését, Podoljak rámutatott a politikai koncepciók és a büntetőeljárás közötti különbséget. „Bizonyos információk kerültek napvilágra a nyomozás részeként, amelyek még nem vezettek bírósági ítélethez, és itt politikai értékelést kell adnunk. És hogyan fogják ezt megítélni? Akkor feltétel nélküli… közvetlen beavatkozásnak fogják tekinteni a bűnüldözési folyamatba” – mondta.
A tanácsadó hangsúlyozta, hogy sem európai, sem amerikai tisztviselők nem fognak hivatalos nyilatkozatot tenni a nyomozati anyagokkal kapcsolatban, amíg az folyamatban van. Példaként hozta fel az Egyesült Államok igazságszolgáltatását. „Egyetlen európai vagy amerikai sem fogja ezt megtenni. Amikor az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma az „Epstein-aktákról” beszél… senki sem avatkozik közbe, és nem mondja azt: „ezt nyomtasd ki, azt ne nyomtasd ki”, bár voltak erre kísérletek” – tette hozzá Mihajlo Podoljak.
Riadalmat keltett a német titkosszolgálatoknál egy moszkvai megbeszélésről kiszivárgott hangfelvétel, amelyen Vlagyimir Putyin elnök „gyanúsan sokszor” említette Armin Papperger nevét. Papperger annak a Rheinmetall AG-nek a vezérigazgatója, amely harci járművekkel és légvédelmi ütegekkel látja el az ukrán hadsereget, és egy éve megállapodást kötött a kijevi kormánnyal egy ukrajnai harckocsi- és egy lőszergyár létesítéséről.
Vlagyimir Putyin elnök egy magas rangú orosz katonatisztekhez intézett, nemrég a német titkosszolgálatok birtokába került, zárt ajtók mögötti beszédében burkoltan megfenyegette Armin Pappergert, a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall fegyvergyártó vállalat vezérigazgatóját.
A brüsszeli szankciós listához hasonlóan ugyanis Moszkvában is létezik egy feketelista, amelyen Ukrajna legnagyobb támogatóit – köztük Pappergert és a Rheinmetallt – tartják számon.
Erről a Focus Magazin online kiadása számolt be.
A 62 éves német gépészmérnök élete 2024. július 1-jén állt a feje tetejére. Azóta minden hozzá érkező üzletfelet megmotoznak, páncélozott Mercedesszel jár és bárhová megy, minden lépését fegyveres kommandósok vigyázzák.
Ilyen magas szintű védelem a német törvények szerint csak a kancellárt illeti meg.
Details zu Anschlagsplänen: In geheimer Putin-Runde fällt vier Mal der Name des Rheinmetall-Chefs https://t.co/UDp0DbT4ax
Elsőként tavaly júniusban a CNN hírtelevízió számolt be arról, hogy amerikai katonai források szerint Pappergert megfigyelhetik az orosz titkosszolgálatok. Az amerikai hírtelevízió információit a berlini Alkotmányvédelmi Hivatal is megerősítette, számolt be a Focus.
„Védett és őrzött vagyok, akár egy német kancellár” – mondta Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója.
Putyin provokációnak tartja a fegyverszállításokat
Amikor 2024 februárjában bejelentették, hogy a Rheinmetall a kijevi kormánnyal egyeztetve harckocsi-összeszerelő üzemet és lőszergyárat épít Nyugat-Ukrajnában, a hír nyugtalanságot keltett a Kremlben. Putyin elnök nem sokkal később parancsba adta a katonai vezérkarnak, hogy minden eszközzel nehezítsék az ukrán hadsereg logisztikai háttértámogatását. Ehhez azonban az orosz titkosszolgálatok segítségére is szükség lesz, írja a lap.
Putyin zárt ajtók mögött tartott beszédében állítólag négyszer is említette Papperger nevét, akit „ukrán provokátornak” és „strómannak” nevezett.
„Szokatlan és kemény kijelentések, amely igazán megdöbbentettek minket” – árulta el a német Alkotmányvédelmi Hivatal magas rangú tisztviselője a Focus Online-nak.
A Rheinmetall 2022 júliusa óta az ukrán légi és szárazföldi haderők egyik legnagyobb támogatója. Papperger irányítása alatt a Rheinmetall többek között Leopard 1-es és 2-es harckocsikat, Marder és Lynx típusú gyalogsági harcjárműveket, Gepard légvédelmi harckocsikat, Fuchs páncélozott szállítójárműveket, továbbá légvédelmi rendszereket és lőszereket szállított Ukrajnába.
Kiszivárogtak Benjámin Netanjahu kormányának mondott szavai. Izrael a szeptemberi csipogóbombás támadás óta először ismerte be, hogy ő áll a művelet mögött.
Izrael először erősítette meg, hogy ő állt a nagy vihart kavaró szeptemberi akció mögött, amelynek során a Hezbollah által Libanonban használt több száz személyhívót robbantottak fel. Az izraeli sajtón vasárnap söpört végig a hír, miszerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt közölte kabinetjével, hogy a csipogóműveletet és Haszan Naszrallah Hezbollah-vezér likvidálását a politikai vezetés magas rangú tisztviselőinek ellenkezése ellenére indították el – írta a CNN.
Az értesüléseket egy izraeli tisztviselő is megerősítette az amerikai csatornának. Ez az első alkalom, hogy Izrael elismerte szerepét a műveletben. A kormány döntése, hogy tájékoztatja a sajtót Netanjahu megjegyzéseiről, és ezzel megerősíti, hogy Izrael állt az akció mögött, valószínűleg egy újabb fejezete az Izraelt az elmúlt hetekben uraló belpolitikai csatározásoknak. Az izraeli média feltételezése szerint az izraeli katonai vezetés és a hírszerzés több tisztviselője, valamint Joáv Gallant akkori védelmi miniszter lehetett az, aki nem értett egyet a kormányfővel. A tárcavezetőt Netanjahu múlt kedden menesztette.
Mint ismert, szeptember 17-én több ezer robbanás érte a Hezbollah tagjait, célba véve a csipogóikat, majd egy nappal később a rádiótelefonjaikat. A robbanásokban legalább 37 ember életét vesztette, köztük több gyermek is, és mintegy 3 ezer ember sebesült meg. A libanoni egészségügyi hatóságok szerint sokan közülük civil járókelők voltak.
Izrael partnerként tekint Amerikára
A csipogóbombás támadásokkal kapcsolatos fejlemények akkor kerültek napvilágra, amikor Netanjahu arról számolt be, hogy az elmúlt napokban háromszor is beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. A kormányfő szerint ezek nagyon jó és nagyon fontos beszélgetések voltak, amelyek célja az Izrael és az Egyesült Államok közötti szilárd szövetség megerősítése volt.
Egyetértünk az iráni fenyegetést illetően. Ugyanakkor látjuk az Izrael előtt álló nagyszerű lehetőségeket is a béke és a terjeszkedés terén, valamint más területeken egyaránt – számolt be róla Benjamin Netanjahu.
A miniszterelnök megszólalt a múlt heti hollandiai eseményekkel kapcsolatban is, amikor az Ajax Amszterdam és a Maccabi Tel-Aviv Európa Liga mérkőzése (5-0) után az izraeli futballszurkolók antiszemita gyalázkodásoknak és erőszaknak voltak kitéve.
Soha nem fogjuk megengedni, hogy a történelem borzalmai megismétlődjenek. Soha nem adjuk meg magunkat sem az antiszemitizmusnak, sem a terrorizmusnak – jelentette ki Netanjahu.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Németországban megerősítik a kommunikációs biztonságot, miután lehallgatták a tábornokok, a Taurus nagy hatótávolságú rakéták ukrajnai szállításával kapcsolatos beszélgetését – jelentette a DPA ügynökség március 12-én, kedden.
Az ügynökség megjegyezte, a német légierő főparancsnoka, Ingo Herharz új utasításokat adott ki a hálózati hangkommunikáció, a WebEx online platform és az e-mail használatára vonatkozóan.
„Az információ védelmének szükségessége, különösen a nemzeti és szövetségi védelemmel összefüggésben, még fontosabbá vált a digitalizáció folyamatos fejlődésével” – írta a hadseregnek írt levelében.
Tagesshau arról számolt be, hogy a beszélgetésben Gerharz is részt vett egy nem biztonságos vonalon. Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy a beszélgetésben „egy másik résztvevő is volt, aki helytelenül tárcsázta a számot, de nem szivárogtak ki adatok”. Az újságírók azt írják, hogy többek között Gerharts-ra gondolt.
Március 1-jén az orosz propagandisták egy felvételt tettek közzé, amelyen német tisztek állítólag a nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajnába szállításáról és a krími híd elleni csapásról beszélnek.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Bocsánatot kért a görög kormányfő az ellenzéki szocialista PASZOK párt vezetőjétől, amiért a titkosszolgálat egy kémszoftverrel tavaly törvénytelenül lehallgatta őt.
A To Vima című lapnak nyilatkozva Kiriákosz Micotákisz azt mondta, hogy ő nem tudott Nikosz Andrulakisz titkos megfigyeléséről, és ha tudott volna róla, nem engedélyezte volna. „Súlyos és megbocsáthatatlan hiba volt, amiért bocsánatkéréssel tartozom Andrulakisz úrnak” – mondta a miniszterelnök az interjúban, amely a lap vasárnapi számában jelenik meg, de amelyből a szerkesztőség előzetesen részleteket közölt.
Andrulakisz, aki európai parlamenti képviselő is, pénteki elmondása szerint néhány nappal azelőtt értesült a lehallgatásról az Európai Parlament kiberbiztonsági szolgálatától, hogy július 26-án feljelentést tett.
Az ellenzéki vezetőjét és egy újságírót a Predator kémprogram segítségével hallgatta le az EYP titkosszolgálat. A botrány miatt pénteken bejelentette lemondását a görög hírszerző szolgálat igazgatója, Panagiotisz Kontoleon és a konzervatív miniszterelnök hivatalának főtitkára, Grigorisz Dimitriadisz.
Áprilisban Tanasszis Kukakisz pénzügyi újságíró kapott értesítést a Citizen Lab nevű digitális jogvédő szervezettől arról, hogy 2021 júliusa és szeptembere között megfigyelték a Predator kémprogrammal.
A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű, amerikai székhelyű újságíró jogvédő szervezet vizsgálatot követelt annak megállapítására, hogy ki állt a megfigyelés mögött, valamint szorgalmazta az érintettek felelősségre vonását.
A görög törvények értelmében bármilyen megfigyeléshez ügyészi jóváhagyás szükséges.
Az ANA félhivatalos görög hírügynökség jelentése szerint a miniszterelnök hétfőn nyilvánosan is megszólal a lehallgatási ügyben.
Turkish President Recep Tayyip Erdogan has called on Greece to demilitarize islands in the Aegean, saying he was “not joking” and warning Athens not to take actions it will regret.
Erdogan's comments come amid a spike in tensions between the NATO allies. https://t.co/lXc2vTCW0K
Greece has in its arsenal the most informed arguments of International Law. On the contrary, the Turkish positions do not stand up to any criticism. They are demonstrations of a neo-ottoman revisionism, components of an ideology of a supposedly regional superpower. pic.twitter.com/CKCSJpYVAf
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Some countries have begun mediation efforts. Let's be clear: we are committed to lasting peace in the region yet we have no hesitation in defending our nation's dignity & sovereignty. Mediation should address those who underestimated the Iranian people and ignited this conflict https://t.co/MxWCuNYOYR
Gyakorlatilag minden ukrán oligarchának van mini titkosszolgálata, ezért kikerült az ellenőrzés alól az ukrán állami tisztségviselők engedély nélküli lehallgatása – közölte Ruszlan Rjabosapka főügyész az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, csütörtökön megjelent interjújában.
Rjabosapka kifejtette, az engedély nélküli lehallgatások nemzetbiztonsági problémát jelentenek, hiszen ha le tudják hallgatni az ország miniszterelnökét, akkor érthető, hogy azok, akik ezt teszik, olyan információkhoz juthatnak, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése komoly veszélyt jelent az országra. Most mindenkit le tudnak hallgatni, beleértve az elnököt is – tette hozzá.
A főügyész szerint jelenleg a helyzet szinte ellenőrizhetetlen, mivel sok olyan, kvázi titkosszolgálatként működő magáncég létezik, amelyik bárkit le tud hallgatni. Akinek van elegendő pénze, ezt megengedheti magának, így gyakorlatilag minden oligarchának van mini titkosszolgálata – mondta. Ezekben általában korábbi titkosszolgálati vagy rendőrségi munkatársak dolgoznak, akik ismerik a titkos lehallgatás vagy követés fortélyait – emlékeztetett, megjegyezve, hogy törvényi szinten kell rendezni a kérdést.
Az elnök utasította a bűnüldöző szerveket, hogy derítsék ki, kik hallgatták le Olekszij Honcsaruk miniszterelnök, valamint a kormány és a jegybank képviselői közti beszélgetést. Zelenszkij két hetet adott a hatóságoknak erre – hozta nyilvánosságra pénteken az elnöki hivatal.
A közlemény szerint – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a feladatot az államfő az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a főügyészi hivatal, a belügyminisztérium, a korrupcióellenes iroda, az Állami Nyomozó Iroda és a Állami Védelmi Hivatal vezetőivel folytatott találkozóján adta ki.
Az elnök megjegyezte, hogy büntetőeljárások keretében egyértelműen meg kell határozni a tárgyalásokon részt vevő személyek körét, és tisztázni kell a körülményeket, amelyek között ezek a megbeszélések zajlottak.
Hozzátette, hogy a kormányfő elmondása szerint több tárgyalás zajlott, és a találkozó, amelynek első részletét nyilvánosságra hozták, öt órán át tartott.
Zelenszkij ezen túlmenően utasította a hatóságok vezetőit, hogy két héten belül dolgozzák ki a szükséges intézkedéseket a hasonló események jövőbeni kiküszöbölésére és az információk védelmének technikai biztosítására.
Hangsúlyozta, hogy jogosulatlan hangfelvétel, beszélgetések rögzítése nem szabad, hogy állami hivatalok helyiségében bármely szinten megtörténjen, mert ez nemzetbiztonsági kérdés.
Az ukrán miniszterelnök pénteken megírta lemondólevelét, de egyelőre nem a parlamentnek, hanem az államfőnek adta át. A lépést Honcsaruk politikai döntésnek nevezte, amelyet azután hozott, hogy két napja nyilvánosságra került egy hangfelvétel az interneten, amelyen állítólag ő kormánytagokkal és jegybanki vezetőkkel arról értekezik, miként vezessék félre az elnököt, amikor megmagyarázzák neki a nemzeti valuta árfolyamának alakulását és az országban zajló gazdasági folyamatokat. A felvételen – amelynek valódiságát egyelőre a kormányoldalon cáfolják, de legalábbis kétségbe vonják – egy Honcsarukéhoz hasonlító hangú szereplő kijelenti, hogy Zelenszkij alig ért valamit a pénzügyekből, és saját magát „tudatlannak” nevezi általában a gazdasági kérdésekben.
A kormányfő előbb az elnöki hivatalba ment pénteken konzultálni, utána a parlamentbe, ahol a plenáris ülésen felszólalva kijelentette, hogy az alkotmánynak megfelelően járt el, noha nem a parlamentnek, hanem az elnöknek küldte el a lemondásáról szóló nyilatkozatot, de a házelnöknek címezte, és az államfőnek „joga van azt bármikor benyújtani a törvényhozásnak”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán alkotmány szerint a miniszterelnöknek a parlamenthez kell benyújtania lemondását. A miniszterelnök elveszti tisztségét aznap, amikor a parlament megszavazza menesztését. Vele együtt a parlament az egész kormányt meneszti.
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Щиро вітаю Фінляндію й Президента @niinisto зі вступом до НАТО у 74-ту річницю його заснування. В умовах російської агресії альянс став єдиною ефективною гарантією безпеки в регіоні. Розраховуємо, що Вільнюський #NATOSummit наблизить і Україну до нашої євроатлантичної мети.
Grateful to PM @JustinTrudeau for additional package of military aid. Canada and Canadian people demonstrate that the free world stands strong with us, as we are protecting our country and shared values. Thank you, Canada, for ongoing support till our victory.
