Az új Választási törvénykönyv, amely idén január 1-jén lépett hatályba, zárt választói listákat, az imperatív mandátumot vezetett be és ráadásul 100 nappal a választási nap előtt megváltoztatta a játékszabályokat. De a törvény az törvény, és abból kell kiindulni, ami van. Az átlagpolgár mindig megriad, ha valami új fogalom jelenik meg a jogalkotásban, különösen a választási törvényben. Az alábbiakban vázoljuk, hogyan is fog működni az új választási rendszer a Kárpátaljai Megyei Tanácsba való választások példáján.
A képviselők száma 64, ezt osszuk el 10-el, és az eredmény, a 6-os szám azt jelenti, hogy Kárpátalján 6 választókerület lesz. Más közigazgatási-területi egységekben a választókerületek meghatározási rendszere hasonló, a képviselők számát kell elosztani a „10”-es számmal.
A törvénynek megfelelően a választási kvótát az 5%-ot meghaladó eredményt elérő párt által megkapott szavazatok számából kell kiszámítani. Kárpátalján 339 051 szavazó adta le voksát olyan politikai pártra, amely 2015-ben bekerült a megyei tanácsba (összesen 439 702-en szavaztak pártokra). Tehát, a 339 051 szavazatot 64 képviselőt mandátumra osszuk, és megkapjuk az 5279 választási kvótát. Következő, elméletileg az „XYZ” politikai párt kijelöli a Kárpátaljai megyei tanácsba a 60 jelöltből álló választási listáját. Ezen jelöltek mindegyikét fel kell venni a egységes regionális választási listába, és ez átlagosan választókerületenként 10 jelölt, akiknek a regionális választási lista alapján van sorozatszámuk. Így a választókerületben a választópolgár szavaz a pártra, és a mellékelt mezőbe beírja az általa támogatott jelölt számát.
Ha egy politikai párt a választókerületben 18 290 szavazatot kapott, akkor ezt a számot el kell osztani az 5 297-el, vagyis a választási kvótával, aminek eredménye 3,45. Ez azt jelenti, hogy ebből a választókerületből 3 képviselő jut be a megyei tanácsba. A maradék 0,45 kvóta azt jelenti, hogy 2399 szavazat nem oszlik meg és az egységes választási listához kerül. Más választókörzetben is hasonló az eljárás.
És itt logikusan felmerül a kérdés: Hogyan kell meghatározni a körzetben lévő jelöltek sorrendjét? A lista elejére azok a képviselőjelöltek kerülnek, akik a választási kvóta több mint 25%-át, azaz több mint 1325 szavazatot kapnak. Őket követik azok a jelöltek, akik kevesebb mint 1325 szavazatot kaptak a politikai párt által meghatározott sorrendben.
Például:
Sevcsenko – 964 szavazat (№ 1 a listán)
Franko – 1460 szavazat (№ 2 a listán)
Koszacs – 1300 szavazat (№ 3 a listán)
Munkácsi – 3512 szavazat (№ 4 a listán)
Doncova – 750 szavazat (№5 a listán)
Tehát a jelöltek sorrendje a választások után az alábbi:
Munkácsi – 3512 szavazat (a választási kvóta több mint 25%-a), Franko – 1460 szavazat (a választási kvóta több mint 25%-a), Sevcsenko – №1 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a), Koszacs – №3 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a), Doncova – №5 a pártlistán (a választási kvóta kevesebb mint 25%-a). Ennek eredményeként a következő jelöltek kerülnek be a megyei tanácsba: Munkácsi, Franko és Sevcsenko. Az összes maradék szavazat az egységes választási lista kosarába kerül. Ugyancsak odakerülnek a politikai pártokért leadott szavazatok, amelyeket a választókerületekben kaptak, de nem érték el a választási kvótát. Például az XYZ politikai pártnak 17 901 osztatlan szavazata van az összes választókerületről. Ez viszont azt jelenti, hogy további 3 képviselő jut az egységes választói listából a tanácsba (17 901 szavazatot elosztják az 5 297 választási kvótával). Ugyanakkor a választókerületekben megválasztott jelölteket már nem veszik figyelembe a mandátumok kiosztásakor.
Newsmaker
[type] => post
[excerpt] => Az új Választási törvénykönyv, amely idén január 1-jén lépett hatályba, zárt választói listákat, az imperatív mandátumot vezetett be és ráadásul 100 nappal a választási nap előtt megváltoztatta a játékszabályokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1595435640
[modified] => 1595410698
)
[title] => Hogyan fog működni az új választási rendszer 2020. október 25-i önkormányzati választások során
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=8465&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 8465
[uk] => 8439
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 8442
[image] => Array
(
[id] => 8442
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[original_lng] => 69429
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/3-100.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1595399898:12
[_thumbnail_id] => 8442
[_edit_last] => 12
[views_count] => 11224
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c1410fdfd2e3523ea5b9918036b28dd7] =>
Csehország számára továbbra is elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság kötelező kvótarendszert vezessen be az illegális bevándorlók elosztására – jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő.
A cseh kormányfő azt mondta a Právo című napilap keddi kiadásában, hogy a kvóták kötelező rendszerét elutasítom és el fogom utasítani, nevezze azt az Európai Bizottság bárminek. A cseh baloldali napilap jól értesült brüsszeli körökre hivatkozva kedden azt írta, hogy a kötelező kvótákat az Európai Bizottság által kidolgozott új uniós migrációs és befogadási stratégia tartalmazza. Az újság rámutatott, hogy az új stratégia elfogadásáért leginkább Olaszország, Spanyolország, Görögország. Ciprus, valamint Málta lobbizik, és támogatja Németország is, amely az idei második félévben az EU tanácsának soros elnöki tisztségét fogja ellátni.
„Csehország továbbra is maga fogja meghatározni befogadási politikáját” – fejtette ki a kormányfő, és hozzátette, hogy számára ez a téma lezárult.
Jan Hamácek kormányfőhelyettes, belügyminiszter is leszögezte, hogy Csehország kvótákat elutasító álláspontja továbbra is érvényben van.
Elutasítom ezt az ötletet. Megszerveztem egy elutasító levelet az Európai Bizottságnak, amelyet az EU hét belügyminisztere írt alá – jelentette ki Hamácek.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
