Ukrajna és Oroszország előzetes tárgyalásokat folytat az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások beszüntetéséről, Vlagyimir Putyin orosz diktátor azonban valószínűleg nem fog belemenni a megállapodásba mindaddig, amíg az ukrán csapatok Oroszország Kurszki területén tartózkodnak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A brit újság szerint a forrásai, köztük magas rangú tisztviselők jelezték, hogy Kijev Katar közvetítésével folytatni akarja a tárgyalásokat, amelyek augusztusban közel álltak a megállapodáshoz, de megszakadt Ukrajna Kurszk elleni inváziója miatt. „Nagyon korai tárgyalások folynak valaminek az esetleges megújításáról. Most az energetikai létesítményekről folynak a tárgyalások” – mondta a tárgyalásokról tájékoztatott diplomata.
A magas rangú tisztségviselő szerint Moszkva és Kijev az elmúlt hetekben már csökkentette az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások gyakoriságát a titkosszolgálataik által kötött megállapodás keretében. Putyin azonban a Kreml egy korábbi magas rangú tisztviselője szerint valószínűleg nem fog megegyezni addig, amíg az orosz csapatok ki nem szorítják az ukrán csapatokat Kurszk megyéből, ahol még mindig mintegy 600 négyzetkilométernyi területet ellenőriznek.
Eközben Ukrajna azt tervezi, hogy folytatja az Oroszországban lévő célpontok elleni támadásokat, beleértve az olajfinomítókat, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra a tárgyalásokon. A brit lap szerint a kurszki hadművelet ahhoz vezetett, hogy Moszkva augusztusban kilépett a tárgyalások előző fordulójából, amikor a tisztviselők személyes találkozót kezdtek tervezni Dohában.
Katar júniusban kezdett közvetíteni ezeken a tárgyalásokon a svájci csúcstalálkozó után, amelyre Oroszországot nem hívták meg. Négy ukrán tisztviselő azt mondta a Financial Timesnak, hogy Kijev és Moszkva tavaly ősszel „hallgatólagos megállapodást” kötött arról, hogy nem mérnek csapást egymás energetikai létesítményeire. Ennek eredményeként Oroszország azon a télen tartózkodott az ukrán energiainfrastruktúra elleni nagyszabású támadásoktól.
Források szerint ennek a megállapodásnak kellett volna megnyitnia az utat a formális megállapodás előtt. Kijev azonban idén februárban és márciusban újraindította az orosz olajipari létesítmények elleni dróntámadásokat, hogy növelje a Moszkvára nehezedő nyomást a 2023-as sikertelen ellentámadás után.
Annak ellenére, hogy a Fehér Ház figyelmeztette, Kijev folytatta az előrenyomulást, Moszkva pedig úgy gondolta, hogy megsértették a hallgatólagos megállapodást – közölték a brit újság informátorai. Oroszország ezután eszkalált, és nagy hatótávolságú rakétákat lőtt ki Ukrajna-szerte erőművekre, köztük a Kijevtől 40 km-re lévő Tripiljai Hőerőműre, amely teljesen megsemmisült.
Az Északi-tenger térségében hajók által, balesetek miatt vagy más módon megrongálódott gáz- és távközlési vezetékek esetei az európai kritikus infrastruktúra sebezhetőségét és a védelmük fokozásának fontosságát mutatják – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden.
Josep Borrell az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a tanácskozás legfontosabb pontja lesz az európai védelmi képességek helyzetének áttekintése annak megállapítására, milyen szükségletei vannak a tagországok hadseregeinek a megfelelő teljesítőképesség biztosításához.
A főképviselő fontosnak nevezte, hogy minden egyes tagállami hadsereg esetében megállapítsák a hiányosságokat, és azonosítsák azokat a területeket, ahol befektetésekre van szükség. Kiemelte továbbá az európai hadseregek hírszerző szolgálatainak fontosságát, amelyek működésére – szavai szerint – korábban senki, most mindenki nagy figyelmet fordít.
„Meg kell állapítani, hol vannak az európai védelmi kapacitások gyenge pontjai, és miként lehet javítani rajtuk, hogyan lehet többet befektetni a kiemelt területeken” – fogalmazott.
Közölte továbbá, hogy a tagállamok védelmi minisztereinek Ukrajnára és Kijev támogatására összpontosító tanácsülése mindenekelőtt az ukrán katonák képzésének és a korábban megígért lőszerszállításnak az állását tekinti át.
„Alaposan meg fogjuk vizsgálni, hol állnak most e tekintetben a tagállamok. Nincs muníció itt Brüsszelben. Nekem nincs lőszerkészletem, ezért mozgósítanom kell az európai hadseregek készleteit” – fogalmazott az uniós főképviselő.
Elmondta, hogy az európai védelmi ipar a termelés mintegy 40 százalékát unión kívüli országokba exportálja. Véleménye szerint meg kell próbálni a termelés áthelyezését az „első számú prioritásra”, Ukrajna támogatására. A tagállami miniszterek megbeszélik azt is, miként lehet fokozni az uniós támogatásokat, noha a már eddig Ukrajnának folyósított uniós támogatás értéke is meghaladja a 27 milliárd eurót – hívta fel a figyelmet.
A főképviselő tájékoztatott továbbá arról, hogy az Európai Bizottság delegációja a hónap végén Kijevbe utazik, hogy bemutassa az Ukrajna biztonságának szavatolására irányuló hosszú távú kötelezettségvállalásokra vonatkozó javaslatát, melyet a tagállamoknak még az év vége előtt el kell fogadniuk.
Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa szerint február óta „csaknem 20-30 százalékkal” nőtt a lőszerek európai termelési kapacitása. Tavasszal a több mint egymillió lőszer előállítására kitűzött cél is megvalósul – jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy most a tagállamokon múlik, hogy leadják-e a vonatkozó megrendeléseiket, noha – mint hozzátette – a közelmúltban leadott több megrendelést követően aláírt szerződések ellenére halmozódnak a késések a gyártásban. Törekedni kell továbbá arra, hogy a szállítás Ukrajnát célozza – tette hozzá az uniós biztos.
Részt vesz az uniós találkozón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki érkezésekor azt mondta, hogy az észak-atlanti szövetség már fokozta a kritikus infrastruktúra ellenőrzését és védelmét az Északi-tenger térségében, elsősorban az együttműködések erősítése és az információk megosztása által, valamint számos katonai eszközzel, köztük drónokkal.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a harcok egyre nehezebbek, ami a támogatások fokozását indokolja. „Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, Ukrajnának győznie kell önálló és független országként” – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva leszögezte továbbá, hogy Ukrajna feladata eldönteni, milyen alku fogadható el számára a béketárgyalások asztalánál. A NATO-tagországok felelőssége ebben az, hogy támogassák Ukrajnát védekező háborújában – mondta. „A mi érdekünk is Ukrajna támogatása” – tette hozzá a NATO főtitkára.
Boris Pistorius német védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: „sajnos, igazuk van a figyelmeztető hangoknak”, valószínűleg ugyanis nem sikerül elérni azt a célt, hogy az EU-tagországok 2024 márciusáig egymillió lőszert szállítsanak Ukrajnának, segítve ezzel az országot az Oroszország elleni védekezésben. Közölte ugyanakkor, hogy a tagállamok együttműködnek az iparral a termelés fokozásában. Pistorius megerősítette továbbá, hogy Németország új, legalább 8 milliárd eurós segélyt tervez biztosítani Ukrajna számára.
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
