A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kérésére visszavonta a közigazgatási átszervezésre irányuló törvénytervezetét a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) – közölte kedden az RMDSZ.
„A romániai magyar közösség egységet és erőt mutatott fel december 1-jén, és ezzel az erővel a többségi politikai alakulatoknak is számolniuk kell, nem dönthetnek rólunk nélkülünk. Ezzel az erővel kértük ma a parlamentben a közösségünk számára hátrányos előírásokat tartalmazó közigazgatási átszervezést előíró tervezet visszavonását, és az USR visszavonta a javaslatot” – idézte Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, a szövetség közleménye.
Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa felidézte: az USR „letörölte a port a Basescu-féle közigazgatási átszervezés tervezetéről”, és idén ősszel ismét a parlament elé terjesztette a volt államfő által is szorgalmazott jogszabálymódosítást.
A tervezet több, Romániára és a magyar közösségre is káros előírást tartalmazott, mint például a kisebb községek beolvasztása, a kisvárosok megszüntetése vagy a tömbmagyarság szétszakítása – részletezte. A tervezet továbbá azt eredményezte volna, hogy a helyi és megyei önkormányzati ügyintézés távolabb kerül az állampolgároktól – olvasható az RMDSZ közleményében.
Az ellenzéki, magát jobbközép pártként meghatározó USR szenátusi frakcióvezetője és két képviselője októberben nyújtotta be a bukaresti parlamentnek a párt közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezetét, amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsította volna az államot.
Az USR azt javasolta, hogy fejlesztési régiónként vonják össze a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradt volna, nem viselhetett volna városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, és más településekkel vonta volna össze a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú községeket, falvakat.
Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfői sajtóértekezletén bejelentette: az RMDSZ azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy a romániai államfőválasztás vasárnap tartandó második fordulójában „a kisebbik rosszat”, Elena Lasconi USR-elnököt támogassák szavazatukkal.
Újságírói kérdésre elmondta: a támogatásért cserébe az az elvárás Elena Lasconi felé, hogy az USR által beterjesztett közigazgatási törvénytervezetet vissza kell vonni, vagy el kell utasítani. „Ebből nem lesz törvény, megvédjük a magyar megyéket, közösségeket” – szögezte le hétfőn az RMDSZ elnöke.
Romániában az elnökválasztás december 8-i második fordulójában dől el, hogy Elena Lasconi USR-elnök vagy a magyarellenes, szélsőségesnek tartott pártok által támogatott, fasiszta és legionárius eszmékkel nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu lesz-e Románia következő elnöke.
Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden, a jelenlegi alkotmány alapján készülő közigazgatási átszervezés veszélyes, mivel nem a szubszidiaritás elvére épül.
Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta. „Ha mi ezt elveszítjük, akkor utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott.
Továbbá a kezdeményezők a pénzügyi érdekeket, a spórolási lehetőséget nézik és nem a polgárokét – mondta. Közölte: ha a 20 ezer lakosúnál kisebb városokat községgé fokozzák le, csökken ugyan az önkormányzati képviselők száma, de nehezebb lesz az ügyintézés. Aláhúzta: az átszervezést nem a spórolási szándék kellene vezérelje, hanem a polgárok érdeke, különben valójában „burkolt államosítást”, központosítást jelent, miközben a kulcsszó a szubszidiaritás és a kohézió kellene legyen.
Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta. „Ha mi ezt elveszítjük, utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott. Kifejtette: a tervezet „könyvelési matematikával” közelíti meg a kérdést, eszerint a jelenlegi 319 városból mindössze 89 maradna. Úgy vélte, ezek átszervezése helyett inkább a járási szintet kellene bevezetni és közelebb vinni a polgárokhoz az intézményrendszert.
Sepsiszentgyörgy ötödik mandátumát töltő polgármestere leszögezte: az USR kezdeményezése „eljesen abszurd, ostoba és borzasztóan veszélye”, ezért fontos, hogy az RMDSZ bejusson a román parlamentbe és meg tudja akadályozni az elfogadását.
Tamás Sándor a megyék átszervezése kapcsán közölte: a fejlesztési régiók megyékké alakításával a magyarság még a székelyföldi megyéket tartalmazó közigazgatási egységben is kisebbségbe kerülne, a partiumi vagy bánsági megyékből létrehozandókban pedig elenyésző lenne. „Ez egyrészt az emberek életében, másrészt az erdélyi magyar közösség életében jelentene végérvényesen nagy veszélyt” – fogalmazott. Kifejtette: az elképzelés veszélyes, mivel az állami pénzek elosztására is kihat, másrészt távolabb kerülnek a polgártól az intézmények, például egy kézdivásárhelyi lakosnak a 270 kilométerre lévő Gyulafehérvárra kellene járnia ügyet intézni.
Rámutatott: az erdélyi magyarság ezeréves történelme „nagyon gyorsan véget fog érni”, ha a közösség nem figyel oda erre a kérdésre, mivel a helyi, megyei szintű átszervezés az országos politikára is kihat. Példaként a korábbi szlovákiai közigazgatási átszervezést említette, mely szerinte közvetve a pozsonyi magyar parlamenti jelenlét hiányának is egyik oka.
Aláhúzta: az RMDSZ nem tud változtatni azon, hogy a többi román párt milyen tervezetet nyújt be a román parlamentbe, de fel tudja mutatni a magyar közösség erejét. „Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni vagy átalakítani, úgy, hogy ott ülünk az asztal mellett, ahol rajzolnak, mert rajzolni fognak 2024 után, egészen biztos” – mondta az új közigazgatási határokra utalva Tamás Sándor.
