A közel-keleti konfliktus közepén menesztették Gallantot. Netanjahu szerint ugyanis az izraeli miniszterben már nem tudott megbízni.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a kölcsönös bizalom hiányára hivatkozva bejelenti, hogy elbocsátja Yoav Gallant védelmi minisztert, a Likud párton belüli régi riválisát.
A Times of Israel értesülései alapján Netanjahu cinikus módon, egy szűkszavú levélben közölte Gallanttal, hogy „az Ön hivatali ideje e levél kézhezvételétől számított 48 órán belül lejár”.
Sajnos, bár a háború első hónapjaiban nagyon gyümölcsöző volt a munka, az elmúlt hónapokban ez a bizalom megroppant köztem és a védelmi miniszter között – jelentette ki az izraeli miniszterelnök videoüzenetben.
Gallant helyére Izrael Katz külügyminiszter kerül. Katz helyére Gideon Sa’ar tárca nélküli miniszter kerül külügyminiszterként.
Azt állítja, hogy nem értettek egyet a háború irányításával kapcsolatban, és azzal vádolta Gallantot, hogy a kabinet döntéseivel ellentétes kijelentéseket és lépéseket tett.
Rivalizálás az izraeli kormányon belül
Netanjahu azzal is vádolja Gallantot, hogy közvetve segítette Izrael ellenségeit: „Sokszor próbáltam áthidalni ezeket a szakadékokat, de azok egyre szélesedtek” – mondja. „A nyilvánosság számára is elfogadhatatlan módon jutottak a nyilvánosság tudomására, és ami még ennél is rosszabb, az ellenség tudomására jutottak – ellenségeink élvezték ezt, és sok hasznot húztak belőle”.
A védelmi miniszterrel szembeni „hitválság” „nem teszi lehetővé a hadjárat megfelelő folytatását” – szögezte le a miniszterelnök.
A látogatás fordulópontot jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban.
Olaf Scholz, Németország kancellárja munkalátogatáson tartózkodik Isztambulban, ahol a török elnökkel találkozik. A találkozón a közel-keleti háborúról és a migrációról tárgyalnak. Néhány órával korábban Törökország részvétét fejezte ki a Hamásznak vezetője, Jahja Szinvár meggyilkolása miatt – írta meg a welt.de.
Olaf Scholz német kancellár Isztambulban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A TRT török állami műsorszolgáltató szerint a két politikus Erdogan Besiktas városrészben lévő irodájába vonult vissza konzultációra. A török kommunikációs igazgatóság szerint a megbeszélés témái között szerepelt a migráció és a közel-keleti háború.
A látogatás fordulópontot jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban. Berlin különösen Ankara támogatását kéri a török állampolgárok kitoloncolásának megkönnyítése érdekében.
Törökország viszont reméli, hogy az Eurofighter vadászrepülőgépek tervezett beszerzésével kapcsolatban előrelépés történik. A NATO-partner Scholz egy másik kérdésben is segítségére lehet, hiszen Törökország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ezzel szemben a Közel-Kelet kérdése konfliktuspotenciált rejt magában.
A külügyminiszter vádakat emel Izrael ellen
Eközben Hakan Fidan török külügyminiszter Isztambulban azzal vádolta Izraelt, hogy háborúba akarja keverni Iránt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „folyamatosan új frontokat nyit a térségben” és „megpróbálja belerángatni Iránt ebbe a háborúba” – mondta Fidan szombaton iráni kollégájával, Abbasz Araghcsival tartott közös sajtótájékoztatóján.
„Izrael agresszív álláspontja törvényes lépésekre kényszeríti Iránt” – folytatta Fidan. Nem részletezte, hogy ez mit jelenthet. A török külügyminiszter figyelmeztetett, hogy nem szabad alábecsülni a háború egész térségre való átterjedésének kockázatát.
Araghcsi „nagyon aggasztónak” nevezte a libanoni harcok közelmúltbeli fokozódását. Azt mondta: „A háború lehetősége a régióban mindig komoly, és a cionista rezsim kivételével senki sem akarja, hogy ez megtörténjen”. Irán „csökkenteni akarja a feszültséget, de […] minden forgatókönyvre felkészültünk”.
A közel-keleti helyzet a legriasztóbb forgatókönyv szerint alakul, Oroszország minden felet önmérsékletre szólít fel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
„Kapcsolatban állunk a konfliktus minden résztvevőjével, továbbra is fenntartjuk ezeket a kapcsolatokat, és minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – nyilatkozott a szóvivő.
Leszögezte, hogy Moszkva elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet. Lehetségesnek nevezte a légi járatok ideiglenes korlátozását a közel-keleti térségben.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán megvitatta a kialakult helyzetet a Moszkvába akkreditált arab nagykövetekkel. A találkozót a misszióvezetők kezdeményezték kedd éjjel.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a találkozón „kifejezésre került a mély aggodalom” egy nagyszabású közel-keleti háború növekvő kockázata miatt, amely az egész régióra nézve pusztító következményekkel járna, egyebek között az Irán által október 1-jén Izrael ellen válaszként intézett rakétatámadás fényében. Zaharova szintén önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket és arra, hogy ne hagyják tovább romlani a katonai és politikai helyzetet, és akadályozzák meg, hogy a régió egy nagy háború szakadékába sodródon bele. Mint mondta, ez a Közel-Kelet egyik országának sem áll érdekében.
Hangoztatta, hogy Moszkva szerint a regionális helyzet általános javításának kulcsa a palesztin probléma igazságos rendezése. Nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben, és újraindulhasson a palesztin-izraeli konfliktus rendezése az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok keretei között, a két állam létét feltételező megoldás alapján.
Az ukrajnai válság rendezésével kapcsolatos kérdésekre kitérve Peszkov azt mondta, hogy Berlin nem jelezte igényét egy Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti telefonbeszélgetésre.
Megfogalmazása szerint Moszkvának és Berlinnek nincsenek kézenfekvő közös témáik a párbeszédre, Oroszország és Németország kapcsolatai az utóbbi hibájából a nullára redukálódtak. Hozzátette, hogy Putyin továbbra is nyitott párbeszédre.
Közölte, hogy dolgoznak az orosz államfőnek a novemberben Rio de Janeiróban tartandó G20-csúcstalálkozóra való utazásán.
A Kreml szóvivője nem erősítette meg azt a publikációt, amely szerint Szergej Civiljov energiaügyi miniszter felvetette volna az orosz üzemanyag- és energiakomplexum államosítását Putyinnal kedden folytatott találkozóján.
A közel-keleti konfliktus megoldásaként ismét a kétállami megoldás megvalósítását és abban egy világos ütemtervet sürgettek uniós és arab országok külügyminiszterei pénteken Madridban.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter hangsúlyozta: a találkozó célja, hogy előmozdítsák a közös kiállást az egyetlen olyan megoldás mellett, amely elvezethet az „igazságos és tartós békéhez” a térségben, valamint, hogy a résztvevők megerősítsék jövőbeli együttműködésüket.
A tanácskozáson részt vett Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Ahmed Aboul Gheit, az Arab Államok Ligájának főtitkára, Hussein Ibrahim Taha, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára, Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök, valamint Norvégia, Szlovénia, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Katar és Bahrein külügyminiszterei, illetve diplomáciai képviselői.
A spanyol tárcavezető sürgősnek nevezte a mielőbbi tűzszünet elérését, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését, valamint hogy a humanitárius segélyeket tömegesen tudják bejuttatni a Gázai-övezetbe.
„Ha a felek nem tudják vagy nem akarják elérni a békét, a nemzetközi közösségnek gyakorolnia kell felelősségét, és előre kell lépnie” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nincs kifogás a háború befejezésére.
Spanyolország május végén hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot Norvégiával és Írországgal egyetemben. Válaszként Izrael korlátozta a jeruzsálemi spanyol főkonzulátus tevékenységét, megtiltva, hogy szolgáltatásokat nyújtson a ciszjordániai palesztinok számára. Spanyolország a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményre hivatkozva tiltakozott a döntés ellen.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma aktív diplomáciai lépéseket tesz a közel-keleti helyzet stabilizálása érdekében. Matthew Miller külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az USA következetes üzeneteket küld azon országoknak, amelyek befolyással bírnak Iránra, hangsúlyozva, hogy a térségbeli eszkaláció nem áll Teherán érdekében.
A diplomáciai erőfeszítések részeként Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejk katari miniszterelnökkel, valamint Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszterrel.
A megbeszélések középpontjában a közel-keleti feszültségek álltak, jelezve Washington elkötelezettségét a regionális stabilitás iránt.
Miller nem erősítette meg, hogy az amerikai üzenetek közvetlenül eljutottak-e Iránhoz.
A Közel-Keleten folyamatosan nő a feszültség, az Egyesült Államok néhány napja még úgy számolt, hogy Irán akár már ma támadást intézhet Izrael ellen. Az iráni és a Hezbollah vezetők ugyanis korábban megesküdtek, hogy bosszút állnak Fuad Shukr, a Hezbollah katonai parancsnoka és Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetője meggyilkolásáért.
