A csökkentéseket fokozatosan és az aktuális helyszíni körülményeknek megfelelően hajtják végre – közölte az atlanti parancsnokság. A NATO bejelentette, hogy a javuló biztonsági helyzetre hivatkozva a következő évben csökkenti a Koszovóban állomásozó katonáinak számát.
Jelenleg mintegy 4600 NATO-katona alkotja a szövetség koszovói békefenntartó misszióját, amely 1999 júniusában indult, miután a NATO légicsapásai véget vetettek Slobodan Milošević jugoszláv elnök rezsimjének és a koszovói háborúnak.
A Koszovói Erő (KFOR) néven ismert misszió kezdeti célja az volt, hogy megakadályozza a harcok kiújulását, fenntartsa a közbiztonságot és a rendet, miközben lefegyverzi a Koszovói Felszabadítási Hadsereget.
„A jelenlegi körülmények lehetőséget kínálnak a KFOR létszámának és felállásának további optimalizálására” – közölte Alexus G. Grynkewich amerikai légierős tábornok, a NATO európai főparancsnoka pénteki sajtóközleményében.
Hozzátette, hogy a NATO és a KFOR „teljes mértékben elkötelezett Koszovó biztonsága és védelme mellett”, és hogy ez az elkötelezettség nagyobb stabilitást eredményezett, mivel a helyi biztonsági szervezetek egyre felkészültebbé váltak.
Az év folyamán úgy nevezett kalibrált csökkentésekre számítanak a csapatlétszámban; a NATO közlése szerint ezeket fokozatosan, és a helyszíni körülményekhez igazodva hajtják végre.
A szövetség szerint a biztonsági helyzet megváltozása esetén a csökkentéseket akár vissza is fordíthatják A NATO 2023-ban ezer további katonát vezényelt Koszovóba, miután fokozódtak a feszültségek a térségben. Ez volt a békefenntartó misszió legnagyobb megerősítése az elmúlt tíz évben, amire azt követően került sor, hogy szerb fegyveresek és a helyi rendőrség összecsapott Észak-Koszovóban.
A koszovói háborút követően a NATO-békefenntartók feladatai közé tartozott többek között a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek támogatása, az aknamentesítés, a határvédelem és a fegyverek megsemmisítése. Részt vettek a Koszovói Biztonsági Erők létrehozásában is.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Bezártak az urnák 19 órakor Koszovóban, ezzel véget ért a vasárnapi előrehozott parlamenti választás.
A választási bizottság adatai szerint a részvételi arány 17 óráig 29,28 százalékos volt. Ez alacsonyabb, mint a legutóbbi, decemberi előrehozott választáson volt, amikor délután ötig a szavazásra jogosultak 38,63 százaléka járult az urnák elé.
A bizottság tájékoztatása szerint a választásokkal összefüggésben a nap folyamán komolyabb rendellenesség nem történt.
A 120 parlamenti helyért ezúttal tizenhét párt, 3 koalíció és egy független jelölt versenyzett.
A felmérések szerint a 21 lista közül várhatóan csak négy albán nemzetiségű kerül be a parlamentbe:
a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje), a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK). A kisebbségeknek továbbra is húsz garantált hely jut a pristinai parlamentben, tíz a szerbeknek, tíz pedig a többi kisebbségnek. Az előzetes eredmények éjfél körül várhatók, a választási bizottság pedig legkésőbb csütörtökig közli a végleges eredményeket.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Európa legfiatalabb országa egyre növekvő közvélemény-elkeseredéssel néz szembe a 2025 februári eredménytelen választások óta. Vasárnap reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban, miközben a nyugat-balkáni országban újabb előrehozott választásokat tartanak – alig több mint egy éven belül a harmadik parlamenti választást. A nyugat-balkáni országban a közvélemény elégedetlensége fokozódik a tartós politikai patthelyzet miatt.
A szavazásra hónapokig tartó intézményi bénultságot követően került sor. A mélyen megosztott parlament áprilisban nem tudott új elnököt választani, ami súlyosbította a 2025 februári, eredménytelen választások által kiváltott válságot.
Albin Kurti miniszterelnök Vetëvendosje pártja a 2025. februári választásokon a legnagyobb erőként került ki, de nem sikerült kormányzó többséget szereznie, ami hónapokig tartó politikai patthelyzethez és decemberi új szavazáshoz vezetett.
Bár Kurti pártja ismét megszerezte a legtöbb helyet (51,1%-ot, szemben a februári 42%-kal), és a kisebbségi képviselők támogatásával kormányt alakított, a feszültség továbbra is fennállt. Az ellenzék bojkottálta az új elnök kinevezéséről szóló parlamenti szavazást, ami végül a parlament feloszlatásához vezetett, megnyitva az utat a vasárnapi választások előtt.
„Nem hiszem, hogy szavazni fogok” – mondta Miranda Fazliu számítógépes programozó újságíróknak a fővárosban, Pristinában a szavazás előtt. „Frusztráló látni, hogy a választás valószínűleg ugyanazt az eredményt hozza majd.”
Vjosa Osmani volt elnök, aki most korábbi pártja, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) színeiben indul a parlamenti választásokon, az Euronewsnak elmondta: „Nagyon remélem, hogy Koszovó népe segíteni fog nekünk elérni ezt az eredményt azáltal, hogy demokratikus egyensúlyt teremt a koszovói politikai pártok között, amely arra készteti az összes politikai pártot, hogy leüljenek egymással, és biztosítsák, hogy mielőbb megállapodásra jussunk az intézmények létrehozásáról.”
A folyamatban lévő patthelyzetről azt mondta: „Ez egy felesleges válság, egy teljesen felesleges patthelyzet, mert károsítja az országot.”
Elemzők figyelmeztetnek, hogy a legutóbbi szavazás talán nem töri meg az ördögi kört. Ardi Uka politológus szerint Koszovó láthatóan megrekedt az ismétlődő választások mintázatában, és kevés jel mutatkozik a rivális pártok közötti kompromisszumra.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Lejárt a határidő, amelyen belül a koszovói parlamentnek új államfőt kellett volna választania. A törvényhozás eddig nem jelezte, hogy mikorra hívnák össze az erről szóló ülést.
Amennyiben a politikai pártok nem jutnak megállapodásra, fel kell oszlatni a parlamentet, és előrehozott parlamenti választásokat kell kiírni.
A lehetséges államfőjelöltekről Albin Kurti miniszterelnök, a kormányzó Önrendelkezés vezetője több alkalommal tárgyalt az ellenzéki Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnökével. Kurti szerint ez konstruktív légkörben zajlott, de egyelőre nem tudtak megállapodni.
Az LDK kedden azt közölte, hogy két lehetséges megoldás van: az összes parlamenti párt politikai konszenzusa, vagy megállapodás csak az Önrendelkezés és az LDK között. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy bár eddig nem született egyezség, még mindig van esély elkerülni az új választások kiírásának kényszerét.
Albulena Haxhiu parlamenti elnök közölte: mindaddig nem tudja összehívni az államfőválasztó ülést, amíg nincs legalább két jelölt, akik mögött legalább 30-30 képviselő ajánlása áll. Szerdán viszont közölte: az ülés összehívásának végső határideje csütörtök.
A jelenlegi köztársasági elnök, Vjosa Osmani – aki korábban közölte, hogy készen áll egy újabb mandátumra – egyelőre nem erősítette meg, hogy sikerült-e összegyűjtenie a szükséges 30 képviselői támogatást.
Az Önrendelkezés a december végi előrehozott parlamenti választásokon fölényes győzelmet aratott, és a kisebbségi képviselők támogatásával 66 mandátummal rendelkezik a 120 fős törvényhozásban. Ez azonban nem elég az államfő megválasztásához. A koszovói alkotmány szerint az első és a második szavazási fordulóban kétharmados többség szükséges ehhez. Ha egyik fordulóban sem sikerül ezt elérni, harmadik kört tartanak, amelyben már az egyszerű többség – legalább 61 szavazat – is elég. Öt évvel ezelőtt így választották meg Osmanit, aki a harmadik fordulóban 71 voksot kapott.
Koszovóban egy éven belül másodszor járultak az urnákhoz: a februári választást követően december 28-án ismét voksolást tartottak, amelyen a kormányzó Önrendelkezés mozgalom győzött. Albin Kurti miniszterelnök pártja a szavazatok közel felét szerezte meg. A kormányzópárton kívül csupán három másik politikai erő jutott be a koszovói parlamentbe – számolt be az Index.
A kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg az előrehozott parlamenti választásokat a koszovói választási bizottság előzetes eredményei alapján. A voksok 96 százalékának feldolgozását követően a testület közölte, hogy Albin Kurti miniszterelnök pártja a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg. A hírre reagálva Albin Kurti is bejelentette győzelmét, és azt közölte, hogy ez a 120 fős parlamentben legalább 55 helyre lesz elegendő.
Sok munka áll előttünk, halaszthatatlanul el kell indulnunk előre. Arra kérem az ellenzéki pártokat, hogy működjenek velünk együtt a nemzetközi megállapodások elfogadása során a parlamentben az állampolgárok jóléte érdekében
− fogalmazott választási győzelme bejelentésekor az Önrendelkezés elnöke.
Az előzetes eredmények szerint a második helyen a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 21,21 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 13,76 százalékkal. Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja 5,73 százalékot szerzett. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, összesen 10 pedig a többinek. A szerbeknek fenntartott helyek közül az összeset a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerezte meg.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Az országban azért tartottak előrehozott parlamenti választást, mert a legutóbbi, február 9-i szavazást követően egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania.
[type] => post [excerpt] => Koszovóban egy éven belül másodszor járultak az urnákhoz: a februári választást követően december 28-án ismét voksolást tartottak, amelyen a kormányzó Önrendelkezés mozgalom győzött. Albin Kurti miniszterelnök pártja a szavazatok közel felét szere... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1767015960 [modified] => 1767013346 ) [title] => Egy év alatt másodszor választottak Koszovóban – négy párt jutott a parlamentbe [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=173663&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 173663 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 173664 [image] => Array ( [id] => 173664 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti.webp [original_lng] => 40810 [original_w] => 1000 [original_h] => 562 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti.webp [width] => 1000 [height] => 562 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti.webp [width] => 1000 [height] => 562 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti.webp [width] => 1000 [height] => 562 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/albin-kurti.webp [width] => 1000 [height] => 562 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1767006147:5 [_thumbnail_id] => 173664 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1107 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 600952491001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 46969 [1] => 389 [2] => 5665 ) [tags_name] => Array ( [0] => Albin Kurti [1] => Koszovó [2] => választások ) ) [5] => Array ( [id] => 173200 [content] =>
A Bahama-szigetek elismerték Koszovó függetlenségét.
Vjosa Osmani koszovói elnök azt mondta, hogy az elismerésről szóló megállapodás a fővárosban, Nassauban született meg, és azt a Bahama-szigetek miniszterelnöke, Philip Davis írta alá.
„Még egy történelmi döntés országunk számára” – mondta Osmani.
Koszovó és a Bahama-szigetek közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy elkötelezettek az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya céljai és elvei mellett, beleértve a szuverenitás tiszteletben tartását, az államok egyenlőségét és a viták békés rendezését. Megállapodtak abban, hogy kapcsolataikat a kölcsönös tisztelet, a viszonosság és a konstruktív együttműködés alapján fejlesztik.
Később egy sajtótájékoztatón Davis kijelentette, hogy Koszovó megbízható és stabil partnerként számíthat a Bahama-szigetekre.
Koszovó ideiglenes miniszterelnöke, Albin Kurti vasárnap nem tudta megszerezni a parlament támogatását egy új kormány megalakításához, ami tovább mélyíti az országban hónapok óta tartó politikai válságot – jelentette az AFP.
A vasárnapi szavazáson Kurti jelöltségét 56 képviselő támogatta, miközben a minimálisan szükséges többség 61 szavazat lett volna.
Az eljárás szerint most Vjosa Osmani, Koszovó elnöke, új miniszterelnök-jelöltet terjeszt a parlament elé – ez lehet ismét Kurti, de akár az ellenzék egyik képviselője is.
Amennyiben a második szavazás is sikertelen lesz, Koszovót előrehozott parlamenti választások várhatják, amelyek tovább mélyíthetik a politikai válságot és a bizonytalanságot.
A 2025. februári parlamenti választások óta a koszovói törvényhozás nem tudta megkezdeni rendes működését, mivel a képviselők nem tudtak megállapodni a parlamenti vezetés megválasztásáról.
A válság egyik fő oka, hogy Kurti pártja nem szerzett abszolút többséget a parlamentben, az ellenzék pedig Kurti lemondását követeli, és megtagadja a kormánypárt jelöltjeinek támogatását.
A koszovói parlament nem szavazott bizalmat vasárnap Albin Kurti miniszterelnök-jelölt új kormányának.
A 120 tagú képviselőház 56 tagja szavazott igennel az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt elnöke vezette kormányra, vagyis öttel kevesebben támogatták Albin Kurti beterjesztését, mint ahány szavazatra szüksége volt a politikusnak.
A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek meg. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többieknek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott. A PDK, az LDK, az AAK és a Szerb Lista képviselői is Albin Kurti új kormánya ellen szavaztak vasárnap.
Programbeszédében a kormányfőjelölt egyebek között arról beszélt, hogy egyik párt sem akart koalícióra lépni az Önrendelkezéssel, így nem tudta előre biztosítani a szükséges szavazatszámot, de kifejezte abbéli reményét, hogy a képviselők támogatni fogják új kormányát.
A koszovói alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek tíz napon belül más politikust kell felkérnie a kormányalakításra, de ha nem sikerül neki sem biztosítani a szükséges többséget, akkor új választásokat kell kiírni.
A részben elismert Koszovó hatóságai közölték, hogy nemrég pilóta nélküli légi járművek hatoltak be a légterükbe, és azt gyanítják, hogy ehhez Szerbiának van köze.
Gazmend Xhodža, a koszovói rendőrség főigazgatója pénteken bejelentette, hogy a NATO KFOR békefenntartó missziót tájékoztatták az incidensről.
Nemrégiben drónrepüléseket észleltünk, amelyek – a gyanúnk szerint – Szerbia területéről érkeztek Koszovó északi részébe. A rendőrség kapcsolatban áll a KFOR-ral, figyelemmel kísérjük a helyzetet, és vizsgáljuk, milyen lépéseket tehetünk
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
A részben elismert Koszovó törvényhozása kedden nem tudta lezárni alakuló ülését, ami a törvényhozók 47. sikertelen kísérletévé vált a munka folytatására – számolt be a Jevropejszka Pravda a Ragyio Szvoboda balkáni szolgálatára hivatkozva.
A koszovói parlamentben kedden a szokásos módon zajlottak az események. A három legnagyobb ellenzéki párt nem volt hajlandó képviselőket delegálni a bizottságba, amely titkos szavazást szervezne a Közgyűlés elnökének megválasztására.
Ezt az elképzelést a legnagyobb párt, Albin Kurti miniszterelnök Önrendelkezési Mozgalma népszerűsíti, amely a titkos szavazást lehetőségnek tekinti a házelnök kinevezésének feloldására.
A parlament elnökének és helyetteseinek kinevezése nélkül a koszovói törvényhozás nem tudja befejezni alakuló ülését és megkezdeni a teljes értékű munkát – beleértve a kormány kinevezését is.
Emiatt Koszovó a február eleji parlamenti választások óta állandó politikai válságban van.
