Az örmény parlament jóváhagyta a választási jogszabályok átfogó módosításait, amelyek gyakorlatilag eltiltják a legtöbb külföldön élő állampolgárt a nemzeti választásokon való részvételtől. Ezt a döntést alig egy hónappal a vitatott parlamenti választások után hozták meg, amelyek eredményét jelenleg bíróságon támadják – írja a Bloomberg.
A Nemzetgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amely előírja az örmény állampolgárok számára, hogy a szavazást megelőző két évben igazolják 12 hónapos tartózkodásukat az országban, és a törvény szigorítja a választási csalások és a választói névjegyzékek manipulálásának büntetőjogi szankcióit is.
Nikol Pashinjan miniszterelnök szövetségesei korábban azzal vádolták az ellenzéki csoportokat, hogy tömegesen toboroznak örmény állampolgárokat Oroszországból a június 7-i parlamenti választásokon való szavazásra. A kormánytisztviselők ezeket a vádakat érvként használták fel amellett, hogy a választási rendszernek előnyben kellene részesítenie azokat, akik állandó jelleggel az országban élnek.
A parlament jóváhagyása a változtatásokra egy olyan időszakban történik, amikor az örmény alkotmánybíróság a júniusi szavazás érvénytelenítését követelő fellebbezéseket vizsgálja. Pasinjan többséget szerzett a választáson, de az ellenzék széles körű szabálytalanságokat állít. A helyzet azután eszkalálódott, hogy a Központi Választási Bizottság három választókörzetben megsemmisítette az eredményeket, megakadályozva ezzel a Virágzó Örményország párt bejutását a parlamentbe, lehetővé téve Pasinjan Polgári Megállapodás pártjának a kétharmados többség megszerzését.
Az ellenzéki képviselők és a diaszpóra szervezetei már elítélték az új törvényjavaslatot, alkotmányellenesnek nevezve azt. Rámutatnak, hogy a szavazati jog az állampolgárságon, nem pedig a lakóhelyen alapul, és a változtatások célja, hogy kizárják a választásokból a szavazók azon részét, amely a legkevésbé támogatja a jelenlegi kormányt.
Az alkotmányjogi szakértők megjegyezték, hogy ezeket a korlátozásokat nem lehet a választási törvénykönyv módosításaival kibővíteni. Ehhez az alkotmány módosítására lenne szükség, de a kormányzó Polgári Megállapodás pártnak nincs elegendő felhatalmazása ehhez az ellenzék támogatása nélkül.
Elfogadta a magyar Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el a Tisza Párt két képviselője – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István – által kezdeményezett módosítást.
Ennek alapján az alaptörvényben rögzítették: nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
Az alaptörvényben a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészítették azzal, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha azt összesen legalább nyolc évig betöltötte.
Törölték az alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Az alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Az alaptörvény módosítása szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog.
Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Arról is rendelkeztek, hogy a kekvák működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.
Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ideiglenesen korlátozni fogják a légi forgalmat Lengyelország keleti részén, a fehérorosz és ukrán határ mentén, számolt be a Lengyel Léginavigációs Szolgálat (PANSA). Megjegyzendő, hogy a döntést a Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnokságának kérésére hozták meg.
„A Fegyveres Erők Műveleti Parancsnokságának kérésére, a nemzetbiztonság garantálásának szükségességével összefüggésben, 2026. június 10. és szeptember 9. között légiforgalmi korlátozásokat vezetnek be Lengyelország keleti részén” – áll a közleményben.
A közzétett tervek szerint a korlátozási övezet a lengyel–belarusz és ukrán határ teljes szakaszát lefedi.
A Lengyel Léginavigációs Szolgálat pontosította, hogy az újítások nem vonatkoznak a személyszállításra.
A korlátozások nem vonatkoznak a polgári repülőgépek három kilométernél nagyobb magasságban végrehajtott repüléseire.
A biztonsági intézkedések bevezetésének okait részletesen nem hozzák nyilvánosságra, de a lengyel fél közvetlenül a nemzetbiztonság megerősítésének szükségességéhez köti a döntést az ország keleti határán.
[type] => post [excerpt] => Ideiglenesen korlátozni fogják a légi forgalmat Lengyelország keleti részén, a fehérorosz és ukrán határ mentén, számolt be a Lengyel Léginavigációs Szolgálat (PANSA). Megjegyzendő, hogy a döntést a Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnokságána... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780854900 [modified] => 1780819058 ) [title] => Lengyelország ideiglenesen korlátozza a légi forgalmat az ukrán és fehérorosz határ közelében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188489&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188489 [uk] => 188255 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 188256 [image] => Array ( [id] => 188256 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34.png [original_lng] => 1481206 [original_w] => 1500 [original_h] => 1103 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34-300x221.png [width] => 300 [height] => 221 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34-768x565.png [width] => 768 [height] => 565 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34-1024x753.png [width] => 1024 [height] => 753 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34.png [width] => 1500 [height] => 1103 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34.png [width] => 1500 [height] => 1103 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-34.png [width] => 1500 [height] => 1103 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780808262:12 [_thumbnail_id] => 188256 [_edit_last] => 12 [views_count] => 483 [_algolia_sync] => 121566591000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 53462 [1] => 2129464 [2] => 2242 [3] => 1255507 [4] => 1063 [5] => 23312 ) [tags_name] => Array ( [0] => fehérorosz határ [1] => forgalomkorlátozás [2] => korlátozás [3] => légi forgalom [4] => Lengyelország [5] => ukrán határ ) ) [3] => Array ( [id] => 174422 [content] =>
Ukrajnának biztosítania kell, hogy a fiatal férfiak az országban maradjanak, és ne menjenek külföldre – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár az elszántak koalíciójának ülését követő sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál az ntv német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Merz felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy biztosítsa a fiatal ukrán férfiak katonai szolgálatát az országukban. „Ukrajnának garantálnia kell, hogy a fiatalok ne távozzanak Németországba, Lengyelországba vagy Franciaországba” – mondta.
November 13-án Friedrich Merz német pénzügyminiszter kijelentette, hogy az országban jelentősen megnőtt a fiatal ukránok száma, miután Kijev engedélyezte a 18 és 22 év közötti férfiak távozását. Merz akkor arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy biztosítsa a katonai szolgálat országon belüli teljesítését, hogy a fiatal férfiak ne menjenek Németországba.
Ukrajna beleegyezett, hogy korlátozza katonái létszámát, amint vége az Oroszország elleni háborúnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint névtelen ukrán tisztviselők az újságnak azt mondták, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és Donald Trump amerikai elnöknek meg kell vitatniuk a béketerv legérzékenyebb kérdéseit – az Egyesült Államok által nyújtott területi és biztonsági garanciákat.
Ugyanakkor szerintük, Kijev „beleegyezett abba, hogy hadseregének létszámát 800 000 katonában korlátozza”.
A georgiai parlament új „Választási törvénykönyv” létrehozását kezdeményezi, amely változtatásokat vezet be az ország külföldön tartózkodó állampolgárai szavazási eljárásában – jelentette ki Salva Papuashvili, a georgiai parlament elnöke, idézte a TV1, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Papuashvili kijelentette, hogy november 17-én, hétfőn a georgiai parlament új „Választási törvénykönyvet” kezdeményez, amely előírja a „normák és technikai fejlesztések rendszerezését, az eljárások pontosítását és a párhuzamos rendelkezések megszüntetését”.
Papuashvili elmondása szerint a változások „jelentősen javítják” a választási folyamat szabályozási keretét. Megjegyezte, hogy a törvénykönyv könnyen érthető lesz, és funkcionálisan szervezett szöveggel rendelkezik majd.
A kódex egyik fontos módosítása a nem rezidensek, azaz a külföldön tartózkodó grúz állampolgárok szavazási eljárása.
„Először is hangsúlyozni kell, hogy a külföldön tartózkodó grúz állampolgárok szavazati jogában semmi sem változik. Mint korábban, Grúzia minden állampolgára, lakóhelyétől és tartózkodási helyétől függetlenül, teljes passzív és aktív szavazati joggal rendelkezik”, mondta.
Ugyanakkor Papuashvili elmondása szerint a változás a szavazási eljárást érinti, és előírja, hogy a helyhatósági választásokhoz hasonlóan a grúz parlamenti választásokon is csak az ország területén lehet szavazni.
„Ez a döntés az állam azon kötelezettségén alapul, amelyet Grúzia alkotmányának 24. cikkelye állapít meg, hogy biztosítsa az akarat szabad kifejezését, amely magában foglalja a külső beavatkozástól való védelmet is” – mondta.
A grúz parlament elnöke kijelentette, hogy a 2024-es parlamenti választások „megmutatták, milyen nyílt és brutális lehet a külső információs és politikai nyomás a választókra”.
„Ebben a tekintetben különösen nagyok a kockázatok a nem rezidensek – a grúz állampolgárok számára, akik egy másik országban tartózkodnak, külföldi joghatóság befolyása alatt állnak, és olyan politikai környezetben, ahol az állam nem tudja megakadályozni a beavatkozást”, jelentette ki.
Október 4-én helyhatósági választásokat tartottak Grúziában, amelyeken a helyi önkormányzatokba választottak képviselőket. A polgárok 64 város polgármesterét és több mint 2000 képviselőt választottak a helyi tanácsokba – a szakrebulókba.
Svájc november 1-jétől korlátozza a védelmi státusz (Status S) megadását Ukrajna hét nyugati régiójából érkező ukrán menekülteknek, jelentette az SRF. Megjegyezték, hogy mivel „a fenntartható stabilizáció… középtávon nem tűnik reálisnak” Ukrajnában, a svájci kormány továbbra is megadja a védelmi státuszt az ukránoknak. A svájci parlament azonban követelte, hogy tegyenek különbséget Ukrajna azon régiói között, amelyekbe a visszatérés elfogadhatónak tekinthető, és azok között, amelyekbe a visszatérés nem fogadható el.
A svájci kormány elfogadhatónak tartja az ukránok visszatérését a Voliny, Rivne, Lemberg, Ternopil, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyékbe.
Az új szabályok idén november 1-jén lépnek hatályba. Azokra, akik már megkapták a védelmi státuszt, nem vonatkoznak az új korlátozások.
A Szövetségi Tanács azt is megállapította, hogy a védelmi státuszt legkorábban 2027 márciusának elején vonják vissza.
„Hogy perspektívába helyezzük a helyzetet: a jelenleg Svájcban tartózkodó és védelmi státusszal rendelkező menekültek közül csak valamivel több mint 10% származik olyan régiókból, amelyeket a szövetségi hatóságok jelenleg biztonságosnak tartanak”, jelentette ki Dominik Mayer, az SRF szerkesztője.
A Migrációs Államtitkárság (SEM) továbbra is egyenként vizsgálja majd meg az ukrán állampolgárok kérelmét. Amennyiben a SEM elutasítja a védelem iránti kérelmet, mert a személy olyan régióból érkezik, ahol a visszatérés elfogadhatónak tekinthető, kiutasítási döntést hoznak. Ha egy adott esetben egy ilyen döntés végrehajtása jogilag lehetetlennek vagy egyénileg elfogadhatatlannak bizonyul, a személyt ideiglenesen Svájcban hagyják. Azok az ukránok, akik az új szabályok értelmében már nem kaphatnak védelmi státuszt, menedékjogot kérhetnek. El is távozhatnak valamelyik uniós országba.
Az EU tagállamainak vezetői megállapodtak abban, hogy korlátozzák az orosz diplomaták mozgásterét, válaszul a kémkedésre és szabotázsra, amelyet Moszkvához kötnek – szemlézi a The Kyiv Independent a Financial Times kiadványát.
A lap EU-forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az intézkedés az Európai Unióban végrehajtott gyújtogatások, kibertámadások, szabotázsok és drónbehatolások következménye.
Az európai hírszerző ügynökségek Moszkva által támogatott ügynököket – akik közül sokan diplomáciai fedél alatt dolgozhatnak – vádolnak ezeknek a provokációknak a koordinálásával.
A javasolt szabályok szerint az EU fővárosaiban tartózkodó orosz diplomatáknak értesíteniük kell majd a többi tagállamot, mielőtt átlépik a határokat. 2024 júniusára Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia csatlakozott a cseh kezdeményezéshez – 2023 májusában léptek életbe az intézkedések Prágában –, és közös levelet nyújtottak be az EU akkori külpolitikai vezetőjének, Josep Borrellnek. A cseh kormány már több orosz diplomatát kitiltott, és korlátozta beutazásukat.
Az új korlátozások véglegesítése még nem történt meg, további tárgyalásokra pedig október 8-án kerül sor.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorol európai szövetségeseire, hogy korlátozzák Ukrajna említését a jövő heti NATO-csúcs zárónyilatkozatában – írja a Newsweek forrásaira hivatkozva az orosz AiF hírportál.
A lap szerint egy európai tisztviselő elmondta, hogy a dokumentum tervezetében csak egyetlen említés szerepel Ukrajna védelmi képességeiről, és nem tartalmaz nyilatkozatot a NATO Kijev iránti támogatásáról. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy korábban Ukrajna prioritást élvezett Joe Biden elnöksége alatt.
A hír akkor jelent meg, amikor Nagy-Britannia már korábban kijelentette, hogy bár Ukrajna prioritás volt az Egyesült Államok számára Biden elnöksége idején, most megváltozott a helyzet. A NATO-csúcsot a jövő héten rendezik meg, és a tagországok várhatóan megvitatják a szövetség jövőbeli irányait, köztük az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontot is.
Az Egyesült Államok 2026-ban csökkenteni kívánja az Ukrajna számára fegyvervásárlásra szánt költségvetést – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Hegseth az amerikai képviselőházban tartott meghallgatáson, amikor kongresszusi képviselőknek az Ukrajnának szánt jövőbeli fegyverszállításokkal kapcsolatos kérdéseire válaszolt, elmondta: „Csökkentések vannak a költségvetésben erre vonatkozóan.” Szerinte „a jelenlegi kormányzat teljesen másképp tekint erre a konfliktusra (Oroszország Ukrajna elleni háborújára – a szerk.)”.
„Úgy gondoljuk, hogy egy tárgyalásos békemegállapodás a legjobb megoldás mindkét fél és hazánk érdekében, különösen a világban tapasztalható ellentmondásos trendek fényében” – tette hozzá a Pentagon vezetője.
Ukrajna jelenleg csak azokat a fegyvereket kapja az Egyesült Államoktól, amelyek átadását Joe Biden volt amerikai elnök kormánya hagyta jóvá.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
