Hosszú és „időnként eléggé rázós” út fog elvezetni az osztrák koalíciós megállapodáshoz – vélekedett Karl Nehammer osztrák kancellár a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pénteken indult egyeztetéseiről szólva.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely során első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával. A szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP pedig egyik leggyengébb választási szereplését nyújtotta.
Ennek ellenére Alexander van der Bellen osztrák államfő a néppárti Nehammert bízta meg kormányalakítással.
„Hosszú és feltehetően gyakran nagyon is rázós út áll előttünk” – jelentette ki a hivatalban lévő kancellár újságíróknak nyilatkozva, miután a nap folyamán az ÖVP és az SPÖ tárgyalódelegációja megkezdte az egyeztetéseket.
Nehammer ismételten arról beszélt, hogy a gazdasági és bevándorlási kérdésekre akarja majd helyezni a hangsúlyt. Mindazonáltal, ha a két pártnak sikerül is áthidalnia jelentős nézeteltéréseit olyan kérdésekben, mint például a tehetősek megadóztatása, akkor is csak mindössze egy mandátumnyi többségük lesz a parlamentben. A kancellár ezért közölte, hogy egy harmadik párt bevonását is fontolgatják a leendő koalícióba, ami csak tovább fogja bonyolítani a várhatóan akár két-három hónapig is elhúzódó egyeztetéseket.
Egy korábbi sajtótájékoztatón Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője jóval derűlátóbb képet festett. „A mai megbeszélések nagyon pozitív benyomást keltettek arról, hogy e tárgyalások, amennyiben ugyanolyan bizalomteljes módon zajlanak, igen is kormányalakításhoz vezethetnek” – mondta.
Hollandia is csatlakozik azokhoz, az Ukrajna és Lettország által megalapított koalícióhoz, amely modern drónokat juttatna az ukrán hadsereg számára – mindezt a holland védelmi miniszter jelentette be – írja a The Guardian.
Hollandia már a háború kitörése óta fejlett fegyverekkel látja el a honvédő országot – F–16-os vadászrepülőgépek mellett lőszerekkel és kézifegyverekkel.
Természetesen tudjuk, hogy a drónok nagyon fontosak ebben a háborúban. Ezért csatlakozunk ahhoz a drónkoalícióhoz, amelyet Ukrajna és Lettország közösen indított el más országokkal együtt, hogy növeljük a termelést […] és pontosan azt biztosítsuk, amire Ukrajnának szüksége van – fogalmazott a holland védelmi miniszter, Kasja Ollongren.
[type] => post [excerpt] => Hollandia is csatlakozik azokhoz, az Ukrajna és Lettország által megalapított koalícióhoz, amely modern drónokat juttatna az ukrán hadsereg számára – mindezt a holland védelmi miniszter jelentette be – írja a The Guardian. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1708013280 [modified] => 1707977388 ) [title] => Hollandia is drónokkal látná el Ukrajnát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103768&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 103768 [uk] => 103823 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 103769 [image] => Array ( [id] => 103769 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok.webp [original_lng] => 118556 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/donok.webp [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1708016948:8 [_thumbnail_id] => 103769 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1092 [translation_required_done] => 1 [_oembed_89d2c564ae918430af0e14d91841f3d5] =>
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Könnyen indulhatott volna kormányválsággal az év Németországban. A szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata kormánykoalíció legkisebb pártja, az FDP vezetése megkérdezte ugyanis a tagságot arról, hogy feladják-e az együttműködést partnereikkel. A voksolók 52 százaléka végül a koalíció fenntartása mellett döntött.
A koalícióban maradásról tartott szavazást tagjai között a német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP). A voksolást azért írták ki, mert a párt nem jutott be a helyi parlamentbe sem Bajorországban, sem Hessenben a tavaly őszi tartományi választásokon, támogatottsága pedig lassú csökkenésben van.
Az egyébként nem kötelező érvényű szavazáson a tagság szűk többsége arra szavazott, hogy maradjanak Olaf Scholz kancellár hárompárti kormánykoalíciójában.
Az alacsony adókat követelő, valamint a vállalkozásokat középpontba helyező politikai alakulat nem szívesen kormányoz a szociáldemokratákkal és a Zöldekkel, ez a mostani a voksolásból is egyértelműen kiderült. Egyelőre azonban az FDP nem robbantotta fel a koalíciót, ahogy arra sokan számítottak.
A 76 ezer párttagból mindössze 26 ezren vettek részt a szavazáson.
Bijan Djir-Sarai, a párt főtitkára a szavazás után kijelentette, az 52 százalékos eredmény világosan mutatja, hogy a párt folytatni akarja a kormányzást. „A szavazati joggal rendelkező képviselők túlnyomó többsége azt akarja, hogy az FDP továbbra vállalja a kormányzás felelősségét” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai kihívások óriásiak, a gazdaságpolitikában, a költségvetési politikában, de a migráció terén is.
Az FDP elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszteri pozíciót tölt be Olaf Scholz kancellár kormányában.
A hárompárti koalíciója azzal az ígérettel került hatalomra, hogy Európa legnagyobb gazdaságát átviszi a 21. századba, ez azonban egyelőre mondhatni visszafelé sült el, a német gazdaság rég nem látott módon bukdácsol, az egyre növekvő migrációs nyomás pedig próbára teszi a lakosság tűrőképességét.
Mindez pedig egyértelműen megtépázta a pártok támogatottságát, mely együttesen is csak a 33 százalékot ér el jelenleg.
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Az új lengyel parlamentben többséget alkotó ellenzéki szövetséghez tartozó Harmadik Út, valamint a szövetségen kívüli, szintén ellenzéki Konföderáció elutasította Mateusz Morawiecki kijelölt miniszterelnök felkérését, hogy lépjenek be az új kormányba – tájékoztatta a PAP hírügynökséget Marek Sawicki, a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselője.
Mi már megállapodtunk a miniszterelnökkel, aki a többségi koalíció miniszterelnöke, vagyis Donald Tuskkal. Nem folytatunk egyidejű tárgyalásokat két miniszterelnökkel. Egy dublőr nem érdekel bennünket – mondta Mateusz Morawieckire utalva Marek Sawicki, aki elárulta, hogy pártja tárgyalási ajánlatot kapott Morawieckitől, de azt elutasította.
Korábban elutasította a tárgyalásokat az Andrzej Duda államfő által kormányalakítással megbízott Mateusz Morawieckivel a szintén ellenzéki, de a négypárti ellenzéki szövetséghez nem tartozó Konföderáció is, amelynek 18 képviselője van a 460 tagú szejmben.
Ismert: Andrzej Duda elnök november 13-án bízta meg Mateusz Morawieckit az új kormány megalakításával. Morawiecki közölte, hogy ehhez hét-nyolc napra van szüksége.
Az októberi parlamenti választásokon az eddigi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szerezte a legtöbb, 194 mandátumot, de nincs többsége a szejmben, ahol a négypárti ellenzéki koalíciónak együttesen 248 képviselője van – adta hírül a Magyar Nemzet.
Aláírták a koalíciós szerződést a három új kormánypárt – az Irány (Smer-SSD), a Hang (Hlas-SD) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – elnökei Pozsonyban hétfőn.
Robert Fico, a választásokon győztes párt, az Irány elnöke a szerződés aláírását követően bejelentette: a dokumentum megfogalmazása során megegyeztek a szaktárcák elosztásában is. Ennek alapján az Irány a miniszterelnöki poszton kívül a védelmi, a külügyi, az igazságügyi, a közlekedési, a pénzügyi, valamint a földművelésügyi minisztérium élére jelölhet vezetőt.
A Peter Pellegrini vezette Hang a parlament elnökén kívül a belügyi, az oktatásügyi, az egészségügyi, a gazdasági, a munka és családügyi, valamint a regionális fejlesztési minisztériumok vezetőit jelöli majd. A Szlovák Nemzeti Párt a környezetvédelmi, a kulturális és a januártól létrejövő idegenforgalmi tárca vezetőit jelöli.
Lemondott miniszterelnöki tisztségéről Romániában Nicolae Ciuca, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn, hogy a koalíciós egyezmény értelmében átadja helyét Marcel Ciolacunak, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének.
A PSD, a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével alakult nagykoalíció már a Ciuca-kabinet 2021 novemberében történt beiktatása előtt megállapodott a cseréről, amelyet a – hétfőn felfüggesztett – közoktatási sztrájk miatt halasztottak el néhány héttel.
Rövid sajtónyilatkozatában Ciuca rámutatott: az eredetileg május 25-ére beütemezett lemondását a koalíciós partnerekkel egyetértésben azért halasztották el, mert sürgősebb volt a társadalmi konfliktust lezárni.
Úgy értékelte, hogy a tanügyi alkalmazottak bérének emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletek hétfői elfogadásával ez a célkitűzés, valamint a tanárok követelései is teljesültek, ugyanakkor kifejezte reményét: a szakszervezetek is megértik, hogy a kormány nem hozhat felelőtlen, populista intézkedéseket.
A liberális politikus nem vont mérleget kormányfői tevékenységéről, csak annyit mondott, hogy a nagykoalíciót egy politikai válság lezárása érdekében hozták létre, amelyeket további válságok követtek, de mandátuma idején sikerült megőrizni az ország stabilitását.
A folytatásról elmondta: gyors váltást terveznek, szerinte a Marcel Ciolacu vezette új kormányt akár már csütörtökön beiktathatja a parlament.
A PNL és a PSD nemcsak a kormányfői, hanem több miniszteri poszton is személycserét tervez, a kormányzati tisztségekért újrakezdődött harc miatt pedig kétségessé vált az RMDSZ további kormányzati részvétele.
Kelemen Hunor szövetségi elnök jelezte: az RMDSZ nem távozik önként a kormányból, de nem zárja ki, hogy kihagyják a következő kabinetből.
Nicolae Ciuca a tizedik, parlament által beiktatott miniszterelnöke volt Romániának az utóbbi másfél évtizedben (az ügyvivők nélkül, illetve a kormány élére más politikai összetételű kabintettel visszatérő miniszterelnököket csak egyszer számolva).
A kommunizmus bukása óta eltelt 33 évben a 18, parlament által beiktatott kormányfő közül csak három töltötte ki négyéves mandátumát: Nicolae Vacaroiu (1992–1996), Adrian Nastase (2000–2004) és Calin Popescu Tariceanu (2004–2008).
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Az ellenzéki pártok, melyek azt a célt tűzték ki, hogy megakadályozzák a katonai vezetés regnálását Thaiföldön, megalakították koalíciójukat.
A CNN jelentése szerint Pita Limdzsaroenrat, a thaiföldi ellenzéki Move Forward párt vezetője, aki a vasárnapi választásokon a legtöbb mandátumot és a legtöbb szavazatot zsebelte be, csütörtökön bejelentette, hogy hét másik párt is csatlakozott a koalícióhoz.
A 42 éves, Harvardon végzett Pita a „remény és a változás hangjának” nevezte az újonnan alakult koalíciót, hangsúlyozva, hogy valamennyi párt megállapodott abban, hogy őt fogják támogatni Thaiföld következő miniszterelnökeként. Az ellenzéki összefogással 313 szavazattal biztosítják a többséget az alsóházban, ami Pita szerint elég ahhoz, hogy kormányt alakítsanak.
A nyolc párt közé tartozik a Mozdulj Előre, a Pheu Thai, a Thai Sang Thai, a Prachachart, a Seri Ruam Thai, a Pheu Thai Ruam Palang, a FAIR párt és a Plung Sungkom Mai párt. Közlésük szerint az új koalíció párttagjainak következő feladata, hogy kidogozzanak egy egyetértési nyilatkozatot, melyet rövidesen, május 22-én mutatnak be.
Pita rámutatott: „Azért vagyunk itt, hogy kölcsönös megegyezésre jussunk, és félretegyük a nézeteltéréseket.”
A nem hivatalos eredmények szerint a Move Forward 151 mandátumot szerzett a vasárnapi választásokon, a populista Pheu Thai pedig 141 mandátummal a második helyen végzett, eredményeikkel messze megelőzve a hivatalban lévő miniszterelnök pártját.
A progresszív koalíciónak most a thaiföldi parlament mindkét házában 376 mandátumot kell megszereznie ahhoz, hogy miniszterelnököt válasszon és kormányt alakítson. Ez a folyamat azonban legalább 60 napot vesz igénybe, és még a koalíció előtt áll pár legyőzésre váró akadály egy olyan országban, ahol a hadsereg bebiztosította magának, hogy jóformán eldöntse, ki alakíthat kormányt.
Lengyelország lehetségesnek tartja koalíció létrehozását modern harckocsik Ukrajnába történő szállítására Németország nélkül, ha az ország nem vállalja Leopard 2 tankok átadását – jelentette ki vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlannak tartja Németország magatartását a Leopard tankok Ukrajnának történő szállításával kapcsolatban, és nem érti, minek kell történnie ahhoz, hogy az ország „kinyissa a szemét és elkezdjen Németország lehetőségeinek megfelelően cselekedni”. Úgy vélte, ha Németország nem áll készen arra, hogy önállóan tankokat szállítson Ukrajnának, akkor legalább ne kösse meg más partnerek kezét.
Újságírói kérdésre, hogy mit tesz Lengyelország azzal az ígéretével, hogy 14 Leopard 2 harckocsit szállít Ukrajnának, ha Németország nem egyezik bele, vagy elhalasztja a kérdés megoldását, a lengyel miniszterelnök a következőt válaszolta: „egy kisebb államkoalíciót hozunk létre, amely készen áll arra, hogy megossza modern tankjait Ukrajnával.” Mint Mateusz Morawiecki kiemelte: „nem fogjuk csak nézni, ahogy Ukrajna elvérzik.”
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
Kormányalakítással bízta meg szombaton Rumen Radev bolgár elnök Kirill Petkovot, a november 14-i előrehozott parlamenti választásokon győztes Folytatjuk a Változást koalíció társelnökét.
Pénteken a Folytatjuk a Változást (PP) sikeresen befejezte a tárgyalásokat, megegyezett a koalíciós kormány összetételében, és aláírta a kormánykoalíció létrehozásáról szóló megállapodást a Bolgár Szocialista Párttal, a Van Ilyen Nép párttal (ITN) és a Demokratikus Bulgária (DB) szövetséggel.
A négypárti koalíciós kormány az idei harmadik előrehozott választás nyomán jött létre, miután a két korábbiból nem került ki kormányképes erő.
„Koalíciónk mottója: zéró tolerancia a korrupcióval szemben” – jelentette ki Petkov, akinek pártja 25,67 százalékkal győzött a novemberi választáson, de a kormányalakításhoz koalíciós társakra van utalva. A szocialisták 10, az ITN 9,5, a DB 6 százalékot ért el a választáson. Petkov szerint a koalíció ki fogja tölteni a 4 évet. A kormány prioritásai között nevezte meg az igazságügyi reformot és a korrupció, a növekvő villanyáramár és a koronavírus-járvány elleni küzdelmet.
A bolgár parlament várhatóan már hétfőn szavaz az új kormányról.
Nem kapott bizalmat a román parlamentben a Dacian Cioloș kijelölt miniszterelnök által javasolt kormány. A kabinetet csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői és szenátorai szavazták meg. Az USR-elnök Cioloș csak az általa vezetett pártból választott miniszterjelölteket, miután a korábbi koalíciós partnerek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elutasították az együttműködést.
Romániában azután alakult ki kormányválság, hogy a PNL–USR–RMDSZ koalíciós kormányát vezető Florin Cîţu miniszterelnök az USR ellenkezése dacára, és a párt egyik miniszterét leváltva döntött az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről.
Az USR megvonta a bizalmat Cîţutól, miniszterelnök-cserét követelt a PNL-től, majd miután ezt nem érte el, miniszterei kiléptek a kormányból, és bizalmatlansági indítvánnyal, az ellenzék segítségével megbuktatta a kormányt.
A szerdai vitán Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy a tavaly decemberi parlamenti választások után az új kormánykoalíció stabilitást, fejlődést ígért a társadalomnak, de kilenc hónappal később már botrányok, veszekedések, széthúzások uralják a politikát. Az RMDSZ elnöke a magyar párt nevében elnézést kért választóktól a kialakult helyzetért, s mint fogalmazott: minden parlamenti pártnak ezt kellene tennie.
Miután Cioloș nem szerezte meg a képviselők és szenátorok több mint felének támogatását, elölről kezdődnek a kormányalakítási egyeztetések az elnöki hivatalban. Ha Klaus Johannis második kormányfőjelöltjét is elutasítják, az államfő feloszlathatja a parlamentet.
Szakértők szerint a bukaresti politikai instabilitás negatívan hat ki a román gazdaságra. Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja a Krónika erdélyi napilapnak azt mondta, a politikai színtérről érkező bizonytalanságok rizikót jelentenek, ráadásul ezáltal kérdőjelek merülnek fel az állami adminisztráció kapacitása terén is, hogy levezényelje az uniós források lehívását és elosztását.
– A korábbi európai uniós ciklusokban sem sikerült a forrásokat teljes mértékben lehívni, most szinte kétszer akkora összeg áll rendelkezésre, tehát a korábbiaknál jóval nagyobb erőfeszítésre lesz szükség – hangsúlyozta az elemző.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
