A kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselői megerősítik változatlan támogatásukat Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása, valamint államunk európai demokratikus fejlődési útja iránt. Támogatjuk Ukrajna további előrehaladását az Európai Unióhoz való csatlakozás felé, és úgy véljük, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme az európai integráció elválaszthatatlan részét képezi.
Üdvözöljük az ukrán–magyar államközi párbeszéd újraindulását a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról, és a jelenlegi konzultációs szakaszt nem egy új folyamat kezdeteként, hanem egy többéves párbeszéd folytatásaként értelmezzük, amelynek keretében már sikerült bizonyos előrelépést elérni.
Az elmúlt időszakban Ukrajna több fontos lépést tett a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és a nyelvpolitika területén. Különösen:
pontosította az Európai Unió hivatalos nyelveinek minősülő nemzeti kisebbségi nyelvek oktatási célú használatának szabályozását;
folytatta a munkát annak érdekében, hogy egyes oktatási értékeléseket nemzeti kisebbségi nyelveken is le lehessen tenni;
folytatódik a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeinek működésével és a nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatos kérdések normatív szabályozásának fejlesztése.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén bekövetkezett pozitív változások ellenére számos kérdés továbbra is rendezetlen, és világos törvényi, illetve politikai garanciákat igényel. Mindenekelőtt az alábbiakról van szó:
a nemzeti kisebbségek nyelvein folyó oktatás működéséhez szükséges stabil feltételek biztosításáról;
arányos nyelvi követelmények bevezetéséről az oktatás területén;
a nemzeti kisebbségi nyelvek közéletben és a helyi önkormányzatok tevékenységében való használatának kiszámítható mechanizmusairól;
annak megakadályozásáról, hogy a nemzeti kisebbségek jogai adminisztratív gyakorlat révén szűküljenek;
a nemzeti közösségek hatékony képviseleti mechanizmusainak létrehozásáról;
a médiára vonatkozó nyelvi követelmények felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a nemzeti kisebbségek igényeit szolgáló médiumokra vonatkozó aránytalan korlátozások.
Meggyőződésünk szerint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar párbeszédnek elsősorban három kulcskérdésre kell összpontosítania: a magyar nemzeti kisebbség hatékony politikai képviseletének biztosítására, a kulturális önkormányzat mechanizmusainak fejlesztésére, valamint a nemzeti jelképek használatára vonatkozó kiszámítható és diszkriminációmentes szabályok garantálására.
Különös jelentőséggel bír a nemzeti kisebbségek politikai képviseletének kérdése, valamint a lakosság etnikai és nyelvi összetételének megfelelő figyelembevétele a választókerületek kialakítása során. Alapvető fontosságúnak tartjuk annak megakadályozását, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeket mesterségesen különböző választókerületek között osszák meg, ami jelentősen korlátozhatja hatékony demokratikus képviseletük lehetőségét. Ugyanakkor az új arányos választási rendszer további fejlesztése során biztosítani kell a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megfelelő garanciáit, valamint érdekeik hatékony érvényesülését a politikai folyamatban.
Nem kevésbé fontos a kulturális önkormányzat mechanizmusainak és a nemzeti közösségek intézményes önigazgatása egyéb formáinak fejlesztése. Számos európai államban működnek olyan modellek, amelyek lehetővé teszik az állami egység megerősítésének összeegyeztetését a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális és oktatási önazonosságának biztosításával. Ebben az esetben nem új privilégiumok vagy különleges státuszok megadásáról van szó, hanem azoknak a jogoknak és mechanizmusoknak a helyreállításáról és megfelelő garantálásáról, amelyekkel a kárpátaljai magyar közösség a korábbi jogszabályok alapján ténylegesen már rendelkezett.
Külön figyelmet igényel a nemzeti kisebbségek jelképhasználatának kérdése. Fontosnak tartjuk olyan világos, kiszámítható és diszkriminációmentes jogi szabályozás biztosítását, amely kizárja a nemzeti kisebbségi jelképek használatának önkényes értelmezését vagy aránytalan korlátozását.
Célszerűnek tartjuk továbbá az ukrán–magyar kapcsolatok nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó szerződéses-jogi alapjainak megújítását. A hatályos kétoldalú megállapodások más történelmi és politikai kontextusban, a kisebbségek képviselőinek véleményét figyelmen kívül hagyva születtek, és ma korszerűsítésre szorulnak a jelenlegi európai standardoknak és aktuális kihívásoknak megfelelően.
Ebben az összefüggésben figyelmet érdemel annak lehetősége, hogy az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség és a magyarországi ukrán közösség jogai kölcsönös és paritásos elv alapján kerüljenek rögzítésre.
Elvi jelentőségűnek tartjuk azt is, hogy a nemzeti kisebbségek jogairól szóló további ukrán–magyar államközi párbeszéd a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselőinek megfelelő bevonásával valósuljon meg, mint közvetlenül érintett közösség részvételével.
Jelen nyilatkozathoz egy részletes jogi-elemző dokumentum kapcsolódik, amely Ukrajna Alkotmányának, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, az Európa Tanács gyakorlatának és a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai standardoknak a figyelembevételével készült. A dokumentum rendszerszintű elemzést tartalmaz azokról a nyelvi, oktatási és jogalkalmazási kérdésekről, amelyek a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség képviselőinek meggyőződése szerint további normatív szabályozást vagy pontosítást igényelnek. Szervezeteink a jövőben is készek aktívan részt vállalni ebben a folyamatban.
Meggyőződésünk, hogy kizárólag a kölcsönös tiszteleten, a jogbiztonság elvén és a nemzeti kisebbségek védelmének európai standardjain alapuló nyílt, szakmai és depolitizált párbeszéd képes hozzájárulni a társadalmi bizalom, az etnikumközi partnerség megerősítéséhez, valamint Ukrajna európai integrációs útjának sikeres előmozdításához.
Ungvár, 2026. május 19.
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idei alapszervezeti közgyűlései alkalmat adtak arra, hogy a tagság áttekintse az elmúlt időszak munkáját és megerősítse elköteleződését a helyi magyarság megmaradása mellett. Mindez különös jelentőséget kap a háborús megpróbáltatások és a mindennapokat átható bizonytalanság idején, amikor a közösségek összetartó ereje felbecsülhetetlen értékké válik.
Bakosban Badó Veronika alapszervezeti elnök értékelte az elmúlt évek eseményeit. Beszámolójában kiemelte, hogy a nehéz körülmények ellenére több kezdeményezés is elindult: mézeskalács-szakkört szerveztek a fiatalok számára, útjára indult a hétvégi iskola, valamint két csoporttal működik az óvoda is. A tagság bizalmát ismét megkapva Badó Veronikát újraválasztották elnöknek. A jelenlévők egyöntetűen hitet tettek amellett, hogy a közösség ereje a jövőben is megtartó erő marad.
Mezőkaszonyban a református parókián gyűltek össze a tagok, ahol rövid áhítattal kezdődött az évértékelő közgyűlés. Az eseményen részt vett Pataki Gábor, a Kaszonyi Kistérségi Tanács KMKSZ-frakcióvezetője is, aki felszólalásában a térség helyzetéről szólt. Hangsúlyozta: a mostani, kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy a közösség ne engedjen a megosztottságnak, hanem összefogással válaszoljon a nehézségekre.
Szimcsera Szilvia helyi alapszervezeti elnök beszédében rámutatott, hogy a jelenlegi körülmények számos lehetőséget korlátoznak, ám mindent megtesznek annak érdekében, hogy a közösség fennmaradjon, és a kulturális rendezvények továbbra is megvalósulhassanak. Kifejezte reményét, hogy azok, akik ideiglenesen külföldön élnek, idővel visszatérnek szülőföldjükre. A tisztújításon a tagság ismét bizalmat szavazott neki.
Mindkét közgyűlésen jelen volt Sin József, a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke, aki az alapszervezetek működésének jelentőségét emelte ki. Mint fogalmazott, ezek a fórumok elengedhetetlenek a közös célok meghatározásához és a helyi összefogás erősítéséhez. Örömét fejezte ki amiatt, hogy szép számban jelentek meg a tagok, ami azt mutatja: a közösség számára továbbra is fontos az összetartozás.
A rendezvényeken Buczkó István beregszászi magyar vezető konzul rövid tájékoztatót tartott aktuális kérdésekről, majd lehetőséget biztosított a jelenlévők számára kérdések feltevésére.
A közgyűlések üzenete egyértelmű: a nehézségek ellenére a közösség élni, dolgozni és megmaradni kíván.
A hatályos ukrajnai törvényeknek megfelelően megtartotta párt ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség- Ukrajnai Magyar Párt. A rendezvénynek a szövetség választmányi ülését követően a Makkosjánosi Helikon hotel adott otthont.
Szeptember 19-én az Európa Tanács Tanácsadó Bizottságának képviselői a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogattak, hogy tájékozódjanak a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény ukrajnai érvényesüléséről.
Petra Roter, a bizottság elnöke, David Smith, a testület második alelnöke, Pedro Aguilera Cortes spanyol tag, Élise Cornu, a Nemzeti Kisebbségek és Kisebbségi Nyelvek Osztályának vezetője, valamint Lusine Dramian, az osztály adminisztrátora találkozót folytattak a Rákóczi-főiskola vezetésével: Orosz Ildikó elnökkel, Csernicskó István rektorral, Szakál Imre és Csizmár Iván rektorhelyettesekkel, valamint Soós Katalinnal, a Felsőfokú Szakképzési Intézet igazgatójával. A találkozón a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Gulácsy Géza, Molnár D. István, Rezes József és Darcsi Karolina képviselte. A megbeszélésen jelen voltak továbbá a főiskola kutatóintézeteinek vezetői, az intézmény Hallgatói Önkormányzatának képviselői, valamint a magyar érdekvédelmi szervezetek más képviselői is.
Ukrajna Külügyminisztériuma cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Ukrajnában betiltásra kerülne a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Heorhij Tihij valótlannak nevezte azokat az állításokat, miszerint Ukrajna a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) pártjának betiltására készülne.„
A hivatalos válaszunk egyszerű: a nevezett szervezettel kapcsolatban semmilyen ilyen jellegű intézkedés nem történt. Az ezzel ellentétes híradások a médiában hamisak. Kétoldalú kapcsolatainkban amúgy is bőven van megoldandó kérdés, nem szükséges ezeket tovább terhelni megalapozatlan sajtóértesülésekkel
