Az ukrajnai nyelvi jogokról volt szó az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának csütörtöki ülésén Strasbourgban.
Az ülésen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban a tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzátette viszont, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül.
“A kárpátaljai magyarok lojálisak az ukrán államhoz, ennek ellenére továbbra is szűkülnek a nyelvi jogaik.” – erről beszélt Bocskor Andrea, fideszes európai parlamenti képviselő Strasbourgban, az ukrajnai kisebbségi jogokról szóló árnyékjelentés bemutatásán.
A KMKSZ által – szakértők bevonásával – készített dokumentum azt elemzi, hogy Ukrajna az elmúlt években miként mondta fel sorban a kisebbségekért vállalt korábbi kötelezettségeit. Ilyen a 2017-es ukrán tanügyi jogszabály, és az azt követő nyelvtörvény is, melyek az ukránon kívül ellehetetlenítik az egyéb nyelvek használatát. Az ülésen elhangzott, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni.
Elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet-ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csorbítására – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO külügyminiszterek rendkívüli értekezletén pénteken.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a virtuális ülésen hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt egy erős, biztonságos és demokratikus Ukrajnában, s kiáll a szomszédos ország területi integritása és szuverenitása mellett. Ugyanakkor a kormány elfogadhatatlannak tartja a magyar közösség jogainak folyamatos csorbítását, s ekképpen azt a törvénytervezetet is, amely gyakorlatilag kizárná a kettős állampolgárokat a közhivatal viseléséből.
„Ha ezt elfogadják, az jelentősen korlátozni fogja a magyar kormány mozgásterét Ukrajna támogatásának vonatkozásában” – húzta alá. Majd hozzátette, hogy erre előre felhívta a NATO-tagállamok figyelmét, arra kérve őket, hogy segítsenek véget vetni a jogsértéseknek.
Szijjártó Péter ezt követően kijelentette, hogy el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép-Európa számára, ezért elejét kell venni a visszatérésének. Ezzel kapcsolatban pedig üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz elnök nemrég újra egyeztetett egymással, ugyanis szerinte az a történelmi tapasztalat, hogy sokkal jobb a közép-európai biztonság szempontjából, ha az Egyesült Államok és Oroszország közvetlenül, a legmagasabb szinten tud tárgyalni.
Végezetül arról számolt be, hogy az ismételten összehívott NATO-Oroszország Tanács ülésén Magyarországot a nagykövet helyett külügyi államtitkár fogja képviselni, ezzel is világossá kívánják tenni a találkozó jelentőségét.
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
A kárpátaljai magyarok problémái is részét képezik az Ukrajna és Magyarország között folytatott tárgyalásoknak. Erről Íjgyártó István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete beszélt stábunknak.
A diplomata elmondta, hogy emellett olyan regionális, illetve országos szempontból fontos dolgokról is folynak az egyeztetések, mint például az infrastrukturális kérdések, a gazdasági ügyek és a határok átjárhatósága.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet „Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében” című online konferenciáján tartott előadást a kárpátaljai magyar közösség aktuális helyzetéről Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára.
🤡A Latvian MP was kicked out of the Saeima for speaking Russian and inappropriate behavior
Aleksejs Rosļikovs shouted from the podium that Russian speakers had also stood on the barricades alongside Latvians, declaring: “There are more of us — Russian is our language.” He… pic.twitter.com/aXGcK9CUL8
A KMKSZ elnöke, Brenzovics László szerint bár egyes politikusok ellentéteket szítanak, a kárpátaljai magyarok és ukránok békében élnek egymással.
A magyar kormány támogatása nélkül a kárpátaljai magyarok magukra lennének utalva, hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikussal a kárpátaljai magyarok ellen irányuló, egyre súlyosbodó politikai támadásokról és arról is beszélgett a Magyar Hírlap, hogy Brüsszel szemet huny az EU-hoz csatlakozni kívánó országban történő jogsértések felett.
– Mutatkoznak-e már az ukrán nyelvtörvény káros kihatásai a magyar kisebbség mindennapjaiban, és ha igen, legfőképp hogyan?
– Természetesen mutatkoznak. Már hatályos a nyelvtörvénynek az a része, amely például a szolgáltatói szférára vonatkozik, ahol elő van írva, hogy kifejezetten csak az államnyelven lehet az ügyfeleket kiszolgálni, de ugyanez várható az egészségügytől kezdve minden más területen is. Már arra is láthattunk példát, hogy Tarasz Kreminy nyelvvédelmi ombudsmannál feljelentettek kárpátaljai magyar óvodákat és iskolákat azért, mert a közösségi oldalon magyar nyelven köszöntötték a pedagógusokat és a gyermekeket. Mindenképp megoldást kellene találni erre a kérdésre is.
– Érezhető-e félelem a magyar ajkúak között az ukrán nacionalizmus kihágásai miatt?
– A nacionalista, sőt fogalmazhatnánk inkább úgy, hogy soviniszta megnyilvánulások az elmúlt esztendőkben szinte mindennapossá váltak. Gondoljunk csak a kárpátaljai nacionalista szervezetek 2016. március 13-i felvonulására, amikor azt üvöltözték Ungvár utcáin, hogy kést a magyarba. Vagy az egy évvel későbbi szélsőjobboldali erődemonstrációra, amikor Beregszász utcáin füstgránátokat robbantottak, és terepszínű ruhában masíroztak.
De még sorolhatnánk… A Kárpátalján békésen élő magyar közösségre az ilyen akciók negatívan hatottak és hatnak. Legutóbb például a Ternopol Megyei Tanács elnöke uszított a magyarok ellen egy országos tévécsatorna élő adásában, aki azt találta mondani, hogy a magyar–orosz gázszerződés miatt keményen neki kell menni a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az ügyben a szövetségünk feljelentést tett, hiszen megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy közösség ellen bárki nyilvánosan uszítson. Ugyanolyan állampolgárai vagyunk Ukrajnának, mint bárki más.
– Megváltozott-e a viszony az átlag ukrán polgár és a velük együtt élő kárpátaljai magyarok között a kormányaink között kialakult ellentétek következtében?
– Kárpátaljára mindig is a békés egymás mellett élés volt a jellemző. A magyarság elleni provokációk, nacionalista kirohanások nem ezen a vidéken fogalmazódnak meg, hanem Belső-Ukrajnában, illetve Kijevben. A nemzetiségi béke tehát nem bomlott meg, itt ugyanis az emberek egymásra vannak utalva.
– Gondolja, hogy a magyarok az ukrán nyelvtörvénynek, amely elsősorban az orosz kisebbség ellen jöttek létre, csak véletlen elszenvedői, vagy ezek a rendelkezések célzottan a magyar kisebbség ellen is irányulnak?
– A nyelvi kérdés elsősorban az ukrán–orosz konfliktusból ered, a kárpátaljai magyarság viszont valamennyi Ukrajnában élő kisebbséggel együtt elszenvedője ennek. Fontos lenne megoldást találni erre a kérdésre, hiszen Ukrajna egy soknemzetiségű ország, így valamennyi kisebbség igényeit európai módon kellene kezelni – a kárpátaljai magyarságot is beleértve. Az itteni magyarság jogainak ügyét pedig nem az orosz–ukrán konfliktuson keresztül kellene nézni, mint ahogyan azt Kijev teszi, sokszor ott is ellenséget látva, ahol nincs.
– Az EU vezetése hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok jogait és biztonságát és hizlalni az ukrán nacionalizmust azért, hogy megtartsák Ukrajnát ütközőzónának maguk és Oroszország között?
– Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, mindössze társult országa, amely kijelentette csatlakozási szándékát. Viszont ha egy elitklubnak valaki a tagja szeretne lenni, akkor illene annak szabályait betartani, illetve betartatni. Nem lenne szabad kettős mércét alkalmazni, mint ahogy ezt most teszik. Jelenleg az uniónak sokkal fontosabb az LMBTQ- és a hasonló közösségek felkarolása, mint a nemzeti kisebbségek támogatása. Az „egység a sokféleségben” alapelvet az ukrajnai nemzeti kisebbségekre nem vonatkoztatják.
– Hogyan értékelné a magyar kormány eddigi külföldön tanúsított kiállását a kárpátaljai magyarság érdekében?
– Hálásak vagyunk, és köszönettel tartozunk Magyarország nemzeti kormányának ezért a következetes kiállásért, amit az elmúlt években a kárpátaljai magyarságért, jogaink megvédése érdekében tett. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi színtéren is folyamatosan napirenden tartják az ügyet. Ezen támogatás nélkül teljesen magunkra lennénk utalva.
– A kormánypártokon kívül kaptak-e eddig helyben vagy akár nemzetközileg bárminemű támogatást a többi magyar párttól?
– A jogfosztó ukrán oktatási törvény négy évvel ezelőtti megszavazása után az Országgyűlés ötpárti felszólítást küldött Kijevbe. Akkor a magyar parlamenti pártok elfogadhatatlannak tartották a jogfosztó ukrán jogszabályt, és közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Amit azonban sajnálattal tapasztalunk, az az, hogy a magyarországi választási kampány fokozódásával egyes ellenzéki pártoknál ismét előkerült a külhoni magyar kártya.
– Felvették-e már a szomszédi kapcsolatot a nemrég alakult Szövetség felvidéki párttal?
– Természetesen igen. Elsők között gratuláltunk, illetve jómagam is részt vettem a legutóbbi közgyűlésükön. Gratulálunk felvidéki barátainknak az összefogáshoz, és sok sikert kívánunk számukra a jövőben a felvidéki magyarság érdekében kifejtett tevékenységükhöz!
Az Európa Tanács (ET) elnökeként Magyarország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségek védelmére – mondta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Sztáray Péter A nemzeti kisebbségvédelem jó gyakorlatai címmel a minisztériumban rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján kiemelte: a magyar elnökség egyik legfontosabb prioritása a kisebbségvédelem. Ezért rendez több konferenciát is a témában, a mostani tanácskozás már a harmadik ilyen esemény – közölte.
Emlékeztetett: történelméből adódóan Magyarország olyan országokkal van körülvéve, ahol jelentős magyar nemzeti kisebbség él az első világháború óta, így a felelősségének tekinti, hogy támogassa ezeket a közösségeket, együttműködve a szomszédos államokkal. A kisebbségvédelem mindig is nagyon fontos eleme lesz a magyar külpolitikának, ezért szentelnek nagy figyelmet ennek a kérdésnek az ET-elnökség idején is – magyarázta. A magyar államtitkár úgy vélte, a kisebbségvédelem minden országnak fontos ügy, hiszen a kisebbségek a társadalmak jelentős részét adják. A kisebbségek védelme nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is lényeges – mondta. Megjegyezte: sok jó megoldás, gyakorlat van és minden országnak meg kell találnia a számára leghatékonyabb módot a kisebbségek védelmére.
Szili Katalin autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott felszólalásában hangsúlyozta: hiba lenne azt gondolni, hogy a kisebbségvédelem csak magyar vagy dél-tiroli ügy, mert Európában minden hetedik polgárt érint ez a kérdés. Kifejtette: többféle autonómia létezik aszerint, hogy mi alapján hozzák létre vagy milyen jogokkal jár, és a különböző formák nem zárják ki egymást, egymás mellett is létezhetnek. Az autonómiák azért fontosak, mert hozzájárulnak a stabilitás biztosításához és segítik a kisebbségeket – mondta.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is arról beszélt, hogy az Európa Tanács elnöki posztját betöltve Magyarország kiemelt hangsúlyt helyez a kisebbségek kérdésére. Mivel jelentős magyar nemzeti kisebbség él a szomszédos országokban, Magyarországnak nagy tapasztalata van a kisebbségvédelem területén – mutatott rá. Hozzátette: Európában a kisebbségek védelme fontos a béke és a stabilitás megőrzése szempontjából.
Magyarország májusban vette át az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét fél évre.
Hétvégi truszkaveci tartózkodása során Volodimir Zelenszkij államfő találkozott a sajtó képviselőivel, ahol számos újságírói kérdésre válaszolt. Többek között kitért az Ukrajna átalakításáról szóló projektre is, amivel kapcsolatban említést tett az általa szorgalmazott „Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvényről”, amely, mint hangsúlyozta, egy, az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre nézve fontos, egységesítő törvény lesz.
Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell az Ukrajnában élő kisebbségek jogaival is – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Joe Biden amerikai elnökhöz és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz intézett nyílt levelében, amelyet szerdán tettek közzé, amikor Biden a Fehér Házban fogadta Zelenszkijt.
A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kiadott, illetve a Washington Times című amerikai konzervatív napilapban is közzétett nyílt levélben a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: az amerikai-ukrán együttműködésnek közös egyetemes értékeken kell alapulnia, amibe beletartozik az etnikai kisebbségek alapvető jogainak tiszteletben tartása is.
Brenzovics leszögezte: Ukrajna 1991-es függetlenségének első 25 évében biztosította az etnikai kisebbségek alapvető jogait; azt, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, és a kisebbségi nyelvek – észszerű kereteken belüli – használhassák a közügyekben. A magyar politikus szerint azonban a dolgok megváltoztak a Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolásával, mert ezt követően az ukrán kormány, ellensúlyozandó az orosz hatást Kelet-Ukrajnában, radikálisan változtatott kisebbségi politikáján. Bár – mint a KMKSZ elnöke írja – ezek az intézkedések elsősorban a kelet-ukrajnai, oroszul beszélő lakosságot célozzák, az anyanyelvhasználatra vonatkozó radikális korlátozások más etnikai csoportokat is sújtanak.
A KMKSZ elnöke ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az oktatásra és az államnyelvre vonatkozó 2017-es törvény szigorúan korlátozza az etnikai kisebbségeket anyanyelvük használatában az oktatásban is. Felidézi továbbá, hogy a július 1-től életbe lépett új ukrán törvény korlátozza – mint fogalmazott – az „őslakos” kisebbségek meghatározását. Ezenkívül a „nemzeti közösségekre” vonatkozó jelenlegi ukrán törvénytervezet is homályos fogalmakra épül, amelyek inkább korlátozzák, semmint védik a meglévő jogokat – állapította meg a KMKSZ vezetője.
A KMKSZ elnöke szerint azzal, hogy a tervezet „kisebbségek” helyett „közösségekről” beszél, látszólag megpróbálja megkerülni Ukrajna kötelezettségvállalásait a nemzetközileg elismert kisebbségi jogi eszközök biztosítása terén.
Brenzovics emlékeztet arra: az Európa Tanács (ET) alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság – amelynek tagja az Egyesült Államok is – megállapította, hogy Ukrajna nem tett eleget a kisebbségek nyelvi jogai biztosításának, és intézkedéseket javasolt Ukrajnának annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő szintű oktatást a kisebbségi nyelveken.
A magyar politikus emlékeztet arra is: az ET Parlamenti Közgyűlése és Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is felszólította Ukrajnát, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogait, illetve azt, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés őket. A KMKSZ elnöke hangsúlyozza, hogy Ukrajna eddig teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ET ajánlásait.
A KMKSZ elnöke szerint az etnikai kisebbségi csoportok elleni gyűlöletbeszédet és -bűncselekményeket megtűrik. Az elmúlt három évben – miképp Brenzovics emlékeztet – ultranacionalista csoportok felgyújtották a KMKSZ irodáját, „állítsuk meg a szakadárokat!” – feliratú hirdetőtáblákat tettek ki magyar közösségi vezetők képeivel, és olyan honlapot működtettek, amelyen a magyar közösségi vezetők címeit gyűjtötték, „Ukrajna ellenségeinek” bélyegezve őket, mindezt büntetlenül.
Brenzovics szerint az ukrán hatóságok is megfélemlítik a magyar kisebbséget. Ezzel kapcsolatban felidézi: tavaly, hamis vádak alapján, fegyveres kommandósok tartottak razziákat magyar kisebbségi intézményekben Kárpátalján. A KMKSZ elnöke úgy véli, Zelenszkij szándékosan ösztönözte a magyarellenes érzéseket azzal, hogy a Donyec-medencei helyzethez hasonlította a magyar etnikai közösséget, miközben „jól tudta, hogy ez az összehasonlítás abszurd”.
„A nemzeti kisebbségek Ukrajnában nem új jövevények, ez a régió több mint ezer éve a hazánk. Kárpátaljai magyarokként nem akarunk különleges vagy kiváltságos bánásmódot. Nem akarjuk, hogy az állam ellenségeinek címkézzenek minket, mindig is hűségesek voltunk Ukrajnához. Csak azt akarjuk, hogy elismerjenek minket őslakos nemzeti kisebbségnek, ami vagyunk, hogy megőrizhessük nyelvünket és kulturális identitásunkat, és hogy egyenlő állampolgárként együttműködhessünk a többségi lakossággal annak érdekében, hogy sikeres jövőt biztosítsunk Ukrajnának” – fogalmazott Brenzovics.
Joe Biden amerikai elnök azt mondta: az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy olyan külpolitikát folytasson, amely a nemzeti érdekeken és az emberi jogi alapelveken egyaránt alapul – idézte fel a KMKSZ elnöke. Brenzovics szerint ennek értelmében az Egyesült Államoknak Ukrajnával kapcsolatban is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az etnikai kisebbségek jogait, illetve egyenlő bánásmódban részesítsék őket.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell az Ukrajnában élő kisebbségek jogaival is – emelte ki Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a Joe Biden amerikai elnökhöz és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz intézett nyílt levelében. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1630522080 [modified] => 1630521780 ) [title] => Az Ukrajnára vonatkozó amerikai stratégiának foglalkoznia kell a kisebbségi jogokkal is – Brenzovics László [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29392&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 29392 [uk] => 29446 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 29394 [image] => Array ( [id] => 29394 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited.jpg [original_lng] => 218554 [original_w] => 2400 [original_h] => 1500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-1536x960.jpg [width] => 1536 [height] => 960 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited-2048x1280.jpg [width] => 2048 [height] => 1280 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/brenzovics-laszlo-edited.jpg [width] => 2400 [height] => 1500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1630572723:8 [_thumbnail_id] => 29394 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 8092 [_red_post] => 1 [translation_required_done] => 1 [_oembed_a0627e4d398fffd43ae0cbeca4b82052] => [_oembed_time_a0627e4d398fffd43ae0cbeca4b82052] => 1634135575 [_oembed_aca7480ca37d55f8eec5d81871d93e90] =>
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
