Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az Európai Unió „kettős mércével” viszonyul az ukrajnai és a közel-keleti háborúhoz, írta az EFE.
Véleménye szerint Európa „kettős mércével” viszonyul Ukrajnához és a közel-keleti helyzethez. Elmondása szerint nem szabad elfelejteni, hogy az Izraellel kötött társulási megállapodás 2. cikkelye a nemzetközi jog és a humanitárius jog tiszteletben tartásáról szól.
„És egyértelmű, hogy sem Libanonban, sem Ciszjordániában, sem természetesen Gázában, Izrael nem tartja be ezt, és ez arra ösztönözz minket, hogy elgondolkodjunk ezen” – jegyezte meg.
Ez felveti a kérdést, hogy az EU hogyan tud egységesen támogatni egy olyan népet, mint az ukránok, akiket megszállnak, és hogyan nem teheti ugyanezt a Közel-Keleten.
Sanchez azt is megjegyezte, hogy az EU elveszítheti tekintélyét, ha nem lép fel Izrael ellen.
„Sajnos vannak olyan kormányok, amelyek ezt támogatják, és vannak olyanok, amelyek ellene vannak. Nincs egységes álláspont ebben a kérdésben. Mindez az Európai Unió pozíciójának gyengüléséhez vezet a legitimitásunk, legalábbis politikai, és a tekintélyünk gyengüléséhez, amikor olyan igazságos ügyek támogatásáról van szó, mint Ukrajna” – figyelmeztetett.
Az európai országok fokozatosan tagadták a szovjetek hozzájárulását a nácizmus felett aratott győzelemhez, ami a kettős mércék kialakulásának visszafordíthatatlan folyamatának része volt, amely a társadalom és az állam kialakulásának minden alapvető elvére kiterjedt – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára Pavel Zarubinnak adott interjújában a TASZSZ beszámolója szerint.
„Így alakultak a körülmények” – válaszolta a Kreml-szóvivő arra a kérdésre, hogy „ez a történelmi percepció torzítása szándékos program volt-e”.
Teljesen visszafordíthatatlan folyamatok zajlottak Európában. (…) Kettős mércék a demokrácia, a globalizáció és a nemzetek együttélésének megközelítése tekintetében – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Míg Izrael az amerikai védelmi rendszerek révén gyors és közvetlen segítséget kap rakétatámadások elhárítására, Ukrajna továbbra is küzd a mindennapos orosz légicsapásokkal szemben. Az ukrán vezetés kettős mércét emleget, miközben az Egyesült Államok döntéshozói hangsúlyozzák: az orosz nukleáris fenyegetés jelentősen megnehezíti az azonnali katonai beavatkozást Ukrajnában.
Kijev egyre hangosabban kérdőjelezi meg az Egyesült Államok és szövetségesei hozzáállását: miért nyújtanak azonnali és hathatós támogatást Izrael számára, miközben Ukrajna folyamatos rakéta- és dróntámadásoknak van kitéve Oroszország részéről? Az ukrán vezetés szerint egyértelmű kettős mérce tapasztalható, amely elsősorban a nukleáris fenyegetéshez köthető.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke élesen bírálta a különbségtételt, és rávilágított, hogy míg a Közel-Keleten a szövetségesek együttműködve lövik le az iráni rakétákat, Ukrajna továbbra is hasonló döntésre vár a saját légterének védelme érdekében.
Ha a szövetségesek együtt lövik le a rakétákat a Közel-Keleten, miért nem hozták meg ugyanazt a döntést Ukrajna védelmére? – tette fel a kérdést Zelenszkij.
Az Egyesült Államok és szövetségesei aktívan közreműködtek Irán rakétatámadásainak elhárításában, és ugyanezt várja Ukrajna is. Október elején amerikai és brit légvédelmi rendszerek százával lőttek le iráni rakétákat Izrael felett, amely kapcsán az ukrán külügyminisztérium így fogalmazott: „Felszólítjuk Ukrajna szövetségeseit, hogy ugyanolyan eltökéltséggel és habozás nélkül védjék meg az ukrán légteret az orosz rakéták és drónok támadásaitól, felismerve, hogy az emberi élet mindenhol egyformán értékes.”
Az amerikai óvatosság mögött az orosz nukleáris fenyegetés húzódik meg. Míg Irán nem rendelkezik atomfegyverekkel, Oroszország igen, és ez jelentős kockázatot jelent az Egyesült Államok számára. Ahogy egy magas rangú amerikai szenátusi tisztviselő fogalmazott: „A kemény válasz, amelyet az ukránok talán nem akarnak hallani, de sajnos igaz, az, hogy nagyobb kockázatot jelentene orosz rakétákat lelőni Ukrajna felett, mert az közvetlen háborúhoz vezethetne két nukleáris hatalom között.”
Ezért az Egyesült Államok és a NATO nem kockáztatja meg, hogy közvetlenül beavatkozzanak Ukrajnában, miközben Izrael esetében kevésbé fenyegető a helyzet, hiszen ott nem egy nukleáris fegyverrel rendelkező ellenséggel kell szembenézniük.
Ukrajna már most is jelentős, de távoli segítséget kap, amikor Oroszország támadást indít. A szövetségesek folyamatosan információkat osztanak meg Ukrajnával az orosz bombázók mozgásáról, és figyelmeztetik őket a közelgő rakétatámadásokra. Ezt követően az ukrán légierő és földi egységek azonnal akcióba lépnek, hogy elhárítsák a támadásokat. Azonban ez nem elégséges a mindennapos fenyegetésekkel szemben.
Kijev reményei szerint Lengyelország és Románia aktívabban beavatkozhatna a Nyugat-Ukrajna felett zajló légicsapások elhárításába, azonban mindkét ország egyértelművé tette, hogy nem fognak önállóan cselekedni a NATO teljes támogatása nélkül.
Varsó is jelezte, hogy egyelőre nem kíván változtatni politikáján, míg a NATO és az Egyesült Államok nem vállalja a konfliktus további eszkalációját.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár Ukrajna szeretné, ha légtere ugyanúgy védve lenne, mint Izraelé, a két ukrán légvédelmi tisztviselő szerint ez nehezebb feladat. Míg Izrael kis területű ország, ahol az Egyesült Államok tengeri védelmi rendszereit is bevethetik, Ukrajna nagy területű, és nyugati partjaihoz sem férnek hozzá a nyugati haditengerészetek. Ez azt jelenti, hogy a védelmi rendszereket csak az ország nyugati határaira lehetne telepíteni, ami csak a közeli területeket védené meg a támadásoktól.
Kijev reményei szerint végül megállapodás születik arról, hogy a nyugati szövetségesek aktívabban részt vesznek az orosz rakéták és drónok lelövésében Ukrajna légterében, ahogy korábban a nyugati tankok, tüzérségi eszközök és vadászgépek átadásáról is döntés született.
Létező és jelenleg sajnos leküzdhetetlen jelenségnek nevezte a kettős mércét az Európai Unióban (EU) Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn egy budapesti rendezvényen. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak A válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a politikus úgy fogalmazott, hogy teljes személyes és politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött.
Deutsch Tamás a kettős mérce példájaként említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. Ugyanezek a véleményformálók azonban egészen másként gondolkodnak az abortuszról: ott mégis van lényegesebb szempont az életnél. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az európai együttműködés felfelé ívelő szakasza a maastrichti szerződéssel véget ért.
Az európai emberek többségének fontos a nemzeti szuverenitás
– emelte ki.
Szavai szerint a kettős mérce a mindent maga alá gyűrő európai birodalmi törekvésből fakad.
Az európai néppárti tagság utolsó két-három éve rettenetes volt
– jelentette ki Deutsch Tamás. Úgy fogalmazott: rossz volt látni, hogyan veri szét a birodalmi törekvés a páneurópai tömörülést, miként csinál a nagy közösségből egy közepesnek is csak jóindulattal nevezhető csoportosulást. Azt mondta, hogy Ljubljanától nyugatra már nincs is komoly néppárti erő. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EU jelmondata: „egység a sokféleségben”.
Az egész együttműködés a változatosságból indult ki, ennek tiszteletben tartása nélkül nem lehet Európa értékgazdagságáról beszélni
– vélekedett.
Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy a magyar helyreállítási terv alapján 2500 milliárd forint jár Magyarországnak a koronavírus-járvány kárainak enyhítésére.
Az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy befolyásolja az összeg folyósítását
– mondta.
Amit Brüsszel Magyarországgal és Lengyelországgal játszik, az nettó zsarolás
– fogalmazott, a magyar gyermekvédelmi törvényt jelölve meg okként.
Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke kijelentette, hogy a magyarok nem egy unortodox kisebbség tagjai Európában.
A magyar közvélemény valójában a fősodorhoz tartozik sok kérdésben. A kisebbségi álláspontot igazából a politikai elit képviseli Európában
– mondta.
Közölte, hogy az Európa Projekt kutatás 2016-ban indult, a migrációs válság kirobbanása után.
A felméréssorozatnak minden olyan fontos kérdés a része volt, amely foglalkoztatta Európát. Az idei adatokból kiderül, hogy a magyar közvélemény nincsen egyedül Európában
– emelte ki Fűrész Gábor.
Az európai nemzetállamok tagjainak háromnegyede elsősorban nemzete részeként határozza meg magát, nem pedig európaiként. Egyetlen olyan uniós tagállam sem létezik, ahol a polgárok többsége másodlagosnak tekintené a nemzeti identitást az európaihoz képest
– mutatott rá az alapítványi elnök.
Pedig egyesek a magyar kormánnyal szemben azt mondták az elmúlt tíz évben, hogy a nemzeti önazonosság nem megkerülhetetlen, helyét átveszi az európai identitás, egy posztnemzeti korszak kezdődik. Magyarország régóta képviseli azt az álláspontot, hogy Brüsszelt meg kell reformálni. Az európai országok mindegyikében többségben vannak azok, akik az EU-ban képzelik el a jövőjüket, ez tehát nem kérdés. Az uniós lakosok mintegy háromnegyede azonban változásokat szeretne a működésben, mérsékelné a bürokráciát
– közölte Fűrész Gábor.
A demokráciadeficit kérdése az elmúlt tíz-tizenkét évben csupán a nemzetállamok vonatkozásában merült fel. Az európai közvélemény ugyancsak háromnegyede szerint azonban elszámoltathatóvá kell tenni az EU-s vezetőket, és ebben a tekintetben is egységes a kontinens térképe
– mondta. Hozzátette: az európaiak azt akarják, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen az unió működése. Az emberek többsége vagy megtartaná az európai integráció jelenlegi mértékét, vagy nagyobb szuverenitást engedne a nemzetállamoknak.
Magyarországnak a családpolitika is kiemelt szempontja volt az elmúlt tíz-tizenkét évben. Egyesek szerint ez már a múlthoz tartozik, a problémákat bevándorlással kell megoldani
– mondta.
A kutatás szerint azonban az európai közvélemény közel áll a magyarhoz.
Még a magát szélsőségesen liberálisként meghatározó Svédország lakosainak többsége is úgy gondolja, hogy nem a migráció a megoldás népességcsökkenésre
– ismertette az alapítványi elnök.
Fűrész Gábor hangsúlyozta, hogy az európaiak túlnyomó része szerint meg kell őrizni a zsidó-keresztény kulturális örökséget. Az alapítványi elnök úgy értékelt, hogy ha nem az elitet nézzük, a magyar álláspont a szabályhoz tartozik, nem pedig a kivételhez.
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
A kettős mérce soha nem látott szinten és szemrebbenés nélkül zajlik az európai intézményekben – hívta fel a figyelmet Varga Judit hétfői Facebook bejegyzésében.
Az igazságügyi miniszter felidézte, hogy a nemrégiben meghozott litván migrációs jogszabály-módosítások is több, a hazai szabályozást – részben vagy teljes egészében – lekövető rendelkezéseket tartalmaznak.
„Érdekes, hogy pontosan ugyanezen szabályok kapcsán az Európai Unió Bírósága már megállapította Magyarország kötelezettségszegését. Mégis sehol egy bizottsági felszólító levél, sem egy rossz szó a litván intézkedések ellen” – fogalmazott a politikus.
Ha ez nem lenne elég, a litvánok a nyáron hozzákezdtek egy 550 kilométer hosszú szögesdrótkerítés építésének a belarusz határon – fűzte hozzá.
„Emlékszünk még arra, mi volt 2015-ben, mikor elsőként és majdhogynem egyedüliként Európában kiálltunk határaink védelméért? Akkor a nyugati balliberális politikusok és a brüsszeli buborék magukból kikelve tiltakoztak a magyar szabályozások miatt és a téma azóta sem került le a napirendről” – írta.
Varga Judit szerint meglepő, hogy a „jogállamiság bajnokai” most csendben vannak. „Ezen a példán is látszik, hogy a kettős mérce soha nem látott szinten és szemrebbenés nélkül zajlik az európai intézményekben.
„De nézzük mostani helyzet jó oldalát, a csend felér egy beismeréssel” – fogalmazott bejegyzésében az igazságügyi miniszter.
Az Európai Unió (EU) szerint kisebbség és kisebbség között is van bizony különbség: az egyik kapcsán van hatásköre az EU-nak, a másik kapcsán nincs – írta Szánthó Miklós, a magyarországi Alapjogokért Központ igazgatója a Facebookon azzal kapcsolatosan, hogy míg a nemzeti kisebbségek kérdését az Európai Bizottság elutasította, addig más kisebbségek esetén minden eszközzel be kíván avatkozni a tagállamok szuverén törvényhozásába az Európai Bizottság (EB).
Az Európai Bizottság 2021. január 14-ei közleménye szerint a következő indokkal visszautasítják a Minority Safepack nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést: „…az Unió nem rendelkezik általános jogalkotási hatáskörrel kimondottan a nemzeti kisebbségek védelmének terén. Az EUSZ 2. cikke a „kisebbségekhez tartozó személyek jogaira” az Unió egyik alapértékeként hivatkozik, amelyet tehát tiszteletben kell tartani az uniós szakpolitikák végrehajtásakor. Az Alapjogi Charta 21. és 22. cikke nem biztosít hatáskört a nemzeti kisebbségek védelmével a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos jogalkotásra”
„Az Unió nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel az olyan kérdésekben, mint a regionális vagy kisebbségi nyelvek közoktatásban vagy máshol történő használata” – írta Szánthó Miklós kiemelve az Európai Unió által alkalmazott kettős mércét.
Sebastian Kaleta lengyel igazságügyi miniszterhelyettes politikailag elfogultnak minősítette az Európai Unió Bíróságát csütörtökön, egyebek mellett a Lengyelországot érintő ügyeket értékelő bolgár uniós főtanácsnoknak a kommunizmus idején befutott karrierjére hivatkozva.
Kaleta azt követően hívta össze sajtóértekezletét, hogy Evgeni Tancsev uniós főtanácsnok az Európai Bizottság által 2019-ben kezdeményezett eljárás keretében az uniós joggal ellentétesnek minősítette a bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó 2017-es lengyel szabályozást. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor az uniós bíróság gyakran azonos álláspontra helyezkedik vele. Kaleta szerint az igazságügy terén „a brüsszeli elit” következetesen megkísérel beavatkozni Lengyelország „államberendezési szuverenitásába”.
Jelenleg a politikai színház újabb felvonását követhetjük Brüsszelben – tette hozzá. Úgy látta: a „Lengyelország ellen irányuló támadást” Donald Tusk volt lengyel kormányfőhöz, az Európai Néppárt jelenlegi elnökéhez közelálló első uniós főtanáncsnok, Maciej Szpunar irányítja.
A második, 2011–2014-es Tusk-kormány idején a külügyminiszter-helyettesi posztot betöltő Szpunar egyenesen a kormányposztról került az Európai Unió Bíróságához, ahol jelenleg kiosztja az elbírálandó ügyeket – mutatott rá Kaleta, hozzáfűzve: a Lengyelország számára kulcsfontosságú témákat Szpunar rendszeresen Evgeni Tancsev bolgár főtanácsnokra bízza. Maga Tancsev pedig – folytatta Kaleta – „a kommunizmus idején szédületes jogászi karriert futott be”, amely a kommunizmus bukása után a posztkommunista párt támogatásával továbbra is felfelé ívelt. A lengyel kormánypolitikus kifogásolta, hogy az uniós bíróság olyan munkatársai, akiket politikai alapon neveztek ki, átpolitizáltnak találják a továbbra is a bírák által felügyelt lengyel igazságügyet. A miniszterhelyettes szerint az Európai Unió kettős mércét alkalmazva megpróbálja megfosztani szuverenitásától és függetlenségétől az igazságügy reformját megvalósító Lengyelországot.
Varsó védeni fogja a lengyel szuverenitást – hangoztatta. Egyúttal örvendetesnek nevezte, hogy a lengyel alkotmánybíróság hamarosan megvizsgálja az Európai Unió Bíróságának jogosultságát a nemzeti hatáskörbe tartozó igazságügyi témák elbírálásához.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő márciusban a lengyel alkotmányjog és az uniós jog közötti hierarchiára vonatkozó indítványt nyújtott be a varsói alkotmánybírósághoz. A taláros testület az utóbbi években hozott döntéseiben a lengyel jog elsőbbségét állapította meg.
