A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni. Az Egyesült Államok több mint nyolcvanezer NATO-katonát vonna ki Európa területéről.
Ez a változás már meg is kezdődött: az Egyesült Államok a múlt hónapban 800 katonát vont ki Romániából, bár Bukarest kérte Washingtont, hogy ne járjon el így, ez nem változtatott a döntésükön — közölte a Politico.
„Az amerikai csapatok számának csökkenése Európában nem fogja megterhelni a kontinens védelmi képességeit – jelentette ki Alexus Grynkewich, a NATO európai főparancsnoka. – Bízom Európa és Kanada képességeiben” – hangsúlyozta a tábornok a szövetség dél-belgiumi Monsban található katonai műveleti parancsnokságán.
Már ma készen állunk bármilyen válság vagy vészhelyzet kezelésére – tette hozzá.
Grynkewich megjegyzései az amerikai csapatok várható kivonásával kapcsolatos aggodalmak közepette hangzottak el, ami Donald Trump elnök védelmi stratégiájának eredménye – írta a Politico. A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni.
Tízezreket csoportosítanának át
Az aggodalom az Európában állomásozó 85 ezer amerikai katona létszámának csökkentése miatt áll fent.
Trump dicsérte a NATO-szövetségesek ígéretét, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat, azonban korábban megkérdőjelezte a szövetség kollektív kötelezettségvállalását, kétértelműen nyilatkozott a közelmúltbeli orosz drónbehatolásról Lengyelországba, és többször is nyomást gyakorolt az európai szövetségesekre, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.
Az év elején Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter így nyilatkozott: „Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdte a NATO határainak megsértését. Az egyetlen dolog, amit elmondhatok, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni, vagy ilyesmit tenni.”
Grynkewich hangsúlyozta, hogy „a béketárgyalásokkal kapcsolatos feszültségek nem befolyásolták a NATO szempontjából a missziónk sikereit”. Hozzátette, hogy a szövetségesek védelmi kiadásaik növelésére tett ígéretei azt jelentik, hogy a NATO „holnap és holnapután” is jobban fel lesz készülve arra, hogy szembeszálljon Oroszországgal, és reagáljon az esetleges további csapatkivonásokra.
Washington az európai NATO-haderőt sürgeti
A múlt hónapban Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete felkeltette a figyelmet, amikor kijelentette, hogy várom azt a napot, amikor Németország […] azt mondja, hogy készen áll átvenni a legfőbb szövetséges parancsnoki pozíciót, – nyilatkozta. Érezhető, hogy Washington arra ösztönzi az európai szövetségeseket, hogy tegyenek többet, miközben az Egyesült Államok utal rá, hogy „visszavonulhat”.
Megy is, marad is a NATO?
A NATO katonai bizottságának vezetője szerint a szervezet fontolgatja, hogy „agresszívabb” válaszlépéseket tegyen Oroszország kibertámadásaira, szabotázsaira és légtérsértéseire. Giuseppe Cavo Dragone admirális a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta: a nyugati katonai szövetség fontolgatja, hogy fokozza válaszlépéseit Moszkva hibrid hadviselésére.
Ez a forgatókönyv az admirális szerint is távol áll a NATO hagyományos gondolkodásmódjától és alapítóinak szemléletétől, ami a vezetőség belső ellentéteire enged következtetni. Dragone elismerte, hogy komoly jogi kérdésekbe botlik az ügy, ha elkezdik fontolgatni a fokozott agresszió lehetőségét.
Különösen a kelet-európai és a balti országok diplomatái sürgetik a NATO-t, hogy lépjen.
Egy ilyen katonai válasz a kibertámadások esetében a legkivitelezhetőbb, ahol sok ország rendelkezik támadóképességekkel, de kevésbé lenne egyszerű a szabotázs vagy a drónok behatolása esetén.
Európát számos hibrid háborús incidens sújtotta – néhányat Oroszországnak tulajdonítanak, mások eredete nincs tisztázva –, a balti-tengeri kábelek elvágásától a kontinens egész területén végrehajtott kibertámadásokig és drónberepülésekig, amelyekről korábban hírt adtunk.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben azért alapították, hogy politikai és katonai eszközökkel garantálja tagjai szabadságát és biztonságát.
Alapvető elve, hogy egy tagállam elleni támadás az összes tagállamot érintő támadásnak számít, amely ellen közösen védekeznek. Ezt az elvet azonban nap mint nap kikezdi a modern kor hadviselése és a bizonytalan világpolitikai légkör.
Jelenleg nagyjából 45 napba telne egy hadsereg áthelyezése a nyugati stratégiai kikötőkből az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos országokba – írja a Financial Times az Európai Bizottság tisztviselőinek egy katonai mobilitásról szóló jelentése alapján. Bár a dokumentum Magyarországot nem nevesíti, vélhetően Magyarországot sem hagyná érintetlenül egy ilyen forgatókönyv egy orosz támadás esetén.
Az utasítás minden olyan nagykövetségi alkalmazottra vonatkozik, akik „képesek más helyről is ellátni feladataikat.” A külügyminisztérium egyelőre nem adott pontos információkat arról, hogy mennyi diplomata távozik, illetve hányan maradnak az afgán fővárosban.
A külügyi tárca hangsúlyozta: az ütemezett diplomatakivonás lehetővé teszi az Afganisztán további diplomáciai támogatását. A nemzetközi csapatok hivatalosan május 1-jén kezdik meg a kivonulást Afganisztánból. Joe Biden amerikai elnök a hónap közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig elhagyják az ázsiai országot.
Arra az esetre, ha a kabuli kormánnyal béketárgyalásokat folytató, de ettől függetlenül rá fenyegetést jelentő tálibok megtámadnák a kivonuló nemzetközi csapatokat, az Egyesült Államok nem lesz rest megtorló csapásokat mérni – sejteti a Voice of America cikke.
Washington arra az eshetőségre, hogy ha akadályoznák a csapatok kivonulását, két B-52-es bombázót vezényelt a katari al-Udejd légi támaszpontra. Mondhatni fő a biztonság, ugyanis Katarban így négy nehézbombázó garantálja a légi támogatást a kivonuló erőknek a térségben állomásozó Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó mellett.
Jóváhagyta Donald Trump amerikai elnök 9500 amerikai katona kivonását Németországból – jelentette be a Pentagon helyi idő szerint kedden Washingtonban. Jonathan Hoffman, a védelmi tárca szóvivője részleteket nem árult el, de kiemelte, hogy a csapatkivonás növelni fogja az Oroszországgal szembeni elrettentést, és erősíteni fogja a NATO-t.
Trump korábban többször bírálta Németországot, mert megítélése szerint Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra.
A Pentagon bejelentését megelőzően amerikai szenátorok kétpárti csoportja, köztük olyan republikánusok is, mint Lindsey Graham és Marco Rubio módosító javaslatot jelentett be a védelmi kiadásokról szóló törvényhez, amellyel korlátozni akarják az elnök lehetőségeit a németországi csapatkivonás kérdésében.
A módosítás értelmében nem lehetne csapatkivonásra pénzt fordítani, mindaddig, amíg a védelmi tárca nem igazolja, hogy a kivonás nem árt az Egyesült Államok vagy szövetségesei biztonságának. Hoffman elmondta, hogy a Pentagon tájékoztatni fogja a törvényhozást, majd egyeztetést kezd szövetségeseivel a folytatásról.
Trump korábban felvetette, hogy az amerikai csapatok egy részét Németországból Lengyelországba vezényelhetik át.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az összes amerikai katona elhagyná Németországot, mindössze a 30 százalékuk távozik: 34500 katonából 9500.
Forrás: index
[type] => post
[excerpt] => Jóváhagyta Donald Trump amerikai elnök 9500 amerikai katona kivonását Németországból - jelentette be a Pentagon helyi idő szerint kedden Washingtonban. Jonathan Hoffman, a védelmi tárca szóvivője részleteket nem árult el, de kiemelte, hogy a csapa...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1593680280
[modified] => 1593651374
)
[title] => Trump jóváhagyta a németországi csapatkivonást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=7658&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 7658
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 7659
[image] => Array
(
[id] => 7659
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald.jpg
[original_lng] => 82466
[original_w] => 840
[original_h] => 560
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald.jpg
[width] => 840
[height] => 560
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald.jpg
[width] => 840
[height] => 560
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald.jpg
[width] => 840
[height] => 560
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/07/donald.jpg
[width] => 840
[height] => 560
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1593640941:4
[_thumbnail_id] => 7659
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4763
[_oembed_c796217d6fc68fc5db1f7d0592c2097f] =>
Ukraine has slammed "questionable historical arguments" made by German President Frank-Walter Steinmeier regarding the Nord Stream 2 pipeline.https://t.co/C21shuWkBq
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my ?? colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
