Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Dániával katonai jelenlétének bővítéséről Grönlandon, és három bázishoz szeretne hozzáférést a szigeten. Erről a The New York Times számolt be saját forrásaira hivatkozva.
A tervek két korábban amerikai katonák által használt létesítményre, valamint egy új infrastruktúra-elem kialakítására alkalmas helyszínre vonatkoznak. A megvalósítás az Egyesült Államok katonai jelenlétének első jelentős bővítése lenne a térségben az elmúlt évtizedek során.
A lehetséges helyszínek között szerepel a sziget déli részén található Narsarsuaq, amely mélyvízi kikötővel rendelkezik, valamint Kangerlussuaq, ahol hosszú kifutópálya található, amely nagy repülőgépek fogadására is alkalmas.
Mindkét bázist az Egyesült Államok a második világháború és a hidegháború idején használta, később azonban Dánia és Grönland ellenőrzése alá kerültek.
A lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államok jelenleg csak egy működő bázissal rendelkezik Grönlandon, az új tárgyalások azonban arra utalnak, hogy Washington jelentősen növelni kívánja jelenlétét a régióban.
Ukrán katonai szakembereket vezényeltek Nyugat-Líbiába, hogy ellensúlyozzák az orosz érdekeket, jelenleg több mint 200 ukrán tiszt állomásozik ott – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az RFI francia kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a francia orgánum forrásai szerint több mint 200 ukrán tiszt és szakértő tartózkodik líbiai területen. A telepítésükről hivatalosan is megállapodtak az Abdelhamid Dbeibah vezette tripoli kormánnyal. Jelenleg az ukrán erők három kulcsfontosságú helyszínen vannak összpontosítva, köztük a miszrátai légierő-akadémián, ahol az Egyesült Államok, Olaszország és Törökország katonai egységei is állomásoznak.
A források hozzátették, hogy egy másik stratégiai létesítmény egy teljesen felszerelt bázis Zawiya városában, a nagy Mellitah olajkomplexum közelében. Ez a pont közvetlen hozzáférést biztosít a tengerhez, és légi és tengeri drónok indítására szolgál. Az ukrán szakemberek a tripoli 111. dandár főhadiszállását is használják, hogy koordinációs megbeszéléseket tartsanak a líbiai hadsereg képviselőivel.
Források szerint a vonatkozó jelenléti megállapodást tavaly októberben írták alá az ukrán katonai attasé kezdeményezésére. A megállapodások részeként Ukrajna kiképzést nyújt a líbiai katonai személyzetnek, a drónok üzemeltetésére összpontosítva. A felek hosszú távú tervei között szerepel a fegyverszállítás és az ukrán befektetések vonzása a líbiai olajágazatba.
Oknyomozó újságírók azt állítják, hogy az ukrán egységek közvetlenül részt vesznek az orosz hajók elleni csapásokban, amelyeket a nemzetközi szankciók megkerülésére használnak.
A kiadvány konkrétan azt írja, hogy 2026. március 4-én egy Magura V5 autonóm tengeri drón eltalálta az orosz Arktik Metagaz LNG-tankerhajót. Hasonló incidens történt 2025 decemberében a Kendil olajszállító tartályhajóval, amelyet 250 kilométerre a parttól támadtak meg.
A ciprusi kormány közölte, hogy Nagy-Britannia kötelezettséget vállalt arra, hogy a szigeten található bázisait nem használja fel semmilyen támadó művelethez az Irán elleni konfliktusban.
Erről a ciprusi kormány szóvivője nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek.
A kormány egy telefonbeszélgetésre hivatkozott, amely Keir Starmer brit miniszterelnök és Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök között zajlott.
„A brit miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy a Ciprusi Köztársaság biztonsága alapvető fontosságú az Egyesült Királyság számára, és ennek érdekében döntés született a már érvényben lévő megelőző intézkedéseket támogató eszközök megerősítéséről… a miniszterelnök azt is megerősítette, hogy a ciprusi brit bázisokat nem fogják felhasználni semmilyen támadó katonai művelethez” – áll a szóvivő közleményében.
Spanyolország kormánya – Pedro Sánchez miniszterelnök vezetésével – megtagadta, hogy az Egyesült Államok a spanyol területen közösen üzemeltetett Rota (Cádiz) és Morón de la Frontera (Sevilla) katonai bázisait használja az Irán elleni műveletekhez.
A spanyol külügyminiszter, José Manuel Albares kijelentette, hogy a bázisok spanyol szuverenitás alatt állnak, és nem engedélyezik használatukat olyan műveletekhez, amelyek nem illeszkednek a kétoldalú megállapodásba vagy az ENSZ Alapokmányába.
Ennek eredményeként a FlightRadar24 repüléskövető adatok alapján 15 amerikai katonai repülőgép (főként KC-135 Stratotanker típusú légi utántöltő gépek) elhagyta ezeket a bázisokat az elmúlt napokban, miután az USA és Izrael a hétvégén támadásokat indított Irán ellen (beleértve vezetők, nukleáris és ballisztikus rakéta programok célzott csapásait).
Spanyolország következetesen kritizálta az USA és Izrael lépését, mint „egyoldalú és veszélyes eszkalációt”, és hangsúlyozta a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a deeszkalációt és a párbeszédet. Ez illeszkedik Madrid korábbi álláspontjához a közel-keleti konfliktusokban (pl. fegyverszállítmányok tiltása Izrael felé 2025-ben).
A gépek többsége Németország vagy Franciaország felé indult tovább, hogy onnan támogassa az amerikai műveleteket.
Ez jelentős diplomáciai jelzés Spanyolországtól, különösen a NATO-n belül, ahol a többi szövetséges (pl. Nagy-Britannia) részben engedélyezte bázisainak használatát.
