Radikális javaslattal állt elő Alexander Stubb finn államfő: elképzelése szerint az Európai Uniónak a jelenlegi 27 helyett akár 40 tagállamot is magában foglaló közösséggé kellene válnia. A finn elnök szerint Európának most kell kihasználnia a történelmi lehetőséget arra, hogy megerősítse geopolitikai súlyát a világban.
A helsinki energiaügyi csúcstalálkozón felszólaló Stubb úgy fogalmazott, hogy az Európai Uniónak „nagyban kell gondolkodnia”, és a jelenlegi bővítési folyamatot tovább kellene szélesítenie, írja a CNBC.
A finn elnök szerint az Egyesült Királyság, Kanada, Törökország, Norvégia és Izland is közelebb kerülhetne az unióhoz, sőt akár teljes jogú taggá is válhatna.
A politikus úgy véli, az Ukrajna elleni háború és a nemzetközi erőviszonyok átalakulása olyan helyzetet teremtett, amely kedvezhet az integráció mélyítésének.
A lehetőségek ablaka rövid ideig marad nyitva. Ha véget ér az ukrajnai háború vagy változás történik Washingtonban, ismét háttérbe szorulhat a bővítés ügye – figyelmeztetett.
Kanada mint uniós tagállam?
A finn elnök legnagyobb visszhangot kiváltó felvetése Kanada esetleges uniós tagságára vonatkozott.
Nem lenne csodálatos, ha Kanada az Európai Unió huszonnyolcadik tagállama lenne, és nem az Egyesült Államok ötvenegyedik állama? – fogalmazott Stubb.
Megjegyzése nem véletlenül utalt Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentéseire, amelyekben többször is felvetette Kanada Egyesült Államokhoz csatolásának gondolatát. Ottawa ugyanakkor az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabban keresi a gazdasági és politikai kapcsolatok diverzifikálásának lehetőségeit.
Stubb szerint Európának újra kell gondolnia Törökország szerepét is
Senki sem beszél már Törökországról, pedig biztonságpolitikai szempontból az a cél, hogy a lehető legközelebb legyen Európához – jelentette ki. A finn államfő szerint a Nyugat-Balkán integrációja szintén kulcskérdés. Külön kiemelte Szerbiát, Koszovót, Albániát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, valamint Bosznia-Hercegovinát, amelyek szerinte továbbra is Európa egyik legérzékenyebb térségét alkotják.
Rekordméretű bővítés előtt az Európai Unió
Az Európai Unió jelenleg a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb bővítési hullámára készül. Jelenleg kilenc tagjelölt ország várakozik a csatlakozásra, köztük Ukrajna, Moldova, valamint a nyugat-balkáni államok többsége.
Montenegró és Albánia jelenleg a legelőrehaladottabb tárgyalásokat folytatja, miközben Ukrajna és Moldova is egyre közelebb kerül a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A finn elnök szerint Európa jövője azon múlik, hogy képes-e nagyobb geopolitikai szereplővé válni.
Ha valódi befolyást akarunk gyakorolni a világban, nagyban kell gondolkodnunk – fogalmazott Stubb.
Nem kötelező erejű népszavazást tartanak októberben a nyugat-kanadai Albertában arról, hogy a lakosok támogatják-e, hogy a tartomány Kanada része maradjon – jelentette be csütörtökön Danielle Smith tartományi miniszterelnök.
Danielle Smith televíziós beszédében közölte: a referendum célja annak felmérése, hogy az albertaiak támogatják-e egy későbbi, jogilag kötelező erejű függetlenségi népszavazás alkotmányos előkészítésének megindítását.
A tartományi vezető szerint „ideje szavazni, megérteni az albertaiak akaratát ebben a kérdésben, majd továbblépni”. Hozzátette: a tartósan érzelmekkel terhelt vita fenntartása már nem szolgálja a közérdeket.
A szavazás ugyan nem vezetne közvetlenül elszakadáshoz, de komoly politikai kihívást jelenthet Mark Carney kanadai kormányfő számára.
Dominic Leblanc belkereskedelmi miniszter a szövetségi kormány nevében kijelentette: Ottawa továbbra is „egy erősebb Kanada építésére összpontosít Alberta teljes partnerségével és minden kanadai javára”.
Kanadában különösen érzékeny kérdés a nemzeti egység azóta, hogy az 1995-ös quebeci függetlenségi népszavazás rendkívül szoros eredménnyel bukott el. Ezt követően a szövetségi parlament olyan törvényt fogadott el, amely végső döntési jogot biztosít Ottawának a tartományi referendumok kérdésfeltevéséről és az elszakadási tárgyalások feltételeiről.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma felfüggeszti a Kanadával folytatott katonai együttműködés egy részét a két ország közötti növekvő feszültségek miatt – jelentette be hétfőn egy magas rangú tisztviselő, aki azzal vádolta meg Ottawát, hogy nem teljesíti védelmi kötelezettségvállalásait.
Elbridge Colby amerikai hadügyminiszter-helyettes az X közösségi oldalon közölte, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Védelmi Állandó Közös Testület keretében folyó munkát, mivel Kanada nem tett eleget vállalásainak a védelmi politika terén.
„Többé nem tudjuk elkerülni a retorika és a valóság közötti szakadékot” – írta Colby.
A kétoldalú védelmi testületet 1940-ben hozták létre a két szomszédos ország közötti biztonsági és védelmi kérdések koordinálására. Tagjai között mindkét ország magas rangú katonai és kormányzati képviselői találhatók.
Colby szerint Kanadának többet kellene befektetnie saját katonai képességeibe.
„Csak a saját védelmi képességeinkbe való befektetéssel lehet biztosítani az amerikaiak és a kanadaiak biztonságát és jólétét” – írta.
Bejegyzésében Colby hivatkozott Mark Carney kanadai miniszterelnöknek januárban a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott beszédére. A széles körben figyelmet keltő beszédében Carney kijelentette, hogy az Egyesült Államok által vezetett globális rend a nagyhatalmi versengés és a szabályokon alapuló együttműködés eróziója miatt szétesőben van.
Donald Trump amerikai elnök akkor hevesen reagált a beszédre. Az Egyesült Államok és Kanada közötti kapcsolatok romlottak, mióta Trump 2025 januárjában visszatért hivatalába. A kereskedelmi vámok emelése mellett a kapcsolatokat Trump ismételt kijelentései is megterhelték, miszerint Kanadát az Egyesült Államok 51. államává kívánja tenni.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma felfüggeszti a Kanadával folytatott katonai együttműködés egy részét a két ország közötti növekvő feszültségek miatt – jelentette be hétfőn egy magas rangú tisztviselő, aki azzal vádolta meg Ottawát, hogy ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779282180
[modified] => 1779228604
)
[title] => Az Egyesült Államok felfüggeszti a katonai együttműködés egy részét Kanadával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186670&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186670
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186671
[image] => Array
(
[id] => 186671
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem.png
[original_lng] => 1586738
[original_w] => 1321
[original_h] => 828
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem-768x481.png
[width] => 768
[height] => 481
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem.png
[width] => 1321
[height] => 828
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem.png
[width] => 1321
[height] => 828
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/amerikai-katonak-vedelem.png
[width] => 1321
[height] => 828
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779217805:12
[_thumbnail_id] => 186671
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 244
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 86750137000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 583
[1] => 222507
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kanada
[1] => katonai együttműködés
[2] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 183309
[content] =>
Kanada kormánypártja megszavazta az ukrán állampolgárok rövid távú utazásaira vonatkozó vízumkötelezettség eltörlését, összhangban az európai uniós országok gyakorlatával, a döntést a pártkongresszuson hozták – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kanadai Liberális Párt weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a liberálisok felszólították a kormányt, hogy törölje el a Kanadába utazó ukránok vízumkötelezettségét, legalább 90 napra egy hat hónapos időszakon belül. Ehelyett egy elektronikus vízum bevezetését javasolják – ahogyan az Európai Unió országainak állampolgárai jelenleg belépnek. „Ez a megközelítés megerősíti Kanada vezető szerepét és erkölcsi kötelességét Ukrajna és a demokratikus értékek támogatása iránt” – áll a határozatban.
A Liberális Párt kongresszusa egy belső pártrendezvény, amelyre kétévente kerül sor. Itt határozzák meg a prioritásokat és a stratégiát. Az idei kongresszust Montrealban tartották. A határozat rögzíti a párt álláspontját, de még nem kormányzati döntés. Vagyis a vízummentes utazást még nem hajtották végre – és nem tudni, hogy ez mikor fog megtörténni. Egyébként a liberálisok már korábban is támogatták ezt az elképzelést – még a 2016-os kongresszuson. De a dolgok sosem lépték túl a nyilatkozatokat.
Eközben a kanadai kormány meghosszabbította a CUAET programot, amely lehetővé teszi az ukránok számára, hogy legálisan éljenek és dolgozzanak az országban. Azok, akik 2024. március 31. előtt érkeztek Kanadába, kérvényezhetik engedélyük hároméves meghosszabbítását, 2027. március 31-ig.
Kanada bejelentette, hogy több mint 50 millió kanadai dollár (mintegy 39 millió amerikai dollár) értékű humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának. Erről a kanadai külügyminisztérium számolt be.
A tárca közleménye szerint Randeep Sarai államtitkár 51,1 millió dollár elkülönítését jelentette be, amely Ukrajna sürgős humanitárius kihívásainak kezelését, valamint a hosszú távú helyreállítást és reformokat támogatja.
A támogatást megbízható partnerek kapják meg, akik közvetlenül a helyszínen dolgoznak.
Ez a támogatás segít kielégíteni a legsürgetőbb humanitárius szükségleteket, különösen a sürgősségi egészségügyi ellátás, valamint az olyan alapvető területek biztosításában, mint a lakhatás, vízellátás, higiénia és élelmezés
– közölte a minisztérium.
Emellett a finanszírozás hozzájárul Ukrajna inkluzív közszolgáltatásainak fejlesztéséhez és a veteránok támogatásához. A projekt részeként a nemzeti szintű államigazgatási rendszer korszerűsítését is tervezik, ami elősegíti a reformok végrehajtását és az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítését.
Kanada új szankciókat vezetett be Irán ellen, amelyek olyan személyeket és vállalatokat céloznak meg, akik részt vesznek az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háborúban használt katonai technológia gyártásában és szállításában, számolt be a kanadai külügyminisztérium.
Megjegyezték, Anita Anand, a tárcavezető bejelentette, hogy korlátozásokat vezet be öt személyre és négy szervezetre vonatkozóan az Irán elleni speciális gazdasági intézkedések részeként.
A szankciók az Iszlám Forradalmi Gárda katonai szükségleteit kielégítő fejlett technológiákat biztosító beszerzési hálózatokban részt vevő iráni üzletembereket és vállalatokat célozzák meg. Ez magában foglalja a fegyverek előállításához használt technológiákat és azok későbbi átadását is.
A kanadai kormány hangsúlyozta, hogy Irán fegyver-, drón- és technológia-átadása olyan szervezeteknek, mint Teherán proxy hálózatai és Oroszország, hozzájárul a fegyveres konfliktusok eszkalálódásához, aláássa az államok szuverenitását és megsérti a nemzetközi normákat.
Ottawa kijelentette, hogy az intézkedések egyértelmű jelzést jelentenek arra, hogy Kanada nem fogja tolerálni a világot destabilizáló cselekedeteket, és minden érintettet felelősségre von. A kormány azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is nyomást fog gyakorolni Iránra, hogy ellensúlyozza destabilizáló tevékenységeit, és tartsa be a nemzetközi jogot és az emberi jogokat. Az elmúlt két évben Kanada 227 iráni személyre és 260 szervezetre vetett ki szankciókat. Ezenkívül az Iszlám Forradalmi Gárda, valamint a húszi csoportok, a Hamász és a Hezbollah a kanadai törvények szerint terrorszervezetként vannak nyilvántartva.
[type] => post
[excerpt] => Kanada új szankciókat vezetett be Irán ellen, amelyek olyan személyeket és vállalatokat céloznak meg, akik részt vesznek az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háborúban használt katonai technológia gyártásában és szállításában, számolt be ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774880760
[modified] => 1774852888
)
[title] => Kanada kibővítette az Irán elleni szankciókat Oroszország katonai támogatása miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182166&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182166
[uk] => 181958
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181959
[image] => Array
(
[id] => 181959
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236.png
[original_lng] => 608133
[original_w] => 834
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236-300x176.png
[width] => 300
[height] => 176
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236-768x450.png
[width] => 768
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236.png
[width] => 834
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236.png
[width] => 834
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236.png
[width] => 834
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-236.png
[width] => 834
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1774842088:12
[_thumbnail_id] => 181959
[_edit_last] => 12
[views_count] => 524
[_algolia_sync] => 834474013000
[_oembed_985ee35daade2d90d098fcc88477f6f0] =>
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Oroszország jelenti a legnagyobb fizikai biztonsági fenyegetést az Északi-sarkvidék térségében – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap, az észak-európai országok vezetőivel folytatott oslói találkozója után. Hangsúlyozta, hogy a sarkvidéki térség stratégiai jelentősége növekszik, ezért a biztonsági kockázatok kezeléséhez szorosabb együttműködésre van szükség.
A csúcstalálkozón Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Kanada vezetői vettek részt – számolt be róla az MTI.
A részt vevő országok közös nyilatkozatban közölték, hogy a jövőben szorosabb együttműködésben megerősítik katonai ipari termelésüket, a kollektív védelem, a biztonság és a társadalmi ellenálló képesség növelése érdekében.
Carney hozzátette, hogy folytatják együttműködésüket ezen a területen az Egyesült Államokkal is.
A hat ország egyúttal megerősítette: továbbra is gazdasági, civil, katonai és humanitárius támogatást nyújtanak Ukrajnának.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország jelenti a legnagyobb fizikai biztonsági fenyegetést az Északi-sarkvidék térségében – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap, az észak-európai országok vezetőivel folytatott oslói találkozója után.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773672060
[modified] => 1773636209
)
[title] => Az oroszoktól fél a legjobban a kanadai miniszterelnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180921&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180921
[uk] => 180996
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180922
[image] => Array
(
[id] => 180922
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney.webp
[original_lng] => 151454
[original_w] => 2080
[original_h] => 1060
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-300x153.webp
[width] => 300
[height] => 153
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-768x391.webp
[width] => 768
[height] => 391
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-1024x522.webp
[width] => 1024
[height] => 522
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-1536x783.webp
[width] => 1536
[height] => 783
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-2048x1044.webp
[width] => 2048
[height] => 1044
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney.webp
[width] => 2080
[height] => 1060
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773681422:3
[_thumbnail_id] => 180922
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 743
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 805899966000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 583
[1] => 124
[2] => 17322
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kanada
[1] => Oroszország
[2] => támadás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 179368
[content] =>
Február 24-én, a teljes körű orosz invázió negyedik évfordulóján a kanadai kormány bejelentette, hogy 2 milliárd kanadai dollár (1,4 milliárd amerikai dollár) összegű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, és új szankciókat vezetett be Oroszország ellen – számolt be a Jevropejszka Pravda a kanadai kormány sajtóközleményére hivatkozva.
A bejegyzés értelmében az 1,4 milliárd amerikai dolláros katonai segítség, amelyet a 2026–2027-es pénzügyi évekre terveztek, segíteni fogja az ukrán fegyveres erők ellátását a területük védelméhez szükséges felszereléssel és képességekkel.
Ezenkívül Kanada több mint 400 páncélozott járművet biztosít Ukrajnának, köztük 66 darab 6. osztályú könnyűpáncélozott járművet a General Dynamicstól és 383 darab Roshel által gyártott Senator páncélozott járművet.
David McGuinty védelmi miniszter bejelentette az ukrán csapatok UNIFIER kiképző missziójának további három évvel, 2029-ig történő meghosszabbítását.
Anita Anand külügyminiszter további 20 millió dollárt jelentett be az Ukrán Energiatámogatási Alapba. Ez a hozzájárulás lehetővé teszi az ukrán energiaipari vállalatok energiaberendezéseinek folyamatos vásárlását és szállítását.
Ezenkívül Kanada szankciókat vet ki 21 személyre és 53 szervezetre, valamint 100 hajóra az orosz „árnyékflottából”. Ottawa emellett csökkenti az orosz nyersolaj hordónkénti felső határát 47,6 dollárról 44,1 dollárra.
[type] => post
[excerpt] => Február 24-én, a teljes körű orosz invázió negyedik évfordulóján a kanadai kormány bejelentette, hogy 2 milliárd kanadai dollár (1,4 milliárd amerikai dollár) összegű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, és új szankciókat vezetett be Oroszország elle...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772206140
[modified] => 1772170356
)
[title] => Kanada katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, és új szankciókat vezetett be Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179368&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179368
[uk] => 179144
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 179145
[image] => Array
(
[id] => 179145
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84.jpg
[original_lng] => 139034
[original_w] => 1020
[original_h] => 574
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/28cbb1602bd4cb84.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772163159:12
[_thumbnail_id] => 179145
[_edit_last] => 12
[views_count] => 836
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 732093572002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 583
[1] => 124
[2] => 192
[3] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kanada
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
[3] => Ukrajna támogatása
)
)
[8] => Array
(
[id] => 178364
[content] =>
Kanada újabb szankciókat vezetett be az iráni hatóságok képviselőivel szemben a tüntetők elnyomása miatt – közölte Kanada Külügyminisztériuma.
„A külügyminiszter, Anita Anand bejelentette, hogy Kanada további szankciókat vezet be hét személlyel szemben” – áll a közleményben.
Megjegyzik, hogy az érintettek „kapcsolatban állnak az iráni állami szervekkel, amelyek felelősek az iráni disszidensek és emberi jogi aktivisták megfélemlítéséért, az ellenük alkalmazott erőszakért és a határokon átnyúló elnyomásért”. „Kanada továbbra is határozottan reagál arra, hogy Irán erőszakot és elnyomást alkalmaz, akár az ország határain túl, akár saját népével szemben” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.
A tárca közlése szerint a kanadai szankciók összesen 222 iráni személyre, valamint 256 intézményre és szervezetre terjednek ki.
Kanada azt tervezi, hogy megnyitja első diplomáciai képviseletét Grönlandon.
Egy kanadai tisztviselőkből álló delegáció – köztük Mary Simon főkormányzó és Anita Anand külügyminiszter – pénteken, február 6-án Nuukba utazott, hogy hivatalosan megnyissa Kanada konzulátusát. A küldöttséget a kanadai parti őrség egyik hajója kíséri.
Simon kijelentette, hogy Kanada „határozottan támogatja Grönland népét abban, hogy maga határozza meg a jövőjét”.
Grönland már egy ideje Kanada figyelmének középpontjában áll. A konzulátus megnyitását először 2024 elején jelentették be, amikor Ottawa felülvizsgálta az Északi-sarkvidékre vonatkozó külpolitikáját. A megnyitást eredetileg 2025 végére tervezték, ám azt a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elhalasztották.
